Délmagyarország, 2001. május (91. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-30 / 125. szám

SZERDA, 2001. MÁJUS 30. SZEGED ÉS KÖRNYÉKE 5 Háromszázmillió a Széchenyi-tervből Zöldáram és zöldgáz A Szegedi Tudományegyetem kon­zorcium formájában működő Kooperá­ciós Kutatási Központja sikeresen pá­lyázott a Széchenyi-terv Nemzeti Kuta­tási és Fejlesztési Programjához. Az egyetem az elnyert 310 millió forinttal együtt mintegy 500 milliós fejlesztéshez foghat hozzá a helyi nagyvállalatok se­gítségével, amelynek során a bio­masszából biogázt és bioáramot is fej­lesztenek. Az egész Dél-Alföldet átfogó régiós prog­ram indulhat el annak köszönhetően, hogy a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Kooperá­ciós Kutatási Központja (KKK) 310 millió fo­rintot nyert a Széchenyi-terv Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programján. A sikerről tegnap sajtótájékoztató keretében számolt be Valas­tyán Pál. az egyetem innovációs igazgatója. Azt is elmondta, a program megvalósítására konzorciumot hoztak létre, amelyhez az egye­tem mellett Csongrád megye olyan nagyválla­latai is csatlakoztak, mint a Démász, a Dégáz, a Medikémia. a Tisza Volán, a Heavytex és a MÉH Rt., de támogatásáról biztosította a Pick Rt. is. Az állami forrással együtt immáron 500 millió forint áll rendelkezésre a közös kasszá­ban ahhoz, hogy végre megvalósuljon a régi álom, a biomassza előállítása, azaz a térségben hatalmas mennyiségben rendelkezésre álló szerves hulladék hasznosítása. A helyi kutatók fiókjaiban ugyanis már egy évtizednél is öre­gebbek azok a kutatási eredmények, amelyek arról szólnak, hogyan lehet például a hígtrá­gyából biogázt, bioáramot, azaz zöld gázt, zöld áramot nyerni. A projekt során, az elkövetkező öt esz­tendőben a régió több pontján mini erőművek épülnek fel. Egy év alatt készül el a Medikémiá­nál az első biogázüzem, amely a korábbi, ma már nem termelő biogáztelep rekonstrukciója. (A szegediek emlékezhetnek rá, a Csongrádi su­gárút városból kivezető szakaszával párhuzamo­san valaha szeméttelep volt, amelyre fóleg kon­zervgyári hulladékot szállítottak.) S hogy milyen szerep jut a térség legna­gyobb vállalatainak a konzorciumban? A Me­dikémia biogáz erőműve referenciaüzemként szolgál majd, a Démász és a Dégáz bioáramot, illetve biogázt fejleszthet - kommunális célok­ra -, a Tisza Volán pedig az új energiaforrással a üzemeltetheti járműveit. A Heavytex olyan szövetet állít majd elő, amely fermentálja, azaz erjeszti a MÉH Rt. szelektíven gyűjtött szerves hulladékát. Adott a Pick Rt. sertéstelepeinek hígtrágyája is, mint a létesítendő üzemek „alapanyaga". F. K. 2,5 millióról döntött a Szeged Kultúrájáért Közalapítvány A pályázat győztesei Korábban sokan kifogá­solták, hogy a Szeged Me­gyei Jogú Város Kultúrájáért Közalapítvány nem adja köz­re a sajtóban, hogy kik kap­tak támogatást pályázatain. Lapunk februárban foglalko­zott az üggyel, akkor a kura­tórium elnöke, Tóth András ígéretet tett, hogy a legköze­lebbi döntés után megkapjuk és nyilvánosságra hozhatjuk a támogatottak listáját. A Szeged Megyei Jogú Város Kultúrájáért Közala­pítvány 2001/I-es pályázatá­ról nemrégiben döntött az alapítvány kuratóriuma. A megszabott határidóig 93 ér­vényes pályázat érkezett be, ezek közül a kiosztható 2,5 millió forintból 26 kapott tá­mogatást. A nyertes pályá­zók, zárójelben a támogatás összege és a támogatott cél: Accord Kft. (200 ezer forint Nyári Esték a Fürdőudvar­ban programsorozat), Bartók Béla Művelődési Központ (50 ezer - ária- és dalest), Breaker együttes (30 ezer ­útiköltség), Csongrád Me­gyei Közművelődési Taná­csadó Központ (50 ezer - III. Szegedi Közművelődési Nyári Egyetem). Dankó Pis­ta Emlékéért Alapítvány (50 ezer - emlékest), Fürdővizek Szeged Kft. (50 ezer - tábla­kép-kiállítás), Gedói Általá­nos Iskola (70 ezer - művé­szeti napok határon túli test­vériskolákkal), Globalex 2000 Kft.-<220 ezer - zenei rendezvény), Hóra Színház (50 ezer - millenniumi vá­rosházi esték), Koch Sándor Csongrád Megyei Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társu­lat (100 ezer - Pedagógiai Nyári Egyetem), Kolindári­um szerkesztőség (30 ezer ­Szent Imre Kollégium év­könyve), Közéleti Kávéházi Esték Alapítvány (50 ezer ­programsorozat), Monad 2000 Bt. (50 ezer - ismeret­terjesztő kiadvány), Munkás­tanácsok Csongrád Megyei Szövetsége (40 ezer - mun­kavállalók kultúrájáért prog­ram), „Napsugaras" Dél-Ti­sza Menti Népművészeti és Kulturális Egyesület (30 ezer - napközis kulturális tábo­rok), Ördögszekér Bt. (200 ezer - hídavató hídvásár), Somogyi-könyvtár (15 ezer ­ünnepi könyvhét, 65 ezer ­olvasótábor), Szeged-Tarján­városi Római Katolikus Plé­bánia (150 ezer - műszaki felszerelés), Szegedi Ifjúsági Ház Kht. (500 ezer - a régi zsinagóga biztonságtechnikai felszerelése), Szegedi Szim­fonikus Zenekar (50 ezer ­Hangoló hírlevél, 50 ezer ­millenniumi CD kiadása), Szegedi Zeneiskoláért Ala­pítvány (100 ezer - CD ki­adása), SZTE Juhász Gyula Tanárképző Fóiskolai Kar Német Nyelv és Irodalom Tanszék (50 ezer - konferen­cia szervezése és kötet kiadá­sa), Szuromi Pál (200 ezer ­Késő újkori optikák című könyv megjelentetése), Újvi­déki utcai óvoda (50 ezer ­családi hétvége program). A MASZK Egyesület az előző pályázati kiírás alapján 150 ezer forintot kapott működé­si költségek fedezésére. H. Zs. Gyermekünnep Mórahalmon Játszótér­avató az iskola előtt Munkatársunktól Új játszótérrel gazdagodott Mórahalom. A Móra Ferenc Általános Iskola és Szakisko­la előtt, a Kispiac tér sarká­ban épített játszótérre termé­szetes anyagból készült, a szi­gorú európai szabványoknak is megfelelő játékszerek kerül­tek. A fa mászóvár, csúszda és hinta egyaránt szolgál majd az iskolások és óvodások örmére. A játszótér az Ifjúsági és Sportminisztérium támogatá­sával, a helyi önkormányzat költségvetéséből készült, 1,5 millió forintért. A téravatón gyermeknapi sportünnepséget rendeznek. Ma délután fél 4-kor tartják a nagy sporthagyományokkal rendelkező iskola év végi tor­naünnepélyét. A sportbemu­tató után Nógrádi Zoltán pol­gármester adja át a játszóteret a gyerekeknek. Permetezik a platánokat Munkatársunktól Csipkéspoloska és gnomónia ellen védő permetszert szór­nak a szegedi platánfákra. A permetezés május 28-ától június 6-áig tart - közölte a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. A fölhasznált vegyi anyag emberekre ártalmatlan, méhekre mér­sékelten, halakra viszont kifejezetten veszélyes. Szegednél csak egy kijelölt fürdőhely van a Tiszán Tűrhető a folyó vízminősége A Laposon fürdésre alkalmas a viz minősége. (Fotó: Karrtok Csaba) A sok illegális für­dőhely mellett csak egy kijelölt működik a Ti­szán Szegednél. Az ANTSZ folyamatosan vizsgálja a folyó víz­minőségét. A legutolsó adatok szerint a Lapos­nál mért adatok tűr­hetőek, vagyis fürdésre alkalmas itt a Tisza. Azért nem árt az óvatos­ság. Csak egészséges emberek lubickoljanak, utána pedig alaposan tusoljanak le - javasol­ják a szakemberek. Nem újdonság, hogy az utóbbi időben egyre szennyezettebb a Tisza. Ko­rábban Szegednél bátran fü­rödhettünk a folyóban, most pedig szinte csak hajóká­zásra, napfürdőzésre alkal­mas a város főutcája. A til­tások ellenére mégis igen sokan merészkednek a fo­lyóba, vállalva a fertőzésve­szélyt. - A Tisza szegedi szaka­szán csak a kijelölt helyen szabad fürdeni - tájékoztat­ta lapunkat Fodré Zsófia megyei tisztiorvos. A folyó­nál lévő strandok üzemel­tetói kötelesek bevizsgáltat­ni a víz minőségét. Az ered­ményt pedig kötelesek kiír­ni a táblára, hogy azt a ven­dégek bármikor elolvashas­sák. De azt is ki kell írni, ha nem volt vizsgálat. Erre azért van szükség, mert ez esetben mindenki a saját fe­lelősségére mártózik meg a hűs habokban. Szegeden csak egyetlen, fürdésre alkalmas helyet je­löltek ki, és ez a Lapos. Az indulás előtt az ÁNTSZ vá­rosi egészségügyi csoportja az üzemeltető kérésére be­vizsgálta a Tisza vizét. Az eredmény szerint a minősé­ge tűrhető, vagyis lehet benne fürdeni. A tisztiorvosi szolgálat szakemberei arra hívták fel a figyelmet, hogy csak egészséges emberek menje­nek a folyóba. A fürdőzók lehetőleg ne igyanak a vízből, és úszás után alapo­san tusoljanak le. Ezenkívül fokozatosan ügyeljenek a strand tisztaságára. Rendelet szabályozza, hogy a nyári szezonban két­hetente kell megismételni a vízminőség vizsgálatát. A folyó állandóan változik, és bármikor belekerülhet vala­milyen szennyeződés. Amennyiben az előzó év­ben mért adatok nyolcvan százaléka megfelelt, akkor elég, ha havonta vesznek mintát a folyóból. Ez azon­ban a Tisza esetében kizárt, ugyanis a sorozatos szeny­nyezés miatt folyamatosan romlik a vízminőség. K. T. Közútivasútivízi utak fejlesztése Viták szülte régiós egyezség Háromfordulós, vitákkal tűzdelt egyeztető tárgyalás elózte meg a Duna-Kö­rös-Maros-Tisza (DKMT) Eurorégiós Együttműködést irányító elnökök tanácsa leg­utóbbi ülését. A négy román, négy magyar megye, vala­mint a vajdasági tartomány elnökének arról kellett dön­tenie, hogy kormányaik előtt melyik regionális célokat szolgáló infrastruktúra-fej­lesztő projekt megvalósítását támogassák. Az erről szóló megállapodást valamennyi érintett aláírta. A rövid, illetve hosszú tá­vú projektek a vasúti, a kö­zúti és a vízi közlekedés fej­lesztésére adnak útmutatást. A román partnerek nyilván­valóan a Szeged és Temes­vár közötti közvetlen vasúti kapcsolat kiépítését szorgal­mazták. A tanácskozáson vi­szont elhangzott: a jugoszlá­viai újjáépítés kapcsán jó es­éllyel lehetne világbanki és uniós pénzekre pályázni. Ezért az első körben cél­szerűbb lenne a Vajdaság irányában kiépíteni a pálya­szakaszt. Csongrád megyé­nek is mérlegelnie kellett, melyik variációt támogassa, hiszen a drága beruházások finanszírozására külső segít­ség nélkül kevés esély lenne - tudtuk meg Marosvári At­tilától. A megyei önkor­mányzat területfejlesztésért felelős alelnöke szerint egyetértés született: arra kell ösztönözni a három ország kormányát, hogy először a Szeged-Kikinda-Zsombo­lya-Temesvár nyomvonal épüljön meg. Ennek része­ként pedig megvalósulna a szegedi vasúti hídra, illetve közlekedési csomópontra vonatkozó terv is. A másik nagy csomag A IV. számú transzeurópai köz­lekedési folyosó részét ké­pező Kiskunfélegyháza-Sze­ged-Csanádpalo­ta-Arad-Lugos, valamint a Szeged-Röszke-Újvidék au­tópálya-szakasz kiépítése. Ezt is a prioritások közé so­rolták a tanácskozás részt­vevői. Akik támogatták a Kiszombor-Csanád határát­kelő, illetve az oda vezető utak fejlesztését is, mint ahogy azt is, hogy a Tisza komoly szerepet kapjon a nemzetközi vízi közlekedés­ben. N. R. J. Szeméttűz Szőregen A vadlerakó közelében élő Kiss Ferenc füstmérgezést kapott egy korábbi tűzeset idején. (Fotó: Gyenes Kálmán) Tegnap délután kigyulladt a szőregi ille­gális szeméttelep. A Budzsák-erdő szélére hordott, több tonnányi szemét egy részét valószínűleg fölgyújtották - legalábbis a környékbeliek gyanúja szerint. A helyszínre érve feketén füstölgő, elüszkösödött szeméthalmok látványa tárult a szemünk elé. Legalább száz méter hosszan gyulladt meg a leírhatatlanul ve­gyes összetételű hulladék. Műanyag törme­lék, vegyszeres dobozok, foszlott kárpitozá­sú fotelek - és még ki tudja, mi minden égett a kiszáradt fűben. A tüzet hamar to­vábbvihette az erós szél, így a szomszédos kupacok is lángra lobbantak. A tűzoltóknak már szó szerint csak a hűlt helyét találtuk: percekkel korábban vonul­tak el, a száraz földön itt-ott még megcsil­lantak a fecskendőkből kilocsolt víz tócsái. Találkoztunk viszont egy kerékpárját toló férfival. Kiss Ferenc a közeli vasúti töltés túloldalán lakik, s a füst láttán átjött meg­nézni az erdő szélén legeiészó teheneit. A jószágoknak nem esett bajuk, ellenkező irányban fújt a szél - éppen a nyugdíjas fér­fi háza felé. Mint mondja, nem ez az első tűzeset: néhány éve gumiabroncsok égtek, s a szél éppen az idős ember házára vitte a füstöt. Kiss úr kiment az udvarra, de vissza­menni már nem maradt ereje: rosszul lett, összeesett, mentők vitték el. A szegedi városi tűzoltóság ügyeletese tegnap délután még csak az eloltás befeje­zéséről tudott beszámolni - a tűz keletkezé­sének okát csak alaposabb vizsgálat derít­heti ki. (A szőregi vadlerakó fölszámolásá­ról és a régen tervezett hulladékudvar meg­építéséről hamarosan beszámolunk lapunk­ban.) Ny. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom