Délmagyarország, 2001. május (91. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-30 / 125. szám

SZERDA, 2001. MÁJUS 30. MEGYEI TÜKÖR 7 A teheneit terelő Szabó István tejtermelésről áttért a borjúnevelésre. (Fotó: Gyenes Kálmán) „A tej minősége ingadozó" Falucskai Ferenc, a Gala Hungária Rt. tejfelvásárlási igazgatója néhány soros írásban foglalta össze álláspontját. Eszerint a Gala Hungária Rt. elkötelezett abban, hogy „a legjobb minőségű tejtermékeket kínálja vevőinek." Falucskai úgy véli, a mórahalmi gyűjtőállomás tejének minősége „már hosszabb ideje ingadozó", nem felel meg a követelményeknek. Május 16-a óta nem veszi át a mórahalmi gazdáktól a tejet a Gala Hungária Rt. A gazdák ma délután 2 órakor, a helyi közösségi házban találkoznak a tejüzem képviselőivel. Szerintük megalapozatlanok a tej minőségével kapcsolatos kifogások. Két hete malacok habzsolják föl Battancs Géza mórahalmi gazda teheneinek tejét. A korábban tápon nevelt, tíz süldő hamar rákapott a tejre: ha meglátják az alumíniumkannát, izgatottan visítozva rohannak a vályúhoz. Egyelőre egyedül a disznók látják hasznát annak, hogy május 16-ával bezárt a mórahalmi tejcsarnok, mert a Gala Hungária Rt. egyoldalúan fölmondta a gazdákkal kötött szerződést, s nem veszi át a tejet, amelyet addig a társaság szegedi gyárában dolgoztak föl. Battancs Géza, aki tegnap délután Felszabadulás utcai házának kertjében éppen paradicsompalántázással foglalatoskodott, gyermekkora óta hordta a mórahalmi begyűjtő állomásra a tejet. A fölvásárlási árról csak annyit mond, hogy „szégyenletesen kevés volt..." Battancs gazda két tehenet és két üszőt tart. Utóbbiakból, a tejátvétel megszűnése miatt, húsmarhát nevel. Az egyik tejelő tehenet kényszerűségből eladja, bár - mint mondja - a tejgyár döntése a marha árára is kedvezőtlen hatású. Egy tehén ma legföljebb fél áron, úgy százezer forintért talál új gazdára. „A tejátvétel megszűnése nem ért váratlanul, régóta rebesgették. Azt mondják, keveset termelünk, meg hogy magas a csíraszám. Szerintem inkább valami piaci érdek húzódik meg a háttérben. Külföldről hozzák a tejport, talán még a tejet is, ezért szorulnak ki a helyi gazdák a piacról" mondja a Battancs Géza, s hozzáteszi: gazdasága, hál' istennek, több lábon áll, zöldség, gyümölcs, és szántóföldi növények termesztésével is foglalkozik, így megél majd ezután is. • A hatodik kerületi tanyák egyikén gazdálkodó Szabó István éppen a legelőre terelgeti három tehenét. Félúton mondja el, hogy ő már legalább öt éve nem jár a begyűjtőhelyre. Már akkor sem érte meg: húsz-harminc forintot fizettek egy liter tejért. Átállt a borjútartásra: a tej se vész kárba, és a gazdálkodás is kifizetődőbb. Ami tejfölösleg marad, megveszik a szomszédok, vagy beviszi a szegedi piacra. „Elsorvad a tehéntartás, pedig a homokon termesztett növény nem lehet meg trágya nélkül" - foglalja össze véleményét Szabó István, aki ugyancsak disznót tart, zöldséget, krumplit, kukoricát termeszt. • Bubori Károly, a mórahalmi „tejcsarnok", vagyis a gyűjtőállomás tulajdonosa és vezetője nem fogadta el a Gala Hungária Rt. „fölmondó levelét". Mint mondta, az tejátvétel megszüntetését úgy egy hónapja közölték vele telefonon, s kérték, adja tovább a hírt a gazdáknak. Bubori úr írásos értesítést kért (és kapott), amit kifüggesztett a tejcsarnokban. Az állomásvezető szerint húsz-huszonöt gazdát érint az ügy. Bubori Károly évi 90 ezer liter tej átvételére szerződött (naponta átlag 300-400 liter tejet hoztak a csarnokba). Az átvételi átlagár literenként 55 forint körül mozgott - ez, a tejcsarnok tulajdonosa szerint, meglehetősen alacsony a bolti tejárakhoz képest. Bubori úr megalapozatlannak tartja a Gala Hungária Rt. minőségi kifogásait, s úgy véli, a gyár visszaél monopolhelyzetével. • „A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium Csongrád Megyei Hivatala nem szólhat bele a piacot érintő kérdésekbe" - mondta Schultz József, a hivatal állattenyésztési ügyekért felelős munkatársa. Véleménye szerint az „egy-két tehenes" gazdák előbb-utóbb belátják: nem maradhatnak versenyben a napi 500 liter tejet termelő, fejőgéppel, hűtőkkel fölszerelt gazdaságokkal. A mórahalmi homokvidéken a takarmány előteremtése sem könnyű nem véletlen, hogy e tájon nagyüzemi tehenészet sohasem alakult ki. Az FVM megyei hivatal a „géptámogatással" segíthet: a megvásárolt mezőgazdasági gép árának 25 százalékát vissza nem térítendő támogatásként kapják meg a gazdálkodók. Nyilas Péter A megyei közgyűlés napirendjén Területfejlesztés és gyermekvédelem Munkatársunktól Csongrád megye települési polgármestereinek részvételével tart május 31-én, csütörtökön kihelyezett ülést Balatonföldváron a megyei közgyűlés. A napirenden szerepel egyebek mellett a megye területfejlesztési programja, de szót ejtenek a gyermekvédelem aktuális kérdéseiről is. A testület meghallgatja az Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, a megyei környezetvédelmi felügyelőség és a nemzeti parkok igazgatóinak tájékoztatóját. A közgyűlés javaslatot tesz a Csongrád Megye Egészségügyéért, valamint Csongrád Megye Közigazgatásáért Díj adományozására is. Bezárt a mórahalmi gyűjtőállomás Malacok elé öntik a tejet Az EU-tól pályázattal jön a pénz Leckénk: kitartóan menetelni! ló felzárkózást nem tartja könnyű menetnek, mert fél évszázados szakadékot kell befödni. Amikor Magyarország a második világháború után a keleti érdekszférába sorolódott, akkor távolodni kezdett mindattól, ami Európa nyugati részén történt fejlődésben és gyarapodásban. Az EU-tól csak pályázattal lehet pénzt szerezni. Ezt a munkát a nehezített gyalogmenethez hasonlította, melyet annak idején a porosz hadseregben alkalmaztak. Ezért szükséges a falugazdászok felkészítése erre a menetre, és az az információs iroda, mely Csongrádon (a Csongrád Galéria földszintjén) létesült ugyancsak megad minden fölvilágosítást és segítséget azoknak, akik bátrak és mernek pályázni. A miniszter szerint nekünk az EU regulához érdemes mielőbb alkalmazkodni, mert ebből előnyünk származhat. Hamarosan mi leszünk az unió keleti határán, ahol magyar szakemberek is helyt tudnak állni, ha felkészülnek a feladatra. Miben kell nagyot lépnünk? Vasútépítésben, vagyis a szállításkorszerűsítésben, legyenek kiszámítható tehervonatjáratok, közútjainkon kevesebb kamion száguldozzon. S érzékelhetően javuljon a közutak állapota. Ezért EU segítséggel az idén kezdődik az úgynevezett közút- rehabilitációs program, mely 650 kilométerre terjed ki. A kistérségi SAPARD-programot az EU ránk bízza, mi levezényeljük, de megkövetelik a szigorú pénzügyi fegyelmet, ha eltér valaki a programtól, mindent vissza kell fizetni. Vagyis a leckénk: mi is jól meneteljünk! Bálint Gyula György Boros Imre, a Phareügyekért felelős miniszter a minap Csongrádon tárgyalt a város polgármesterével, majd közéleti fórumon adott számot arról a munkáról, melyet eddig elvégzett, s ebbe beletartozik az is, amikor megbízott miniszterként a Földmüvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban rendcsinálóként tevékenykedett. Nyiltan válaszolt azokra a kérdésekre is, melyek a Független Kisgazdapártban dúló viták okaira irányultak. Az Európai Unió által felajánlott és a felzárkózást segítő pénzt most már felhasználhatjuk, mondta Boros Imre, s megjegyezte azt is, l>ogy a korábbi kormány idején - különféle okok miatt az uniós pénzek „elfeküdtek". Érdemes sok energiát fektetni abba, hogy hátrányunkat ledolgozzuk. Jó példa áll előttünk: Portugália és Írország szegényebb ország volt az EU-hoz való csatlakozásakor, mint most Magyarország; ma pedig Írország bizonyos tekintetben egy kicsivel Angliánál is jobb helyzetben van. Az írek kiegyenesedéséhez mindössze huszonöt év kellett. Vannak, akik a mi uniós várakozásunkat hosszúnak találják. Nos, Portugália tizenkét évig várt a bebocsátásra. Hangsúlyozottan szólt arról, hogy a Dél-Alföld, jelesül Szeged fölzárkózása felgyorsul; épül a szennyvíztisztító, szerveződik a szelektív hulladékgyűjtés, s mindezt az indokolja, hogy a város határátkelő helyek közelében fekszik. Boros Imre az EU-hoz vaBoros Imre: „Fél évszázados szakadékot kell befoltozni!" (Fotó: Schmidt Andera) A kövegyi születésű fiatal közgazdász, dr. Sipos Sándor 1992 óta dolgozik a Világbanknál. Úgy véli, Magyarország számára ez a század a felemelkedést fogja jelenteni, és talán még többen választják majd az övéhez hasonló szabad életet. A gyökerek azonban ugyanolyan fontosak, mint eddig. A közgazdász szerint a reggeltől estig tartó munkaidő korában tudatosan meg kell tervezni a családdal töltött időt is, ha az ember nem akar idős korára egyedül maradni. Dr. Sipos Sándorral a kövegyi falunapon beszélgettünk. - Bokros Lajosról sokan tudják, hogy miután leköszönt a miniszterségről, a Világbankhoz szerződött. Németh Miklós egykori miniszterelnök is egy banktól kapott hosszú szabadságot nemrégen. Az ön példája viszont azt mutatja, hogy nem csak volt Mivel napközben dolgozunk, este van időnk egymásra, megtervezzük az együttléteket, és feleségemmel régen rájöttünk arra is. hogy a leghatékonyabban saját példájával neveli az ember a gyerekeit. Nagyobbik lányom tizennégy éves, a kisebbik tizenöt hónapos, és most várjuk a fiamat. Bálintot. Amikor Washingtonban laktunk, nagylányom, amellett, hogy amerikai iskolába járt, hetente kétszer magyarórát vett egy ott élő, eredetileg szegedi nyugdíjas tanártól, és magyar cserkészcsapatba járt. Ez nyilván drill volt számára, ám amikor ötödik osztályban beírattuk a szegedi Ságváriba, azt hitték róla, magyar iskolába járt. Persze az is egyedül maradhat idős korára, akinek három gyereke van. mégis, esetemben ennek talán kevesebb a valószínűsége. Lehet, a lányom mégis jobban kötődik majd Kaliforniához, de nekem Magyarország a hazám. Révfülöpön vettem szőlőt, ugyanakkor kövegyi polgár is leszek. Bakos András A Világbank vezérképviselője kövegyi polgár marad A családról, a jólét századában koztatott. A Világbank horvátországi irodáját én hoztam létre, s 1998 januárjától vezetem. Hamarosan visszamegyünk Washingtonba, de már eldöntöttem, hogy egyszer itthon szeretnék dolgozni. — Most hogyan telnek a napjai? - Sok munkával, hál' Istennek! Minden pillanat váratlan dolgokat hozhat. Olyan döntéshozók vagyunk, akikre nem nehezedik az a nyomás, ami a választott politikusokra. Van egyfajta erkölcsi felelősség, mégis, ha valami nem sikerül, azt gondolhatja az ember, majd sikerül máshol, máskor. Ez a helyzet könnyen cinikussá tehet. Sokan vádolják a vidéki embereket provincializmussal, pedig csak arról van szó, hogy aki saját városában, falujában próbál érvényesülni, a lehetőségei szűkebbek, a felelőssége pedig sokkal nagyobb; ellentétben a hozzám hasonló szabad emberekével. Ezért tisztelem azokat, akik egy viszonylag konzisztens pályát tudnak létrehozni, helyi korlátok között. - Milyen érzés időnként hazajönni Kövegyre? - Nagyon jó. Számomra sokat jelent ez a község. Az ilyen életet élő emberek számára még fontosabb, hogy tartozzanak valahová. - Eltervezte, hogy meddig „ vándorol", és mikor telepedik le végleg? - Az ember tervez. Isten végez! A terv azonban mégis fontos. Ha nincs, elvisznek az események. Azt hiszem, a következő század arról szól, hogy sok országgal együtt Magyarország is fölemelkedik. Nem lesz gond az étellel-italial, a fűtéssel, világítással; de gond lehet a szeretettel, az odafigyeléssel. miniszterek kerülhetnek Magyarországról vezető beosztásba külföldi pénzintézeteknél. Hogyan került a Világbankhoz? - 1988-ban mentem először külföldre. Angliában dolgoztam egy évet a sussexi egyetem fejlesztési központjában. vendég kutatóként. Majd visszajöttem néhány hónapra, s akkor keresett meg az ENSZ gyermekalapja, az UN1CEF, azzal a kéréssel, legyek az ő közgazdasági tanácsadójuk Kelet-Európában. Firenzében éltünk három évet, onnan jártam a keleteurópai országokat. Mi írtunk először könyvet 1990-ben az átalakulásról és következményeiről. A Világbank 1992ben keresett meg, a könyv alapján, megkérdezték, vállalnám-e a szociális ellátási rendszerekkel, családpolitikával kapcsolatos csapat vezetését. Előbb WashingtonSipos Sándor szerint ebben a században Magyarország is felemelkedik. (Fotó: Gyenes Kálmán) ban dolgoztam, majd Albáni- niában és Bulgáriában is dolában, azzal a feladattal, hogy goztam a Világbank munkahozzak létre egy munkanél- társaként 1992-től 1998-ig, küli-ellátási rendszert és egy majd a horvát államháztartászociális segélyezésit. Albá- si reform előkészítése foglal-