Délmagyarország, 2001. június (91. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-01 / 127. szám

PÉNTEK, 2001. JÚNIUS 1. SZEGED ÉS KÖRNYÉKE 5 Száz kilométerre is elrepülhet a pollen Földek, parlagon A rendőrök tovább keresik a két makói lányt A bukás csak ürügy volt? Tanóra a 9/E-ben az osztályfőnökkel. Inezt és Erikát Gonda András látta fölszállni a szegedi buszra. (Fotó: Karnok Csaba) Mostanában a nyárfa és a pázsitfűfélék okoz­nak kellemetlenséget az allergiában szenvedők­nek, leginkább azonban a július végétől két hóna­pon keresztül virágzó parlagfű keseríti meg a betegek életét. Egyes szakemberek szerint a Szeged levegőjében ta­lálható pollenért elsősor­ban a környező mező­gazdasági területek fele­lősek. Ugyanakkor az el­múlt két évben az illeté­kes hatóságok akciót in­dítottak a parlagon álló földek csökkentésére. Szeged határain belül a Környezetgazdálkodási Kht. végzi az allergiát okozó nö­vények, így a pázsitfűfélék kaszálását, illetve a parlagfű irtását. Nemrég fejezték be mintegy kétszáz hektárnyi te­rületen az első fűnyírást. A Belvárosban rendszeresen gondozzák a füvet, a lakott területen kívüli külterjes ré­szeken viszont csak évente egy-két alkalommal kaszál­nak. A külterületi művelés alatt álló földek kezelése nem a kht. feladata. A magánterü­leteken a föld tulajdonosát kötelezik a jogszabályok a gyomnövények irtására. A kht. ügyvezetője. Szabó Fe­renc szerint a város levegőjé­ben található pollenért első­sorban a környező mezőgaz­dasági területek, a parlagon hagyott földek felelősek, ahonnan nagy mennyiségű virágport fúj be a szél Sze­gedre. - Mivel a pollen akár száz kilométerre is elrepülhet a széllel, nemzeti összefogás nélkül nem lehet megoldani ezt a problémát. Gondoskod­ni kellene arról, hogy minden négyzetméternyi földnek le­gyen olyan gazdája, aki meg ís műveli a területét - mond­ta az ügyvezető. A parlagfüves külterüle­tek feltérképezésében a falu­gazdászok és a földhivatalok munkatársai vesznek részt. ­Az elmúlt évben akciót indí­tottunk a megműveletien te­rületek csökkentésére, és je­Nem emelték idén a szegedi vendéglátó he­lyek teraszainak közte­rület-használati dijait. A vállalkozók szerint azon­ban még ezeket az összegeket is nehéz ki­gazdálkodni, ugyanak­kor ők sem tudják elkép­zelni a nyarat „kitelepü­lés" nélkül. Szeged mediterrán jelle­gű város szeretne lenni. Már­pedig a mediterrán jellegű városban vendéglő vendéglő hátán tartózkodik, hatalmas teraszok csábítják a turistákat színes napernyőikkel, min­denütt fák és virágládák, ut­cai zenészek - no meg turis­ták. Szeged azonban egyelőre még nem a turisták paradi­csoma, emiatt nem is élnének meg a vendéglősök, ha min­den ház alsó szintjén kocsmát nyitnának. Az azonban bizta­tó jel, hogy szinte vala­mennyi étterem, cukrászda „kint van az utcán", még a legkisebb előtt is legalább két asztal és nyolc szék ter­peszkedik. Nem volt ez mindig így. Információink szerint a vá­rosházán sokáig küzdött egy­lentős eredményeket értünk el - közölte Szakáll Sándor, a Csongrád Megyei Földmű­velésügyi Hivatal megbízott vezetője. Míg 1999-ben 30 ezer hektár föld állt parlagon a megyében, addig idén 6-7 ezer hektár. Hódi László, a Csongrád Megyei Növény­egészségügyi és Talajvédel­mi Állomás osztályvezetője szerint a megműveletien te­rületek csökkenése annak köszönhető, hogy rendeződ­tek a privatizációt követően évekig tisztázatlan földtulaj­donviszonyok, s a gazdák többsége eleget tesz a gyo­mirtásra vonatkozó felszólí­tásnak. A gyommenetesítésre a tavaly megszületett nö­vényvédelmi törvény is köte­lezi a földtulajdonosokat, s ha ennek nem tesznek eleget, nem részesülhetnek a föld­alapú támogatásból. ­Amennyiben valaki mégsem irtja ki földjéről a gyomnö­vényt, a földhivatal és a nö­vény-egészségügyi állomás szabálysértési eljárást indít ellene. Ez húszezertől egy­millió forintig terjedő pénz­bírság kiszabásával végződ­het. illetve szükség esetén valakit megbízunk a közér­dekű gyommentesítéssel, amelynek költsége a tulajdo­nost terheli - tájékoztatott Hódi László. Csongrád me­gyében tavaly öt-hatmillió forint közötti összeget köl­töttek közérdekű gyomirtás­ra, ám ennek csak egy részét fizettették meg a gazdákkal, mivel nem minden esetben találták meg a terület tulaj­donosát. Nemcsak a mezőgazdasá­gi, hanem az utak menti terü­letek gyomtalanítására is gondot fordítanak. Míg az aszfaltos utak széleit a Kö­zútkezelő Kht. kaszálja, ad­dig a volt téeszektől az ön­kormányzatok tulajdonába került dűlőutak gondozása a települések költségvetését terheli. Egyes szakemberek aggódnak amiatt, hogy az ön­kormányzatok képesek lesz­nek-e elég pénzt áldozni a dűlők gyommentesítésére. Hegedűs Szabolcs mással a poroszos gondol­kodásmód a mediterrán szel­lemmel. Az előbbi azt akar­ta, legyen rend, álljon minden elvágólag, az utóbbi több la­zaságot is megengedett vol­na. Még emlékszem, amikor utoljára beszéltem a tragikus sorsú Z. Nagy Bálinttal, aki azt mesélte: nem pakolhat ki az utcára, mivel elfoglalja a járdát, márpedig ez az intéz­kedés egy cukrászda halálát is jelenthetné. Ma a Dugo­nics téri Z. Nagy cukrászda előtt kis asztalok, székek, napernyők láthatók - igaz, nem sokáig. - Felújítják az épületet, hamarosan felállványozzák - mondta Bíró Antal üzletve­zető. - A felújítás után azon­ban az udvaron nyithatunk egy szép kis teraszt. A patinás Alabárdos is ki­települt az Oskola utcába. - Az első évünk az 1997­es volt, amikor megkaptuk az engedélyt - mesélte Kiss Eszter tulajdonos. - A mi helyzetünket megnehezítet­te - bár ezzel a Belvárosban nem vagyunk egyedül -, hogy először a műemlékvé­delemtől is engedélyt kellett szereznünk. Ok még a szék Inezt és Erikát tovább keresik a rendőrök, itthon maradt barátnőjük pedig tényleg nem tudja, hová mehettek. A makói Ga­lamb József szakközépis­kola tanárai lapunknak elmondták, a diáklányok nem most tudták meg, hogy bukásra állnak ma­gyarból. A rendőrök pe­dig úgy vélik, nem féle­lemből, inkább kaland­vágyból indultak útnak. Tényle'g nem tud semmit az eltűnt makói lányok hollétéről a barátnőjük - mondta tegnap szerkesztőségünkben a barát­nő édesanyja. Azt mondja, ha lánya falazni akart volna Inez­nek és Erikának, akkor hallgat rájuk, és csak pénteken továb­bítja a szülőkhöz a lányok bú­csúzó levelét. Ehelyett már csütörtökön átadta a levelet, és elment a Petőfi Parkhoz is, hogy megnézze, hátha ott bújt típusát is meghatározták. A jelenleg érvényes, ám többször módosított, 57/1999-es közgyűlési ren­delet szerint a járdából más­fél métert vehetnek el az úgy­nevezett vendéglátó-ipari előkertek. Ez a rendelet ha­tározza meg, mekkora közte­el a két lány. (Korábban oda, egy félreeső zugba jártak ciga­rettázni.) Mindhárman a Galamb Jó­zsef szakközépiskola 9/E osz­tályában tanulnak. A tragikus körülmények között meghalt kiszombori fiú, Balázs nem volt osztálytársuk; ő a 9/D-be járt. Várkonyi Jánosné, az E-sek magyartanára azt mondta, Inezt és Erikát az óra utolsó három percéről küldte ki, mi­vel morogtak. Ahogy szavaik­ból kivette, amiatt, hogy nekik is meg kell írniuk, többekkel együtt, a javító dolgozatot. - Az egyik fiú kért meg ar­ra, olvassam föl, ki hogyan áll. Én fölolvastam, és termé­szetesen amikor a lányokhoz értem, mindkettőnek elmond­tam, hogy eddig bukásra áll­nak. Ezt azonban nem most tudták meg; korábban is nyil­vánvaló volt a jegyeik alapján. Morgolódva mentek ki, ami­rület-használati díjat kell fi­zetni havonta és négyzetmé­terenként a teraszokért. Ács­né dr. Gunda Judit, a polgár­mesteri hivatal általános igazgatási irodájának veze­tője szerint a jelenleg első díjkörzetnek számító Belvá­rosban 400 forintot kell fi­kor megkértem őket, és ami­kor később kiküldtem utánuk egyik osztálytársukat, hogy jöjjenek be, azt üzenték vissza, nem jönnek. A követ­kező órára, ami fizika volt, már be sem mentek. Szerin­tem a bukás nem ok, legföl­jebb ürügy volt a távozásra ­mondta a tanárnő. A rendőrök, akik továbbra is keresik a lányokat, szintén úgy vélik, hogy a lányok nem a feltételezett büntetés elől, in­kább kalandvágyból indultak útnak. - Láttam őket a szegedi busz megállójában; és meg is kérdeztem tőlük, nem kellene­e benn lenniük a fizikaórán. Erre vállat vontak. Kérdeztem, hová mennek, és tudnak-e er­ről a szülők. „Be a városba", mondták, és azt is, hogy igen, tudnak. A szegedi pályaudva­ron a történelemtanárukkal ta­lálkoztak, és valóban úgy tet­tek, mintha nem ismernék zetni. S hogy ez sok vagy ke­vés? A vállalkozók szerint természetesen sok, hiszen pluszkiadást jelent, vagyis ki kell gazdálkodni. - A terasz szépíti a vá­rost, idecsalogatja a vendé­get, de nagyobb forgalmat nem hoz - fogalmazott tö­meg - idézte fel az „eltűnés" körülményeit Gonda András osztályfőnök. A pedagógusok egy ideig tűnődtek azon, hogyan is fo­galmazzák meg, amit mondani akarnak a lányokkal kapcsolat­ban. Végül úgy fogalmaztak, hogy Inez és Erika kapcsolata az iskolával korábban sem volt problémáktól mentes. A tan­árok szomorúak voltak, és el­sősorban azért, mert miután a történet megjelent a lap tegna­pi számában, úgy tűnik, az is­kola tehet arról, hogy a lányok elmentek. Hajdú Gábor igaz­gató azt mondta, talán tényleg lett volna más megoldás is a fegyelmi probléma megoldá­sára, ám megérti kolléganőjét. Az iskolának nem jött jól ez a fajta nyilvánosság. Tegnap, a haláleset és az elszökött lá­nyok kapcsán az egyik keres­kedelmi televízió is forgatott az intézményben. B. A. mören Kiss Eszter. - Hiszen nyáron csak akkor ülnek le a vendégek bent, ha a naper­nyők alatt már nem találtak maguknak helyet. - Sok a négyzetméteren­kénti 400 forint, de „fizethe­tő" - vélekedett Puskás László ügyvezető, a Botond tulajdonosa. - Annak kö­szönhetően, hogy a keres­kedelmi és iparkamara ta­valy eredményesen alkudo­zott. A kamaránál Kozsuchné Somogyi Katalin kereskede­lemfejlesztési igazgató el­mondta, 2000 februárjában a város a korábbi 350 forintról 1000-re szerette volna fel­emelni a közterület-haszná­lati díjakat a Belvárosban. Legnagyobb meglepetésük­re azonban az egyeztető tárgyalásra Tímár László gazdasági alpolgármester már nem a háromszorosára felemelt díjakkal érkezett. A tarifákat pedig 2001-ben sem emelték. Medovárszki Éva, a vá­rosháza közgazdasági iroda­vezetője szerint a költség­vetés idén 5 millió forintos bevételre számít a teraszok után. Fakata Klára Ma még csak takarítanak a felszolgálók Főúr, fizetnék! Minden ellenkező híreszte­léssel szemben, ma sem nyílik meg a Kis Virág. Bár a kivite­lezők végeztek a belső átalakí­tási munkálatokkal és a külön­böző cukrászati gépek és be­rendezések is a helyükre ke­rültek a fagyizóban, a június elsejével munkába álló felszol­gálók még nem vesznek fel rendeléseket a teraszon. He­lyette takarítanak, ugyanis a cukrászdának még mindig nincs meg a működési enged­élye. A lapunknak nyilatkozó Hadfi János most azzal magya­rázta a csúszást, hogy még nem szereztek be minden szakha­tósági engedélyt. A befektetők jogi képviselője - aki korábban május elsejére, illetve a város napjára, május 21-ére ígérte a nyitást - reményét fejezte ki, hogy az engedélyeztetés gyor­san átfut majd a hivatali dará­lón, s már pénteken kézbe ve­heti a használatbavételi és mű­ködési engedélyt. Startra ké­szen állunk - hangsúlyozta az ügyvéd, aki tett már hasonló tartalmú kijelentést április vé­gén és május közepén is. A bérlő, az Első Ingatlan­hasznosító és Ingatlanforgal­mazó Kft. a szerződés értel­mében május elseje óta napi ötvenezer forintos kötbért fi­zet a városnak. Ez az összeg már 1 millió 600 ezer forintra rúg. Hadfi közölte: a nyitás halo­gatása a bérlőknek is gondot jelent, hiszen az a kötbér fize­tésén túl komoly forgalomki­eséssel is jár. Márpedig a kft. a Nagy Virág ősszel kezdődő fel­újítását részben a fagylaltozó bevételéből szeretné finanszí­rozni. Megtudtuk, hogy idő­közben a terasz bútorzatával, egészen pontosan a napernyők rögzítésével kapcsolatosan is problémák merültek fel. A Kla­uzál teret felújító cég ugyanis nem egyezett bele, hogy a cuk­rászda üzemeltetői megbont­sák a tér burkolatát. így aztán a tizennégy darab bézsszínű napernyőt vastalpakkal kell rögzíteni, hogy el ne fújja azo­kat egy hirtelen támadt szél. Egy napernyőhöz egyébként négy asztal, egy asztalhoz pe­dig négy szék tartozik majd. Hadfi - aki továbbra sem volt hajlandó felfedni, kik a kft. tu­lajdonosai, pedig már régóta szeretnénk velük szót váltani ­elmondta még, hogy az újjáva­rázsolt, a legkorszerűbb gépek­kel felszerelt cukrászdában már megvolt az első próbasütés és már fagyit is készítettek. Június elsején azonban a fel­szolgálók és a cukrászok még nem azt a munkát végzik, ami­re szerződtek. Hadfitól meg­tudtuk, hogy az alkalmazottak­nak a csúszás ellenére meg kell jeienniük a munkahelyükön, ahol egyebek mellett takarítás­ra fogják majd őket. Sí. C. Sz. Roma gyermekek alkotásai Munkatársunktól A Móra Ferenc Általános Iskola tehetséges, elsősorban cigány tanulóinak alkotásai te­kinthetők meg a Centrum Áru­ház Tisza Lajos krt.-i kiraka­taiban. A június 9-éig tartó, „Tavasz az üvegen" című kiál­lítás Dobayné Deák Éva művé­szeti szakértő közreműködé­sével nyílt meg. Wittmanné Ze­lei Rózsa, a gyermekek grafi­kus rajztanára elmondta: ez al­kalommal Magyarország vé­dett virágait festették meg a diákok. Terveik szerint jövőre a védett madarakról készülne hasonló összeállítás. A mediterrán szemlélet legyőzte a poroszost Teraszokkal fogják a vendégeket Nincs nyár és Belváros terasz nélkül. (Fotó: Miskolczi Róbert)

Next

/
Oldalképek
Tartalom