Délmagyarország, 2001. június (91. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-25 / 146. szám

4 AKTUÁLIS HÉTFŐ, 2001. JÚNIUS 25. Bérlakásokkal gyarapodik Újszentiván Szent Iván-éji tűzugrás Újszentiván hagyomá­nyosan Szent Iván-nap­kor tartja faluünnepét. Talpai János polgármes­ter a hétvégi - immáron nyolcadik - falunapok al­kalmával jelentette be: a község 73 millió forintot nyert pályázaton bérla­kásépitésre. A szombat éjszakát Szent Iván-éji tűzugrás színesítette, va­sárnap pedig lovas prog­ramokra is sor került. Szombaton, a nyolcadik szentiváni faluünnep reggelén zeneszóra ébredtek Újszenti­ván lakói. Nemcsak újszenti­vániak voltak jelen a forgata­gos-színes ünnepségen: vaj­dasági küldöttség is érkezett, Miodrag Perkucsin, Törökka­nizsa polgármestere vezetésé­vel, eljöttek az országban föl­lelhető, nevükben a „-szenti­ván" utótagot viselő települé­sek polgármesterei, s több, közeli település vezetői is. A szentiváni óvodások - akiket Martinák Imréné készített föl - vidám-táncos előadása után a község iskolásai léptek föl, Szigeti Tímea és - a szerb nyelvű műsort előadók ­Gyukin Dájáná vezetésével. A szegedi Borica és a Bab­szem néptáncegyüttes műsora után Tegzes Miklós mondott faluköszöntőt. Talpai János polgármester ünnepi beszédé­ben bejelentette: a község 73 Újszentiván kétnapos faluünnepén a gyerekek is szerephez jutottak. (Fotó: Schmidt Andrea) millió forintot nyert költség­elvű bérlakásépítésre a Szé­chenyi-terv pályázatán. Összesen tíz lakóház épül a községben a következő év májusáig, az átadásra a gaz­dasági minisztert szeretné meghívni az önkormányzat. A polgármester azt is el­mondta: nemsokára már azt is tudni fogják, mely cégek lesznek a szentiváni csatorna­építés kivitelezői. „Az emlí­tett fejlesztések a település vonzáskörének további növe­lésében óriási szerepet fognak játszani" - hangsúlyozta Tal­pai János. Egyszersmind vi­rággal köszöntötte a község legidősebb lakóját, a százkét esztendős Szubity Vitályosné Olga nénit, aki máig jó egész­ségnek örvend. Az esemé­nyek egyik csúcspontja a ké­ső esti Szent Iván-éji máglya­rakás és tűzugrás volt, szal­mabábut égettek az ünneplők. Vecsernyés János helytörté­nész lapunknak elmondta: ez a napfordulóhoz kötődő szo­kás már a kereszténység föl­vétele előtt megvolt a finn­ugor népeknél; ő, Finnország­ban járva, találkozott is e ha­gyomány máig élő nyomai­val. Tegnap, vasárnap díjugrató versennyel, agárfuttatással, csikósversennyel, sétakocsi­kázással, Ford márkabemuta­tóval, fogathajtók, fuvarosok ügyességi bemutatójával és íjászattal folytatódott Újszen­tiván faluünnepe. r. Cs. A lakásmaffia elbizonytalanítja a vevőket és eladókat Zavartalanul működnek a kétes irodák A lakásmaffiáról szóló hírek, törté­netek miatt könnyen pánikba esnek az emberek. Sokan ilyenkor ébrednek rá, hogy legnagyobb vagyontárgyuk­kal, a lakásukkal kapcsolatban oly­kor óvatlanul írnak alá különböző nyomtatványokat. A lakásmaffia azonban még az ingatlanközvetítők piacán is súlyos károkat okoz. A lakásmaffia általában az idős, kiszol­gáltatott vagy eladósodott emberek között szedi az áldozatait. Velük lehet elhitetni, hogy a vadidegen szervezet az általa felaján­lott pénzzel, vagy csereingatlannal jót akar nekik. Azok, akik különböző csapdákba be­sétálnak, utólag is csak azt észlelik, az ügy­let mögött hivatalosan működő iroda állt, a szerződést pedig olyan személy ellenjegyez­te, akinek a neve a dr. szócskával kezdődött. Attól kezdve pedig, hogy pórul járnak, és ügyük kitudódik, mindenki gyanúba kevere­dik, aki ingatlanközvetítéssel foglalkozik. - Nagyon sokat ártanak a tisztességesen működő ingatlanközvetítő irodáknak a csa­lók és a szélhámosok - mondta Sándor Zsu­zsanna, a Rókusi körúti ingatlanközvetítő cégtulajdonosa. - Azért alakulhatott ki ilyen helyzet, mert az irodák működését nem elle­nőrzik, az engedélyt bárki megkapja, aki 80 ezer forintért egy három hónapos tanfolya­mot elvégez. Nem kell hozzá gyakorlat. Nincs szakmai felügyeletet ellátó kamara, amely kizárhatná a tagjai közül azokat, akik ellen vizsgálat, nyomozás folyik. Emiatt a rossz hírű irodák akár évekig nyugodtan „bélyegezhetnek", amíg a perük be nem fe­jeződik. Az ingatlanközvetítők nem köthetnek biztosítást sem, mint az ügyvédek, arra az esetre, ha kárt okoznának az embereknek. Sándor Zsuzsanna naponta találkozik kirívó esetekkel, „eltolt" szerződésekkel, olyan ügyfelekkel, akiket csak az isteni gondvise­lés mentett meg attól, hogy pórul járjanak. Ugyanez a véleménye Tatár Rózsának is, aki szintén egy szegedi ingatlanközvetítő tu­lajdonosa. Mint mondotta, a saját bőrén érezte a legutóbbi, lapunkban megjelent cikk után, hogyan veszítik el az emberek a bizalmukat az ingatlanközvetítő irodákban. - Felhívott az egyik ügyfél, hogy szeret­né visszavonni azt a megbízást, amelyben felhatalmazott a lakása értékesítésére. Mondtam, semmi gond, el is jött, megírtuk. Ám annyira bizalmatlanná vált, hogy hosszas telefonálások után még egyszer megkeresett és másolatot kért magának még arról a papírról is, amelyben visszavonta a megbízást. Azt is mesélik, amikor a meghirdetett la­kások mellett álló telefonszámokat felhívják az ügyfelek, s meghallják, ingatlanközvetítő szól bele, lecsapják a kagylót. - Nagyon sok döbbenetes esetről tudok ­tette hozzá Tímár László, a harmadik ingat­lanközvetítő tulajdonosa és vezetője -, hi­szen 1969-től a lakáshivatalban dolgoztam, a cégemet pedig 1991-ben alapítottam. Ren­geteget ártanak a becsületesen dolgozó in­gatlanközvetítőknek a szélhámosok. A mi szakmánk olyan, mint az autókereskedőké, egy-két kirívó eset, és oda a bizalom. Saj­nos, én nem akaszthatom a nyakamba a táb­lát, hogy nem vagyok bűnöző. Fokot* Klára Falujáró fesztivál - nehézségekkel Nem is egyszerű dolog egy kulturális programot megszervezni. Legalább is az alábbiakból ez derül ki. A nemzetközi falujáró fesztiválra az idén három újabb Csongrád megyei te­lepülés jelentkezett. A kül­földi néptáncosok érkezé­se előtt két hónappal Deszk, majd Kübekháza is visszamondta részvételét, mind a két település anya­gi okokra hivatkozott. A fesztivál főszervezője nem tartja etikusnak, hogy a polgármesterek az általuk aláirt meghívólevelek ki­postázása után lemondják a rendezést. Az idén harmadik alkalom­mal szervezik meg megyénk­ben a nemzetközi falujáró fesz­tivált. A rendezvény lényege, hogy magyar települések fo­gadnak egy-egy külföldi tánc­csoportot. A három hazai csa­pat és vendégeik mindig más községben lépnek föl, így egy helyszínen hat produkciót lát­hat a közönség. Ásotthalom, Domaszék, Szatymaz, Sándor­falva, Szegvár és Maroslele már régóta aktív tagja a feszti­válnak. Hozzájuk észtek, görö­gök, portugálok, csehek, ola­szok és bolgárok látogatnak a nyár végén. Az idén a tervek szerint há­rom újabb taggal bővült volna a fesztivál. Deszk, Kübekháza és Tiszasziget is jelezte részvé­teli szándékát. A Tisza-Maros szögi trióhoz június 27-e és jú­lius 3-a között jött volna egy-egy észt, görög, litván csoport. Elsőként a deszkiek döntöttek úgy, hogy mégsem vállalják a vendéglátást. - Az igaz, hogy kiküldtük az aláírásommal hitelesített meghívót, de úgy gondolom, hogy a rendezvény lebonyolítá­sa előtt több mint két hónappal lemondani a szereplést még bő­ven lehet - mondta Simicz Jó­zsef deszki polgármester. Kide­rült ugyanis, hogy a fesztivál teljes költségét az önkormány­zatnak kell állnia. Ez az összeg pedig 600 ezer forint lenne. A testület megtárgyalta, és úgy döntött, erre nincs ennyi pén­zük. - Deszk kilépésével a mi helyzetünk is bizonytalanná vált - tudtuk meg Boldog Krisztina kübekházi polgár­mestertől. A szomszédos na­gyobb község nélkül a kübeki­ek nem tudják fölvállalni a vendégek fogadását, elszálláso­lását, étkeztetését. A negyven külföldi napi ebédje több mint 30 ezer forint lenne, összesen pedig mintegy 400 ezret kellett volna költeniük a fesztiválra. - Mint minden elsődleges információ, így az újonnan bel­épő falvak tájékoztatása is az én feladatom - tájékoztatta la­punkat Miklós Károly, a nem­zetközi falujáró fesztivál fő­szervezője, aki úgy véli, kellő­képpen és időben tárgyalt a te­lepülések képviselőjével. Pon­tos képük volt arról, milyen jel­legű a fesztivál, hogyan zajlik, mennyibe kerül. Miklós nem tartja etikusnak, hogy másfél hónappal - és nem kettővel, mint ahogy a polgármesterek mondják - semmibe veszik az aláírásukkal hitelesített és ki­küldött meghívóleveleket. Ez­zel a külföldi csoportot anyagi, míg a fesztivált erkölcsi kár ér­te. A magára maradt Tiszaszi­get és litván vendége így a sán­dorfalvi, szegvári és maroslelei hármashoz került. Ők augusz­tus 16-a és 22-e között ren­deznek fesztivált Ásotthalom, Domaszék és Szatymaz pedig július 25-étől 31-éig. K. T. A kávé­ház előtt Fiatal, kreol pár ül az elegáns belvárosi ká­véház ablakánál. Nem fogyasztanak (ásvány­víz 150, vilmoskörte 340, tequila 430forint). Nem is igazi vendégek: a keskeny ablakpárká­nyon kuporognak — te­rasz nincs is -, pár per­cig talán még megtűri őket a személyzet. Hall­gatnak. A nő a nyugat­ra nyíló utca vége felé néz, valószínűleg nem sejti, hogy Strassbourg (sőt: Kanada is) éppen arra van. A férfi hosszan meg­szívja cigarettáját. Ülnek tovább, mint akik nem tudják, merre induljanak. Nyila* Páter Háromnapos kavalkád Bakson Talicskázás és gályalábazás Még a mindszenti pol­gármester is kipróbálta a hulahoppkarikát, majd Toldi Miklósként mintegy hat másodper­cig tartotta a súlyos pet­rencerudat a hét végén Bakson. A hatodik alka­lommal megrendezett falunapok egyik legér­dekesebb része volt a tréfás vetélkedő, ame­lyen a házigazdák mel­lett a szomszédos Mind­szent csapata is részt vett. Pénteken ugyan elmosta az eső a baksi fáklyás fölvo­nulást, de szerencsére szom­baton már remek idő fogadta a falunapozókat. Balogh La­josné polgármester köszön­tője után átadták az „állami támogatású bérlakásprog­ram" keretében épített hét lakást. A Fő utcán álló sor­ház összesen 32 millió fo­rintba került, a beruházás harminc százalékát kellett csak állnia az önkormány­zatnak. Az egyenként 54 négyzetméteres lakásokba szeptemberben költözhetnek a nyertes pályázók. Idén első alkalommal ad­tak díszpolgári címet. Gémes Ferenc, egykori tanácsel­nök vehette át ezt a kitünte­tést. Emellett a falu könyvtá­rosa, Fátyolné Ménesi Ildikó a kiemelkedő kulturális munkájáért, a helyi citera­zenekar és népdalkör pedig a helyi hagyományok meg­őrzéséért kapott elisme­rést. A szombati térfás vetélke­dőn csak Baks és Mindszent 30-30 fős csapata vett részt, Ópusztaszer és Csanytelek lemondta a részvételt. A kö­zönség és persze maguk a já­tékosok is remekül szórakoz­tak. A több mint háromórás játék alatt volt seprűvel való lufiterelés, talicskázás, egy­más fölfűzése egy hosszú kö­télre, gólyalábazás és kosárra dobás. A női Toldi Miklós vetélkedő még a mindszenti polgármestert is lázba hozta. Gyovai Tiborné több mint hat másodpercig tartotta fél kéz­zel a petrencerudat. A vetél­kedőt végül a házigazdák nyerték meg, egyetlen pon­tocskával előzve meg a mindszenti géniuszokat. Vasárnap is számos prog­rammal várták az érdeklődő­ket. Volt kutya- és csikósbe­mutató, mozi és színházi előadás. A helyi föllépők mellett Rúzsáról, Kistelek­ről, Szentesről, Üllésről és Pusztamérgesről is érkeztek csoportok. A háromnapos rendezvényt szabadtéri disz­kó és tűzijáték zárta. K. T. „Mindannyian egy hajóban evezünk" Negyven éve úton Zia Vojdani utazó tanító (balról) és a tolmács, Martin Woods. (Fotó: Frank Yvette) A vidám vetélkedő a mindszenti polgármestert, Gyovai Tibornét is mozgásra ihlette. (Fotó: Frank Yvette) Az emberiség egy nagy család. Teljesen mindegy, milyen a bőrszí­ne, mi a vallása, hol lakik és mi a beosztása. Leg­alábbis ezt hirdeti a ba­há'i vallás. Az iráni szár­mazású Zia Vojdani negyven éve azért járja a világot, hogy megpróbál­jon hidat építeni a ki­sebbség és a többségi társadalom között. Az utazó tanitó legutóbbi magyarországi látogatá­sa során Szegedre is elju­tott. Az embereket magnak kell tekinteni. Ebben a magban minden benne van, ami a tel­jes növény kifejlődéséhez szükséges. A fejekbe a tudást nem kell tölcsérrel beönteni, csak segíteni kell, hogy ma­gától felszabaduljon és a fel­színre törjön. A bahá'iok (perzsa szó, jelentése ragyo­gás) ezt akarják közvetíteni az embereknek. Zia Vojdani több mint negyven éve utazik a világ­ban és segít a kisebbségek­nek. - Egy-egy országban élő kisebbséget úgy kell tekinte­ni, mint a test egyik apró ré­szére, kicsi ugyan, de nélkü­lözhetetlen - vallja az Argen­tínába menekült iráni tanító. A bahá'í vallás szerint a Föld egy hatalmas ország, aminek minden ember egyenlő rangú polgára. Egy isten létezik, akinek minden egyes korban volt egy prófé­tája. Vojdani úr nem foglalkozik ugyan politikával, de utazásai során már igen sok országban megfordult, ahol tapasztalta, hogyan bánnak a kisebbség­gel. Megítélése szerint ha­zánkban a romák helyzete a lakáshoz és élelemhez jutás, illetve kórházi ellátás tekinte­tében jobb, mint számos más országban. Egyetlen probléma van és ez a fejekben létezik. Ez pedig nem más, mint az előítélet. Tanításai során ezt szeretné kitörölni az emberek­ből. - Hiszen egy hajóban utazunk, ahol Isten a kapitány és mindenkinek megvan a maga feladata, ha csak egy valaki is hiányzik, már nem szeli olyan könnyen a habokat a vitorlás - vélte Vojdani úr. A bahá'í vallás követőinek egy célja van, hirdetni az em­beriség egységét. A kisebbsé­gek helyzetének javítása érde­kében tett erőfeszítéseik miatt még az ENSZ is felvette őket soraiba tanácsadó szervezet­ként. Zia bácsi - legalábbis így hívják a magyar bahá'iok ­leginkább a roma gyerekekkel szeret foglalkozni. Rajtuk ke­resztül az egész családot „meg lehet érinteni". A fami­liáris kötelék megerősítésével pedig már könnyebben megy az előítéletek enyhítése, illet­ve a kisebbség beilleszkedése a társadalomba. K. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom