Délmagyarország, 2001. június (91. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-07 / 131. szám

I CSÜTÖRTÖK, 2001. JÚNIUS 7. AKTUALIS 3 Lángossütő Láthatatlan őstermelők, farintas bevételek Nem érik el az APEH ingerküszöbét A lángossütő a szocializmus klasszikus szereplője volt. Rajta, meg a zöldségesen lehetett elverni a port, amikor a maszek világ állt szemben a közösségi elveken működővel. A lángossütő azonban ma sem tartoBt^^H zik a legkedveltebb személyiségek közé. Most azért figyeli mindenki sanda szemmel, mert eleve feltételezi róla, hogy becsapja a vásárlóját, továbbá elrejti a jövedelmét az APEH elől, vagyis adót csal. Nemrégiben magam is szembesültem egy lángossütővel, akiben legnagyobb meglepetésemre általános iskolai osztálytársamat fedeztem fel. Mindez a Balatonon történt, úgy másfél hete, egy kellemes, május végi, láblógatós előszezon késő délutánján, amikor már volt ugyan elég vendég, de még nem annyi, hogy ne jutott volna idő egy kis csevegésre. A matematikával valaha hadilábon álló volt játszótársnak immáron nem okozott fejtörést a viszonylag nagy számokkal való összeadás és kivonás művelete. Tömören összefoglalva: szemlátomást nem ment neki rosszul a bolt. Elmondása szerint az általa négy hónapra kitolt szezon jövedelméből jut az APEH-nek, vagyis a költségvetésnek is. Kell is, hiszen elég nagy a haszon a kis liszt, kis olaj, munkabér, energia plusz területfoglalási díj árán előállított 150-300forintos lángoson. Még valamit megfigyeltem ezen a májusi, balatoni délutánon. Az én lángossütőm már nem a 10-15 évvel ezelőtti, utált figura. A balkáni bódé helyett formatervezett pavilonban árul („8 millkóba került hat évvel ezelőtt, és a telek nem is az enyém" - sír és dicsekszik egyszerre). Berendezése rozsdamentes, hamarosan pedig - újabb százezrekért - a minőségbiztosításhoz hasonló HACCPtanúsítványt is meg kell szereznie. A tavaly megismert német vendégeket nevükön szólítja, kutyájuk elé kistányérban vizet tesz. Nem zsörtölődik, holott alig alszik: reggel 7-kor nyit és éjjel 2-kor zár. Igaz, az októbert kárpótlásul a Karib-tengeren tölti. A mezőgazdasági őstermelők legnagyobb része, csaknem 90 százaléka tűnik el az APEH látóköréből - egyszerűen azért, mert nem kell adóznia. Nagyon sokan, Csongrád megyében több mint 50 ezren, olyan kevés jövedelemre tesznek szert, hogy nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. Egy szűk réteg viszont nagy hasznot tud húzni még a mezőgazdaságból is. Területfejlesztési pénzekről döntöttek Százmilliós Csongrád megye 26 települése pályázott sikerrel az idén első körben elnyerhető területfejlesztési támogatásra. A kormány által most rendelkezésre bocsátott 113 millió forintból egyelőre 102 millió segíti majd a nyertes önkormányzatokat felújítási, fejlesztési, eszközvásárlási célkitűzéseik megvalósításában. A Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács az ősszel még mintegy 60 millió forint, vissza nem térítendő, állami költségvetési támogatás szétosztásáról dönthet. Az önkormányzatok területfejlesztési elképzeléseik megvalósítására évente több alkalommal pályázhatnak a megyei területfejlesztési tanácsok által szétosztható állami támogatásra. A települések általában élnek is a lehetőséggel. A Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács ebben az évben összesen 161 millió forint szétosztásáról dönthet. A központi költségvetés az első félévben mindig az összeg 70 százalékát bocsátja a tanácsok rendelkezésére. A többit az esztendő második felében oszthatják szét. A nyertes pályázók vissza nem térítendő segítségként részesülnek a napokban odaítélt, úgynevezett céljellegű decentralizált pénzkeretből. Az idén eddig a települések is szerényebb összegekre nyújtották be kérelmüket, így a kilenctagú megyei területfejlesztési tanács a rendelkezésre álló 113 millió forintból mind a 26 sikeresen pályázó önkormányzat igényét elégíthette ki. A települések zöme intézményei felújítása, bővítése érdekében pályázott. Más önkormányzatok útépítéshez, szociális célokat szolgáló gépjármű-vásárlásához, eszközbeszerzéshez kértek anyagi segítséget. A legjelentősebb összeget, mintegy 23 millió forintot Makó kapta. A város ezt a pénzt a Kálvin téri óvoda tetőterének beépítésére fordítja. A községek közül Ópusztaszer is dobogós helyre került. Az elnyert 7 millió 600 ezer forint segítségével megkezdődhet a faluban az évek óta tervezett többfunkciós rendezvényház építése. Csongrádon a belterületi járdák korszerűsítésére szánják a kért és kapott 12 milliós kormányzati hozzájárulást. A legkisebb igényt benyújtó Derekegyház is elégedett. Ott a vissza nem térítendő 770 ezer forintos támogatás segítségével az általános iskola tetőszerkezetének szigetelését oldják meg. A pályázat második fordulójának beadási határideje július 7-e. N. Rócz Judit Egyeztetés a 47-es út bővítéséről Marad a szélesebb szervizút A Pick esete Nagyszalontával Szalámiper? A román kiadású Erdélyi Krónika úgy értesült, hogy a felszámoló, a Pricewaterhouse Coopers perrel fenyegeti a Picket, mert a szegedi társaság nem tett eleget a nagyszalontai szalámigyárra tett ajánlatából fakadó kötelezettségeinek. A Pick igazgatóságának elnöke, Leisztinger Tamás ezzel szemben úgy vélekedik, hogy az ajánlat nem tartalmazott kötelező érvényű elemeket, cége mindenben jogszerűen járt el. Tény, tavaly nyáron már kész tényként kezelte a szakma, hogy a Pick oly módon „mazsolázza" ki a korábban ausztrál tulajdonba került román Contim húskombinátot, hogy megszerzi a jól csengő márkanevű szalámit készítő nagyszalontai gyárat. Ez bele is illett a vezetés korábbi elképzeléseibe, miszerint márkákat vásárolva, lassan kell növekedni. Az is tény, az új tulajdonos, az Arago tavalyi irányító pozícióba kerülésével a vásárlás lekerült a napirendről, ahogy a hivatalos változat szól: az alaposabb átvilágítás után a szegedi társaság ősszel elállt a vásárlástól. Mint Lajkó Józseftől, a Pick titkárságvezetőjétől tegnap délután megtudtuk, a per kilátásba helyezését sokkal inkább fenyegetésnek érzi a Pick, mintsem érdemi jogi problémának. A hír forrását nem kívánta minősíteni, azt viszont ő is hangsúlyozta, a szegedi társaság nem vállalt visszavonhatatlant. K. A. Miniszteri vizit Tudósítónktól Ma délután Vásárhelyre látogat Mikola István egészségügyi miniszter, akit a hivatalában fogad Rapcsák András polgármester. A miniszter délután látogatást tesz 9 felújítás alatt álló kakasszéki gyógyintézetben, majd este 6 órától lakossági fórumot tart „Az egészségügy helyzete a millenniumi Magyarországon" címmel, a vásárhelyi Fekete Sas éttermében. Mégsem szabják keskenyebbre a 47-es út bővítésével együtt építendő szervizutat. A főúttal párhuzamos szervizút szélességének csökkentését a közeli kiskertek tulajdonosai kérték. A szakemberek és a terület képviselője szerint is indokolt az eredeti, 6 méter széles kiszolgáló út kiépítése. Lakossági fórumon tiltakoztak a 47-es (Hódmezővásárhelyre vezető) út menti kiskertek tulajdonosai a főút bővítésével egy időben megépítendő szervizút kialakítása ellen. A rendkívül veszélyes, zsúfolt, kétsávos 47-es utat a közeljövőben négysávosra bővítik. A főút mellett fekvő kiskertek kiszolgálására 6 méter széles szervizutat terveztek, amelynek vonala a főúthoz közel fekvő telkeken vezet keresztül. Az érintett kiskertesek a tervezettnél keskenyebb szervizűt építését kérték. Tegnap délután, a Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. Juhász Gyula utcai központjában tartott megbeszélés résztvevői azonban úgy döntöttek, éppen a 47-es út mentén élők biztonsága és kényelme érdekében szükséges az eredeti, 6 méter burkolatszélességű szervizút, valamint a 1,5-1,5 méter széles padka kialakítása. A megbeszélést Rigó Mihály, a közútkezelő kht. műszaki igazgatója vezette: összefoglalta az előzményeket, ismertette a kiskertes lakók kérését, s a szakemberek véleményét kérte. Kiderült, hogy a burkolat és a padka keskenyebbre igazításával összesen még 6 méter sem takarítható meg. Hegedűs László tűzoltó alezredes, a hódmezővásárhelyi tűzoltóság képviseletében úgy nyilatkozott, hogy a keskenyebb úton el sem férnének a tűzoltóautók, így vészhelyzetben éppen a tiltakozó kiskertesek kerülnének veszélybe. Kalocsai Géza, a hódmezővásárhelyi önkormányzat városfejlesztési bizottságának elnöke, az érvek és ellenérvek mérlegelése után hasonlóképpen vélekedett. Hangsúlyozta, hogy már eddig is sokan kiköltöztek az út menti kiskertekbe; ha pedig a körzetet lakóterületté nyilvánítják, még többen választják állandó lakóhelyül ezt az övezetet. A várható forgalomnövekedés, az ott élők biztonsága egyaránt indokolja az eredeti terv megvalósítását. A bizottsági elnök véleményét osztotta Kiss Irén, a terület önkormányzati képviselője is. A 47-es út bővítésének terveit a Csongrád Megyei Közlekedési Felügyelet hagyja jóvá - az engedélyezési eljárás folyik. Ny. P. Az egyik oldalon egy-két tehenes gazdaságból, néhány gyümölcsfa és egy kis konyhakert terméséből élő családot, a másikon tudatosan, tervszerűen felépített mintagazdaságokat, állatfarmokat, fóliaházakat látunk. A főként mezőgazdasági jellegűnek kikiáltott Csongrád megyében óriási ellentmondásokra bukkanunk a földből és terméséből élő emberek között. A baj csak az, hogy a szegények vannak többségben. Csurgó Edit. az APEH Csongrád Megyei Igazgatósága adó- és járulékügyi igazgatóhelyettese szélsőséges adatokról számolt be lapunknak. A mezőgazdasági egyéni vállalkozók közül az egyik gazdálkodó 450 millió forintot meghaladó árbevételével felkerült a vállalkozói toplistára. Ehhez már csak annyit kell hozzátenni, hogy megyénkben az 1200 mezőgazdasági egyéni vállalkozó átlagosan 791 ezer forintos nyereséget ért el. (A Csongrád Megyei Agrárkamara fel is hördült az összeg hallatán, hiszen a térségben a mezőgazdasági társas vállalkozások inkább veszteségesen, mintsem a nulla eredmény környékén termelnek.) Családi gazdaság - családi önellátás. Kis föld, kis pénz, kis foci. (Fotó: Gyenes Kálmán) Ez a szűk réteg mondhatja el magáról azt, hogy befektetett a gazdaságába,hosszú ideig egy fillért sem vett ki belőle, hanem nagyon okosan, nagyon tudatosan fejlesztett, építkezett, beruházott, kihasználta a különböző kormányok mezőgazdasági támogatásait. És most már van egy akkora zöldség- és virágültetvénye, avagy erdőgazdasága, amelyikből nyereségesen megél. Csongrád megyében a jövedelmezőségi mutató emelkedése magasabb az országos 32,7 százalékhoz képest: 53 százalék. A szűk réteg mögött azonban ott áll a klasszikus őstermelők 52 ezres tömege. Ezen tábor 67 százalékának, 34 ezernek olyan kicsi a bevétele, hogy az évi 250 ezer forintot sem éri el. A 250 ezer és másfél millió forint közötti sávba tartozó több mint 13 ezer főnek csak a bevételét ismeri az adóhivatal, de ők sem fizetnek adót. Alig 4 és fél ezren „nőttek föl" arra a magasságra, hogy adót is fizetnek. Átlagos adófizetési kötelezettségük azonban nem haladja meg a 140 ezer forintot. Erre a jövedelmük felét adó- és társadalombiztosítási járulékra kifizető alkalmazotti réteg nyilván azt mondja: nem biztos, hogy a kis jövedelmet bevalló őstermelők valóban olyan kevés bevételhez jutnak, mint amennyit bevallanak. Ha ebben van is némi igazságuk, azt azért le kell szögezni: ahhoz, hogy az őstermelő nyereséges egyéni vállalkozóvá váljon, elő kell bújnia az ismeretlenségből, „vallania" kell, igazolást szereznie a különböző támogatások elnyeréséhez. Az ismeretlenség homályában a jövőben is csak forintokat tud elrejteni az adóhivatal elől. Fekete Klára