Délmagyarország, 2001. május (91. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-24 / 120. szám
CSÜTÖRTÖK, 2001. MÁJUS 24. KAPCSOLATOK 11 a jog asztala Elveszett takarékkönyv P. Cs. olvasónk kérdésére válaszolva: Édesanyám anyukája 1999. májusban, édesapja decemberben halt meg. Mama a halálos ágyánál elmondta, sőt ezt egy rokon is tudja bizonyítani, hogy 2 db takarékbetétkönyvük volt, az egyikben a temetésekre való pénz, a másikban pedig a négy gyereknek szánt. Mamát eltemettük, azután a tatának is romlott egyre jobban az állapota, így szeptemberben bekerült a kórházba, onnét már nem is jött haza. Tudni kell még, hogy anyukámék négyen testvérek, 3 leány és 1 fiú. A legkisebb testvérnél volt először a mamáék lakáskulcsa, addig ő járt a házhoz, míg meg nem találta, ami neki szükséges volt. Lényeg az, hogy a takarékkönyvnek nyoma veszett. Anyukámék elmentek a sz.-i takarékszövetkezetbe, ott érdeklődtek a takarékkönyvről. Kérem, legyenek szívesek segíteni, hogyan lehetne ennek utánajárni, mert itt nincs igazság, mivel a halotti bizonyítványokra se adják ki a pénzt, egyáltalán azt se mondják meg, hogy mennyi pénz volt benne, és azt sem, hogy a húg kivette-e a pénzt. Vagy a takarékszövetkezetnek marad a pénz?..." Tiszteit Hölgyem! Levelében feltett kérdésére, az ön által rendelkezésemre bocsátott információk alapján az alábbi választ tudom adni. Az ország minden egyes pénzintézete, amely lakossági betétkezelésekkel foglalkozik, banktitokként kezel minden, a betéttel kapcsolatos információt. Erre a biztonsági intézkedésre nagy szükség van, hiszen az ember megtakarított pénze nem kerülhet illetéktelen kezekbe. A pénzintézet pusztán arra a tényre alapozva, hogy ön a nagymamája betétje felöl érdeklődik, mint hozzátartozó, nem szolgáltathat ki semmilyen információt. Természetesen ez alól van kivétel, ilyen kivételt képez a rendőrségi eljárás és a közjegyzői megkeresés. Amikor az ön nagyszülei elhunytak, a végrendeleti, illetőleg végrendelet hiányában törvényes örökösök hagyatékátadó végzéssel meg kellett, hogy kapják a nagyszülők után maradt ingó és ingatlan vagyont. A takarékbetétkönyveknek ekkor elő kellett kerülniük, és azokat az arra jogosult örökös(ök) meg kellett, hogy kapják. Amennyiben nem így történt, úgy elképzelhető, hogy a közjegyzőnek nem volt hivatalos tudomása a takarékbetétkönyvek létezéséről, ebben az esetben lehetőség van póthagyatéki eljárást kérni, melynek keretében a már meglevő takarékbetétkönyvek sorsáról a közjegyző hivatott dönteni. Tájékoztatom, hogy válaszomat kizárólag a rendelkezésemre bocsátott információk alapján adtam. Ki írja alá a végrendeletet? H. F. olvasónk kérdésére válaszolva: „...Adott három „A-B-C" vér szerinti testvér. A szüleink már nem élnek. Az „A" testvér - özvegy - meghalt. Egy (vér szerinti) fia van, aki az édesanyja ingó és ingatlanát örökölte. A „B" testvér özvegy, egyedül élő, gyermektelen. Van vidéken egy családi háza. Idős korára való tekintettel foglalkozik a hagyaték - még életében - rendezésével. Az egyedüli élő vérszerinti „C" testvére. Tekintettel, hogy az elhalt „A" testvér vérszerinti fia, igényjogosult-e a „B" testvér hagyatékából. Ez a kérdés foglalkoztatja a „B" testvért. Ha az örökösödési jog úgy rendelkezik, hogy u „A" testvér fiai is jogosultak, akkor a „B" testvérnek jelen esetben írásban kell végrendelkezni. A „B" testvér kijelentette, hogy az ingatlanát „C", vér szerinti testvérére akarja hagyni. Tisztelettel kérem továbbá, hogy az elkészített magánvégrendelet, melyet az örökhagyó saját maga ír, és írja alá a lezárt végrendelkezést, kinek kell aláírni a hagyatéki tárgyalásig? Kérem jogi válaszukat..." Tisztelt Uram! Az ön által rendelkezésemre bocsátott információk alapján megállapítható - az ön által használt jelzésekkel élve -, hogy „A-B-C" testvér, valamint „A" testvér gyermeke vehető figyelembe az öröklésjog szempontjából. „B" testvér halála után leszármazó, házastárs és szülő hiányában egymás közt egyenlő részben két testvére örökölne. Mivel azonban „A" testvér már nem él, így „B" testvér utáni örökségből A testvér leszármazója és „C" testvér részesül egyenlő részben, egymás közt megosztva. Ez a törvényes öröklési rend. Amennyiben azonban „B" testvér úgy dönt, hogy „C" testvérre kívánja hagyni vagyonát, úgy erről végrendelkeznie kell. Ebben az esetben viszont „A" testvér leszármazója köteles részi igényt érvényesíthet arra az örökrészre, amit helyette „C" testvér örököl. A kötelesrész mértéke törvényileg meghatározott, és jogszabály alapján megilleti „A" testvér leszármazóját. Természetesen a törvény lehetőséget biztosít arra is, hogy ha a törvényes örökös arra méltatlan, és végintézkedés szerint nem ő örököl, akkor a köteles részre sem tarthasson igényt. Ezt azonban a törvény nagyon szigorú feltételekhez köti, mert ilyenkor a törvényes örököst ki kell tagadni az öröklésből, és a kitagadás okát meg kell indokolni. Indokként viszont a törvény által meghatározottak jöhetnek szóba, mint pld.: az örökhagyó életére törés, vagy erkölcstelen életmód stb. Arra, hogy a végrendeletet kinek kell őrizni, nincsen törvényi szabály, de általában a legpraktikusabbnak az szokott tűnni, ha azt az örökhagyó, valamint a leendő örökös őrzi meg. Hangsúlyozom, hogy tájékoztatásomat csakis a rendelkezésemre bocsátott információk alapján adtam. * • •• •• f * f //1 Kizárni az oroksegbol D. J.-né olvasónk kérdésére válaszolva: „...Mi idős házaspár vagyunk. Egy családi házunk van a faluban. A férjem első házasságából nem hozott semmit közös otthonunkba, de született egy leánygyermekük. Nekünk sajnos nem lehetett közös gyermekünk, ezért 36 évvel ezelőtt hivatalosan örökbe fogadtunk egy kisfiút. Minden el lett intézve, és a fiút a nevünkre vettük. Azt szeretném megtudni, hogy milyen joga lesz a házhoz, ha mi elmúlunk, mert csak ő látogat és segít bennünket, a férjem lánya pedig nem? Kérdezném még, hogy lehet kizárni az örökségből a férjem első házasságából való lányt?" Tisztelt Asszonyom! Kérdése arra irányult, hogy miként lenne lehetséges olyan jogi helyzetet teremteni, amelyből következően az ön és férje által közösen örökbe fogadott fiú gyermek örökölje az önök tulajdonát képező házat és ezen házingatlanból örökség címén ne részesüljön férje első házasságából született leánygyermek. A legegyszerűbb módja ennek az, hogy a férje végrendeletet készít. Ebben a végrendeletben csak annyit kell tenni, hogy örököseként örökbe fogadott fiú gyermeküket nevezi meg. Ez azért ilyen egyszerű, mert a polgári jog szabályai szerint az örökbefogadott gyermek öröklés szempontjából ugyanolyan helyzetet élvez, mint a vér szerinti leszármazó. Amennyiben a végrendeletben nevesítve tesz meg férje valakit örökösévé, úgy abban az esetben minden más személyt, aki egyébként törvényesen utána örökölne, lényegében kizár az örökségből. Ezt a kizárást meg lehet valósítani úgy is, hogy a végrendeletben konkrétan megnevezi leánygyermekét, mint azt a személyt, akit ki kíván zárni az örökségből. A kizárást még indokolnia sem kell. Ez a jogi lehetőség azonban azzal a következménnyel jár, hogy az örökségből kizárt leánygyermek a törvény által biztosított úgynevezett köteles részre még igényt tarthat. A kötelesrész az örökség meghatározott hányada, amely az örökhagyó legközelebbi hozzátartozóit illeti meg.Természetesen arra is van jogi lehetőség, hogy férje leánygyermeke a köteles részre sem tarthasson igényt, ekkor azonban egy jóval bonyolultabb és szigorúbb szabályozás adja meg ezt a lehetőséget. Ez a kitagadás jogintézménye. Kitagadni az örökségből azonban csak meghatározott törvényi feltételek fennforgása esetén lehetséges és azt mindig részletesen meg kell indokolni. Az alábbi esetekben lehetséges a kitagadás, a teljesség igénye nélkül: például ha a köteles részre jogosult az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt követett el, vagy pl. erkölcstelen életmódot folytat, vagy például jogerősen ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték stb. Ebből is látszik, hogy a törvény rendkívül szigorú feltételekhez köti ezen jogintézmény alkalmazását és védi a köteles részre jogosultak érdekeit. Tájékoztatásomat csakis a rendelkezésemre bocsátott információk alapján adtam. ifj. dr. Könczöl László Címünk: 6740 Szeged, Stefánia 10. A borítékra írják rá: „A jog asztala". Útsxéli mélmbú Ha a tehenek az emberek nyelvén szólhatnának hozzánk, e jámbor vásári jószágok nyilván csak azt mondanák nagy mélabúsan: a kórság vigye el ezt a cudar világot, kinek kellünk mi, mikor úgy bőgünk, mint egy állat? (Szöveg: Majoros Tibor, fotó: Gyertes Kálmán) Hatezer-hétszáz kilométer, görkorcsolyával Bojtos István Mókára is eljön Az egyik Guinness-rekord megdöntésére készül a Szalapán élő Bojtos István. A dunántúli mozgáskorlátozott férfi egy éve azzal hívta fel a figyelmet sorstársaira, hogy görkorcsolyán végigjárta az országot. Akkor kétezer kilométert tett meg, most azonban hatezer-hétszáz kilométerre vállalkozik. Annak idején elkeseredésében vágott bele az orvosok szerint felelőtlen vállalkozásába. Azt tapasztalta ugyanis, hogy egyik munkahelyen sem fogadták szívesen, amikor tudomást szereztek arról, térd alatt műlába van. Holott mozgáskorlátozottsága csupán azért derült ki, mert elmondta. Görkorcsolyázni pedig azért tanult meg - már műtéte után - mert meg akarta tanítani a kisfiát. Bojtos István úgy tervezi, ezúttal május végén indul Zalaegerszegről, és ismét körbejárja az országot. így eljön Csongrád megyébe, meglátogatja a makói fürdőt, ahol legutóbbi útja során is megpihent. Körútjának most is az a célja - a görkorcsolyás rekord megdöntése mellett -, hogy felhívja a figyelmet azokra, akik vele együtt teljes értékű embernek érzik magukat, mozgáskorlátozottságuk ellenére is. Az utat az OTP Bank, Zalaszentgrót, 1177349450483163 számú számlán keresztül támogathatják, akik egyetértenek Bojtos István céljával. B. A. ajándékkosarat háltartásl " vketotMI «**M«!I* mm csomagot cora í»»»»" " : V i cSof*39ot Az akció o CORA Hipermarket támogatásával jött fétre! fSieged, Zápor u. 4., ingyenes buszjárat) FELVESSZÜK A RITMUSÁT & CIB BANK 6720 SZEGED, KISS MENYHÉRT U. 1. TELEFON: (62) 425-425 6722 SZEGED, MÉREY U. 6/C. TELEFON: (62) 554-910 6800 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, DEÁK FERENC U. 15. TELEFON: (62) 246-91 1 Érvényes: 2001. május 7-étól BETÉTI KAMATOK VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE <5.83) (7.35) (8.36) (8.11) (7,86) (7.35) (2.05) •maCIU Ft MM (%) 1 hét 5.750 2-3 hét 7,250 1-2 hó 8,250 3 hó 8,000 6 hó 7,750 12 hó 7,250 CIB Bankszámla 2,000 MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE 50 E R-5 MF1 6-10 UR 10 S FI lelett Letttési Mó évee kemet (%) EBKM évet kenet (%) EB KM évee lumal (%) EBKM 1 hó 9,500 (9,63) 9,625 (9,76) 9,750 (9,89) 3 hó 8,250 (8,36) 8,375 (8,49) 8,500 (8,62) 6 hó 8,250 (8,36) 8,375 (8,49) 8.500 (8,62) 12 hó 7,750 (7,86) 7,875 (7,98) 8,000 (8.11) Lejárat előtti visszaváltás esetén a kamat a mindenkon CIB Ciassic Magánszámla alsó kamatsávjával megegyező. CIB Ciassic Magánszámla CIB XL Átutalási Magánszámla XUCIassic 0-100 E Ft-ig 100 E Ft-1 MFt 1M Ft felett 6,0 CIB Takarékszámla (min. 50 E Ft) 2,500 3.000 2,56/2.56 3,08/3,08 6,26/6.22 0-50 E Ft-ig 2,500 2.56 50 E Ft-1 M Ft 6,500 6,79 1 MFt felett 9.500 10.07 KMCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 50 E Ft) éveekml(%) EBKM 1 hónap 9,600 9.73 3 hónap 8.500 8.62 6 hónap 8,500 8,62 12 hónap 8,000 8.11 Lejárat előtti visszaváltás esetén a bank kamatot nem tizei KINCSEM 2003 kötvény (mm. 10 E R) évet kemet EHIT 1 hónap 9,750 9,75 3 hónap 8,500 8,50 6 hónap 8,500 8,50 12 hónap 8,000 8,00 'Az EHM kamatai az éves kar HTTELEK Érvényes: 2001. március 19-etől Magánszemélyek részére én Folyószámlahitel THM: 22,67-29.34% 1 évre, hó végi kamatfizetéssel Betétórzó hitel THM Betétőrző hitelnél: 16,51% 1 évre, 300.000 Ft-ra. negyedéves kamatfizetéssel Betétőrző folyószámlahitelnél: 16.31-16,73% évre hó végi kamatfizetéssel Lombardhitel THM: 20.821 évre. negyedéves kamatfizetéssel Ingatlanfedezet mellett nyújtott lakáscélú hitel kamata egyéb célú hitel kamata THM: 20,54-24.61%. 1-10 éves futamidőre CIB Otthonteremtő Hitel 1 éves kamatperiódus 5 éves kamatperiódus CIB Ú) Otthon hitel CIB Személyi kölcsön THM: 27.87-37.76%. 1 -5 éves tutamidóre E» HUF prime rate CIB^\064024224Z A BANCA COMMERCIALEITAUANA -CSOPORT TAGJA 15,50 18.00 .12.80 10.90 6,75 23.00