Délmagyarország, 2001. június (91. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-22 / 144. szám

PÉNTEK, 2001. JÚNIUS 22. CSALÁDI KÖR 11 KULIN ÁRI A Dobozok A nagy bútorok komoly ri­válisra találnak a jelentéktelen­nek tűnő kis dobozokban. Ezek­ben szintén sok minden elfér, és még érdekes színfoltjai is a la­kásnak. A nappaliban az ülőgar­nitúra asztala remekül helyette­síthető több egymáshoz tolt, egy vagy két oldalán nyitott kocká­val. Ezekben helyei kaphat né­hány könyv, folyóirat, esetleg váza. Fotel vagy a szófa mellett kitűnő tálalóasztalkák lehetnek teázásnál, kávézásnál. A háló­szobában az ágy lábához állít­va ágyneműtartónak is kiválók. Tetejükre kerülhetnek a folyó­iratok, könyvek vagy más dísz­tárgyak. A nádfonatból vagy fémből készült dobozok jó szol­gálatot tesznek a gardróbokban, ahol a fehérneműtől a cipőig mindennek kialakítható a maga helye. Lehet belőlük irat-, szennyes- vagy ágyneműtartó, használhatja térelválasztónak. Megjött Senora Szép fiatal lányok, asszo­nyok fordulatos, tragédiáktól sem mentes élettörténete a ké­pernyőn, folytatásokban. Itt a legeslegújabb mexikói szappanopera, a Senora című, végeérhetetlen, szívszorító, könnyfakasztó történet. Gonosz, ám roppant gazdag önkényúr­ról, megerőszakolt asszonyról, meggyilkoltnak hitt gyermekről és annak előkerüléséről, bör­tönről, vakságról, bosszúról, megtorlásról. A cselekmény sok szálon fut. Megismerjük Julio Valenciát, az erőszakos földbirtokost, a valóban vonzó, megerőszakolt Dolorest, a tör­vénytelen gyermeket titokban befogadó asszonyokat. Nem marad el a megtorlás sem, Do­lores a gyűlölt férfira gyújtja az istállót és örökre maga mögött hagyja a baljós emlékű helyet. Ezután is csak a gyűlölet és a bosszúvágy hajtja. Lányát, az időközben gyönyörű fiatal nővé érett Izabellt más célok vezér­lik. Arra vágyik, hogy megis­merje vér szerinti anyját és elég­tételt vegyen anyja sérelmeiért. Népek Kínában a konyhamű­vészet már négyezer év­vel ezelőtt is a kultúra fon­tos részét képezte, írásos emlékek is maradtak fenn ebből a korból. Az ország hatalmas területén az ég­hajlat tartományonként más és más, ezért a sza­kácsművészet is megle­hetősen változatos képet mutat. A három legna­gyobb kínai tájegység és konyha a következő: Kan­ton, Peking és Sanghaj. Kantonban az ételeket pá­rolják, minden étkezés alapvető kelléke a rizs. Pe­king környékén inkább bő zsírban ropogósra sütik. Gyakran használnak a főzéshez bort, és kedvelik a sokféle fűszert. Rizs he­lyett inkább kenyeret esz­nek. Sanghajban még több olajat használnak, az ételt hosszabb ideig főzik. Ren­geteg fűszert használnak, és a rizs helyét gyakran át­veszi a főtt tészta. Emlí­tésre méltó még Szecsu­án, amelynek erősen fűsze­res konyháját igen kedve­lik a nyugati világban. Kína hatalmas földte­rületének csak 11 százalé­ka megművelhető, ez pe­dig bizonyos korlátok kö­zé szorítja a konyhaművé­szetet. E korlátok között azonban a szakácsművé­szet művelői hihetetlen ta­lálékonysággal mozognak, így a kínai akármelyik hí­konyhája: Kína res konyhával felveheti a versenyt. A kínai konyha ­elsősorban olcsósága miatt ­eljutott a világ csaknem minden országába, és alkal­mazkodott a helyi igények­hez. Ezért egyáltalán nem biztos, hogy a híres chop su­ey éppen olyan Európában, mint mondjuk Amerikában. A kínaiak nem a levessel kezdik az étkezést, sőt leg­többször ez az utolsó fogás. Kétféle levesük van: az egyik tartalmas, a másik egyszerű hűsleves, amibe hirtelen belefőznek némi húst és zöldséget. A főétel lehet hal, szárnyas, sertés, marha, vagy zöldségétel, a köret rizs vagy tésztaféle. Igazi csemegének számít a kígyó húsa, amit legszíve­sebben télen esznek. Kíná­ban lehet kígyóleves-kockát kapni, és még bort is készí­tenek a kígyó epéjével. A kínaiak nem esznek túl sok édességet — ez tük­röződik az étlapokon is de erre nincs is szükségük, mert a főételekhez a főzés során sok cukrot használ­nak. A kínai „bor" erőssége igen változó; vagy a sorg­hum nevű növényből, vagy rizsből készítik, és mindig melegen szolgálják fel. Fi­nom a zöld tea (chang) és a fekete tea (hoong). Ezekbe nem szabad cukrot vagy te­jet tenni. Oldalborda Rakott karalábé Hozzávalók: 4 karalábé, 1,5 deci tejföl, 2 tojássárgája, só, feketebors. Kevés sós vízben puhára főzzük a megtisztított, felsze­letelt karalábét. Lecsepegtet­jük róla a vizet, de tegyük fél­re a főzőlevet. A karalábésze­leteket tegyük ki négy tűzál­ló tálra, és tartsuk őket mele­gen. Felforraljuk a levet, melyben a karalábé főtt, majd addig főzzük, míg majdnem elfő a leve. Összekeverjük a tejfölt a tojássárgájával, majd a maradék zöldséglére önt­jük. Ne forraljuk fel. csak tart­suk melegen, közben folya­matosan kevergessük. Ha besűrűsödött, öntsük a kar­alábéra. A tálakat rakjuk grillsütőbe, és addig süssük, amíg a teteje aranysárga nem lesz. Az ételt azonnal, frissen, forrón tálaljuk. Gyümölcsleves Hozzávalók: 50-70 deka gyümölcs, 2 deci tejföl, 2 evőkanál cukor, fahéj, liszt, só Egy-másfél liter vizet fel­forralunk cukorral, fahéjjal és egy csipet sóval. Tegyük bele a megmosott gyümölcsöt (meggyet, cseresznyét, szil­vát, feldarabolt körtét, almát), lehet konzerv is és forraljuk fel újra. A tejfölből két teáska­nál liszttel készítsünk haba­rást, keverjük hozzá, majd új­ra forraljuk össze. Lehűtve tá­laljuk. Ha tiszta meggyből ké­szítjük, akkor tegyünk bele bőven vaníliát is. Eperfelfújt Hozzávalók: fél kiló eper, 15 deka cukor, 2 tojás, 5 deka liszt, 1 pohár tejföl, 1 sütőpor, 1 vaníliás cukor, egy fél cit­rom reszelt héja, egy csipet só, 2 deka vaj. Az epret megmos­suk, 5 dkg cukorral meghint­jük. és állni hagyjuk. Közben a tojások sárgáját 10 dkg cukor­ral habosra keverjük, hozzá­adjuk a lisztet, a sütőport, a re­szelt citromhéjat, a sót, a tejfölt, végül a tojások keményre vert habját. Leve nélkül keverjük bele a cukrozott epret. Vajjal ki­kent tortaformába vagy tűzál­ló tálba öntjük, és előmelegített sütőben, kis lángon 30-35 per­cig sütjük. Horgászok a Tiszáért Volt mit nézniük a minap a szegedi Tisza-rakparton sé­tálóknak: egyre-másra villantak a levegőben s kerültek szákba a keszegek. A halfogó versenyre a „Horgászok a Tiszáért" akció keretében került sor, amit a Szegedi Her­mán Ottó Horgászegyesület szervezett. Miért kapta a vetélkedő a már említett elnevezést? Azért, mert az egyesület ezer darab süllői vadékot telepí­tett a verseny kapcsán a tápéi téli kikötőbe; eredetileg a nevezési díjak összegét szánták erre, de a süllővel várni nem lehet, így a telepítés már korábban megtörtént, a ne­vezési pénzből pedig annak a kitűnő marhapörköltnek az alapanyagát szerezték be a szervezők, mellyel a helyszí­nen vendégül látták a résztvevőket. Most pedig következzenek az eredmények! A ver­senypályát, lévén egyenetlen minőségű, szektorokra osz­tották: az „A" szektor helyezettjei: 1. Erdei Attila (2980 gramm), 2. Faragó Ferenc, (2060 g), 3. Mára Gábor (1800 g); „B": 1. Pintér Károly (1320 g), 2. Nagy Zoltán (480 g), 3. Grosz Walter (440 g); „C": 1. Tari József (720 g), 2. Schreiter Tibor (300 g), 3. Macza István (240 g). Szegedi, makói, kiszombori. kiskunfélegyházi horgá­szok egyaránt részt vettek a versenyen. A vetélkedőt egyébként másodjára szervezte meg a Hermán - leg­először tavaly, a ciánmérgezés kapcsán tartott versenyt és telepített halat „Horgászok a Tiszáért" jelszó keretében. Szintén tavaly, a halász-horgász együttműködés jegyében. 40 ezer nyurgapontyivadékot is telepített a Tiszába a Hermán, s az idén szeremé megismételni az akciót. És még valami: úgy tűnik, a szegedi Tisza-szakaszon kevesebb a hal. mint tavaly volt. Ehhez, mint a vízparton hallottuk, hozzájárul, hogy a múlt évben például rengeteg, telepí­tett pontyot vittek el a darabszámkorlátozásokat be nem tartók. Megfogyatkoztak a nagy jászok, alig van rabló­hal; ez, a versenyen részt vevők szerint, már nem fogha­tó rá a ciánra. F. Cs. A minapi halfogó versenyen gyermekhorgászok is részt vettek. (Fotó: Karnok Csaba) Szegedi gyerekek művei Kuvaitban Csontváry - gyöngyből Szomorú statisztika A bíróságok a múlt évben az előze­tes adatok szerint 23 ezer 968 házassá­got bontottak fel, ebből 18 ezer 440-et (76,94 százalék) a felek egyező akarat­nyilvánítása alapján - tartalmazza a 2000. évi házassági perekről szóló, Vav­ró István, az Igazságügyi Minisztéri­um főosztályvezetője által készített elemzés. Azoknak a felbontott házasságok­nak az aránya 27,21 százalék volt, ame­lyekben a házasság időtartama legfel­jebb 5 év volt, míg átlagosan minden második házasság (58,85 százalék) 10 évig, vagy annál hosszabb ideig tartott. A keresetet beadó fél az esetek csaknem 70 százalékában a feleség volt, s ez lé­nyegében megfelel a korábbi években kimutatott arányoknak. A felbontott vagy érvénytelenített házasságok közül 14 ezer 924-ből (62,22 százalék) származott kiskorú gyermek. Ezen belül azoknak a házas­ságoknak az aránya, amelyekben egy kiskorú gyermek volt 56,96 százalék, a kétgyermekeseké 34,67 százalék, a há­romgyermekeseké 6,82 százalék, a négy- vagy többgyermekeseké 1,55 szá­zalék. Összesen 232 olyan házasságot bontottak fel. amelyből négy vagy több gyermek származott. A gyermekek el­helyezése az esetek 77,08 százaléká­ban az anyánál, 5,87 százalékában az apánál, 2,79 százalékában megosztva, 0,15 százalékában más személynél, 7 esetben (0,05 százalék) pedig intézetben történt, míg az ügyek 14.06 százaléká­ban nem volt ilyen bírói döntés. A lakáshasználat kérdésében az ügyek 70,75 százalékában a bíróság nem határozott, 11,61 százalékában a fe­leség, 6,04 százalékában a férj javára döntött, 11,6 százalékában a lakáshasz­nálatot megosztotta. Azokban az ügyek­ben, ahol a bíróság a lakáshasználat kérdésében döntött, a feleség javára szóló döntések aránya 39,7 százalék, a férj javára szólóké 20,64 százalék, míg a lakásmegosztások aránya 39,66 szá­zalék volt. Azt mondják a szak­emberek: a gyerekeket a tévé- videó- és számítógé­pes játék-őrülettől a leg­biztosabban egy jó hob­bi mentheti meg. Amit szívvel-lélekkel csinálhat­nak a nyári szünidőben is. A Dugonics iskolában a gyerekek nemcsak is­kolaidőben, délutánon­ként, hanem nyáron is dolgoznak. Maketteket, diorámát, gyöngyszőttest és gobelint készítenek ­nem eredménytelenül. Tavaly a Szent István nyomdokán című egyméteres gyöngyszövött művükkel megnyerték a művészeti is­kolák országos versenyét, idén pedig még a kuvaiti közön­ség is megcsodálhatta a ma­gyar történelmi személyeket ábrázoló gyöngyszövéseket és tűgobelin reprodukciókat. Túri Kis Ágnes tanárnő ti­zenhét éve vezet kézműves szakkört a Dugonics András Altalános Iskolában. Két éve szerencsés váltás történt az intézményben: az Andante Alapfokú Művészeti Iskola keretein belül folytatódhatott a munka; jelenleg negyven gyerek „dolgozik". Az alkotá­sok magyar történelmi sze­mélyeket vagy eseményeket ábrázolnak. A dioráma a ma­kett egy fajtája: javarészt harc­jelenetben és különböző élet­helyzetekben láthatjuk a leg­többször igen pici, két centis figurákat. Az élethű ábrázolás komoly előtanulmányokat kö­vetel a diákoktól, ismerni kell az aktuális ruhadivatot, vagy csatajelenet esetében a harc­modor stílusát. Szeged egyet­len ilyen jellegű szakkörének munkáját Rossu Zoltán, diorá­ma-szakértő segíti. A dugonicsos diákok több országos megmérettetésen in­dultak: tavaly Szent István nyomdokán címmel egy egy­méteres gyöngyszövött művel Munkában a gyerekek. (Fotó: Miskolczi Róbert) megnyerték a művészeti is­kolák országos versenyét, me­lyet az ötödik osztályos For­gács Judit és a nyolcadikos Varga Alexandra készített. A tokaji kézimunka pályázaton míves gobelinek és gyöngy­tarsolyok nyerték el a zsűri tetszését. Szélesebb körben itt fedezték fel a szegedieket. Idén januárban kijutottak az arab világ egyik Mekkájába, Kuvaitba, ahol a millenniumi Magyarország kultúráját rep­rezentáló kiállításon a szege­di gyerekek munkái is helyet kaptak. Munkácsy Mihály több festményének tűgobelin reprodukciója: a Rőzsehordó nő, az Ásító inas, és a Köpülő asszony, Csonháry Magányos cédrusa, tulipános és peliká­nos gyöngytarsolyok, vala­mint Szent László király le­gendáját ábrázoló gyöngyszö­vés. A legnagyobb érdeklődést egy kuruc-labanc csatajelene­Szent István nyomdokán - gyöngyszövés tet ábrázoló alkotás nyerte el, melyet a helybéliek - talán megbocsátható módon - az 1848-as forradalmi esemé­nyekkel kevertek, és ennek kapcsán elevenítették fel a magyar történelem e viharom időszakát. A kiállításról a Ku­vaitban megjelenő összes arab és két angol nyelvű napilap és magazin, valamint a televí­zió- és rádióadók is tudósí­tottak. A két ország közel negyvenéves kereskedelmi kapcsolatában ez volt az első alkalom, amikor Magyaror­szág bemutathatta művészetét. Legutóbb a nyíregyházi nemzetközi kézimunka pályá­zat vizuális kategóriájának első díját hozták el. A beneve­zett alkotások közül nagy si­kert aratott Renoir Hölgy si­chuval című tűgobelin repro­dukciója, Tutanhamon variá­ciók gobelinre, gipszmintá­ra és gyöngytarsolyra, vala­mint egy közép-európai rene­szánszkori hercegnőt mintázó baba. Lévay Gizella

Next

/
Oldalképek
Tartalom