Délmagyarország, 2001. május (91. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-30 / 125. szám

SZERDA, 2001. MÁJUS 30. CSONGRÁD MEGYE 3 Pancza: meghamisították a frakció szabályzatát Törvénytelenül zárták ki a frakcióból Torgyán Józsefet, valamint az ügyrendi bizottságból Pallag László és az én visszahívásom is szabálytalan volt mondta Pancza István országgyűlési képviselő, a Független Kisgazdapárt megyei elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján Szegeden. A honatya bírói végrehajtást kért az Országgyűlés ellen. Ilyen Magyarországon még nem fordult elő. Meghamisították a kisgazdák frakciószabályzatát mondta Pancza István, a párt megyei elnöke, az FKGP országos alelnöke a tegnapi, szegedi sajtótájékoztatóján, majd megmutatta az átírt dokumentumot. A tizenöt oldalas szabályzatba új harmadik oldalt ragasztottak. A kitépett lapon eredetileg az állt, hogy a 41 fős tagság kétharmadának döntése szükséges valaki kizárásához. Ezzel szemben a frissen berakott oldalon már úgy szerepel, hogy elég a tagság felének plusz egy embernek a beleegyezése. Torgyán József kizárásáról most 23-an döntöttek, ami törvénytelen, mert nem éri el a kétharmados többséget. A nagy kapkodásban a szabályzat utolsó oldalán már elfelejtettek módosítani, ott még az eredeti adat szerepel. A bíróság ennek alapján úgy ítélkezett: meghamisították a dokumentumot, így Torgyán kizárása jogtalan - véli az országos alelnök. Első lépésként Pancza Istvánt és Pallag Lászlót visszahívták az ügyrendi bizottságból. Erre azért volt szükség, mert hithű kisgazdák és biztos nemmel szavaztak volna. A bizottság elnöke, Salamon László a visszahívást azzal indokolta, hogy csak olyan képviselők legyenek tagok, akiknek jogi végzettsége van. Panczának és Pallagnak pedig nincs. Más képviselőnek sincs jogi végzettsége, de ők ott maradhattak az ügyrendi bizottságban. A jogerős bírói döntés ellenére Torgyán József még mindig a függetlenek között ül a parlamenti patkóban. A három kisgazda május 23-án levélben fordult Áder János házelnökhöz, hogy állítsa vissza az eredeti állapotot, de ez a mai napig nem történt meg. Eddig még nem fordult elő, hogy bírósági végrehajtást kérjenek a parlament ellen. - Ezt tervezzük, ha a T. Ház nem fogadja el a bírói végzést - folytatta Pancza. A megyei elnök szerint a hamisításokban és a manipulálásokban a Fidesz is benne van. K. T. Pallag kontra FKGP Munkatársunktól Torgyán József, Pancza István és Pallag László nem kérhet az Országgyűlés ellen bírósági végrehajtást - mondta Szentgyörgyvölgyi Péter kisgazda frakcióvezető. A bírósági perben Pallag volt a felperes és a kisgazdapárt az alperes. így ebben a parlament nem is szerepelt. - Pancza legfeljebb az FKGP ellen kérhetne végrehajtást, mivel a pártot perelte be, és arra nézve kötelező a jogerős ítélet - tette hozzá a frakcióvezető. Az orvosi kamara kivár - Kende élesen bírál Kinek a szégyene (Folytatás az 1. oldalról.) Szerkesztőségünknek biztos információja van arról, hogy az ügyben érintett orvos dr. Z. S., akinek neve az elmúlt években többször volt összefüggésbe hozható orvosi műhibákkal, amelyek miatt nemcsak Szegedről, hanem később Keszthelyről és Mosonmagyaróvárról is távozni kényszerült. Jelenleg ismét Szegeden praktizál. A Csongrád megyei orvosi kamara etikai bizottságának elnöke, dr. Szilárd János professzor kérdésünkre elmondta: Z. S ellen egyetlen bejelentés érkezett a megyei kamara etikai bizottságához, ami a mostani üggyel kapcsolatos. A bejelentő azonban beadványát május 24-én visszavonta, éppen aznap, amikor az etikai bizottság tárgyalni akarta Z. S. ügyét. Rajta kívül nem élt az orvos ellen panasszal senki. Dr. Szilárd János a kamara jogkörével összefüggésben emlíMűhibaperek Munkatársunktól A műhibaperek jogi megítélése speciális. Kártérítési igény benyújtásakor nem az fizet, aki hibázik, hanem munkáltatója vállalja a felelősséget. Az orvos ellen csupán akkor indul büntetőeljárás, ha szakmai szabálysértés állapítható meg nála. A kártérítésnél, a polgári pernél viszont az is elegendő, ha bizonyítható, hogy a doktor nem a legnagyobb gondossággal látta el feladatát, a károkozás és a beavatkozás között ok, okozati összefüggés van. Általában 5 millió forintig fizeti a kártérítést az egészségügyi intézmény biztosítója, ha magasabb összeget állapít meg a bíróság, a különbözetet a kórháznak, a klinikának kell állnia. tette: ahhoz, hogy egy orvos ellen etikai vizsgálatot indítsanak, minden esetben bejelentés szükséges, a kamara magától nem kezdeményezheti azt. Az orvosi kamara eljárási gyakorlata szerint, ha egy ügyben büntetőeljárás indul, akkor a jogerős ítéletig az etikai bizottság nem kezdhet vizsgálatot, illetve a folyamatban levő vizsgálatot szünetelteti. A megyei orvosi kamara etikai bizottsága figyelemmel kíséri a Z. S.-ügyet, s ha beigazolódik a gyanú, akkor megteszi a szükséges lépéseket az érintett orvossal szemben. Miért a névtelenség? A szegedi rendőrkapitány, Balogh Zoltán alezredes kínosan ügyelt arra hétfői tájékoztatóján, hogy ne említsen nevet, valójában ki az a szegedi orvos, aki ellen nyomoznak magzatelhajtás és gondatlan veszélyeztetés miatt. Rákérdeztünk, mi volt ennek az oka. A kapitány elmondta: a név elhallgatása kifejezett kérése volt az ügy sértettjének, annak a hölgynek, akit dr. Z. S. kezelt. Mi történik akkor, ha az asszony megegyezik az orvossal, és visszavonja az ellene tett feljelentést? Balogh Zoltán válasza: az eljárást mindenképpen lefolytatják, akár történt kárenyhítés, akár nem. V. F. S. A magyar könyvpiacon hosszú időn át bestseller volt Kende Péter orvosi műhibákról szóló könyvének második kötete is, a Mik vagytok ti, Istenek? Ebben a szerző több mint hatvan oldalon keresztül ír a Z. S.-sel kapcsolatba hozható szegedi, keszthelyi és mosonmagyaróvári orvosi műhiba ügyekről. Kende Péter tegnap telefonon a következőképpen kommentálta a most kipattant újabb Z. S.ügyet: „Vérlázító, hogy Z. S. ma is praktizál. Ez az egész magyar orvostársadalom szégyene, önmagáról kiállított elégtelen bizonyítványa. Sőt - tette hozzá - az már Szeged szégyene is, hogy azt az embert, akinek nevétől hangos az ország, visszafogadta." Kende Péter elmondta azt is, hogy könyvét - megjelenése után - azzal a céllal küldte el a Magyar Orvosi Kamara etikai bizottsága elnökének, hogy a Z. S-.-ről szóló több mint hatvan oldalt vegye hivatalos bejelentésnek az orvossal szemben lefolytatandó etikai vizsgálat megindításához. A címzett a mai napig nem válaszolt Kendének, etikai vizsgálat nem indult a nőgyógyász ellen. A szerző hozzátette: a könyvében leírtak miatt nem indított ellene pert a szegedi nőgyógyász. K. K. A megye ragaszkodik az emlékparkhoz Kosarat kapott a minisztérium Nem fogadta el a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) ajánlatát Csongrád Megye Önkormányzata. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kht.-ban többségi tulajdonosként szereplő megyei önkormányzat üzletrészének közel felére tett ugyanis vételi ajánlatot a minisztérium. A megye szerint a minisztériumi javaslat nem ad kellő garanciát a park működtetési gondjainak felszámolására. Ecsedy Istvánnak, az NKÖM helyettes államtitkárának küldött válaszlevélben egy módosító javaslat szerepel. Februárban adtunk hírt arról, hogy kétségessé válhat az ópusztaszeri emlékpark további működtetése, fejlesztése. A múzeumi kiállítóhelyek látogatására törvényben biztosított belépési kedvezmények jelentős bevételkiesést okoznak az emlékparknak. A közhasznú társaságként, zömében saját bevételeiből gazdálkodó szervezetet ez igen érzékenyen érinti. Ebben a hónapban például csupán egy hétvégén 500 ezer forinttól esett el a park. Ecsedy István. az NKÖM helyettes államtitkára a közelmúltban levelet küldött Frank Józsefnek. a megyei közgyűlés elnökének. Ebben a minisztérium két ajánlatot tett. Átvenné a megyei önkormányzattól az emlékparkot üzemeltető kht.-ban lévő teljes üzletrészt. De lehetőséget lát arra is, hogy 14 millió forintnyi üzletrészért fizetne százmillió forintot. Az üzleti életben egy ilyen ajánlat elfogadható. Azon sem lehet csodálkozni, hogy egy jelentős értéket képviselő cégA megyei önkormányzat meg akarja őrizni az emlékparkban többségi tulajdonát. (Fotó: Gyenes Kálmán) ben a meglévő, 1,66 százalékos tulajdonrésznél többet szeretne a minisztérium. Az első pillanatra kedvezőnek tűnő ajánlat azonban több buktatót rejt magában. A 100 milliót ugyanis csak a minisztériummal egyeztetve, a megyei kulturális intézményrendszer működtetésére, bővítésére lehetne fordítani. Felvetődik a kérdés: ha nem az ópusztaszeri emlékpark kapja a pénzt, akkor hogyan oldódna meg annak működtetése? A minisztérium a parkon úgy segíthetne, ha az összeget közvetlenül a kht.nak utalná. Nem tűnik viszont igazán jó útnak az ilyen kiskapuk keresése. Különösen egy jó cél támogatására, amelyre egyébként a törvény lehetőséget ad. Ha pedig a háttérben üzleti érdekek dominálnak, vajon milyen hatással lehet az az emlékpark jövőjére? Egy biztos: a megyei önkormányzat csak módosítva fogadná el az NKÖM ajánlatát - tudtuk meg Ott Józseftől, a megyei önkormányzat alelnökétől. A közgyűlés tulajdonosi bizottsága szerint csupán 6 millió forintos üzleti tulajdonrész ajánlható fel a százmilliós vételárért. Az ÓNTE Kht. jelenlegi jegyzett tőkéje, azaz alapítói vagyona 30,2 millió. A közhasznú társaság használatában lévő vagyontárgyak értéke viszont meghaladja az egymilliárd forintot. A megyei önkormányzat éppen ezért nem mondhat le Csongrád megye tulajdonosi többségének képviseletéről. Ugyanakkor arra kötelezettséget vállalna, hogy a 100 millió forintot az emlékparkban tervezett nemzeti panteon építésére fordítja. A minisztérium még nem reagált a megye módosító javaslatára. N. Rácz Judit Bang-bang! A film az a műfaj, amivel a leghatásosabban lehet az emberek fejébe nyúlni, egész kultúrát és szemléletmodellt beledöngölni az agyba, ahogy ezt mondják, exportálni, tulajdonképpen ezt csinálja az amerikai filmipar, és észre se vesszük, a filmek „gondolat"- és érvrendszerében szervezzük az életünket, onnan vesszük a mintákat. Éppen ezért minden kormányváltást követően abban bíztam, hogy ha az országnak jót, jó imázst akarnak a „hatalmas fejek", ha tényleg azt akarják, hogy végre kimásszunk a turisztikai guláslevesből, és a puszta végtelenjén át beláthatóvá tegyük, hogy nálunk is (most) 2001et mutatnak a naptárak, és ebben az időben nálunk is élet folyik (már amilyen), akkor kicsit komolyabbra veszik a filmgyártást, a filmfinanszírozást, egyáltalán a film, mint lélek+anyag hordozója a megfelelő helyre kerül. Erről a mai napig szó nincsen. Nincs filmtörvény, tele vagyunk viszont filmes botrányokkal, amit nem más táplál, mint a pénz bűvölete. Egy filmes produkció akkora összegeket emészthet fel, hogy azon belül föl sem tűnik, hogy éppen uram-bátyám egzisztenciáját alapozza általa. A kormány két nagy horderejű filmet készít, a Hídembert és a Bánk bánt, ám mire ez a két film elkészül, a filmszakma totális csődöt jelenthet. A kormány teljesen úgy viselkedik, mintha ő kereste volna két keze munkájával azt a pénzt, amit botrányos filmjeire elszór, s egy kis filmcsapat (és színházcsapat) verbuválása közben kettészakítja a filmszakmát, embereket ugraszt egymásnak, s közben röhög a markába. A legrosszabb és legvadabb diktatórikus időket jellemző módon használja a kultúrpolitikát saját pártpolitikai céljaira, kampányol és magamutogat. De, teszem fel, meri meglehet, más kormány se tenne mást. Több mint egy évtizeddel a rendszerváltás után úgy tűnik, hogy messzebb vagyunk attól az élhetőbb világtól, mint a rendszerváltás előtt tíz évvel. És mindez nem csak a korrupt és kontraszelektív úton, az agresszív politikusok kiválasztódásának köszönhető, hanem köszönhető az ország minden polgárának, akik ezt elnézik, és hagyják a simlit, és kussolnak. Jobb- vagy baloldal, nekem édesmindegy, csak a demokrácia írt és íratlan szabályai szerint tegyen, mert amit valósághű filmileg most ki lehetne hozni ebből az országból az a Bánk bán tragédiáján is túlmegy: Bang-bang! Csak a fejeket püfölik ritmusoson. lU^cuU Szenzációk nélküli APEH-negyedév Hatvanmillió a toplista élén Az APEH Csongrád Megyei Igazgatóságán nem százmilliós adócsalásokról tájékoztatták tegnap a sajtót, hanem a normál napi ügymenetről, a hatósági és a szolgáltató típusú hivatal imázsának kialakításáról. A megyében általános forgalmi adó címen közel 7, személyi jövedelemadóból 8 milliárd forintot fizettek az adózók. Szegeden kívül négy vidéki városban, Makón, Vásárhelyen. Szentesen és Csongrádon is teljes értékű ügyfélszolgálatot épített ki az APEH Csongrád Megyei Igazgatósága - mondta Papp István, az adóhivatal megyei igazgatója az első negyedévet értékelő tegnapi sajtótájékoztatóján. Az elkövetkezőkben az ügyfélszolgálatot tovább korszerűsítik, speciális ügyfélhívó rendszert alakítanak ki, melynek segítségével az azonnali panaszokat is orvosolni tudják. Az igazgató a költségvetést gyarapító megyei adóbevétellel (áfából 7, szja-ból 8 milliárd forint) kapcsolatosan hozzátette: a 2000. évi jövedelmekből származó befizetések 15 százalékkal. 2 milliárd forinttal emelkedtek 1999-hez képest. Ám a jövőben ekkora összegekre már nem lehet számítani, több nagy adózó köztük a Dégáz és a KÉSZ Kft. központja - ugyanis elköltözik a megyéből. Az APEH idén is támaszkodik az úgynevezett közérdekű bejelentésekre, ám megnehezíti a munkát, hogy nő a névtelen levelek száma. Az ok annak ellenére is a félelem. hogy a revizorok ügyelnek a bejelentő védelmére. A legtöbben nyugta- és számlaadási kötelezettség elmulasztása, engedély nélküli tevékenység végzése, igazolatlan eredetű termék forgalmazása címen fordulnak az APEH-hez, ám akadnak olyanok is, akik elvált feleséget, férjet, haragost, szomszédotjelentenek fel. Csurgó Edit adó- és járulékügyi igazgatóhelyettes az adatok között „mazsolázva" - megemlítette: az agrárium nem produkál olyan rossz eredményt, mint amilyenről a gazdák beszámolnak, hiszen Csongrád megyében a legnagyobb nyereséget termelő ágazatok között a mezőgazdaság viszi a prímet, megelőzve a nyomdaipart és a gyógyszer-kiskereskedelmet. A legnagyobb árbevételt elérő egyéni vállalkozó 1,7 milliárd forintot vallott be. A magánszemélyek közül a legmagasabb, munkaviszonyból származó jövedelmet az az adózó érte el, aki 60 millió forintos éves jövedelemigazolással rendelkezik. Szellemi tevékenységből a toplista élén álló személy 19 millió forintos bevételre tett szert 2000-ben. A legnagyobb megyei adófizető 91 millió forinttal gazdagította a költségvetést. Faketa Klára