Délmagyarország, 2001. június (91. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-22 / 144. szám

PÉNTEK, 2001. JÚNIUS 22. CSALÁDI KÖR 7 Egy német jogász Szegeden Németül tanít, magyarul tanul Három éve, pontosabban az 1998/99-es tanévben indult a szegedi jogi kar négy féléves, úgynevezett német gazdasági jogi képzés elnevezésű programja. Ebben jelenleg mintegy hetvenen vesznek részt, főiskolások, egyetemisták, végzett jogászok. A potsdami egyetemmel szervezték meg a szegediek ezt a kiegészitő képzést, s ennek egyik szaklektora Steffen Vogel jogász, aki az elmúlt év szeptemberétől dolgozik a Tisza-parti városban. - A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára tavaly szeptember elején kerültem és azóta szaklektorként dolgozom ebben a felsőoktatási intézményben. Ismeretes, hogy a potsdami és a szegedi egyetem között 1998-ban köttetett az a megállapodás, amelynek értelmében német gazdasági jogi képzés indul a szegedi jogi karon. Ennek létrejöttében a potsdami egyetem részéről Werner Merle professzor, a szegedi jogi kar részéről pedig Balogh Elemér professzor, dékánhelyettes volt a kezdeményező, s ők tettek a legtöbbet azért, hogy ez a képzési forma itt Szegeden is megvalósuljon - mondja beszélgetésünk kezdetén Steffen Vogel szaklektor. A fiatal jogász-tanár elmondja, hogy a tanulmányokat témakörök szerint oktatják, úgynevezett tömbösített előadás-sorozatokban, a potsdami egyetem jogi karának professzorai és tudományos munkatársai adják elő az anyagot, s ez félévenként két, illetve három egyhetes intenzív kurzusokat jelent a hallgatók számára. Az ő feladata egyébként abból áll, hogy az előadott anyagot, vagy annak egyes részeit, a hallgatók számára még érthetőbbé tegye, tudásukat elmélyítse, s e célból speciális szemináriumokat tartanak az egyetemen. Vogel úr azt is hozzáfűzi, hogy a számonkérés minden előadás- és szemináriumsorozat után történik, mégpedig írásban. Amire természetesen a hallgatók érdemjegyet kapnak. Ez a számonkérés egyébként általában jogesetek megoldásából és elméleti kérdésekből áll. - A magyar joghallgatók kiválóan beszélnek németül. Számomra ez a meglepetés erejével hatott, hiszen egy idegen nyelvet elsajátítani nem könnyű feladat, ezt látom a magam példáján keresztül is. Igaz, a magyar nyelv rendkívül nehéz, ezért még csak az elején járok vallja be mosolyogva a fiatal jogász, aki szerintünk már most kiválóan beszéli nyelvünket. - Mindenesetre csakis kedvező körülményként könyvelhetem el, hogy a magyar hallgatók ilyen jól értik és beszélik a németet, hiszen így sokkal könnyebben sajátítják el a tananyagot is. Steffen Vogel, aki sokat köszönhet a Robert-Bosch Stiftungnak, mert ez a közalapítvány segíti a német nyelvű képzést a közép- és kelet-európai országokban nagyon megkedvelte Szegedet. Azt mondja, a külföldiek többnyire csak Budapestet ismerik, pedig a vidéki nagyvárosok is jelentős szellemi és anyagi értékeket mutatnak fel. Ezeket is meg kell becsülni. Ő ezt teszi Szegeddel, az itt zajló élettel. Ennek tulajdonítható nyilván az elhatározása is, hogy még egy évet biztosan a Tisza-parton tölt, jogász-vendégtanárként. Közben tanul magyarul, hiszen erre a mindennapi életben is szüksége van, és lesz. Kisimre Ferenc Steffen Vogel: Jól érzem magam a Tisza-parti városban. (Fotó: Karnok Csaba) Friderikusz egyre türelmetlenebb Tévéelnök akar lenni Nem kétséges, hogy ki a jelöltje Friderikusz Sándornak az elnöki posztra. (Fotó: Miskolczi Róbert) Az elmúlt héten valóságos bombaként robbant a hír, hogy a Magyar Televízió elnöki székére kiirt pályázaton - másik három jelölt mellett - a népszerű tévésztár, Friderikusz Sándor is elindul. Lapunk megkereste Friderikuszt, hogy a hir részleteiről érdeklődjön. - Milyen megfontolásból adta be a pályázatát? - Mert televíziósként és nézőként egyaránt nincs türelmem tovább nézni mindazt az erkölcsi és szakmai züllést, ami a Magyar Televízióban tapasztalható. Az egyre emelkedő tévéelőfizetési díjak mellett az emberek lassan már semmit nem kapnak a köztévétől, és én azt különösen felháborítónak tartom, hogy ennek ellenére évente 11-15 milliárd forint folyik ki az MTV-ből - a rendőrség is vizsgálja, hogy hová. Én a televíziós pályafutásom jelentős részét az MTV-nél töltöttem, ott lettem - szakmailag és üzletileg egyaránt - sikeres. Úgy gondoltam, eljött az idő, amikor meg kell hálálnom azokat a lehetőségeket, amiket az MTV-től valaha kaptam, tehát beadtam a pályázatomat, amelynek vége még az is lehet, hogy elnyerem a Magyar Televízió elnöki posztját. Hogy szándékaim tisztaságát bizonyítsam, mindaddig, amíg az MTV nem lesz nyereséges, csak havi egyforintos fizetést kértem, lemondva ezzel arról a 1,2-1,5 millió forintról, amit sok éve az MTV-elnökök havonta fel szoktak venni, annak ellenére, hogy maguk után csődtömeget hagytak. - Mibó'l gondolja, hogy ön a legalkalmasabb elnökjelölt? - Természetesen én sem hordom a bölcsek kövét a zsebemben, de az MTV-ben eltöltött 7 év - mind pénzügyi értelemben, mind pedig a nézettségi adatokat tekintve - engem igazol. Csak hogy tényekkel is igazoljam ezt a tételt: az utóbbi tíz évben a legnézettebb tévéműsorok az enyémek voltak, például volt olyan Friderikusz Show, amit 6,4 millió ember nézett meg - nyilván a dallasbeli Jockey jóvoltából is -, de átlagosan is a show-imat 4,3-5,2 millió néző követte figyelemmel. Persze vannak, akik megkérdőjelezik, hogy mit értek én a közszolgálatisághoz, hiszen show-im elsősorban kereskedelmi jellegű produkciók voltak. Ezt nyilván az mondja, aki munkásságom 20-25 évét nem ismeri kellő aprólékossággal, hiszen - a tévézést megelőzve - a Magyar Rádióban töltött 15 évem alatt csupa közszolgálati műsorban dolgoztam, a 168 óránál, a Rádió Krónika, illetve belpolitikai rovatánál. De a Magyar Televízióban is voltak bőséggel közszolgálati műsoraim, így az imént említett „Az én mozim", vagy a közel három éven át tartott „Másképpen beszélgetek", de említhetném a tisztán politikai heti magazinomat a tv2-ről, a „Friderikusz, Szubjektív"-et is. Az már csak hab a tortán, hogy ezeket a műsoraimat is milliók követték, például „Az én mozim"-at rendszeresen 4 millió ember nézte, a „Másképpen beszélgetek"-et 3-3,5 millió. És ha még ehhez hozzávesszük, hogy az MTV-ben töltött hét évem alatt - az ő adataik szerint összesen 2 milliárd 400 millió forint nyeresége volt csak a Friderikusz-műsorokon a Magyar Televíziónak, akkor igazán nem értem, hogy mire való 9 kételkedés. - De abba, hogy ki lesz a Magyar Televízió elnöke, mindig is beleszólt a politika. Ettől nem tart? - Nem. Jelentkezésemet erre a posztra a demokrácia főpróbájának is tekinthetjük. Ha a csonka, csak a kormánypárti tagokból álló kuratórium elnöksége a négy jelölt közül engem jelöl, s a társadalmi szervezetek delegálta 25 kurátor megválaszt, elhihetjük, amit hivatalosan mondanak nekünk. Ha elutasítanak, a hatalomnak marad egy alig nézett tévéje, amivel ugyebár nem fog tudni nyomást gyakorolni a közelgő választásokra. Az is igaz, hogy egy annyira elkötelezetlen emberrel, mint amilyen én vagyok, nem lehet sokat kezdeni. Tehát állok a megmérettetés elé. - És ha nem jön össze? Ha mégsem ön lesz az MTV elnöke? - Mindenesetre nem lesz irigylésre méltó helyzetben az a kuratóriumi elnök, akinek azt kell bejelentenie, hogy nem engem tartanak a legalkalmasabb jelöltnek. De semmi baj. Akárhogy is döntenek, én így is, úgy is nyerek ezzel. Legfeljebb nem segíthettem, mert nem engedték. Z. K. Városi gyerekek a Tündérkertben Tánc, egy életen át Alsó tagozatos kisfiúk és kislányok magyar és román táncokat mutattak be a Szegedi Nemzeti Színház nagyszínpadán. A Tündérkert című záró képet követő vastaps kifejezte, a gyerekek mestere, a néptáncpedagógus, a Hammidó Alapfokú Művészeti Iskola néptánc tanszakának vezetője, a Szeged Táncegyüttes tanára, Halmi Zoltán sokat tud arról, hogy a néptánc élvezetes, izgalmas, sőt: művészet. - Az ember önkifejezési formájából, a gyöngyösbokrétás korszakon és a táncház mozgalmon át színpadi művészetté nőtte ki magát a néptánc. Az, hogy Csongrád megye szinte minden alapfokú művészeti iskolájában oktatják a néptáncot, milyen változást hoz a műfaj történetében? - Az amatőr néptánc reneszánszát éli. Köszönhető ez a művészeti iskolák hálózatának. illetve annak is, hogy a szakma megszűri magát. Csak az taníthat néptáncot, aki elvégezi a táncművészeti főiskola néptánc-pedagógusi szakát. Szegeden heten rendelkezünk ilyen végzettséggel. - A megfigyelés - aki nem tudja, tanítja - igazságtartalmát ön azzal cáfolja, hogy a minap is tanítványai körében lépett színpadra, saját gyűjtése alapján készített koreográfiát, román táncokat mutatott be, miközben tanul is, hiszen miután elvégezte a tanárképző, de a táncművészeti főiskolát is - jelenleg az egyetemen néprajz szakos hallgató. - Szeretek táncolni, imádok tanítani. Nem vagyok diploma gyűjtő, ellenben meggyőződésem: ezt a műfajt magas szinten oktatni és színpadra vinni csak így lehet. Ez a mozgásanyag csak a színpadon éli túl a XXI. századot, mert a faluban már nem élhet tovább. - Nem anakronizmus, hogy városi gyerekek ropják a csárdást, tanulják a vidéki ember nuKílulatait, szokásait? - A néptáncos gyerekek érzelmileg gazdagodnak, mert megismerik a hagyomány és a művészet egy olyan szeletét, melyhez kötődnek is. A folklórismereti órák pedig ahhoz járulnak hozzá, hogy ne csak „a lábukat tudják csavargatni", hanem a néprajz szépségeit is fölfedezzék tudják; a jeles napokhoz, az emberi sorsfordulókhoz milyen szokások kapcsolódtak. Belülről is gazdagodnak: megismerik azokat a népdalokat, melyek nem szerepelnek az ének tankönyvekben. Nem kérdés, amit mi csinálunk, az jó és hasznos dolog. - Mi mindenre jó a néptánc? - Fejleszti a mozgáskészséget, a ritmusérzéket, fegyelemre tanít. Látványosan fejlődnek egyetlen év alatt még a mozgáskootdinációs problémával küszködő gyerekek is. Az első években játékokat tanítok, ugyanakkor egy-egy olyan motívumsort is becsempészek, mellyel a gyerekek elsajátítják az alaplépéseket és mozdulatokat. A néptáncot onnantól kezdve, hogy valaki járni tud, és addig, amíg járni tud, lehet gyakorolni, szeretni. - Hat éve járja a Békés megyei román falvakat, például Kétegyházúról hozott eredeti táncokat - Az utolsó 24. órában vagyunk. Még lehet találni idős embereket, akik emlékeznek a tradicionális folklórra. Szegedről, magyar gyerekként, magyar tanítványokat viszek Kétegyházára román táncokat tanulni. Nemzetiségi kérdés soha nem merül föl a táncosoknál. Minden nép tánca az egyetemes kultúra része. Ú. I. Halmi Zoltán imád tanítani. (Fotó: Miskolczi Róbert) A Csongrád Galériában, szombaton Festmények és ruhák Munkatársunktól Festmények, ruhák és ráadásként házimuzsika. E három dolog eddig nem volt együtt a Csongrád Galériában sem, de a szervezők kipróbálnak egy ötletet, melyet a közönség vagy díjaz vagy csak... csodálkozik. Szombaton, július 23-án délután fél ötkor Harb József (1929-1955) festő és Mészáros Éva ruhatervező művész munkáiból közös kiállítás nyílik, melyhez bevezetőt mond Molnár József, Csongrád város polgármestere, majd Feledy Balázs művészeti író, a Vigadó Galéria igazgatója beszél a látnivalókról. Közreműködik: Mészáros Károly színész-rendező. Ezt nyomban házimuzsika követi, melynek szereplői: dr. Gulyás Lajos és Gulyás Lajos (zongora) és Busa Tamás operaénekes.