Délmagyarország, 2001. május (91. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-28 / 123. szám

HÉTFŐ, 2001. MÁJUS 28. SZEGED 5 Sörcsök Gizella Lilla koncertje az aulában Egy építész szoprán Börcsök Gizella Lilla Sass Sylvia és Oberfrank Géza növendéke volt Hegedűsnek készült, majd építészmérnöki dip­lomát szerzett a szegedi születésű Börcsök Gizella Lilla, akit este 7 órától a Szegedi Tudományegye­tem Dugonics téri aulájá­ban énekművészként hall­hat a közönség. A „Visz­szatérek félutamból..." cimü koncerten köz­reműködik Csák József, az Operaház Szegeden is jól ismert tenoristája, zon­gorán kísér: Molitor Éva. A hangverseny házigaz­dái: Erdélyi Lili Ada és dr. Magyarossy József. Börcsök Gizella Lilla Sze­geden született, hétéves korá­ban kezdett hegedülni tanulni. Zeneiskolai igazgatója, Sta­tiics Béla muzsikus -pályára szerette volna irányítani, de Gizella meggondolta magát: inkább a Ságvári angol tago­zatát választotta. A legendás Szécsi József tanár úr vezeté­sével a gimnázium és az egyetem kórusában is énekelt, mellette Rákosi Géza növen­dékeként a konzi esti tagoza­tán hegedült. Érettségi után a Budapesti Műszaki Egyetem Építész­mérnök Karán tanult tovább, közben az egyetem szimfoni­kus zenekarában muzsikált és a Mátyás templom kórusában énekelt. Államvizsgái után Brüsszelben volt vendéghall­gató, ahol egy kamarakórus­ban szólistafeladatokat is ka­pott. Hazatérve műegyetemi tanára, dr. Szincsák József közvetítésével - aki Csák Jó­zsefnéven tenoristaként akkor már befutott énekes volt az Operaházban - a jeles szop­rán, Maria Teresa Űribe nö­vendéke lett. Miközben diplo­matervén dolgozott, szorgal­masan tanult énekelni. Az építészmérnöki oklevél meg­szerzése után a Brüsszeli Ki­rályi Zeneakadémia hallgatója lett, ahol 1991-ben a neves basszista, Jules Bastin tanít­ványaként szerzett diplomát. Hazatérve Sass Sylvia ma­gániskolájában tanult. A ki­lencvenes években koncer­tező művészként fellépett Pá­rizsban, Brüsszelben, gyakori közreműködője volt a BM Duna Szimfonikus Zenekar hangversenyeinek, egyenes adásban énekelt a Rádió Már­ványtermében. Fellépett a Sass Sylvia szervezte fiatal művészek nyári fesztiválján, ahol Kodály Székelyfonójá­ban énekelt, valamint segéd­rendezőként is dolgozott. Az elmúlt években Oberf­rank Gézánál, az Operaház főigazgatójánál tanult. A ki­váló karmester felfedezte, hogy Gizella hangja szebben szól a magasabb lágéban, ezért javaslatára az énekesnő mezzoszopránról szoprán hangfajra váltott. Közben a Pécsett diplomázott és az augsburgi Mozart Zeneakadé­mián tanult Molitor Évában állandó zongorista partnerre is talált, akivel közösen hozták létre a „Visszatérek félutam­ból" című koncertprogramot, ami már a szoprán repertoárra épül. Ezzel a Richárd Strauss és Schumann dalaiból, vala­mint népszerű olasz, francia és német operaáriákból és du­ettekből álló műsorral a pécsi Dominikánus Ház és az Erkel Színház Kamaraterme után hétfőn este szülővárosában is bemutatkozik. H. Zs. : hitelesek és csalók Mielőtt „padlói fog" a társasház A jelentős szegedi tár­sasházkezelő társaságok már lezárták az elmúlt év pénzügyi mérlegét, s közgyűléseken tájékoz­tatták a lakókat az ered­ményről. A lakásvagyon jelentős részével azon­ban magánszemélyek gazdálkodnak - eseten­ként saját zsebre dolgoz­Sikkasztás, a fölújítási tar­talék fölélése - ezek a leggyakoribb okok, amelyek miatt a korábban önkormány­zati tulajdonú társasházak „visszatérnek" a Szegedi In­gatlankezelő és Vagyongaz­dálkodó Rt.-éhez, kérve a házzal kapcsolatos ügyek to­vábbi intézését. Soós Ferenc, az IKV Rt. kezelési igazgatója, a társas­házak helyzetének összefog­lalása kapcsán elmondta: a társaság a nehéz pénzügyi helyzetbe sodródott épülete­ket is átveszi. Olyanokat is, amelyek után nem ér­deklődnek a piaci szempon­tokat szem előtt tartó, vállal­kozó házkezelők. Az IKV Rt. a rászoruló lakóközössé­gek segítésével városi felada­tot lát el - lévén egyedüli ön­kormányzati tulajdonú cég a kezelők piacán. A kezelési igazgató emlé­keztetett rá, hogy az önkor­mányzati ingatlanvagyon ér­tékesítésének kezdete, vagyis 1990 előtt még több mint 26 ezer lakást kezelt a Szegedi Ingatlankezelő Vállalat. A jogutód IKV Rt. ma 5800 ön­kormányzati tulajdonú lakás mellett megközelítőleg ugya­nennyi, korábban már eladott lakás kezelését látja el. Az utóbbi években nőtt az IKV­val ismét kezelési szerződést kötő lakóközösségek száma. Zámbori Gyuláné (balról) és Kocsárdi Sándorné szerint az ő házuk gazdálkodásával nincs baj. (Fotó: Miskolexi Róbert) Minderről a társasházak éves elszámolása kapcsán beszéltünk: a mérlegbeszá­moló határideje a törvény szerint május 31. Az önkor­mányzati lakásvagyonért fe­lelős társaság valamennyi társasházában ismertette a házak gazdálkodását, műsza­ki állapotát és a közeljövő feladatait magában foglaló tájékoztatót. Az IKV Rt. vegyes tulaj­donú társasházak kezelését is ellátja. A kisebbségi ön­kormányzati tulajdonú épü­letek 25 százaléka tartozik az ingatlankezelő társaság­hoz; 23 százalék különféle ingatlankezelő cégeké, a há­zak 52 százalékának gazdál­kodását pedig magánszemé­lyek irányítják. A lakóközösségek gyak­ran azért döntenek az „egy­személyi" házkezelés mel­lett, mert az kevesebbe kerül, mintha a feladattal egy ta­pasztalt céget bíznának meg. Persze gyakran kiderül, hogy e téren is „az olcsó a drá­gább..." Az épület ügyes-bajos in­téznivalóinak ellátását, a pénzügyek kezelését eseten­ként minden tapasztalat és fölkészültség nélkül vállalják el. „Az ingatlankezelőnek, kis túlzással, jogásznak, mér­nöknek, közgazdásznak, sőt: ezermesternek kellene lennie egy személyben" - mondta Soós Ferenc. Sokan alábe­csülik a feladatot, s olyanok is akadnak, akik visszaélnek a lakóközösség bizalmával és pénzével. Az is előfordul, hogy a vegyes tulajdonú ház közös képviselője el sem számol ­ez viszont azzal a következ­ménnyel jár, hogy az önkor­mányzat nem küldi el a tu­lajdoni aránynak megfelelő, közös költségre, felújítási alapba szánt összeget, így a társasház még nehezebb anyagi helyzetbe kerül. A la­kók sokszor tehetetlennek érzik magukat, pedig a tár­sasházi törvény szerint min­den tulajdonos ellenőrizheti, mire költötték el a ház pén­zét. • A vegyes tulajdonú tár­sasházakat kezelő, je­lentősebb társaságok mind­egyikénél lezajlottak a mér­legbeszámolók. A házak 9 százalékát a Block 2000 Bt., 6 százalékát a Ház- és La­kásszerviz Bt., 4 százalékát a Csomiber Kft., 3 százalé­kát a SZISZ Kft. kezeli. Tegnap kora délután talál­koztunk „egyéni" házke­zelővel is. Zámbori Gyuláné egy Kodály téri padon üldö­gélt szomszédjával, Kocsár­di Sándornéval. Mindketten a Csongrádi sgt. 68/A lakói. Kiderült, hogy éppen Zám­boriné látja el a közös képvi­selői teendőket, az időköz­ben Zsombora költözött Ko­vács Gézáné megbízásából. A házban huszonöt éve lakó Zámbori Gyuláné el­mondta: az éves mérlegbe­számolót náluk is megtartot­ták, a ház pénzügyi helyzete stabil, a fölújítási alapban is elegendő tartalék gyűlt össze. A megbízott közös képviselő még takarítja is az A és B lépcsőházat (némi fi­zetésért, szabályosan beje­lentve), az apróbb javításo­kat pedig egy ügyes kezű mesterember végzi. Nyilas Péter Fényírók Munkatársunktól Hétfő este a Mediawave 2001 Fényírók Fesztiváljának legjobb groteszk és erotikus kisfilmjeiből, kedden pedig a legjobb animációs filmekből mutat be válogatást 20.30-tól a MASZK Egyesület az Alterra Kortárs Előadóművészeti Köz­pontban, a szegedi régi zsinagógában (Hajnóczy u. 12.). Az estek vendége: Hartyándi Jenő, a fesztivál igazgatója. Az idén április 27. és május 5. között megrendezett, magyar-oszt­rák-szlovák hármas határt behálózó programsorozat eredeti­leg Győrből indult és mára nemzetközi rangot vívott ki. Ezt jelzi az is, hogy az immár tizenegyedszer összehívott sereg­szemlére 62 országból, mintegy 1100 filmet neveztek az al­kotók. Születésnapi DM-buli Ki mit tud? keretében egymást szórakoztattuk. (Fotó: Karnok Csaba) Munkatársunktól A kilencvenegy esztendős Délmagyarország a hét vé­gén ünnepelte születésnap­ját az újszegedi Eko-park­ban. A bensőséges hangulatú születésnapi bulin - amelyen a hagyományokhoz híven megmérkőztek egymással a DM Kft. különböző részlegé­nek kispályás focicsapatai ­két újonnan alapított vándor­díj is gazdára talált. Lipovics János szobrászművész kis­plasztikáját azok kapták meg, akik kiemelkedő mun­kát végeztek az elmúlt hó­napokban. A szerkesztőség részéről Kovács András szer­kesztő, kiadói részről pedig Gábor Ildikó hirdetési tit­kárnő vehette át a vándordí­jat. A rendezvényt az önkor­mányzati városőrség biztosí­totta. Krisztusi korban a Mini Török Ádám és a Mini. (Fotó: Karnok Csaba) Már 33 éve annak, hogy Tö­rök Adám megalapította a Mi­ni együttest. A '70-es évek láz­adó beatnemzedéke már rég túl van a családalapításon, s miu­tán az ifjabbaknak már nincs mi ellen lázadni, a rajongók' köre azokra szűkült, akik a nemzetközi megmérettetést is kiálló, a fuvola hangjával egye­divé tett igényes jazz-rockot csak úgy, önmagáért kedvelik. Szeged szerencsésnek mond­hatja magát, hogy legalább nyá­ron van egy viszonylag nagy, szabadtéri, stabil kis színpaddal felszerelt jazz-blues-caffé-szerű intézménye, ahol felcsendül­het ez a zene. Szombaton este az újszegedi Blues Kertben igé­nyesen szórakozhatott a közép­korúvá érett egykori tabáni, vagy Bem rockparti koncertek közönsége. Mi lesz azonban a csekély számú, ám magatartá­sukkal annál nagyobb feltűnést okozó lelkes fiatallal, akik nem álltak ellen a lábban lüktető rit­musnak, s betáncoltak az asz­talok mellett eszegető-iszoga­tó-szivarozgató-beszélgető ven­dégek látóterébe? A Minit egy olyan színpadon is jó lenne lát­ni egyszer, ami előtt lehet tán­colni és ücsörögni is egyszer­re, így békítve össze a nemze­dékek eltérő mentalitását. Török Ádám nem változik: ugyanolyan jó a zenéje, és ugyanolyan jó hangon énekli a kedvelt, jól ismert számokat, s néhány újat is. A nem oly rég születetteknek viszont szeren­csére minden szám új. Sajnos nem szerepel olyan gyakran a Tisza-partján, hogy kipróbál­juk, vajon rá tudunk-e unni? W. A. Munkatársunktól Parádés bali felvonulással kezdi műsorát az Ica suara Kanti (Bali-Indonézia) zene­és táncegyüttes ma, 19 órától a szegedi színházban. Az előadás nyitószámaként ridnik tradicionális zenét hallhatnak az érdeklődők, majd az úgy­Indonéz táncest nevezett panyembrahma-át, a vendégeket és nézőket üd­vözlő kecses köszöntőtáncot mutatja be négy bali népvise­letbe öltözött táncosnő. Az ezt követő margapati tánc egy hős ifjút ábrázol, amint egy oroszlán mozdulatait utánoz­za. Egy idős nagyapa alakját eleveníti fel az álarcos tánc, majd az oroszlán- és majom­táncot adják elő a köz­reműködők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom