Délmagyarország, 2001. június (91. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-19 / 141. szám

4 KAPCSOLATOK KEDD, 2001. JÚNIUS 19. Életszemlélet „A magyar ember valójában nem pártot választ, ha­nem életszemléletet" - mondta nemrég egy magyar po­litikus. Aki ezzel most megkönnyítette a makói közös­ségi ház mellett, a járdán olvasható, fehér festékkel készített fölirat értelmezését is. A járdára mázolt kam­pányszövegeket általában menet közben tehet olvasni. Azt, hogy „A jó irány:....!", régebben több párt is írta az aszfaltra. A makói fölirat azért számít unikumnak, mert párhuzamos a fallal. Meg kell állni, vagy le kell lassítani, ha el akarjuk olvasni. Ott állunk, szemben a fallal, és úgy érezzük, ha erre a pártra akarnánk sza­vazni, előbb neki kellene mennünk fejjel a falnak. Ez azonban nem hülyeség lenne, hanem egy „választha­tó életszemlélet". B. A. Négy megye nyugdíjasai találkoztak Deszken Nem kerül pénzbe A maroslelei Őszirózsa Nyugdíjasklub tagjai citeraszóra énekeltek népdalokat. (Fotó: Miskolezi Róbert) Több mint harminc klub vett részt a negyedik nyugdí­jas amatőr fesztiválon. A deszki sportcsarnok közön­sége táncosoknak, énekesek­nek és versmondóknak tap­solhatott. Az „Életet az éveknek" szövetség szervez­te rendezvényre Csongrád, Bács-Kiskun, Békés és Pest megyéből érkeztek nyugdí­jasok. - Nem kerül pénzbe a jó szó - kezdte köszöntőjét Si­micz József. A deszki pol­gármester a tegnapi negye­dik nyugdíjas amatőr feszti­válon beszédében kitért arra, hogy a nyugdíjasok egyre jobban a háttérbe szorulnak, véleményükre alig adnak. Ezért fontos, hogy támogas­sanak minden olyan helyi kezdeményezést, amelyek összefogják az időseket. Deszken 1995-ben alakult meg a nyugdíjasklub és az­óta a tagok aktívan részt vesznek a település prog­ramjaiban. Legutóbb a falu­napok szervezésében segéd­keztek, sőt a nénik több tepsi sütit sütöttek a vendégeknek. - A nyugdíjasklubok „Életet az éveknek" orszá­gos szövetsége mintegy két­ezer szervezetet tömörít ma­gába, 90 ezer fős tagsággal ­mondta Juhász Mária, a Csongrád megyei szervezet elnöke. Megyénk idősei ko­molyan vették a szövetség hívását, hiszen ők adják az egykilencedét a tagságnak. Deszk immáron negyedik alkalommal ad otthont a fesztiválnak. Tegnap Csong­rád, Bács-Kiskun, Békés és Pest megye több mint har­minc klubja adott ízelítőt tu­dásából. A kistelekiek Ko­dály Zoltán gyűjtésének kis részletét hozták el. A szege­di Tiszavirág igazi „szögedi" dalokat énekelt. A sándorfal­viak katonadalokat, míg az algyői hagyományőrzők a Felkérés című táncjelenetet adták elő. K. T. A szegedi fesztivál nyárra készülve Városnézés ­a vendég szemével Munkatársunktól Rendhagyó programra várja az érdeklődőket június 20-án a Matur Csongrád Megyei Ide­genforgalmi Klubja. A turiz­mus és a vendéglátás kérdései­vel, az idegenforgalom fellen­dítésének lehetőségeivel fog­lalkozó szakemberek ugyanis ez alkalommal a civil lakosság köréből is számítanak résztve­vőkre. A szerdán, 17 órakor kezdődő összejövetelüket ugyanis szegedi városnézéssel kötik össze. Az érdeklődők a Somogyi utcai tejivónál száll­hatnak fel a városnéző autó­buszra, hogy a „vendég" sze­mével tekinthessék meg Sze­ged nevezetes látnivalóit. A pesti gyors gázolta el Ismeretlen öngyilkos Munkatársunktól Vonat elé vetette magát egy ismeretlen fér­fi tegnap délután háromnegyed ötkor Szeged és Szatymaz között, a zsombói elágazásnál ­kaptuk a tájékoztatást a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságtól. A 40-50 év körüli fér­fi a bokrok közül ugrott a Budapestről Szeged­re tartó gyorsvonat elé. Iratok nem voltak ná­la, személyazonosságát lapzártánkig nem sike­rült megállapítani. A férfi mintás flanellinget, fekete színű, csíkos bélésű dzsekit, baseball sapkát, mály­va színű farmernadrágot és fekete edzőcipőt viselt. A rendőrség kéri, aki a ruházat alapján felismeri a személyt, hívja a 107-es hívószá­mot. A baleset miatt a gyorsvonat kétórás késés­sel, 7 óra körül ért Szegedre, de hatvan-kilenc­ven perces késéssel indították a fővárosba in­duló szerelvényeket is. Szeretet veszi körül az embert Kápolna az Acél utcában Régi vágyuk teljesült tegnap az Acél Utcai Idősek Otthonában la­kóknak: kápolnát avat­tak a gyönyörű ligetes­parkos intézményben. Az Egyesített Szociális Intézményhez tartozó idősek otthonában eb­ből az alkalomból rövid, bensőséges avató ün­nepséget tartottak. Az otthon lakói és a meghí­vott vendégek előtt Gyu­lay Endre szeged-csaná­di megyés püspök szen­telte fel az új kegyeleti helyet. Az elmúlt három napon jeles hitéleti események helyszíne volt Szeged. Szombaton két kispapot in­dítottunk útnak, vasárnap pi­arista templomot avattunk, ma pedig kápolnát szente­lünk - mondotta tegnapi mi­séjének bevezetőjében Gyu­lay Endre megyés püspök. Az egyházi méltóság szent­beszédében kitért arra, hogy hálát kell adni Istennek, mert elkészült a kicsiny, de az ott lakók számára fontos kegye­leti hely. Az idős, megfáradt emberek mindennap talál­kozhatnak a Gondviselővel, elmondhatják mindazt, ami a lelküket nyomja - mi, akik hozzátartozóként látogatjuk az időseket, nem biztos, hogy mindig türelemmel hallgatjuk végig őket... -, részt vehetnek az istentiszte­leteken, szeretet veszi őket körül. A szentmisén a püs­pök felszentelte az oltárt, majd az új kápolnában elő­ször áldozhattak is a hívek. A tegnapi ünnepélyes szertartáson részt vett Vá­nyai Éva alpolgármester, Majláthné Lippai Éva, a pol­gármesteri hivatal szociális, egészségügyi és családvé­delmi irodájának vezetője, Farkas László és Gila Fe­renc önkormányzati képvise­lők, Zsótér Antal, az Egyesí­tett Szociális Intézmény igazgatója, valamint a feren­ces rend, a humanitárius és egészségügyi szervezetek képviselői is. Az új kápolnában minden szombaton délután fél 4-kor tartanak szentmisét a bentla­kók számára. K. F. Az új kápolnában Gyulay Endre megyés püspök celebrálta az első szentmisét. (Fotó: Karnok Csaba) Pártszempontok vagy oktatáspolitika Kétszázharmincmillió a tét Kinek az érdeke? A Csongrád Megyei Közoktatási Ala­pítvány körüli viták messzebbre nyúlnak. A főügyészségi állásfoglalásban szereplő tényleges hiányosságok, egyéb törvénysértő körülmények felszámolásának szüksége nem vitatható. Az ehhez kapcsolódó érvek és ellenérvek mérlegre tétele is szolgálhat tanulságokkal. A tét azonban ennél na­gyobb. Különösen, ha bebizonyosodna: a kuratórium tagjait, illetve létszámát illető változtatást pártszempontok motiválják. Még akkor is, ha feltételezzük, hogy a sze­gedi és vásárhelyi javaslat nem a közelgő vá­lasztások előszeleként könyvelhető el. Hi­szen csak az idén az oktatás és a szakkép­zés fejlesztését szolgáló közel 230 millió fo­rint sorsáról van szó. Elsődleges szempont a megyei közoktatás-fejlesztési tervben megfogalmazott célkitűzések támogatása lehet. Az is nyilvánvaló, hogy az alapítók ál­tal működtetett oktatási intézményekben is jó helyre kerülne minden plusz forint. Ugyanakkor továbbra sem férhet kétség ahhoz, hogy a kuratóriumi döntések párt­semleges alapon, szakmai megalapozott­sággal születnek. (Folytatás az I. oldalról.) Szeged és Vásárhely köz­gyűlése már megtárgyalta a főügyészségi vizsgálat ered­ményét. Mindkét testület el­fogadott egy-egy, az alapít­vány székhelyét, tevékenysé­gét, a kuratórium összetételét érintő ajánlást. Ezt az indokolta, hogy az alapító okirat a kuratórium megbízásával kapcsolatban jogszabályba ütköző megál­lapításokat tartalmazott. Politikai érdek­ütközések? A megyei közgyűlés a má­jus 31 -i ülésén, a szakmai kér­dések alaposabb kivizsgálásá­ra hivatkozva, elnapolta az ügy tárgyalását. Június 28-i ülésén tűzi ismét napirendre az alapít­vány működésével kapcsola­tos kérdéseket. Információnk szerint ez­zel párhuzamosan az alapí­tók között hetek óta kemény vita folyik. A konszenzus hi­ányát Szűcs Lajos, a megyei közgyűlés oktatási és ifjúság­politikai szakbizottságának elnöke alapvetően nem po­litikai érdekütközésekben látja. - Nem zárultak le az egyez­tető tárgyalások - hangsúlyoz­ta Szűcs Lajos. - Az is tény, hogy június 13-án szakbizottsá­gunk ópusztaszeri kihelyezett ülésén megvitatta az alapítványt érintő közgyűlési előterjeszté­si tervezetet. Támogatjuk, hogy az alapítvány székhelye Szege­den. a megyeházán legyen. A rendelkezésükre bocsátott he­lyiségekért pedig ne kelljen té­rítési díjat fizetniük! Ezzel az ügyészség által kifogásolt ma­gas működési költségek havon­ta 65 ezer forinttal csökkennek. De további egyeztetést igényel, hogy a két város az alapító oki­rat módosításaként javasolta a teljes kuratórium visszahívását. Ezt mi nem tartjuk feltétlenül indokoltnak, mondta Szűcs. Személycserékre esetleg sor ke­rülhet, de erről még nem szüle­tett végleges és közös állásfog­lalás. A bizottság elnöke remé­li, hogy ennek eldöntését szak­mai érvek, legfeljebb oktatáspo­litikai indokok befolyásolhat­ják. Homoki Nagy Mária, a ku­ratórium elnöke is hasonlóan fogalmazott. Kérdésünkre azon­ban elmondta: az tagadhatat­lan, hogy Szeged és Hód­mezővásárhely már tavaly szor­galmazta az alapítvány kurató­riumi tagjainak részbeni, illet­ve idén teljes visszahívását. Mi­után erre nem volt törvényes indok, valamint az alapítók kö­zött sem született konszenzus, a grémium változatlanul folytat­ta tevékenységét. Erre az ala­pítóktól is felhatalmazást ka­pott. Pénzosztás: szakmai alapon Arra a főügyészségi meg­állapításra, amely szerint „a közalapítvány működése több vonatkozásban törvénysértő, jelentős az alapítvány működé­si költsége. Továbbá indokolt a költségvetés által biztosított összeg átutalásakor annak fel­használására megállapodás kö­tése", az elnöknő hangsúlyoz­ta: a közalapítvány által éven­te felosztható költségvetési tá­mogatást, annak célját ugyan­is a költségvetési törvény kö­telezően meghatározza. Az ar­ról szóló megállapodást az Ok­tatási Minisztérium kezdemé­nyezi. Ezt követően kell a do­kumentumot a megyei önkor­mányzatnak és az alapítvány kuratóriumi elnökének aláírni. Amikor ez elmaradt, akkor az alapítvány normatív, azaz kö­tött célú támogatásként kapta meg a pénzt. De nem közvet­lenül. A minisztérium a pályá­zatokra szétosztható összegeket mindig a megyei önkormány­zatok közreműködésével jut­tatja el az alapítványok szám­lájára. így nem mondható ki, hogy az alapítvány megkötés nélkül gazdálkodhatott volna a rábízott közpénzekkel. Már azért sem. tette hozzá Homoki Nagy Mária, mert éves, könyv­vizsgálói jelentésen alapuló pénzügyi beszámolójukat mindhárom alapítónak, rend­szeresen megküldték. Emellett a Délmagyarországban és a Délvilágban is közzétették. Saját forrásból Az már vitatható lehet, hogy ki mit ért egy alapítvány műkö­dési költségén. Azt sem a tör­vény, sem más jogszabály, sem a kuratórium alapító okirata nem határozza meg. Az egyre növekvő számú pályázatok el­bírálására viszont szakértőket kellett alkalmazniuk. Ez több­letköltséggel járt. Működésük finanszírozását mégis kizárólag saját forrásból, illetve a tör­vény által megengedett kamat­bevételekből fedezték. A kura­tórium a pályázati támogatást a meghatározott keretösszegig szétosztotta. Mindezek alap­ján pedig nincs reális indok a kuratórium visszahívására, tet­te hozzá Homoki Nagy Mária. N. Rácz Judit

Next

/
Oldalképek
Tartalom