Délmagyarország, 2001. június (91. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-22 / 144. szám

PÉNTEK, 2001. JÚNIUS 22. CSALÁDI KÖR 55 Lesz elég arató, ha kisüt a nap Ax új kombájn: luxus? Egy új kombájn ára húsz- és negyvenmillió forint között mozog, a hozzáértő karbantartáson azonban sok múlik. (Fotó: Tésik Attila) Pénzkérdés Eddig legalább százezerforintot buk­tam - panaszkodott író barátom, aki másfél éves németországi ösztöndíjá­ból takarított meg annyi márkát, hogy két hónap alatt ekkora veszteségei köny­velhetett el devizában vezetett bank­számláján. Nem akartam elkeseríteni, de már százharmincezer mínusznál tart, s ha így folytatódik a forint erősödése, lesz ez még több is. Kollégám minderre csak azt mondja, de szeretne ő szá­zezerforintot bukni a német márkáján, ami persze nem azt jelenti, hogy az átlagembert nem érinti a sávszélesítés óta szinte folyamatosan erősödő forint. A sávszélesítés talán bo­nyolult dolog, az viszont könnyen követhető, hogy egyre töb­bet ér a magyar fizetőeszköz Ha valaki április elején meni be valamelyik kereskedelmi bankba német márkát vásárol­ni a nyaraláshoz, száznegyven forintért tehette meg, mos­tanában százharminc alatt is megúszhatja. Ugyancsak hétköznapi történet, hogy részletre vásáro­lunk autót, s a márkakereskedő ajánlotta lízingcégnél vá­laszthatunk, forint- vagy devizaalapú legyen a hitei Aki né­hány hónappal ezelőtt a kisebb kamatért cserében vállal­ta a nagyobb árfolyamkockázatot, azaz devizában adóso­dott el, eddig sokkal jobban járt, mint aki a könnyebben kö­vethető forinthitel mellett döntött. Ugyanilyen választás elé kerülnek azok is, akik a mostanában vásárolnak rész­letre. Ha hisznek a forint további erősödésétjósló szakem­bereknek, akkor nem a hazai fizetőeszközben veszik fel a hitelt. El tudom képzelni, milyen kerekre nyílik a szeme néhány ügyfélnek, amikor a Renault Tháliát, Suzuki Swiftet vagy Skoda Fabia Sedant óhajt részletre vásárolni, s azt kérde­zik tőle, euró- vagy forintalapon. Már a közérthető magya­rázat sem könnyű, hát még tanácsot adni, melyik mellett döntsön az ügyfél. És a márkakereskedők legszívesebben tényleg a vásárlóra hízzák a választást, mert a hitel futa­midejének végére valóban érdemi veszteség vagy nyereség könyvelhető el. Sokkal több, mint író barátom százharmincezer forint­ja, így nem is lehet teljesen kizárni, hogy kollégám mégis bukik ennyit a német márkán, a svájci frankon, az eurón vagy éppen a forinton. Ehhez nem is kell mást tennie, mint részletre vásárolni egy átlagos kiskategóriás (használt) au­tót, ami azért elég liétköviapi történés mostanában. A forint erősödése nem hétköznapi, s nem is csak arról szól, hogy gazdagodunk. /I másik oldalon, például amikor a Pick exportál, óriási, milliárdos veszteséget kénytelen elkönyvelni azáltal, hogy sokkal kevesebb forintot kap a de­vizáért, mint néhány hónappal korábban. Ha túl sok a mí­nusz, elmaradhat a fizetésemelés, drasztikusabb esetben kö­vetkezik a - szintén hétköznapi történés - létszámleépítés. Az érintetteknél pedig a részletre tervezett autóvásárlás is elmaradhat. Végső búcsú dr. Katona Imrétől A szövetkezetek azért nem vásárolnak új kom­bájnt, mert nincs akkora nyereségük, a családi gazdaságok pedig azért nem, mert szárítóval, tá­rolóval és tisztítóval sem rendelkeznek. A jelenle­gi géppark ezért nem mondható a legjobbnak. Arató lesz elég az idén is, a kérdés már csak az, mikor engedi az idő, hogy elkezdjék a mun­kát. Az új kombájnok ára egyébként húsz- és negy­venmillió forint között mozog. A vadonatúj kombájnok ára hús/- és negyvenmillió forint között mozog, mérettől és gyártmánytól függően. Ki­sebbeket talán lehet olcsób­ban is venni, ilyeneket azon­ban a vetőmagtermesztőkön kívül más nemigen vásárol ­tudtuk meg Hangai Józseftől. A mezőgazdasági gépekkel és alkatrészekkel kereskedő makói Hanki-Ker Kft. ügyve­zető tulajdonosa úgy saccol­ja. hogy átlagosan öt százalé­kát cserélik a kombájnpark­nak, vagyis, ahol tíz ilyen gép működik, ott kétévente vásá­rolnak egy újat. Nem jellemző, hogy a ma­gángazdálkodók új gépet vá­sárolnának. általában kevés betakarítóeszközzel bírnak, s elsősorban azért, mert szárí­tójuk, tisztítójuk sincs. Akik­nek kombájnjuk van, több­nyire azért vették, hogy beta­karítást vállaljanak mások­nál. Bár a makói Kossuth Szö­vetkezetnél az elmúlt év után elfogadható nyereséget köny­velhettek el. és elsősorban a búzának köszönhetően, arra most mégsem gondoltak, hogy új kombájnokat vásá­roljanak. Seres Gyula elnök azt mondja, tudomása szerint hozzájuk hasonlóan gondol­Tíz, de még akár öt esz­tendővel ezelőtt a szórakozta­tóelektronikai cikkek piacát, valamint a hazai háztartások ilyen árukkal való ellátottsá­gát vizsgálva más kép tárult volna elénk, mint napjaink­ban. Ez köszönhető egyrészt a technikai fejlődésnek, más­részt, a termékválaszték szé­lesedésének, s nem utolsósor­ban annak: módosodik, igé­nyesedik a magyar átlagpol­gár. A GfK Piackutató Intézet e területet vizsgálva megállapí­totta: ma a társadalom legma­gasabb státusú rétege az átla­got meghaladó mértékben rendelkezik szinte mindegyik szórakoztatóelektronikai új­donsággal. Az egyetlen kivé­tel a színes tévé, amelynél nincs feltűnő különbség a tár­sadalmi csoportok ellátottsá­kodnak a legtöbb szövetke­zetnél, és nyilván azért, mert olyan nyereség, ami lehetővé tenné a komolyabb beruhá­zásokat. tíz éve nem volt a mezőgazdaságban. - Kevés társas vállalkozás került olyan helyzetbe az el­múlt évtizedben, hogy meg­engedhette volna magának egy 25-30 milliós kombájn megvásárlását. Gyakran hall­hattuk azt, hogy az Európai Unióban az egyéni gazdasá­goké a jövő, nem a szövetke­zeteké, s ha volt nyereség, ezért sem gondoltunk arra, hogy új gépeket vegyünk ­véli az elnök. A gabonatermesztésben el­ismerten erős Kossuthnak ki­lenc, jó állapotban lévő kom­bájnja van, ezekre az idén 1600 hektárnyi kalászos lea­ratása vár, ha kisüt a nap. A gépek egyéni gazdálkodók földjein is aratnak, az idén várhatóan százötven-kétszáz hektárnyi területen tudnak be­takarítani. a sajáton kívül. A Kossuth az idén is tisztessé­ges nyereségre számít a gabo­nából. és éppúgy, mint tavaly. az idén is külföldre tervezik eladni a búzát. Azt, hogy az idén is lesz elegendő gép az aratáshoz, az „Aratást válla­lok..." kezdetű hirdetések szá­ma is jelzi. Más kérdés, hogy a magántulajdonban lévő gé­pek jelentős része nem dolgo­zik százszázalékosan. Jó műszaki állapotú kombájnok­kal elsősorban azok a gazdák rendelkeznek, akik annak ide­jén részt vettek a szövetkeze­tek privatizációjában - mond­ta Nagy György József makói gazdálkodó, önkormányzati képviselő. A makói mezőgaz­dasági bizottság elnöke sze­rint, bár valóban gondot jelent a gazdáknak a jó gép hiánya, sokkal nagyobb baj, hogy a legtöbben nem tudják tárolni a betakarított termést, és ki­szolgáltatottságukat a felvá­sárlók ki is használják. Az idén az is gondot okozhat még, hogy megfelelő szárító­kapacitás sem áll rendelke­zésre. Pedig ez a tényező a minőséget is befolyásolja. Bakos András bet és többért vásárol ezen ter­mékekből, mint egy eszten­dővel korábban. Mint az a gra­fikonon is látható, a kereslet leginkább a videolejátszók te­rén nőtt, e termékből több mint harminc százalékkal si­került többet értékesíteni. Az eladási dobogó második he­lyezettje a hifitorony lett, míg a harmadik helyen, holtver­senyben, a stabil audio és a hordozható CD végzett. A ku­tatás rávilágít arra is, hogy a színes televízió és a video­magnó iránti keresleten belül eltolódás érzékelhető, ugyan­is a vevők inkább a nagy ér­tékű készülékeket vásárolják szívesebben. Az ábrán az is látható, hogy a magyar fo­gyasztó már nem rajong a walkmanért, s nem sikk a CD­lejátszó sem. O. K. K. Csongrádra tért megpihen­ni a súlyos betegségben el­hunyt dr. Katona Imre, a jeles néprajzkutató, az ELTE nyu­galmazott docense, de Hód­mezővásárhely és Szeged (itt szerezte egyetemi diplomáját és szeretett bele a néprajzba) is alakítója volt életének, Ma­kó pedig édesapja révén hatott rá, mivel onnan költözött át Csongrádra főállatorvosnak. Egy fél évszázadot dolgozott az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem Folklór Tanszé­kén. Mindig Csongrádhoz, a tiszai tájhoz tartozónak vallot­ta magát, gyökereit nem sza­kította el. Búcsúzott tőle rava­talánál tegnap délben, a közte­A csongrádi önkormányzat tulajdonába került „Tisza 1­es" telep jelentős részét a né­met LIDL-áruházlánc tulajdo­nosa vásárolja meg. A befek­tető által igényelt terület el­adásáról a képviselő-testület már döntést hozott. Az önkormányzat egyik feladata még, hogy az értéke­sítésre kerülő nyolcezer négy­zetméteres területen lévő ipar­vágányt elbontassa. A telep Vég utca felöli részében el­végzendő vágányfelszedési munkák az előzetes számítá­sok szerint mintegy kétmillió forintba kerülnek. A polgár­mester. Molnár József ennek ellenére úgy véli: az önkor­mányzatnak megéri e befekte­metőben Csongrád város, az ELTE Folklór Tanszéke, a Szegedi Egyetem Néprajzi Tanszéke, a helytörténeti ku­tatók csongrádi csoportja, a tanítványok, akik tisztességes életét, a vállalt munka szerete­tét példaértékűnek tekintik. Katona Imre haláláig kutatott és oktatott, s elárvult íróaszta­lán kész és félig kész tanul­mányok, tervek maradtak ár­ván. Tisztelői és barátai az idén októberben köszönteni szerették volna a 80 éves nép­rajztudóst, a jeles csongrádit... A sors keresztülhúzta ezt, de a megemlékezés természetesen nem marad el. B. Gy. Gy. tés, hiszen a német tulajdonú cég jó árat fizet majd a tele­kért, ráadásul a megmaradó ingatlanrészek iránt is sok le­hetséges vevő érdeklődik. A csongrádi városháza fel­újított dísztermében délelőtt 9 órakor kezdődő tanácskozá­son az ipartelep ügye mellett szó lesz még a Piroska János téri piac átalakításáról, az At­tila utca 73. és a Bercsényi ut­ca 39. számú ingatlanok érté­kesítési lehetőségeiről, a dűlőutak karbantartásáról, a bokrosi közlekedési csomó­pont szélesítési munkálatait gátló villanyoszlop áthelyezé­séről, valamint hajókikötő lé­tesítéséről. M. Sz. J. Újragombolták a kabátot A mélypont 1993-ban volt - a mezőgazdaságban. Azóta a gazda­ság ezen szektorában is újragombol­ták a kabátot. Kialakult a többszek­rorú, döntően a magántulajdonon alapuló mezőgazdaság. A KSH ada­taiból tudjuk, hogy Csongrád me­gyében a korábbi 7 állami gazdaság és 70 szövetkezet helyett 1098-ra 460 társas vállalkozás, valamint 2133 egyéni vállalkozás működött. Köz­ben némi hullámzással, de folyama­tosan csökken a mezőgazdasági be­ruházások aránya. A legutóbbi ál­talános mezőgazdasági összeírás ada­tai mutatják, hogy az ország összes beruházásán belül a mezőgazdaság részesedése 1991-ben 4,3 százalék, 1999-ben 3,3 százalék; ugyanez az arány Csongrád megyében 7,4 és 4,4 százalék. A számok azt is mutatják, hogy 1991-2000 között a mezőgazda­ság összes gépivonóerő-teljesítménye nem változott, azonos szinten ma­radt, csak éppen átrendeződött a gaz­dasági szervezetek és az egyéni gaz­daságok között. Csongrád megyé­ben 1996-ról 2000-re traktorok szá­ma a gazdálkodó szervezetekben 1509-ről 802-re csökkent, az egyéni gazdálkodóknál 4712-ről 7239-re nőtt; a kombájnoké a gazdálkodó szervezetekben 353-ról 273-ra, az egyéni gazdáknál 127-ről 377-re nőtt. Az egyéni gazdaságokban a trakto­rok aránya 45-ről 60 százalékra nőtt, sőt: ez a géptípus uralkodik, hiszen az egyéni gazdaságok össz-motortel­jesítményének 68 százalékát adják. Talán nem meglepő: a gazdasági szervezetek gépeinek vonóerő-kapa­citása egyenletesebben oszlik meg az egyes gépcsoportok között, mint az egyéni gazdaságokban. Ú. I. A videolejátszó a legkelendőbb A drágára jobb érzés költeni Szórakoztatóelektronikai cikkek piacának mennyiségi trendje (2000, az előző évhez képest) Változás - %-ban Szórakoztató elektronikai készülékek átlaga Színes tévé Videólejátszó Videókamera Stabil audio Hifi torony CD lejátszó Hordozható audi Rádió Walkman Hordozható CD +33 ga között: ilyen szinte minden magyar otthonban van. A szórakoztatóelektronikai készülékek forgalma tavaly megközelített a 100 milliárd mennyiségi növekedés trend­forintot, ez átlagosan tíz szá- je még ennél is nagyobb, mint­zalékkal haladja meg az előző egy 30 százalékos, évi eladások mértékét. A A hazai vásárló tehát töb­Német áruházlánc Csongrádon

Next

/
Oldalképek
Tartalom