Délmagyarország, 2001. május (91. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-28 / 123. szám

HÉTFŐ, 2001. MÁJUS 28. CSONGRÁD MEGYE 3 Kapcsolatépítés a környező országokkal Közeledünk az uniós szinthez Turi-Kovács Béla: „A környezetvédelmi tárca néhány hónap múlva befejezi jogharmonizációs feladatát." (Fotó: Karnok Csaba) Belátható időn belül el­indulhat a csongrádi szennyvízcsatorna- és ­tisztító-beruházás. A fel­győi hulladéklerakó ISPA­pályázata ősszel már Brüsszelben lehet - mond­ta huszonnégy település polgármesterének Turi-Ko­vács Béla környezetvédel­mi miniszter, aki Csongrá­don sajtótájékoztatón vá­laszolt kérdéseinkre. - Brüsszelben igen szigorú ítéletet mondanak az 1SPA­pályázjatokról. A felgyó'i re­gionális hulladéklerakó tervét vajon kedvezően bí­rálják el? - Erre reális esély van, mert olyan a terv mérete és az érin­tett települések együttes lélek­száma, ami közelít ahhoz, amit Brüsszelben optimálisnak tar­tanak. s általában elfogadnak. Nagyon kemény munkával si­került olyan társulást létrehoz­ni, mely huszonnégy telepü­lést, az ott élő összesen 113 ezer lakost érinti. Ennek az a célja, hogy uniós szintit regio­nális hulladékgazdálkodás va­lósuljon meg, aminek közép­pontjában egy regionális hulla­déklerakó áll, mely egyértel­műen biztosítja a szelektív hulladékgyűjtést, ami nagy előrelépés lesz. Az előzetes számítások szerint a várható költség: 9,43 millió euró. Ma­gyarország a projekthez az Eu­rópai Uniótól az összeg felét Válságban a balesetisérült­ellátás Munkatársunktól A Magyar Traumatológus Társaság hét végi szegedi vándorgyűlésén a polytrau­matizált - vagyis sokszoro­san súlyos sérülést szenve­dett - betegek ellátása volt a fő téma. A tanácskozáson beszámoltak egy új, compu­terasszisztált sebészeti eljá­rásról, de beszéltek a bal­eseti sebészetek működését megnehezítő anyagi és lét­számgondokról is. A házigazda Szegedi Tu­dományegyetem Traumato­lógiai Klinikájának igazga­tója, Simonka János Aurél tanszékvezető egyetemi ta­nár elmondta: a felmérések szerint a balesetisérült-ellá­tás válságban van, a gondok megoldásával nem késleked­hetnek. A professzor tájékoztatá­sa szerint a traumatológia jellemzően veszteséges ág­azata az egészségügynek, ugyanis jellegéből adódóan igen költségigényes. Ez azonban nem tükröző­dik az OEP-finanszírozás­ban. Simonka szerint a má­sik nagy gondja a baleseti sebészetnek a szakemberhi­ány. A létszámhiány okaként azt említette, hogy a feladat pszichésen és fizikai szem­pontból is nagyon nehéz, mindig magas színvonalon kell végezni a gyógyító munkát, a bérezés viszont nagyon alacsony. A vándorgyűlés közpon­ti témájáról, a polytraumati­zált sérültek ellátásáról a professzor elmondta, hogy az a baleseti sebészet legne­hezebb és legösszetettebb te­rülete. Hozzátette: a súlyos sérültek ellátása nagy és sok­oldalú szakmai felkészült­séget, pontos szervezést és rendkívül költséges műsze­rezettséget igényel. kapja, ezért ehhez 4,72 millió eurót lehet ISPA-pályázaton nyerni. Az összköltség tíz szá­zalékát a települések adják, a többit pedig a kormány állja, mert a tárca önmagában nem tudná kifizetni. A minisztéri­um reálisnak látja a felgyői re­gionális hulladéklerakó meg­valósulását. Az ISPA- támoga­tási kérelem ez év őszén már Brüsszelben lesz. Döntés még­Gyalog vagy kerékpárral is átkelhettek szombaton a hármas határnál a magyar, román, illetve jugoszláv emberek. A hét végén hato­dik alkalommal nyílt meg ünnepélyes keretek között a határ Kübekháza közelé­ben, a hármas határkőnél, a Triplexnél. Mindig nagy érdeklődés kíséri a magyar, román, ju­goszláv határ egynapos, rendkívüli megnyitását és az ahhoz kötődő rendezvé­nyeket. A szombati ese­ményre ezúttal is sokan el­jöttek. Olyanok is, akik nem a családi, baráti talál­kozás ezen rendkívüli lehe­tőségével akartak élni. Az is csak 2002-ben várható. De addig meg kell küzdeni min­den lépésért. - A Tisza melletti települé­seken élőket érdekli: sike­rül-e a román féllel meg­egyezni abban, hogy ne mérgezzék a jövőben a fo­lyókat? - Bukarestben rendezték meg pár hete a Kárpát-meden­ce Duna-konferenciát, ahol a elmúlt esztendőben ugyanis a jugoszláviai politikai helyzet miatt csak román és magyar részvétellel zajlott az ünnepi program. A Du­na-Körös-Maros-Tisza (DKMT) Eurorégiós Együttműködésnek azon­ban tagja a Vajdasági Auto­nóm Tartomány is. így ez alkalommal a jugoszláv partner vállalta fel a prog­ramszervező, illetve a ven­déglátó szerepet. Miograd Perkucin, Törökkanizsa ta­nácsának elnöke köszöntöt­te az egybegyűlteket, majd Dorde Dukic, a vajdasági tartomány végrehajtó taná­csának elnöke értékelte a három ország e régiójának mi kérésünkre a Tiszát is föl­vették a tárgyalt programpon­tok közé. A román miniszter­rel beszélve az együttműködé­si szándékot érzékeltem. Egyébként a tárca külföldi kapcsolatrendszere lassan kö­rülzárja az országot, kivételt csupán Szlovénia képez. Ro­mániával, Ukrajnával, Szlová­kiával jó a kapcsolatunk. Ki­emelkedően jó az együttműkö­együttműködését. Kiemel­te: a sok nemzetiséget tö­mörítő térség lakóinak egy­más iránti bizalmát is tük­rözi a határnyitás. Ez pedig nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a régió bekapcsolód­hasson az európai folyama­tokba. Frank József, Csongrád megye közgyű­lésnek elnöke a gazdaság­és infrastruktúra-fejlesztés fontosságára hívta fel a fi­gyelmet. A közös célokat azonban mindhárom sze­replőnek erőteljesen kell hazájában képviselnie. Erre Dan Ioan Sípos, Temes me­gye tanácselnöke mutatott rá. Eckhard Jaedtke, az EU dés Szlovákiával. Ukrajnával is szót értettünk. Örülök an­nak, hogy a vizes tárca ötolda­lú megállapodást hoz létre. Ehhez hasonlót környezetvé­delmi céllal is ki akarunk ala­kítani, megerősítve, kiszélesít­ve a létező szerződések tartal­mát. - Mekkora távolságra va­gyunk attól a követelmény­től, amit az EU támaszt a csatlakozó országok kör­nyezetvédelmével szem­ben? - Amikor átvettem a mi­nisztériumot, az európai csat­lakozáshoz szükséges teljesít­mények nem jöttek létre. A múlt évi országjelentésben olyan elmarasztalás volt, amelyből az következett, hogy a környezetvédelem állapota késleltetheti az EU-csatlako­zást. A jogharmonizáció terü­letén volt a legnagyobb lema­radás. Ez olyan alap, mely megteremtése nélkül nem le­het csatlakozni az unióhoz, mert zavarokat okozna. A tár­ca - szervezeti változásokkal, a munkára fordítható energiák fölszabadításával - fölgyorsí­totta a munkát és néhány hó­nap múlva befejezi a joghar­monizáció feladatát. Megjelöl­tük azt, hogy mikor lesz euró­pai színvonalú környezetvé­delmünk. Ehhez a valóságot reálisan föl kellett mérnünk és igazmondóan nyilatkozni a felzárkózás üteméről. Bálint Gyula György budapesti delegációjának helyettes vezetője nagy el­ismeréssel szólt a DKMT együttműködésről. El­mondta: Jugoszlávia fehér foltnak számított a térség­ben. Az EU most segély­csomagot állított össze déli szomszédunknak. Ezzel je­lezve, hogy lehet esély Ju­goszlávia uniós csatlakozá­sára is. A határnyitás ünnep­élyes pillanatai után a vaj­daságiak látványos, zenés, táncos programja szóra­koztatta a jelenlévőket. Délután a DKMT-elnökök tanácsa Törökkanizsán ülé­sezett. N. Rácz Judit A közelmúltban a 47-es főút szélesítése miatt szerve­zett találkozón - mint arról beszámoltunk - a szakembe­rek, többek között Rigó Mi­hály, a Csongrád Megyei Kö­zútkezelő Kht. műszaki igaz­gatója és a kishomoki kerttu­lajdonosok, lakosok egyez­tették problémáikat. A kis­kerttulajdonosok az eredeti­leg tervezett kétsávos szervi­zút helyett kisebbet szeretné­nek, hogy a kertekből minél kisebb területet veszítsenek. Követelésüknek engedve Ri­gó Mihály korábban „szab­vány alóli felmentési kérel­met" nyújtott be a közlekedé­si felügyelethez. Ehhez csat­lakoztak a kiskerttulajdono­sok aláírásaikkal. A közleke­dési felügyelet körülbelül két héten belül hoz határozatot. Rigó Mihály hangsúlyoz­ta: a kiskerttulajdonosok tö­kéletes kiszolgálása érdeké­ben választották a kétsávos szervizutat, de végül maguk az érintettek akarják más­képp. A napokban kiderült: a kiskerttulajdonosok és a tű­zoltók - egyáltalán nem ön­célú - érdekei sem egyeznek. Egysávos szervizút esetén ugyanis könnyen előfordul­hat, hogy riasztáskor a tűzol­tókocsi, vagy épp a mentő nem tud elég gyorsan eljutni a kiskertekhez. A fent említett találkozón a megjelentek arra is magya­rázatot kaphattak, hogy miért nem lehetséges a meglévő út­burkolat és a vasútvonal közé építeni az új utat. Például azért, mert veszélybe kerülne a kishomoki élelmiszerbolt melletti vasúti átjáró, ami vi­szont éppen az ott történő balesetek csökkentése érde­kében készült. Tehát a 47-es melletti szervizúttal kapcsolatos problémák megoldása érde­kében további egyeztetés szükséges. T. Sz. Egy régió> sok nemzetiség Megnyílt a határ Kübeknél Jóiéi, gyerekek nélkül A Világbank kövegyi születésű zágrá­bi vezérképviselője meséli, hogy egy ide­ig Olaszországban élt. Azóta sem tudna jobb életkörülményeket, kedvesebb szom­szédokat elképzelni. Amikor bement a henteshez, hogy húst vegyen vacsorára, a fehér köpenyes mosolyogva visszakér­dezett, biztos vásárolni akar-e, hiszen a felesége délelőtt már megvette a vacsorához valót. A hely­beli kollégák is befogadták. De már az első napon felfi­gyelt arra, milyen kevés a gyerek. Megtudta, hogy Olasz­országban és Spanyolországban szülnek a legkeveseb­ben mostanában; az olaszok és a spanyolok fogynak, job­ban, mint mi. Azt vallják - de persze nem mondják ki -, hogy a gyerekek nélkül könnyebb élvezni a jólétet. „ Úgy tűnt, ha meg akarnám győzni őket ami igazunk­ról, azzal kellett volna kezdenem, hogy a gyerek is egy örömforrás" - mondta a zágrábi bankszakember. És nem tűnődtem volna el azon, amit mond, ha nem épp a köve­gyi falunapon beszélgetünk. A Világbank menedzsere kamerával jött haza, és feltette magában, hogy lefilmezi a csókái népi táncosokat, akikről délelőtt még azt sem tud­ták Kövegyen, át tudtak-e jutni a határon. Szép idő volt, a polgármester köszöntötte a falu legfiatalabb lakóját, egy kislányt, az ünnepi szónok pedig arról beszélt, hogy a falu, mely a múlt század húszas éveiben majdnem ezer lakosú volt, most meg majdnem ötszáz, élni akar. Arról beszélgettünk, hogy most már lehet tudni, mi is lesz ezzel az országgal. „Fel fogunk emelkedni", mond­ta magabiztosan a közgazdász Ez mégsem azt jelenti, hogy amerikanizálódunk. Amerikában gyönyörű virá­gokkal díszítik a lakóövezetek utcáit, ám egyiknek sincs illata; a boltban vett hatalmas gyümölcsök ízetlenek. Ma­gyarország, ha másból nem is, az illataiból és ízeiből fog megélni. Aki pedig meg akar maradni magyarnak, az megmaradhat Svédországban is; a műholdas tévécsator­na megteremtette a virtuális Magyarországot. Aki tehe­tősebb, az interneten keresztül Washingtonban is hallgat­hatja az egri rádiót, Kaliforniában erdélyi szőttesekkel dí­szített házban élhet, magyar kuvaszokat tarthat, hogy el­riasszák a szemtelen mosómedvéket, Zágrábban meg hu­szonkét magyar nyelvű tévécsatornát nézhet. Érdekes kérdés: vajon a magyarok a jólét idején vállalnak-e több gyereket? Vajon be tudjuk-e bizonyítani utólag: a múlt szá­zad elején a népes családok léte a jóléttel függött össze, és nem azzal, hogy még nem volt nyugdíj, és az öregek csak a gondoskodó utódokra számíthattak? Egyre több embernek lesz újra munkája, és egyre töb­ben fognak dolgozni - reggeltől estig. Megegyeztünk abban, hogy nincs mit tenni: a családdal töltött időt ugyanúgy be kell írni a hétfőtől vasárnapig zsúfolt nap­tárba, mint a munkahelyi programokat. Ez még mindig jobb, mint az, ha a hétközben munkával eltöltött időt a terv­szerűség és a feszültség, az otthoni órákat viszont az eset­legesség és a kapkodás jellemzi. Itt tartottunk, amikor megjöttek a csókaiak; fiatal dél­vidéki lányok gyönyörű népviseletben, fejdísszel. A köz­gazdász elindult haza, a kameráért, elbúcsúztunk. Hát akkor most reméljük, gondoltam, hogy a fiaink okosabbak lesznek, mint az olaszok és a spanyolok. Szép ez, mert annyi az esélyünk, mint kisgyerekként, amikor az első novemberi estén abban bíztunk, hogy másnapra lehull a hó. A soknemzetiségű régió lakói hatodik alkalommal találkoztak a három ország határán. (Fotó: Schmidt Andrea) A 47-es és annak szervizútja Mi lehet fontosabb a biztonságnál?

Next

/
Oldalképek
Tartalom