Délmagyarország, 2001. június (91. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-30 / 151. szám

4 HIRDETÉS SZOMBAT, 2001. JÚNIUS 30. Perón szerepében: Szalma Tamás Szerelemre hangolva Evita (Nyári Szilvia) és Perón (Szalma Tamás). (Fotó: Gyenes Kálmán) Pár nap múlva meg­szólalnak a fanfarok, és a Szegedi Szabadtéri Já­tékok színpadán bemu­tatják a világsikerű Evi­tát. Az előadásban a ke­gyetlen diktátor Perónt ­Szalma Tamás alakítja. A művésszel a darabról, az alárendelt szerelem­ről és jövő évi terveiről a próbaidőszak közepén beszélgettünk. - Tavaly Luciferként ját­szolt a dóm színpadán, milyen érzés volt most a próbaidőszakban a visszatérés? - Ahogy a színpadra lép­tem, rögtön a Tragédia jutott eszembe, és nagyon jó érzés volt. örültem akkor is és most is, hogy ilyen nagy tér­ben játszhatok, végre akko­rát tudok lépni, amekkorát akarok. Sokak véleményével ellentétben, szerintem nincs jelentós eltérés a szabadtéri és a kőszínházi játékstílus között. A tavalyi Madách­darab bizonyos jeleneteiben bensőséges és finom megol­dásokat használtunk, a legki­sebb rezdülést is érzékeltet­tük, amire a közönség pozití­van reagált. - A szegediek javarészt prózai szerepekben lát­hatták, a mostani pro­dukcióban új oldaláról mutatkozik be... - Izgultam is egy picit az áprilisi meghallgatáson, utoljára a fóiskolai felvételin éreztem így magam. Láttam az Evita filmet, és nagyon tetszett a Perónt alakító Jo­nathan Price játéka, megmu­tatta, hogyan lehet mélysé­get adni ennek a figurának. A zene is magával ragadott, és arra gondoltam, hogy meg tudom oldani ezt az összetett feladatot. Annál is inkább, mivel a pályám során több zenés darabban játszhattam. A zalaegerszegi színházban például Kodály Székelyfo­nójában a kérőt énekeltem, Kaposváron operett- és mu­sicalszerepeket játszottam, Pécsett a Sybillben a nagy­herceget alakítottam. Szege­den pedig a Dzsungel köny­vében láthatott a közönség Sírkán szerepében. - Ebben a darabban Pe­rón eszköze egy rendkí­vül becsvágyó nőnek. Lé­tezhetett Evita és közte igazi szerelem? - Egy ideig bizonyosan. Ez egyébként az előadásban hangsúlyt kap, egy nagyon szerelmes Perónt fogok ala­kítani. Az Evita szerepében bemutatkozó, két művésznőt látva nem is lehetne másként játszani, csak izzó szerelem­mel. Bár úgy tudom, hogy a házasságuk végén, illetve Eva Perón halála előtti idők­ben már nagyon gyűlöletes viszonyban voltak. Én egy szerelemben alárendelt Pe­rónt játszok. - Perón miért szereti ennyire ezt a nőt? - Történelmi tény, hogy rendkívül erós egyéniség volt. Perón is határozott ka­rakter, de a felesége elké­pesztő becsvágya és akarata nélkül nem lett volna azzá, akit a történelemből megis­mertünk. Ragyogó példája annak, hogy ha egy nő vala­mit igazán el akar érni, azt el is éri. Perón alakítható és ve­zethető férfi volt, akit Evita fanatizált a szerelmével. - A következő évadban rendezői feladatot is ka­pott. - Jövő februárban Arthur Miller drámáját, a Salemi boszorkányokat viszem szín­padra. Már nagyon készülök a darabra, egy atmoszférájá­ban rendkívül expresszív előadást tervezek. Érre min­den esély megvan, hiszen olyan színészek játszanak benne, mint Király Attila, Mátyássy Szabolcs, Szabó Gabi és a főiskolán frissen diplomázott Szirbik Berna­dett. Lévay Gizella Nyáresti hangverseny a dómban Orgonamuzsika hegedűszólóval Már évek óta m inden júli­usban érdekes nyáresti hang­versenyeket szervez a szege­di dómban Égető Mária, a templom orgonistája. Ezeken a jótékonysági koncerteken nincs ugyan belépődíj, de a meglehetősen leromlott orgo­na javára köszönettel fogad­nak minden adományt. A ház­igazda általában igyekszik olyan fellépő partnereket ta­lálni, akik garanciát jelentenek a művészi színvonalra. Va­sárnap este, fél 8-tól Égető Mária a Liszt-díjas kiváló he­gedűművésszel, Szecsődi Fe­renccel ad hangversenyt, aki­vel már Szegedre kerülése óta, azaz lassan negyedszázada tervezgetett közös fellépést. A koncert népszerű Bach-mű­vekkel indul, majd magyar szerzők - Liszt, Hubay és Ko­dály - darabjait hallhatja a közönség. Az orgonista meg­hívást kapott Szeged testvér­városába, Toledóba, ezért fő­próbaképpen két amerikai komponista, Young és Flet­cher egy-egy virtuóz, könnyed toccatáját is műsor­ra tűzte. Szecsődi Ferenc fellépésé­nek szomorú aktualitása is A vasárnap esti jótékonysági koncert két fellépője: Égető Mária orgonaművész és Szecsődi Ferenc hegedűművész (Fotó: Karnok Csaba) van: Liszt Koronázási miséjé­ből a Benedictus tétel szoprán szólóját gyakran énekelte a hegedűművész nagynénje, a 20. század közepének egyik legkiválóbb magyar lírai szopránja: Szecsődy Irén. A legendás Pillangókisasszony, az Operaház örökös tagja nemrégiben hunyt el, teme­tése hétfőn lesz. A Benedic­tus ezúttal az ő emlékére is szól. A koncert záró műsor­száma Liszt B-A-C-H Prelú­dium és fúga című monumen­tális darabja lesz. A hegedű­orgona párosítás különleges hatású, Szecsődi Ferenc ját­szott már ilyen felállásban a budavári Mátyás-templom­ban és Svájcban is többször. Mint Égető Máriától meg­tudtuk, a dóm hatalmas orgo­nájához mielőbb új játszóasz­talra lenne szükség, a koncer­ten összegyűjtött adományo­kat erre fordítják. H. Zs. Focival kezdődik Határör­nap Röszkén Munkatársunktól Határőrnapot tartanak jú­lius l-jén, vasárnap a röszkei sporttelepen. A programok reggel fél nyolckor labdarú­gó-mérkőzésekkel kezdőd­nek. A délelőtt folyamán egye­bek közt rendórségi és ön­védelmi bemutatón, kötélhú­zó- és akadályversenyen, va­lamint tombolasorsoláson ve­hetnek részt az érdeklődők. A gyerekek szórakoztásáról vi­dámpark, arcfestő és egy bű­vész gondoskodik. A rendezvény ideje alatt evés-ivás a büfében. Nyári felújítások az óvodákban és az iskolákban Mire elég százharmincmillió? A nyári szünetben nyílik alkalom az óvodákban és az iskolákban a nagyobb felújítások elvégzésére. Javítani való mindig akad az önkormányzati keze­lésben lévő száztíz épüle­ten, az anyagi lehetősé­gek ellenben korlátozot­tak. Júliusban és augusztusban kiürülnek az oktatási intézmé­nyek lehetőségei adva a kar­bantartási munkálatok nyugodt végrehajtására. A nemrég le­hullt hatalmas mennyiségű esővíz okozta beázások újabb gondot jelentenek, hiszen ezek helyrehozatalára nincs külön keret. Rácz Róbert, az önkor­mányzat városüzemeltetési iro­dájának munkatársa elmondta, hogy 12 óvodai körzet 53 épü­lete, 30 általános iskola, 9 kol­légium és 19 középiskola mel­lett az összes nem lakás célú önkormányzati tulajdonhan lé­vő ingatlan között osztható el az évi 100 millió forint, mely baleset- és életveszély elhárítá­sára használható fel. Ez az úgynevezett intervenciós alap, mely tavaly is ugyanekkora összeggel gazdálkodhatott. Pádi László, a nevelési és oktatási intézmények gazdasá­gi ellátó szolgálatának műszaki igazgatója arról tájékoztatott. hogy ez évben a gondjaikra bí­zott intézmények karbantartá­sára és felújítására 130 millió forintot költhetnek, jövőre vár­hatóan 140 milliót. Idén a fel­használható összegből 100 millió forintot biztosít az ön­kormányzat, 30 milliót pedig az intézmények saját költség­vetésükből. A nagyobb mun­kálatok közül Pádi László ki­emelte a szőregi Magyar utcai óvodatetó- és csatoma-felújítá­sát, a Béke Utcai Általános Is­kola teljes tetőszigetelését, az Eötvös József Gimnázium emeleti folyosóinak burkolat­cseréjét, a Tömörkény Gimná­zium alkotóházában a Tisza­partra nézó üvegfal felújítását. Egy német pályázaton el­nyert 260 millió forintból ké­szülhet el több intézmény tető­szigetelése, a Makkosházi Ál­talános Iskolában emellett a vi­lágítótestek cseréje is, a Rókusi I. Számú Általános Iskola köz­ponti fűtése. Az egyes intéz­mények részt vehetnek a Csongrád Megyei Közoktatási Alapítvány pályázatán is, me­lyet balesetveszély elhárítására és állagmegóvási munkálatok elvégzésére írtak ki. Tízszáza­lékos önerős hozzájárulás mel­lett e forrásból végezhetó el többek között a Fő Fasori Óvo­da folyosóján a padlóburkolat cseréje (290 ezer forint), a Na­pos Úti Általános Iskola világí­tásának korszerűsítése (300 ezer forint), a Krúdy Gyula Kereskedelmi és Vendéglátói­pari Szakközépiskola baleset­veszélyes ablakainak cseréje (500 ezer forint), a Tünde téri óvoda homokozójának felújítá­sára (200 ezer forint). A Tisza Lajos Könnyűipari szakközépiskola igazgatója, Koczor Lajos beszámolt arról, hogy az ezen a pályázaton el­nyert pénzből nyílik majd le­hetőségük a tornaterem bal­esetveszélyessé vált parkettá­jának cseréjére. Ezenkívül is­kolájában sor kerül a bejárati lépcső csúszásmentesítésére, s elkészült már a kézilabdapálya labdafogó védőrácsának felújí­tása. Egy földben lévő elrepedt melegvíz-cső cseréjére várnak még. A Széchenyi István Gim­názium és szakközépiskola igazgatója, Eitler József a kö­telező egészségügyi festés el­végzésén felül csak reméli, hogy a mostani nagy esőzé­sekkor keletkezett beázások helyreállítására is lesz keret, s hogy folytatódhat az épülettel egyidős, már 35 éve szolgáló elvetemedett alumínium kere­tek cseréje. Nem egy óvodában az óvo­dai alapítványokhoz befolyt pénzből tudják elvégeztetni a legszükségesebb javításokon felüli átalakításokat, korszerű­sítéseket. W. A. Sándor Péter „belekóstolt" a Virágba Gyalog is elindulna Szegedre Sándor Péter, a Sopronba költözött „legszegedibb nem szegedi". (Fotó: Karnok Csaba) A múlt hét végi Rotary­bál vendége volt Sándor Péter, a Forrás Szálló volt igazgatója, aki pár évvel ezelőtt hagyományt terem­tett a júniusi jótékonysági báloknak. A „legszegedibb nem szegedit" természete­sen arról is faggattuk, mi­lyen érzés volt újra Sze­gedre jönni, milyen benyo­mást tett rá az újjáépülő Belváros. Sándor Péter az alatt a tíz év alatt lett Szeged szerelmese, amit a Forrás igazgatói széké­ben töltött el. Amikor 1999 vé­gén Sopronba költözött, hogy két Hunguest-szálló, a Sziesz­ta és a Maroni élén mutassa meg, mit tud a vendéglátásról, azt hittük, hűtlen lesz régi váro­sához. Nem így történt. - Mit érzett, amikor újra meglátta a Szeged táblát? - Jóleső érzés fogott el. Ha alvajáró lennék, gyalog is elin­dulnék Szegedre. Örültem, hogy találkozhattam a várossal, a ré­gi barátokkal, hogy megint a kezembe vehetem a Délma­gyart. Milyen jó is volt hajda­nán reggeli közben az utolsó betűig elolvasni! - Mi a legszembetűnőbb vál­tozás annak, aki már régen látta a Tisza-parti várost? -Természetesen a Belváros­ra, a Klauzál térre, a Kárász ut­cára alig lehet ráismerni. Persze, támadt bennem egy olyan be­nyomás, mintha csak a kirakat szépülne... Sajnos, beültem a Virágba is. Ezt azért mondom, mert van egy cukrászmesteri képesítésem, tehát tudom, mi­lyennek kell lennie a fagylat­nak, a süteménynek. A Virág fagyija után azt kérdeztem meg: hogyan lehet az, hogy a szege­diek nem kiáltanak az égig. A Szervánszky-féle Virág után úgy érzem, egy vonzerővel ke­vesebb van Szegeden. - Remélem, ezt nem veri nagydobra, nehogy az a ke­vés turista is elpártoljon. - Bár az idegenforgalom is úgy viszonyulna Szegedhez, mint ahogy én! Sajnos, ha tet­szik, ha nem, tudomásul kell venni: tíz évig tartott a délszláv háború - ma is újabb válság­góc van kialakulóban ami nem tett jót a turizmusnak. -A kedvezőbb fekvésű Sop­ronban felhőtlen-e egy szál­lodás élete? - Sok a külföldi turista, emi­att nem panaszkodhatom. Ami viszont bánt, hogy a belföldi turizmus visszaesett. Észre le­het venni, hogy szegényebbek az emberek, kevesebbet áldoz­hatnak az ország más tájainak megismerésére. Ezért elhatá­roztam - szinte egyedüliként Magyarországon -, hogy az elv­ben legdrágábbnak mondott nyári vakáció időszakában a 14 éven aluli gyerekeket ingyen fogadom a két szállodámban. Ha egy négytagú család eljön a Sziesztába vagy a Maroniba, csak a két felnőttnek kell fizet­nie. A szegedieket - akikről kü­lönben saját tapasztalataim alap­ján tudom, mekkora utazók - to­vábbi kedvezményekkel, pél­dául strandbelépőkkei is várom. F. K. A nyári szünet a legkedvezőbb időszak a felújítások elvégzésére, (Fotó: Schmidt Andrea)

Next

/
Oldalképek
Tartalom