Délmagyarország, 2001. június (91. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-22 / 144. szám

PÉNTEK, 2001. JÚNIUS 22. CSALÁDI KÖR 57 Az ÁNTSZ nyaranta különös figyelmet fordít azokra a konyhákra, ahol sok embernek főznek. (Fotó: Karnok Csaba) Táborozás előtt Az iskolaév befejeztével a gyerekek szabadidejé­nek hasznos eltöltésére megyeszerte szerveznek nyá­ri táborokat. A szülők feltétlenül érdeklődjék meg szervezőtől, vezetőtől, hogy a tábor rendelkezik-e az ÁNTSZ közegészségügyi engedélyével, amelynek ki­adása jogszabály által meghatározott feltételek telje­sítéséhez kötött. Tájékozódjanak arról is, hogy mi­ként oldották meg az egészségügyi felügyeletet és az orvosi ellátást a táborozás ideje alatt. A megyei ÁNTSZ kéri a szülőket, hogy csak egészséges gyer­meket engedjenek táborba! Az idén még nem volt, tavaly három eset­ben fordult elő tömeges, 100-nál több embert megbetegítő ételfertőzés Csongrád megyében. Az ÁNTSZ nyaranta az év közben szokásosnál na­gyobb létszámú szak­embergárdával ellenőrzi az élelmiszerboltokat, éttermeket, cukrászdá­kat, s kiemelt figyelmet fordít a nagy rendezvé­nyekre kitelepült büfék­re, a strandok ételt áru­sító pavilonjaira, a nap­közis táborok konyhái­ra. Az ÁNTSZ közegészség­ügyi osztályának vezetője, dr. Kiss Edit kérdésünkre el­mondta, az ellenőrzések al­kalmával a többi között vizsgálják a nyersanyagok beszerzési helyét, idejét, az élelmiszerek előírásoknak megfelelő tárolását, az étel­készítés technológiájának szabályosságát, az érintett konyhán vagy élelmiszer­boltban dolgozók egészség­Ügyi alkalmasságának doku­mentumait, a higiénés sza­bályok maximális betartását. Az osztályvezetőnő a ti­pikus hibák között sorolta, hogy a konyhákban nem az előírásoknak megfelelően tárolják az ételek nyersanya­gait, nincs külön-külön hűtő a húsnak, a húskészítmé­nyeknek, a zöldségféléknek. Gyakori hiba, hogy nem fertőtlenítik a tojást, s nem jelölik meg a fagyasztott hú­sok csomagolásán, mikor vásárolták, illetve mikor mélyhűtötték azokat. Sok esetben nem az előírások szerinti kis adagokban fa­gyasztják le a húsféléket. Nem ritka, főként a nyári idegenforgalom idején, hogy a tisztiorvosi szolgálat el­lenőrei szakképzetlen, egészségügyi alkalmassági vizsgálat nélkül dolgozókat találnak a konyhákon, az élelmiszerboltokban. Nem levés azoknak a konyhai al­kalmazottaknak a száma, akik nem viselnek védőru­hát, hajhálót vagy kendőt, ami pedig kötelező azok számára, akik étellel, élelmi­szerrel dolgoznak. Sok he­lyen vannak problémák a mosogatással. A leggyako­ribb, hogy nem viszik végig a három fázisból álló moso­gatás folyamatát, vagy összeöntik a hypót a zsírol­dószerrel, s így mossák el az edényeket. Csongrád megyében ta­valy három tömeges étel­fertőzés volt, mindhárom esetben száznál többen bete­gedtek meg, valamennyien szabálytalanul készített, il­letve tárolt majonézes hi­degkonyhai ételektől. Az idén még - igaz a nyár-ele­jén vagyunk - nem történt ételfertőzés megyénkben. A közegészségügy szakembe­rei éppen azért ellenőriznek nyaranta gyakrabban, mert a folyamatos figyelem, illetve indokolt esetben a büntetés a szabályok betartására kényszeríti az éttermek, élelmiszerboltok, büfék, kifőzdék vezetőit. A közegészségügyi sza­bálytalanságokért pénzbír­ság róható ki. Helyszíni bír­ságot fizet például az a cég­tulajdonos, akinek élelmi­szerboltjában, éttermében hűtőtárolási hibát fedeznek fel, vagy az ott dolgozók nem viselnek az előírások­nak megfelelő ruhát. A sza­bálysértés 100 ezer forintig terjed, ezt olyan esetben ró­ják ki, ha például ÁNTSZ­engedély nélkül készítenek ételt az „egységben". A minőségvédelemi bírság maximális összege 1 millió forint. Ez a pénzbüntetés ab­ban az esetben róható ki, ha az élelmiszert lejárata után is forgalmazzák. A tisztior­vosi szolgálat ellenőrei ­amennyiben több szabályta­lansággal találkoznak egy helyen - ideiglenesen vagy végleg bezárathatják a „bol­tot". K. K. Színházi „körlencse" DM-információ Június utolsó hetében megkezdik a Szegedi Nem­zeti Színház előtti mini kör­forgalom kiépítését - tájé­koztatta lapunkat Körtvélye­si Csaba, a polgármesteri hi­vatal stratégiai irodájának he­lyettes vezetője. A kísérleti jelleggel működő csomó­pontban eddig festett útbur­kolati jelek (és táblák) igazí­tották el a közlekedőket. A szakemberek a színházi kör­forgalom végleges kialakítá­sáról döntöttek. Első lépés­ként 4 méter átmérőjű, eny­he domborodású kőlencsét építenek a csomópont köze­pére. Az apró „domb" nem za­varja az autó- és trolibuszo­kat, viszont lassításra és ke­rülőre készteti az autóval ér­kezőket. Iskolaigazgató-választás Sándorfalván - indulatokkal Ellenség, lejáratás, áldozat A bírság egymillió forint is lehet Koityhaellenőrzések - fertőzésveszély idején Nyáron is gazdag program a Bartókban Országos néptáncfesztivál, Kubinyi-tárlat Sándorfalván két tá­borra szakadt az általá­nos iskola nevelőtestüle­te és az önkormányzat az igazgatóválasztás miatt. Bár a pedagógu­sok többsége Molnár Jó­zsefnét találta a legal­kalmasabb jelöltnek, a képviselő-testület mégis Nógrádi Erikát nevezte ki direktornak. Darázs Sándor polgármester furcsának és sajátságos­nak nevezte a kialakult helyzetet, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy csitulnak az indu­latok és az ellentétek a tanárok körében. A közel nyolcezer lelket számláló községben a minap döntött a képviselő-testület az általános iskola igazgató­jának személyéről. A direk­tori székre öten pályáztak, három belsős (Molnár Jó­zsefné, Molnár Szabolcsné és Nógrádi Erika), valamint két külsős (Király Zsuzsanna és Laczkó Endre). A jelenle­gi igazgató, Sáringer András - aki tizenegy évig vezette az iskolát - azért nem nyúj­tott be pályázatot, mert el­mondása szerint, megromlott a kapcsolata az önkormány­zattal, illetve a polgármes­terrel. „Minden jel arra mu­tatott, hogy ki kell vonulnom a közéletből" - mondta kissé megkeseredetten a tősgyöke­res sándorfalvi tanár, aki egyébként már 2000 tava­szán visszavonulót fújt az­zal, hogy lemondott az ön­kormányzati képviselői tisz­téről. Sáringer szerint a mos­tani igazgatóválasztást több, régebbi keltezésű történet is befolyásolta. Mesélt arról, hogy öt évvel ezelőtt nem hosszabbította meg két képe­sítés nélküli pedagógus szerződését, ami komoly fel­zúdulást eredményezett, hi­szen az egyikük a kollégájá­nak, a másikuk pedig egy önkormányzati képviselőnek volt a gyermeke. Akik, be­vallása szerint, nem felejtet­tek. Mint ahogy a polgár­mester sem, akinek a só­gornőjét jelentette fel a bíró­ságon, mert pénztárosként sikkasztott az iskolában. (A bíróság 18 hónap, végrehaj­tásában felfügeszett szabad­ságvesztésre, és az okozott kár megtérítésére ítélte.) Molnár Józsefné elmond­ta: neki azért kellett elbuk­nia, mert Sáringer „előbás­tyájának" tartották. Az 50 éves tanítónőre negyvenö­ten, Nógrádi Erikára pedig tizenöten szavaztak az iskola dolgozói közül. A vezetői program esetében - amire már csak a tanárok voksol­hattak, akik több pedagógiai programot is elfogadhattak ­árnyaltabb volt a különbség: Molnárné 38, Nógrádi Erika pedig 25 szavazatot kapott. „Azt terjesztették rólam a fa­luban, hogy lefizettem a pe­dagógusokat, hogy rám sza­vazzanak. Engem ezzel tel­jesen lejárattak" - mondta könnyeit törölgetve a taní­tónő, akinek már az édesapja és az édesanyja is a sándor­falvi iskolában tanított. „Eb­ben a harcban én vagyok az áldozat, s korántsem biztos, hogy ősztől ugyanitt fogok tanítani. Mint ahogy azt sem tudom, mi lesz azokkal a kollégákkal, akik engem tá­mogattak." A Szegeden élő 34 éves Nógrádi Erika - aki 11 éve tanít Sándorfalván, de tavaly december óta gyesen van - elmondta: nagyon ne­héz helyzetben érzi magát. „Engem néhányan a válasz­tási procedúra alatt nem el­lenfélnek, hanem ellenség­nek tekintettek." Az újdon­sült igazgató ígéretet tett, hogy senkit sem küld el az iskolából. Nógrádi Erika kö­zölte, hogy a tervezett vál­toztatásokat és újításokat a nevelőtestület hozzájárulásá­val szeretné végrehajtani. Tervei szerint például a ma­tematikát nem az ötödik, ha­nem csak a hetedik osztály­tól oktatnák differenciáltan, és csak angolt tanulnának gyermekek." „Tudnék magának olyan embert mutatni, akinek Sár­inger András ígéretet tett, hogy jöhet a gyereke angol tagozatra negyedik osztály­tól, közben meg betette né­metre. Ennyit Sáringer úr ígéretéről" - mondta az ön­kormányzat művelődési, ok­tatási és sportbizottságának elnöke, Farkas Árpád. Aki szerint az igazgató most mindenkibe belerúg. A képviselő-testület tag­jai közül kilencen szavaztak Nógrádi Erikára és négyen Molnár Józsefnéra, a többi pályázó nem kapott voksot. Darázs Sándor polgármester furcsának és sajátságosnak nevezte a kialakult helyze­tet, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy csitulnak az indulatok és az ellentétek a tanárok körében. Szerinte az egység megteremtése Nóg­rádi Erika feladata. Ha nem csitulnak az ellentétek, ak­kor az igazgatónak kell in­tézkednie, hiszen ő gyako­rolja a munkáltatói jogokat. A polgármester a Sáringer András által mondottakkal kapcsolatosan közölte: nem hajlandó nyilatkozni az ügy­ben, mert nem akarja össze­keverni a magánszférát a közélettel. Külön cikkben azonban szívesen mesél a történtekről. Szabó C. Szilárd Szirmok és virágok. Mikor lesz béke a tantestületben? (Fotó: Schmidt Andrea) Munkatársunktól A hagyományos nép­táncfesztivál és több ran­gos tárlat szervezésével gazdagítja a szegedi nyár kulturális és művé­szeti kínálatát a Bartók Béla Művelődési Központ. A kétévenkénti nemzetközi néptáncfesztiválok „szünetei­ben", a páratlan években az ország legjobbnak minősített együttesei méretkeznek meg Szegeden. A rangos szakmai szemle tavalyelőtt vehette fel Martin György nevét. Az idei - tehát már második - Martin György országos néptáncfesz­tiválra 12 együttest hívtak meg - tájékoztatott tegnap dr. Simoncsics János, a műve­lődési központ igazgatója. A július 6-án kezdődő háromna­pos rendezvény első két nap­ján a Szegedi Nemzeti Szín­házban mutatják be új kore­ográfiáikat az együttesek. A közönség mellett hattagú zsűri figyeli az előadásokat, hiszen a szegedi fesztivál a hazai néptáncmozgalom szak­mai seregszemléje: a záróna­pon a szakemberek elemzik­értékelik a produkciókat. Ugyancsak július 6-án nyí­lik az eredetileg szegedi, je­lenleg Budapesten és Francia­országban élő textilművész, Kubinyi Anna kiállítása a B Galériában. A művésznőnek a közelmúltban nagy sikerű tár­latai voltak Franciaországban, Angliában és Bécsben. Itthon nyolc évvel ezelőtt állított ki utoljára - most legújabb mun­káit mutatja be. A TIT nyári egyetemével együttműködésben, annak művészeti programjait is be­fogadja a Bartók művelődési központ. Július 10-én szabad­kai képzőművészek kiállítását nyitja meg Szuromi Pál művészettörténész: Izrael Edit üvegművész és Basch István fotóművész tárlatát há­rom hétig megtekinthetik az érdeklődők. A Bartók tavaly kapta meg az önkormányzattól a szegedi grafikai művésztelep szerve­zésének jogát. A résztvevő, hazai és külföldi grafikusok a főiskolai rajz tanszéken dol­goznak, itt elkészült munkái­kat a Bartókban állítják ki, és egyet minden évben a ven­déglátó városnak ajándékoz­nak. Az idei, hetedik grafikai művésztelep anyagából au­gusztusban nyílik kiállítás. A fesztivál idején városszerte fellépnek a táncegyüttesek. (Fotó: Miskolczi Róbert)

Next

/
Oldalképek
Tartalom