Délmagyarország, 2001. június (91. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-16 / 139. szám

SZOMBAT, 2001. JÚNIUS 16. KAPCSOLATOK 3 Közel az egyharmados húsipari részesedéshez Gyöngyös is a Pické lehet Együttműködési megál­lapodást írt alá a héten a győri Ringa Húsipari Rt. és a gyöngyösi Facotrade Rt. Az előbbi közel kilencven szá­zalékban a Pick tulajdonában van, a Pick pedig mindenek­előtt az Aragóé. Azé az Ara­góé, amely 49.9 százalékban részesedik a Falcotrade-ben. A kör tehát bezárult, az elemzők szerint a következő logikus lépés az lehet, hogy a Pick megveszi ezt a 49,9 százalékot. Azaz a csoportba integrálja a gyöngyösi céget, amivel magyarországi hús­ipari piaci részesedése már megközelíti az egyharmadot. A sorban második legna­gyobb hazai húsipari érde­keltség mérete felét sem éri majd el a Pick-csoporténak. Úgy látszik, folytatódik az extenzív növekedés, hi­szen a gyöngyösi cég nem éppen kitűnő likviditásáról híres a szakmában, miköz­ben egyre távolabb kerül az igazi, komoly akvizíció, amelyre év elején még közel tízmilliárd forint állt rendel­kezésre a Picknél. Ez persze sokat fogyott az elmúlt hat hónap alatt, hiszen az elsza­baduló húsárak nagyobb for­gótőke-finanszírozást tettek szükségessé. Azóta a céltár­saságok közül „kihullott" a Délhús, ahol komoly tőke­emelést hajtott végre a tulaj­donos, visszamondták a ro­mán Contim nagyszalontai szalámigyárát is, ráadásul emiatt perrel fenyegetik a Picket. Sem a gyulai hús­kombinát. sem a bácstopo­lyai feldolgozó, sem pedig a Weiser kolbászgyár ügyét nem melegítették fel mosta­nában. K. A. Tánc- és divatbemutató az utolsó Mars téri Szeged Expón Holnap estig tart a vásár Munkatársunktól Holnap, vasárnap este hét óráig tartja nyitva ka­puit a Szeged Expo. A ren­dezvény zárónapja egyben a szegedi nyári vásárok utolsó, itt töltött napját is jelenti: a Mars téri átalakí­tások miatt ugyanis az ex­po jövőre már más hely­színt kap. Az, hogy a vásár búcsúja egyáltalán nem sikeredett szomorkásra, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy péntek délutánra gyakorla­tilag megtelt a terület, a szervezők örömére sem a szakmai közönségből, sem látogatókból nem volt hi­ány. Bonifert Gábor, a Sze­gedi Városkép Kft. keres­kedelmi igazgatója szerint a kísérőprogramok jelentő­sen hozzájárultak ahhoz, hogy a szerdai nyitás óta napról napra többen voltak kíváncsiak az idei, meg­újult arculatú és hangulatú vásárra. A hét végén, szombaton este nyolc óráig, vasárnap pedig este hét óráig tart nyitva a vásár, s ezekre a napokra is vonatkozik a szervezők külön ajándéka, az ingyenes belépőjegy, de csak dél és 14 óra között. A hét vége első napján a szervezők „Földközi-tenge­ri sziesztát" ígérnek, dél­után négy órai kezdettel nyári slágerek, tánc- és di­vatbemutató, s fittneszshow szórakoztatja a nagyközön­séget. Vasárnap délután ugyancsak zenés szórakoz­tató programok dúsítják a napot, amelynek sztárven­dégeként Auth Csillát üd­vözölheti a közönség. '1 A I • iy' A . ti - CV&­( (Jclétcjb~ • trapézlemez, síklemez Jj))l 11 |T| M |1 • ereszcsatorna-rendszer KifcBiBBmmM a cserepeslemez • könnyűszerkezetes épületek, csarnokok kivitelezése. SZAPPANOS ÉP-KER. ­Hódmezővásárhely, Zrínyi u. vége. Tel.: 62-241 -209, 62-230-446 | A LINDAB TERMÉKEK KIEMELT MÁRKAKERESKEDŐJE! | ÉPÍTŐANYAGOK! FALAZÓTÉGliK, TETŐCSEREPEK, VAKOLATOK MODUL BAU SOFA BEJáRATI AJTÓK 40%árengedménnyel! Szeged, Csongrádi sgt. 31. T.: 491-022; Szeged, Tűzoltó u. 4. T.: 460-481 Rendőrnők szövetsége Munkatársunktól Megalakult a magyar Rendőrnők Szervezete Csongrád Megyei Tagozata. Az alakuló ülésen jelen volt az országos szervezet veze­tője, Kincses Ildikó ezredes és alelnöke, Sárközi Irén alezredes is. A szervezet cél­ja a rendőrségen dolgozó hi­vatásos és közalkalmazotti állományú nők összefogása, munkakörülményeik feltér­képezése. A megyei szekció vezetőjének Bedéné Horváth Rózsa alezredest választot­ták. A rendőrnők munkáját a megyei kapitányság férfi tagjai is figyelemmel kísérik, hiszen a szervezet alapító ülésén - pártoló tagként ­férfiak is szép számmal kép­viselték a rendőrök között is erősebbik nemet. Egynapos felhőszakadás: soha jobbkor! Elszakad a földtől a kukorica? Munkatársunktól Hosszú várakozás után csütörtökön megnyíltak az égi csatornák, egész Csong­rád megyében egy napon át kiadósan, megszakítások nél­kül esett az eső. Az agrár­szakemberek szerint ennek éppen itt volt az ideje, ráadá­sul szinte alig okozott káro­kat a felhőszakadás. A búzá­nak nagyon jót tett a 70 mil­liméternyi csapadék, a kuko­rica pedig végre „elszakad­hat" a földtől, ugrásszerű fej­lődésnek indulhat. Egyedül az őszi árpának jött rosszkor az égi áldás, de szerencsére a gazdálkodók már a betakarí­tás finisében járnak. Lassú infúzió Szegeden ülésezik a kamarák kamarája Pályázó kedvű vállalkozók Tavaly gondolt arra Szeged vezetése, hogy átadja a önkormányzati egészség­ügyi intézmények, vagyis a két kórház és a járóbeteg- rendelő' működtetését egy külső vállalkozónak, hogy megszabadul­JMK jon azoktól a költségektől, amelyek az in­iií^FiMktt tézményeknek a fenntartása miatt a város büdzséjét terhelik. Az önkormányzat ajánlatokat kért, az öt jelentkezőből annak, a Hungropharmából, HosPnet­ből és a Duna-Tisza Rt.-ból szerveződött Fuziomednek az ajánlatát fogadta el, amelyik 3 millió forintos alaptőké­vel, kifejezetten erre a célra jött létre. Tettek ajánlatot az érintett intézményekben dolgozók is, hogy kht. keretei között, nonprojit módon működtetnék ők a kórházakat, s a rendelőt. Szegeden már az első rosta előtt sokan ügy lát­ták, előre borítékolva van a fideszes kapcsolati szálakat nem nélkülöző Fuziomed győzelme. A papírforma be­jött, a Fuziomed kapott megbízást arra, hogy átvilágítsa az intézményhálózatot, hogy aztán a begyűjtött adatok is­meretében nyilatkozzék, akarja-e vagy sem működtetni azt. A Fuziomed úgy látta, lehet itt mit kezdeni, s ígéri, pénzt, 1,5-2 milliárdot visz a rendszerbe, fejleszt, gazdaságossá tesz, amitől jobb lesz a betegnek, az orvosnak. Egyesek nagy lenyúlást sejtenek, s azzal érvelnek: a sze­gény egészségügybe miért másért invesztálnának, ha nem a profitért, pedig a miniszter is megmondta: csak nonpro­jit lehet a modellkísérletnek szánt szegedi átalakítás. Már­pedig a Fuziomeden belül létrejövő részvénytársaság pro­fitra, bevételek növelésére tör, ami szerintük éppen arra kell, hogy visszaforgassák a pénzt, és így emeljék az egészség­ügyiek bérét jobbítsák a betegek ellátását. Az ellenzék meg erre azt mondja: azzal, amit a Fuziomed akar, a költségek nőnek, a betegnek nem lesz jobb, az egészségügyiek meg bi­zonytalan helyzetbe kerülnek, s hogy ez az egész átalakítás egyedül a Fuziomed csapatának lesz jó, de neki nagyon. So­kan attól félnek, lassan de biztosan átcsúszik az ingatlan­vagyon a város tulajdonából a Fuziomed birtokába. Az érintett egészségügyiek közül azok, akik némiképp tisztán látják a készülő változásokat, nem beszélnek, mert félnek, ha az igazat mondják, munkakönyvüket kapják, hamisat nyilatkozni meg nincs értelme. A rossz sejtések­nek teret ad, a feszültséget fokozza, hogy minden a leg­nagyobb titokban zajlik: titkosított koncepció, zárt közgyű­lés, titoktartási nyilatkozatok. Az ember áll és kérdi, mi is készül itt? Előbb-utóbb meglátjuk, mert rajtunk fogják kipróbálni ezt a kis szegedi modellt. Pénteken kezdődött a Ma­gyar Kereskedelmi és Iparka­mara elnökségi ülése, amely­nek rendhagyó módon ezúttal nem a főváros, hanem Szeged ad otthont. A kétnapos prog­ramról. valamint a kormány és a kamarák közötti együtt­működési megállapodásról délután sajtótájékoztatót tar­tottak. Ez az első alkalom, hogy vidéken üléseznek a legna­gyobb hazai gazdasági érdek­képviselet vezetői. Az ok egy­szerű, meg kell ismerni a vidé­ki kamarák környezetét ­mondta Parragh László, a Ma­gyar Kereskedelmi és Iparka­mara (MKIK) elnöke. A szak­ember kiemelte: a kamara je­lenleg több mint 45 ezer ta­got számlál, s ezek a cégek adják a hazai GDP mintegy kétharmadát. Ez olyan hatal­mat jelent, melyet a kormány legitim gazdasági erőként el­fogad. A kormány a héten tár­gyalta a MKIK-val történő együttműködés lehetőségen. Bár az eredményekről konkict információi egyelőre ncin árultak el a sajtótájékoztatón, annyi bizonyos: összesen mintegy 120 millió forintnyi állami pénz juthatnak el a ka­marákon keresztül a pály ázó kedvű vállalkozásokhoz. Ez az együttműködés létfontos­ságú például olyan területe­ken, mint az oktatás, képzés. Konkrét gazdaságpolitikai, EU-integrációs célokhoz is ,Az erős kamara gazdasági érdek". Tráserné Oláh Zsuzsa, a megyei kamara kommunikációs igazgatója, Szeri István elnök, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, valamint Várhegyi Péter, a Gazdasági Minisztérium képviseletében. (Fotó: Karnok Csaba) anyagi segítséget nyújt a kor­mány, valamint preferált terü­let a magyar cégek külföldi, főként uniós piacra való kiju­tásának támogatása is. A tájé­koztatón elhangzott: az együtt­működés keretében állami se­gítséggel hamarosan napvilá­got lát egy országos, gazda­sági kamarai lap is. Szeri István, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a térsé­get érintő kérdésekben el­mondta: továbbra is lobbiz­ni kell az autópályáért, a va­sútfejlesztésért, s kiemelt sze­rep jut a kamarának a kikö­tőépítésben is. Az elnök ki­tért a megyét, valamint a kö­zel 200 ezer gazdasági társas­ágot számláló Duna-Ti­sza-Maros-régiót kifejezet­ten érintő jugoszláv privati­zációra is, megemlítve, hogy számos hazai cégnek komoly akvizíciós érdeklődést tanú­sít a hétezer vállalatot, céget „kiárusító" jugoszláv gazda­ság iránt. A szombaton záruló ka­marai elnökségi ülésen a szervezetet érintő belső vál­tozások mellett többek kö­zött szó esik majd a kamarák politikai magatartásáról, a semlegesség megőrzéséről ­különösen a választási kam­pány időszakában. O. K. K. Halálos baleset Tíz hektárt kapnak a cigányok Makón Föld a megélhetéshez fillérekért. Annyi földet per­sze nem tudnának adni a program iránt érdeklődőknek, amennyi a család teljes meg­élhetését biztosítaná, ám kie­gészítő jövedelemhez juttat­hatnák őket, ami anyagi kö­rülményeiken javítana. A ci­gány önkormányzat éppen ezért hosszú ideje szerette volna elérni, hogy a város ad­jon át a földprogram elindítá­sára legalább egy kisebb terü­letet. Ez a kérés eddig nem telje­sült. Most egy harmadik fél bevonásával sikerült megta­lálni a megoldást: a Magyar­országi Cigányokért Közala­pítvány vesz bérbe a települé­si önkormányzattól tíz hek­tárt. Ezt aztán a kisebbségi testület osztja szét a jelentke­zők között. Mint megtudtuk, húsz-harminc jelentkező már­is volna a földműves munká­ra, ám mindenkinek biztosan nem jut parcella. A tíz hektárt nem akarják szétaprózni, ezért elsősorban a nagycsaládoso­kat igyekeznek majd támogat­ni a programmal. Az elképze­lések szerint búzát, kukoricát, krumplit és más zöldségeket termeszthetnének a szerencsé­sek. elsősorban saját konyhá­jukra. A majdani gazdáknak, úgy tűnik, nem lesz gondjuk a vetni, ültetni valóval: a be­szerzésre évek óta írnak ki központi pályázatot. Ezen jó eséllyel indulhatnának a ma­kói cigány gazdák, a helyi ro­matestület elnöke hivatalos helyen még bízatást is kapott. A közalapítvány és a pol­gármesteri hivatal közötti tár­gyalások még folynak, ám ezeken már csak a részletek­ről egyeztetnek. A városi ön­kormányzat egy agrárszakem­bert is felkért, hogy segítse a gazdálkodókat, amikor elkez­dődik a munka a Földeáki út melletti, a városhatártól né­hány kilométerre lévő földe­ken. Ez pedig - Fátyol Tiva­dar úgy becsüli - idén ősszel már aktuális lehet. Szabó Imre A makói cigány kisebbségi önkormányzat évekig hiába próbálkozott a helyi földprog­ram elindításával. Most úgy tűnik, végre sikerül termőte­rülethez juttatni több családot - a szerencsések várhatóan ősszel kezdhetik művelni a használatra megkapott birto­kot. Az újraélesztés sikertelen volt. (Fotó: Tésik Attila) Munkatársunktól Két baleset is történt Hód­mezővásárhelyen tegnap este. Az Ady Endre utca és a Tóalj utca kereszteződésében egy te­repjáró egy Wartburgba rohant. A személygépkocsi teljesen összeroncsolódott, a benne ülő hölgyet a tűzoltók szabadítot­ták ki, ám a mentősök már si­kertelenül próbálták újraélesz­teni. Nem sokkal később a bal­eset színhelyétől száz méterre pedig egy motorkerékpárost ütött el egy személygépkocsi. A makói kisebbségi testü­let elnöke. Fátyol Tivadar úgy gondolja, a városban élő ro­mák közül sokaknak jelentene komoly segítséget, ha műve­lésre alkalmas földterülethez jutnának. A földhöz ugyanis értenek. A környékbeli gaz­dáknál nem kevés roma eddig is dolgozott napszámosként.

Next

/
Oldalképek
Tartalom