Délmagyarország, 2001. június (91. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-01 / 127. szám

PÉNTEK, 2001. JÚNIUS 1. CSONGRÁD MEGYE 3 Szegeden járt az oktatásiminiszter-jelölt Nincs szó központosításról ## fi Várhatóan Pálinkás József, a tárca politikai államtitkára lesz Pokorni Zoltán Fidesz-elnók utóda az Oktatási Minisztérium élén. Pálinkás József szerdán pedagógusnapi kitüntetéseket adott át Szegeden, és interjút adott lapunknak. - Mikortól venné át a tárca irányítását? - A jelenlegi tervek szerint júniusban meghallgat a parlament, az ülésszak utolsó napjaiban leteszem az esküt, és július 15-étől átveszem a feladatokat. - A közoktatással kapcsolatban azt nyilatkozta: nem tervez alapvető' változásokat, a megkezdett folyamatokat kell továbbvinni. Mii jeleni ez? - A közoktatási törvény módosításával, a kerettantervek kidolgozásával befejeződött a tartalmi fejlesztések elméleti szakasza, most a megvalósításon van a sor. Szeptemberben vezetjük be a kerettanterveket az első, az ötödik és a kilencedik osztályokban. 2002-ig a közoktatás egészét érintő, átfogó változás már nem lesz: a kormányzati ciklust úgy építettük fel, hogy az elején meghozzuk a törvényeket, majd végrehajtjuk az ezekből következő feladatokat, a végén pedig elvégezzük a finomhangolást. - A kormány közoktatáspolitikáját gyakran éri az a vád - például a kerettantervekkel vagy a tankönyvtörvénnyel kapcsolatban hogy központosító, államosító törekvések vannak mögötte. Nem érzi jogosnak az aggodalmakat? - A kerettantervek, mint nevük is mutatja, a tananyag legfontosabb elemeit, az előrehaladás ütemét határozzák meg. Céljuk az, hogy biztosítsák az összhangot az egyes Pálinkás József: Nem én változtam, hanem a világ. (Fotó: Karnok Csaba) Dr. Pálinkás József, az MTA levelező tagja, a Debreceni Egyetem Kísérleti Fizika Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára 1952. szeptember 18-án született Galvácson (Borsod megye). 1971-ben érettségizett a Kecskeméti Piarista GimNévjegy náziumban, 1977-ben fizikusi diplomát szerzett a Szegedi József Attila Tudományegyetemen. 1981ben egyetemi doktor, 1989-ben a fizikai tudományok doktora, 1995ben egyetemi tanár lett a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. 1977-96 között tudományos munkatárs, 1991-96 között igazgató az MTA Atommagkutató Intézetében. 1998-tól politikai államtitkár az Oktatási Minisztériumban. Nős, három gyermek apja. oktatási intézmények között és megteremtsék a lehetőséget arra, hogy egy diák zökkenőmentesen válthasson iskolát. Nem hiszem, hogy ez túlzott központosítás lenne. A kerettanterveken belül az iskoláknak kellő szabadságuk van ahhoz, hogy kidolgozzák saját pedagógiai programjaikat az iskola profiljának, az oda járó gyerekek igényeinek megfelelően. A tankönyvpiacról szóló törvény - melyet a napokban fogadott el a parlament - azért született, hogy átláthatóbb viszonyokat teremtsen ezen a piacon. Ez nem azt jelenti, hogy a jövőben nem lesz választék, de meggyőződésem, hogy az iskolákban, a diákokkal nem szabad kísérletezni. Az oktatási intézményekbe már csak olyan tankönyvek kerülhetnek be, amelyek megfelelnek a szándékosan nagyon magas minőségi elvárásoknak. Az ilyen könyvek között azután mindenki szabadon válogathat. - Mire számíthat a felsőoktatás? - A leglényegesebb kérdés egy stabil finanszírozási rendszer kialakítása. Az elmúlt években elmozdultunk a bázisalapú finanszírozástól a normatív felé. Most ennek arányait kell beállítanunk úgy, hogy határozottabban jelenjenek meg az egyetem funkciói: az oktatás és a kutatás. A finanszírozás átalakításának ki kell egészülnie egy akadémiai reformmal, melynek egyik eleme a kreditrendszer, a másik egy hosszú távú stratégia, amely kijelöli azt a pályát, amin a magyar felsőoktatást tíz év múlva látni szeretnénk. A következő években a magyar felsőoktatást a szükséges mértékben idomítani kell az Európai Unióhoz: nekünk is létre kell hoznunk a kétciklusú - alap és szakmai - felsőfokú képzést. - Annak idején az MDFben kezdte politikai pályafutását, majd az MDNP, végül a Fidesz következett. Mi az oka a váltásoknak? - Nem én változtam, hanem a világ. Én ugyanazokat a politikai elveket vallom ma is, amelyeket 1989-ben, de ezekkel az elvekkel ma a Fideszben van a helyem. A Fidesz sokat változott 1989 óta, és ez közelebb hozta az elveinket egymáshoz. 1996-ban a szakadás az MDF és az MDNP között részben a Fidesszel való szövetség miatt következett be - az MDNP-t azok alakították meg, akik ezt a szövetséget szorgalmazták. Ezért csatlakoztam én is ehhez a csoporthoz. 1999 novemberében azonban kiléptem az MDNP-ből, mert úgy éreztem, hogy eltávolodtak a Fidesz politikájától. A Fideszbe 2000 májusában léptem be, hogy párttagságommal is melléálljak annak a politikának, aminek a képviseletét politikai államtitkárként már korábban elvállaltam. Keczer Gabriella Mikola hajlik a kompromisszumra Gyógyszerárrés-rendelet Munkatársunktól Nem született megállapodás, de jó irányban haladnak a Magyar Gyógyszerész Kamara és az egészségügyi miniszter közötti egyeztető tárgyalások az árrésrendelet módosításáról - közölte lapunkkal Blum Ferenc, a Csongrád Megyei Gyógyszerészkamara elnöke, aki tagja a kibővített elnökségnek. Amint arról korábban már írtunk, az új gyógyszerárrés-szabályozás szerint a hazai gyógyszertárakban a 3500 forintnál drágább gyógyszerek esetén 630 forintban határozták meg a patikus hasznát. Ez az árrés 10 százalékos bevételtől fosztja meg a patikusokat, ami tönkreteheti a gyógyszertárak felét. A Magyar Gyógyszerész Kamara elnöksége és az egészségügyi miniszter hetek óta tartó egyeztető tárgyalássorozatának minapi megbeszélésén Mikola István engedményeket tett, s úgy tűnik kompromisszumkészséget mutat - közölte lapunkkal Blum Ferenc, a megyei gyógyszerészkamara elnöke. Aki hozzátette: az egészségügyi miniszter új javaslatát pénteken tárgyalják meg a kibővített kamarai elnökségi ülésen. Az agráriumról Munkatársunktól Küldöttgyűlést tartott tegnap a Csongrád Megyei Agrárkamara, amelyen a mezőgazdaság jelenlegi helyzetével kapcsolatban aggályaiknak adtak hangot a résztvevők. A kilátások sem sok jóval kecsegtetik a gazdákat, hiszen az aszálynak beláthatatlan következményei lehetnek - mondták a küldöttek. Az agrárium képviselői szerint a jövőben jobban kellene támogatni az öntözést, mivel sokan meglévő berendezéseiket sem használják a magas vízés gázolajárak miatt. Mint ahogy azt Tasnádi Gábor elnöktől megtudtuk, a tavalyi évet 25 millió forint mínusszal zárta az előző vezetés, a mérleget azonban jóváhagyták a jelenlévők. A tagok száma az önkéntes tagság bevezetése óta napról napra nő, ma már ezer, ám meg sem közelíti a korábbi létszámot. A küldöttek foglalkoztak a sertéshelyzettel is: elfogadták a vágóállat- és hústerméktanács önkorlátozó intézkedéseit, s elégedettek azzal, hogy megmaradt az exporttámogatás. Harminton túl Harmincnál többen járnak abba az osztályba, ahol a világgá ment két lány, Inez és Erika tanul. Ez azonban nem makói sajátosság. A normatív finanszírozás logikája kényszerítette rá a szakképzéssel foglalkozó intézmények fönntartóit arra, hogy csak nagy létszámú osztályokat engedjenek indítani. Ez a helyzet pedig azt eredményezi, hogy kevesebb idő jut a diákokra, a fegyelmi problémák pedig még nehezebben oldhatók meg. Ez természetesen nem most derült ki, régóta beszélik a tanárok, iskolavezetők. Csakhogy ott, ahol e helyzet változásának érdekében tenni tudnának - ahol az oktatási intézmények finanszírozásáról döntenek - nem veszik figyelembe, amit a pedagógusok mondanak. A tanári szakma érdekérvényesítő képessége a rendszerváltozás előtt sokkal jobban működött - véli a volt vezető szakfelügyelő. Régen, amikor a kollégák úgy tapaszíalták, sok az új tananyag, csökkenteni kellene, a szakfelügyelők tovább vitték a javaslatot, s a minisztérium - bár kemény harcok árán - többnyire engedett. Jött a „tacs"-nak csúfolt tananyagcsökkentő rendelkezés. Most az érdekérvényesítő folyamat nem működik. A szakképzésselfoglalkozók hiába mondják évek óta, hogy kevés az idő a gyakorlati képzésre, és hogy ez a minőség rovására megy. Közben a piac szereplői is, a szülők is, az önkormányzatok is azt várják el, hogy az iskola piacképes szakmákra képezze a diákot. Am épp ezek a szakmák fejlődnek a legintenzívebben, több időkellene elsajátításukhoz is. A pedagógus szerint ez a prés azt eredményezi, hogy hamarosan a magyar szakmunkások sem lesznek kelendőbbek Nyugaton, mint az ottaniak, akik már régóta csak szakmájuk egy-egy területéhez értenek. Vizsgálat Ásotthalmon Munkatársunktól Az Állami Számvevőszék vizsgálta Ásotthalom önkormányzatának tavalyi zárszámadását. Az átvilágítás tanulságait tegnap vitatták meg a képviselő-testületben. Az ÁSZ jelentésében a számviteli előírások következetesebb betartását javasolta az önkormányzatnak. Környezetünk ünnepe A környezetvédelmi világnap alkalmából a szegedi Forrás Szállóban tartja ünnepi rendezvényét az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség. Az eseményt ma délelőtt 10 órakor Kemény Attila helyettes környezetvédelmi államtitkár nyitja meg, ünnepi beszédet Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter és Bartha László szegedi polgármester mond. Megyei tisztújítás a Fideszben Farkas Sándor elnök maradt Farkas Sándort erősítette meg megyei elnöki tisztében a Fidesz-Magyar Polgári Párt Csongrád megyei választmánya. A napokban Szegeden ülésezett a választmány tagsága, amely Áder János és Farkas Sándor beszámolóját követően folytatta le a kétévente esedékes tisztújítást. A választmány tagjai az elnökségbe szavazták Martonosi Györgyöt, Bartha Lászlót, Nógrádi Zoltánt és Nagy Sándort. A megyei elnökség póttagja lett Alácsi Aurél és Kerekes Péter. A tisztújításon az országos választmányba delegálták Gonda Jánost és Ormos Gábort. K. B. Rabiákat keres a rendőrség Munkatársunktól Kétszázötvenezer forintot tűzött ki annak a nyomravezetőnek a megyei rendőr-főkapitányság, aki értékelhető információval tud szolgálni azokról a személyekről, akik április 5-én egymillió forintot zsákmányoltak az Üllés és Vidéke Takarékszövetkezet rúzsai fiókjából. Egyikük 170 cm magas, átlagos testalkatú, 30-35 év körüli, szőke hajú. Fekete szövetnadrágot, bőrkabátot viselt. A másik keresett személy hasonló testalkatú és korú mint társa, ám haja barna színű, és körszakállat visel. A magyar nyelvet mindketten törve beszélik. Százezer forintot kap az az informátor, aki segítséget tud nyújtani a keddi, Szabadkai úti rabló megtalálásában. A 25-30 év körüli, erős testalkatú, fehér bőrű, kerek arcú, fekete ruhát viselő, és fekete kerékpárral közlekedő férfi a Szabadkai úton egy pénzváltó helyiség alkalmazottjától 3640 német márkát zsákmányolt úgy, hogy a nőt egy fegyverszerű tárggyal fenyegette meg. A rendőrök a 477-577-es számon mellékén várják a bejelentéseket. Gyökeret eresztett Szegeden Kilenc hónapos a Novotel A Novotel Szeged igazgatója, Kunz Péter nem titkolja, hogy a francia ACCORcsoport stratégiai beruházásként vásárolta meg 1999 áprilisában a Hungária Szállodát. A felújítással együtt csaknem 2 milliárd forintot költött az épületre, s Novotel Szeged néven nyitotta meg tavaly augusztus 10-én. Mint ahogy azt az igazgató a tegnapi médiauzsonnán elmondta, a cél az volt, hogy az ACCORPannónia Hotels Rt. kilépjen Budapestről, fantáziát látva a „szűz" délkelet-európai sarokban. A turizmus azonban azóta sem lendült föl Szegeden: 2000-ben mindössze 26, idén azonban már 3036 százalékos kihasználtsággal működött, működik a négycsillagos hotel. Ez Kunz Péter szerint sokkal rosszabb arány, mint amit a budapesti szállodák produkálnak, ám európai összehasonlításban megállja a helyét. Az is szegedi sajátosság, hogy az üzleti és konferencia-turizmus fellendülésével hét közben fogadják a legtöbb vendéget, ugyanakkor szombat-vasárnap szinte üresek a szobák. Az igazgató személyes sorsával kapcsolatban elmondta: Budapesten kívül három városban tudta volna elképzelni az életét, és az egyik közülük Szeged volt. A sors fintora: most „gyüttmöntként" kell küzdenie azért, hogy a városba turistákat csábítson, s olyan programokat szervezzen, amelyekkel nem csupán egy napra tarthatja itt a vendégeket. Mint ahogy azt is kifejtette: nem érti, mindez miért nem a helyi utazási irodák szívügye. F. K. Útépítések - uniós támogatással Munkatársunktól A Dél-Alföldön megépülő tíz összekötő úttal kapcsolatos projektekről tartott egyeztető tárgyalást a héten Boros Imre Phare-miniszter, Manninger Jenő politikai államtitkár (Közlekedési és Vízügyi Minisztérium) és Vincze László országgyűlési képviselő. A tanácskozáson részvett Sánta Ferenc csengelei és Kertész László pusztaszeri polgármester is. Az egyeztetésre a beruházások költségeinek nem megfelelő tervezése miatt volt szükség. Kiderült, hogy az érintett önkormányzatoknak a költségvetésükben tervezettnél jóval nagyobb összeget kellett volna a beruházásokra fordítaniuk tudtuk meg a Csongrád és Kistelek térségi honatyától. Mivel az útépítésekhez a Phare-támogatások már rendelkezésre állnak, a projektek módosításában a közlekedési szaktárca és az uniós ügyeket koordináló tárca nélküli miniszter segítségét kérték. A gyors intézkedésnek köszönhetően megyénkben a Pusztaszer és Tömörkény, valamint a Csengele és Kiskunmajsa közötti útszakaszok még ebben az esztendőben megépülhetnek.