Délmagyarország, 2001. június (91. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-15 / 138. szám

PÉNTEK, 2001. JÚNIUS 15. MEGYEI TŰKOR 7 A szakember szerint a pedagógusok sokat segíthetnének Az öngyilkosság is megelőzhető? A digitális hallókészülék is vár a tb támogatására Halasztott jegyzék A digitális hallókészülék egyelőre 150 ezer forin­tért kapható. Tb-támogatás esetén viszont ennek fe­léért lehet majd hozzájutni. Az egészségügyi pénztár által támogatott készülékek listáján azonban egyelő­re még nem szerepel. A halláskárosultak már hosszú ideje várnak arra, hogy a di­gitális halló-, illetve az életvitelt könnyítő készülékek megje­lenjenek a tb-támogatott eszközök listáján. Egyelőre hiába. 1997 óta egyáltalán nem bővült új elemekkel a már említett lis­ta, mely jelenleg 207-féle támogatott hallókészüléket tartalmaz. A jelenlegi, analóg készülékek a teljes frekvenciasávot átfog­ják: nem korlátozódnak a beszédhangra. így a külső zajok is belehallatszanak. Bár, mint Dura Béla, a Siketek és Nagyot­hallók Országos Szövetsége vásárhelyi szervezetének elnöke hangsúlyozta, Magyarországon jók a hagyományos gyártmá­nyok is, a digitális minőségileg olyan jelentős javulást jelent, amely mégis nagy mértékben növeli az életviteli lehetőségei­ket. Ez az eszköz jelenleg 150 ezer forintért kapható, az egész­ségügyi pénztár támogatása esetén viszont már ennek feléért is hozzá lehetne jutni. Az alapteljesítményű, fül mögötti - tb­támogatott - készülékek közül a legolcsóbb 26 ezer 500 forint. Ebből 22 525 forintot fizet a tb. A dobozos készülékek legol­csóbb darabja 16 ezer 300 forintért igényelhető, mely 85 szá­zalékos támogatást élvez. A közgyógyellátottak viszont térí­tésmentesen vehetik át. Az ötéves kihordási időt hét évre emel­ték, így ennek elteltével igényelhető új készülék. A szegedi Geers Hallókészülék Szaküzletben egyelőre még várják a hivatalos listát, amelyről jelenleg is tárgyalnak. Egyel­őre úgy tűnik, a digitális eszköz is bekerül a tb-támogatott ké­szülékek sorába, de hogy milyen formában, mekkora támoga­tással, az még bizonytalan. Az ígéretek szerint június közepén kapják meg a forgalmazók a végleges jegyzéket; ám még ez sem biztos. Az 1997 óta változatlan lista bővülését már tavaly február­ra ígérték, de mint kiderült, még a soron következő tárgyalást is elhalasztották egy hónappal. Tábori Szilvia A környezetvédelemről Gyermekrajzok Szántó Zsuzsanna, Kreininger Csaba és Török Zsuzsanna díjnyertes rajzai a Kárász utcai McDonald's étteremben láthatók. (Fotó: Miskolczi Róbert) Dr. Temesváry Beáta szerint a tanárok, papok, háziorvosok képzése révén sok öngyilkosságra készülő ember juthatna még időben szakemberhez. (Fotó: Karnok Csaba) Slágeridézet a búcsúlevélben Amikor Goethe regénye, Az ifjú Wert­her keservei 1774-ben megjelent, öngyil­kossági hullámot indított el: a főhős kor­osztályához tartozók hasonló problémáik megoldásához találtak mintát a regényben. Ezt a jelenséget azonban csak a huszadik században nevezték el Werther-effektus­nak. A témával foglalkozó kutatócsoport Németországban észrevette, hogy amikor az Egy diák halála című több részes filmet vetítették az egyik televízióban, a környé­ken megnőtt azoknak a fiatal öngyilko­soknak a száma, akik a főszereplőhöz ha­sonlóan a vonat elé vetették magukat. A sorozat ismétlése - ami ellen a csoport foggal-körömmel próbált tiltakozni ­ugyanezt a hatást váltotta ki. Magyaror­szágon a harmincas években vált ismert slágerré Seres Rezső Szomorú vasárnap­ja, melynek szövegéből néhány szentimen­tális sor bekerült a fiatal, szerencsétlen sorsú cselédlányok búcsúleveleibe is. Mi­után pedig a tragikus sorsú szépségről. Molnár Csilláról kiderült, egy olyan gyógyszerrel lett öngyilkos, amit korábban sohasem „használtak" ilyesmire, jó né­hány hasonló korú fiatal lány vett be ugyanilyen szert. Az utánzás, az imitáció az egyik leg­fontosabb emberi tulajdonság, a szociá­lis tanulás jele. Az öngyilkossággal fog­lalkozó szakemberek azt vallják, ha a hír nem az egyén tragikumáról szól, hanem hétköznapi szenzációként kerül be a köz­tudatba, a híres öngyilkos halálának imi­tációs hatása sokkal nagyobb. Arra, hogy ez a hatás az intellektustól is független le­het, szomorú példa az, hogy az írók emig­rációbeli öngyilkosságáról egykor Cs. Sza­bó László és Márai Sándor is olvashatott. Munkatársunktól „Mit tettem a környeze­tért?" címmel gyermekrajz­pályázatot hirdetett a ma­gyarországi McDonald's ét­teremlánc. Az alsó tagozatos diákok számára kiírt rajzver­senyre kétezernél is több pá­lyamű érkezett az ország 342 általános iskolájából. A Csongrád megyei rajzolók közül Szántó Zsuzsanna csongrádi, Kreininger Csa­ba szegedi, és Török Zsu­zsanna deszki tanulók mun­káit találta legjobbnak a Képző- és Iparművészeti Lektorátus zsűrije. A díj­nyertes rajzokat Szegeden, a Kárász utcai McDonald's ét­teremben tekinthetik meg az érdeklődők. Minden öngyilkosságban van, és a rendőrségi eljárás le­zárása után is marad rejtély, mégis fontos, hogy megpró­báljuk kideríteni, miért dön­tött úgy egy ember, hogy el­dobja az életét - véli a szuici­dológiával foglalkozó orvos. Pszichológiai boncolásnak ne­vezik azt, amikor egy öngyil­kos hozzátartozói, osztálytár­sai, ismerősei jelenlétében a szakértő megpróbálja kideríte­ni, miért juthatott ilyen elha­tározásra az illető. Amikor né­hány évvel ezelőtt egy veszp­rémi iskola egyik osztályából többen is ugyanannál a via­duktnál lettek öngyilkosok, a szegedi kórház pszichiátriai és addiktológiai osztályának vezetője, dr. Temesváry Beáta főorvos - a Magyar Szuicidi­um Prevenciós Társaság elnö­ke - speciális képzést tartott az öngyilkosok társainak, taná­rainak. Ezt a munkát a szak­nyelv posztvenciónak nevezi, s bár az elhunyton már nem se­gít, ennek a munkának mégis nagyon fontos feladata van: meg kell akadályozni, hogy a túlélő áldozatok is öngyilkos­sá váljanak. - Az akkor tartott foglal­kozások alapján a Pedagógiai Továbbképző Központ kéré­sére kidolgoztam egy pedagó­gus -továbbképző tanfolyam anyagát. Ezt akkreditálta is az Oktatási Minisztérium, ám nem jelentkezett rá senki. Jel­zésértékűnek tartom, hogy egyik kollégám ugyanígy járt a szexuális felvilágosítás mód­járól kidolgozott továbbkép­ző tanfolyamával. Ez a pár­huzam azért érdekes, mert ná­lunk az öngyilkosság éppúgy tabu témának számít, mint a szexualitás. S a rendszerváltás óta csupán annyi történt, hogy a sajtóban immár nem számít tabunak az öngyilkosság. Min­denki érdeklődéssel hallgatja az erről szóló híreket, miköz­ben a többség nem akarja ész­revenni a környezetében élő, krízishelyzetbe került embert. Jellemző, hogy gyakran hasz­nálják azt a közmondást, mi­szerint „amelyik kutya ugat, az nem harap". A bagatellizá­lásra való hajlam érzéketlen­séggel párosul; pedig három esetből kettőre jellemző, hogy igenis volt előjele annak, mi­re készült az áldozat. Tragi­komikus, hogy miközben so­kan félnek a távoli ebolától, és ritka betegségek gyógyítá­sára adakoznak, nem tulajdo­nítanak jelentőséget annak, hogy még mindig háromezer fölött van Magyarországon az öngyilkos halálozások száma - véli Temesváry Beáta. Hozzáteszi: a felismerést gyakran az is megnehezíti, hogy a krízishelyzetbe került emberek tetteit ambivalens érzések irányítják; élni is akarnak, s meg is akarnak hal­ni. - Előfordulhat, hogy a kül­világ semmi jelét nem látta annak, hogy valaki ilyesmire készül. Ennek az lehet talán a magyarázata, hogy az öngyil­kosságra való hajlam részben valóban alkat kérdése. Bizo­nyos biokémiai mechanizmu­sok is lehetnek a felelősek az ember kedélyállapotáért, és azért, hogy konfliktusmegoldó képessége esetenként nem a legjobb. A kívülállók számá­ra lehet teljesen egyszerű, át­látható az a probléma, amit a benne lévő ember megoldha­tatlannak lát. Ilyenkor az ő számára megáll az idő, úgy tűnik, a probléma örökké fog tartani. S aki ötödször kerül ilyen helyzetbe, ugyanúgy éli ezt meg, mint első esetben. Ezt az élményt a legjobb krí­zismegoldó képességgel ren­delkező ember is átélheti. Szerencse, hogy sokan van­nak azok is, akiknek alkatuk­ból adódó képességük van ar­ra, hogy segítsenek. Más kér­dés, hogy a szakszerű inter­venciónak tudományosan ki­dolgozott módszere van, amit az átlagos pszichológusnak is tanulnia kell. Ha a szülő azt látja, a gyermeke tartósan nyo­mott hangulatú, nem úgy rea­gál a külvilág eseményeire, ahogyan az várható lenne, jól teszi, ha ahhoz az emberhez fordul, akihez a gyerek ragasz­kodik, akire fölnéz. Ez lehet a kedvenc tanára, vagy a nagy­nénje, a sógora. Fontos, hogy olyasvalaki legyen, aki kívül­ről látja a problémát. S min­denképpen érdemes megke­resni a korosztálynak megfe­lelő nevelési tanácsadót. A legfontosabb a pedagógusok ilyen irányú képzése lenne, s ezt az is bizonyítja, hogy a megyében szervezett rövidebb tanfolyamok után mindig megnőtt a szakértőkhöz irá­nyított esetek, s így végső so­ron a megmentett emberek száma. Bakos András Életmódtábor Tudósítónktól , Jsmetjük meg az egészséges életmódot" címmel rendez két­hetes, egész napos programso­rozatot, a vásárhelyi Vitális az Egészségesebb Jövő Nemzedé­kért Alapítvány augusztus 6-18. között, a központi rendelőinté­zet egészségügyi klubjában, 10-18 éves diákok számára. Az életmódjukon változtatni kívá­nó résztvevők személyiségfej­lesztő gyakorlatokat, önisme­reti és autogén tréning alkalma­zását sajátíthatják el. Rendsze­res testmozgást is végezhetnek az uszodában, a délutáni torna­termi gyakorlatokon. A program részleteiről bő­vebb felvilágosítás kapható dr. Kovács Judit főorvostól, a Vá­rosház utca 1. szám alatti köz­ponti rendelőintézet gyermek­szívgondozójában személyesen, vagy a 62/244-211-es telefon­szám 2316-os mellékén. Katasztrófavédelmi gyakorlat Kishomokon Megfékeznék-e a járványt a megyében? Szerencsére csak a kataszt­rófavédelmi bizottság forga­tókönyve szerint szivárgott be Csongrád megyébe az Eu­rópa több országában jelent­kező száj- és körömfájásjár­vány. A hasított körmű jószá­gokat sújtó betegség a rúzsai „Népszabadság Szövetkezet" szarvasmarhatelepén ütötte fel a fejét. Tegnap a kisho­moki polgárőrbázison a me­gyei katasztrófavédelmi bi­zottság által rendezett törzs­vezetési gyakorlat résztvevő­inek nehéz feladat jutott. A megyei katasztrófavé­delmi bizottság tegnapi törzs­vezetési gyakorlatának for­gatókönyve szerint száj- és körömfájásjárvány tört ki a rúzsai Népszabadság Szövet­kezet szarvasmarhatelepén. Az események a kerületi ál­latorvosjelentésével kezdőd­tek. Karantén felállítását kér­te, az Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állo­más vezetője el is rendelte azt a szarvasmarhatelepen, melyet védőkörzettel vett kö­rül. Riasztotta a vadászokat a beteg, s a fertőzésre fogékony állatok elpusztítására, majd kérte a rúzsai és a mórahalmi polgármestert, hogy segítse­nek kialakítani, majd biztosí­tani a karantént, illetve szer­vezzék meg az abban résztve­vők ellátását, a szükséges anyagok helyszínre szállítá­sát. Az ő feladatuk lett a la­kosság tájékoztatása is. A mó­rahalmi helyi védelmi bizott­ság elnöke az alkalmazható erők és eszközök felmérését rendelte el. Ez okból Móra­halmon még az ideiglenes polgári védelmi szolgálatot is bevezették. - Ez a gyakorlat azt a cél szolgálja, hogy a résztvevők térképek segítségével oldják meg a helyzetet, s például de­rüljön ki, tényleg lenne-e em­ber arra, hogy megsemmisít­se a karanténba zárt állato­kat. Persze mint mindig, most is a legsúlyosabb helyzetre készülünk fel - mondta la­punknak Kató Sándor alezre­des, megyei polgári védelmi parancsnok, aki sikeresnek minősítette a törzsvezetésen részt vevők munkáját. Korom András A feltételezett száj- és körömfájásjárvány elleni küzdelem nem okozott nagy gondot. Az igazi nyilván kicsit jobban megizzasztaná a szakembereket. (Fotó: Karnok Csaba)

Next

/
Oldalképek
Tartalom