Délmagyarország, 2001. május (91. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-24 / 120. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. MÁJUS 24. CSONGRÁD MEGYE 3 DorozsmáróI megy a gyümölcs a Balatonra Csúcs a nagybanin Tegnap nagy volt a forgalom a bejáratnál. (Fotó: Miskolcxi Róbert) Szoftverhiba Ez a legjobb divat. Az a legjobb benne, hogy mindenki széttárhatja a karját, mintegy a teljes tehetetlenség jeleként. Ha szoftverhiba, akkor ugye­bár az ember föl van mentve. Az a fránya számítógép, az tehet a rosszról, s mi, a jóakaratú emberek - elmehe­tünk a sunyiba. A cinikus szlengben már jóval a mostani középisko­lai botrányok előtt meggyökerezett a mindenkit föl­mentőszóösszetétel (amelyben egyébként még külön jó, hogy nem is mindenki érti!), úgyhogy egyáltalán nem csodálkoztam tegnap, amikor két, nem középiskolás ügyben is ezt hallottam. A tartozásainkról tévesen értesítő telefonszámlák kezelői hivatalosan azt mondták, hogy bár egy időben kellett volna az előző havi díjakat leemelni és a szám­lákat lezárni, nem ez történt. Hanem előbb lezárták a számlákat. Nem tették hozzá, hogy mea culpa, hibáz­tunk, csak azt, hogy ne tessék izgulni a polgárnak, mégsem tetszik tartozni - legalábbis a telefoncégnek. Na, persze, szoftverhiba! - mondja erre a humorát még mindig nem vesztett polgár. Meg se kottyan már neki az ilyesmi apróság, működik az immunrendszere, az önvédelmi reflexe, szinte hozzászokott, hogy mono­polhelyzetű szolgáltatók, különféle rendű-rangú hiva­talok úgy veszik őt, mint a semmit. Ez az idecsöppent fegyveres külföldi is! Ráfogta a fegyverét a szegedi taxisra, akinek az volt a szerencsé­je, hogy félelmében sem vesztette el teljesen a lélekje­lenlétét és a reflexei is hibátlanul működtek. Ha a fegyveres veszi a fáradságot és tájékozódik kicsinyég, mielőtt akciózni kezd a határ menti nagyvárosban, hát biztosan nem taxissal kezd - éppen most. Szoftverhi­ba - röhög kínjában a megmenekült sofőr kollégája. Hogyan máshogy védekezzen a kiszolgáltatottság ten­gerében? Morbid humorral. Valóságos új hungari­kumnak tetszik ez a hibrid szó, érdemes lenne szaba­dalmaztatni. Önfelmentő gondolkodásbeli találékony­ságunk nyelvi leleménnyel párosul benne. Rezgetjük a világszínvonalat. Hogy aztán mi van a sehova föl nem vett, vagy ép­pen akárhova fölvett tizennégy éves gyerekeknek a vi­lág rendjébe és igazságosságába vetett hitével? Az ugyanebben a hitükben már régen megingatott fel­nőtttelefonálók ugráló adrenalinszintjével? A taxisok eddigi és ezután elkövetkező, hideglelős mindennap­jaival? Hogy mi van itt az emberekkel? Lehet széttárni a karokat. Szoftverhiba. tUch Téves tartozás a telefonszámlákon Dupla piac A szentesi Szarvasi úton két éve működik a negyvenezer négyzetméter alapterületű nagybani piac, amelynek átadását régen várták a térség zöldség- és gyü­mölcstermesztői. A korszerű létesítmény eleinte nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert a termelők továbbra is távolabbi városokba vitték a portékáikat. Grósz Jenő, az Árpád Nagybani Piac Kft. ügyvezetője szerint a kezdeti nehézségek után fokozatosan emelkedik a forgalom. Nem csak a Szentes környéki községekből, hanem a Dunántúlról is jönnek a termelők és a ke­reskedők. Azt tervezik, hogy a Villogó utcai kirakodóvá­sárt előbb-utóbb átköltöztetik majd a nagybani piacra. Hamarosan elkezdődhet az oda vezető kerékpárút építése is. B. I. Pénzben mérhető megyei kapcsolatok A rendszerváltás előtt igencsak megszabták, hogy kivel barátkozzon egy-egy település, illetve megye. Ez­zel is magyarázható, hogy Csongrád Megye Önkor­mányzata mindössze hat­hét esztendeje foglalkozik kiemelten külkapcsolatai építésével. Az eltelt időszak alatt tíz testvérmegyére ta­lált. - Néhány évvel ezelőtt döb­bent rá a megyei közgyűlés ar­ra, hogy a térség sokat profitál­hat abból, ha együttműködési megállapodást köt nyugat-eu­rópai megyékkel - mondta Bot­ka László, a Csongrád Megyei Önkormányzat nemzetközi kap­csolataiért felelős alelnöke. - A napjainkra kialakított dán, né­met, francia együttműködést csak részben motiválták kultu­rális és oktatási célok. A tapasz­talatszerző cserelátogatások ki­terjedtek a dán és francia kör­nyezetvédelmi és hulladékke­zelési eljárások tanulmányozá­sára is. Hódmezővásárhelyen például sertésmintafarmot hoz­tak létre francia segítséggel. A közgyűlés számára nem voltak érdektelenek a keleti, il­letve déli országokban kiépített testvérkapcsolatok sem. Botka erre vonatkozóan elmondta, hogy Voronyezs megyével 461 millió dolláros kereskedelmi for­galomat bonyolítottak le az utóbbi években. A négy román megyével, illetve a Vajdasággal létrehozott Duna-Körös-Ma­ros-Tisza Eurorégiós Együtt­működés (DKMT) előnyei fő­ként euróban mérhetők. A hatá­ron átnyúló, gazdasági fejlesz­téseket szolgáló regionális célok ugyanis az Európai Unió támo­gatását is élvezik. Ehhez hason­ló a Phare-CBC magyar-tornán határ menti együttműködés is. A DKMT egyébként a térség stra­tégiai programtervének elkészí­téséhez 7 millió forintos támo­gatást nyert. Emellett könyvtá­rak, színházak, múzeumok együttműködésére is nemzetkö­zi, főként EU-pénzek segítsé­gével nyílt lehetőség. A térinfor­matikai rendszer kiépítése szin­tén nemzetközi támogatással va­lósult meg. - Az idegenforgalom, azon belül is a falusi turizmus fej­lesztése a megyének is érdeke ­hangsúlyozta az alelnök. Az ide­genforgalom fejlesztésére ko­rábban 30 ezer ECU-t kapott Csongrád megye. Tavaly pedig 3 millió forintos segítséggel ta­nulmány készült a Szegeden ter­vezett agrár- és vidékfejleszté­si tanácsadó központ kialakítá­sára. N. Rócz Judit Beindult kora nyári szezon a dorozsmai nagybanin. A régió termelői teherautó­szám szállítják a piac­ra a primőr árukat. Most van a szezonja a fóliás terményeknek. A domaszéki, röszkei ré­pa, a makói hagyma és a zsombói földieper másnap hajnalban már a miskolci, budapesti vagy debreceni piacon, boltokban várja, hogy vevőre találjon. Nya­ranta pedig a homok­háton termett zöldsé­geket, gyümölcsöket veszik és eszik a bala­toni nyaralók. Szerda, délután egy óra. Hosszú sor áll a dorozsmai nagybani piac kapujánál. A melegben némelyek egy kicsit ingerültebbek, de a biztonságiak gyorsan ren­det teremtenek. A bejárat tavalyi áthelyezésével már nem akadályozza a majsai út forgalmát és a lakók nyugalmát a több tucat vá­rakozó teherautó, csettegő. - A háromhektáros terü­leten hetente tízezer autó fordul meg és megszámlál­hatatlan sok termény cse­rél gazdát - mondta Szilasi László, a kiskundorozsmai zöldség- és gyümölcsnagy­piac vezetője. Négy me­gye, Csongrád, Bács-Kis­kun, Békés és Szolnok ter­melői kínálják itt portéká­jukat. A kereskedők vi­szont az ország legtávolab­bi pontjáról is felkeresik a nagybanit. Sopronból, Szekszárdról, Miskolcról, Debrecenből és Pécsről is érkeznek kamionok. Nya­ranta pedig a Balaton-parti zöldségesek nagy többsé­génél homokháti, makói, békési gyümölcsöket vásá­rolhatnak méregdrágán a külföldi turisták. A röszkei Horváth Lász­ló gyökeret és répát szeret­ne eladni. Tavasszal retket hozott, hetente 4-5 alka­lommal is megfordult Do­rozsmán. - Most először próbálkoztam gyökérrel, de eddig még szinte sem­mit sem vittek el - mond­ta. Pedig 100 forintot kért csomójáért. A répát jobban keresik. Meg a vegyest. Ennek 60 forint csomója. Horváth úr nagyon bízik benne, hogy a Lada haza­felé csak üres ládákkal lesz tele. A makói Kocsis Ernő és felesége nem látja ennyire rózsaszínűnek a helyzetet. A nyugdíjas házaspár elke­seredetten ült a halomnyi fokhagymája mellett. ­Tudja, a kormány beenged az országba mindenféle ol­csó zöldséget, gyümölcsöt, így a kutyának se kell a jó kis hazai! - panaszolta a bácsi. Kettőjüknek havonta 32 ezer forjntból kell ki­jönniük. Ezt szerették vol­na kiegészíteni. Múltkor háromszor fordultak, mire egy román megvette tőlük - jóval áron alul - a hagy­mát. Tegnap még egy fejet sem adtak el, pedig a reá­lis, kilónyi 300 forintos ár helyett az ötkilós zsákokat odaadták volna akár eze­rért is, csak vigyék. Az újkrumpli kilója 130, a paradicsom 220­230, a földieper 300 forin­tért cserélt gazdát átlago­san. A tv-paprika darabjá­ért 45-60, a karalábéért pe­dig 30-40 forintot kértek a termelők. - A primőrök mellett most a déligyü­mölcs a sláger - tudtuk meg Szilasi Lászlótól. Leginkább a Görögország­ból hozott dinnye a menő. Ladusánszki Róbert Debrecenből jött. Paprikát, salátát pakolt teherautójá­ra, hogy otthon eladja kis­boltjában. - Most még nem lehet pontosan tudni, mennyire érte meg levezet­ni a 460 kilométert, majd az eladás után - mérlegelte a platón. A miskolci K. Jó­zsef vasárnap kivételével mindennap kamionba ül és lejön Dorozsmára. Az itte­ni nagybaniról viszi láda­szám az epret, paprikát, paradicsomot az ottanira. ­Ha nem érné meg, nem csinálnám - nevetett, majd ládázott tovább. A piactól nem messzi Brassói utcában lakó Erzsi néni most már bátrabban megy át a főúton a busz­megállótól. - Tavaly, ami­kor még nem tették át a nagybani bejáratát, hosszú percekig toporogtam a padkán, mert féltem kilép­ni a várakozó teherkocsik mögül - mondta. Azóta megszűnt az útszéli ácsor­gás, a piacozók a szatyma­zi útról fordulnak be a nagybanira. Kormos Tamás Munkatársunktól Tegnap többen is fölhív­ták szerkesztőségünket az­zal, hogy nem létező telefon­számla-tartozást követel raj­tuk a V-fon Rt. Minden olva­sónk váltig állította, hogy fo­lyószámlájukról rendben átutalták a telefondíjat. Barna Zsolt, a V-fon Rt. munkatársa lapunk érdeklő­désére elmondta: technikai hiba történt. A kiküldött ér­tesítők azért mutattak tarto­zást, mert az előfizetők számláit előbb zárták le, mintsem „lekérték" volna az átutalási számlákról a pénzt. A megszokott és hibátlan ügymenet szerint e két mű­veletnek egy időben kellett volna megtörténnie. A V-fon Rt. ügyfélszolgá­lati irodáján sokan panasz­kodtak a téves számlázás miatt. Azok az előfizetők vi­szont, akik fölhívták a V-fon Rt. ingyenes, automata tájé­koztató telefonját (száma: 1701), hamarabb megnyu­godtak: a gép közölte velük, hogy tartozásuk valóban nincs. A V-fon Rt. valamennyi érintett ügyfelétől elnézést kér a hibáért. Fizet, nem fizet, avagy mikor jön a végrehajtó? Magyarországon az 1988-ban kezdődött, úgy­nevezett önadózásos rendszer arra alapoz, hogy az adázó - fő sza­bályként - saját maga ál­lapítja meg, vallja és fi­zeti be az adóját. Akad­nak persze olyanok, akik részben vagy egészben nem tudják, esetleg nem akarják megfizetni a tar­tozásukat. Esetükben az állami adóhatóság vég­rehajtási eljárást indít, az­az különböző kényszer­eszközöket alkalmaz. Papp István igazgatóval, a Csongrád megyei APEH végrehajtási és felszámo­lási munkájáról beszél­gettünk. - Bárki kerülhet olyan helyzetbe, hogy nem tudja megfizetni az egyébként szabályosan kiszámolt és bevallott adóját. Neki azon­nal a végrehajtóval kell szá­molnia? - Természetesen nem. In­dokolt esetben ugyanis lehető­ség van úgynevezett fizetés­könnyítési (részletfizetési, fi­zetéshalasztási, esetleg méltá­nyossági törlési) kérelemre. Ép­pen egy tucat jogász végzi ezeknek a beadványoknak az elbírálását, amelynek során két­féle érdek ütközik. Az egyik az állam érdeke: a megtervezett bevételekhez a lehető legrövi­debb időn belül kíván hozzájut­ni. A másik az adós személyes körülményei, döntően a fize­tési nehézség jellege, a létfenn­tartás, a jövedelemszerző te­vékenység folytatásának biz­tosítása stb. - Az elmúlt időben jelen­tős mennyiségű fizetés­könnyítési kérelem gyűlt össze, beleértve az OEP-től örökölt, el nem bírált ké­relmeket. Hogy állnak ezek az ügyek? - Az elmúlt másfél évben sikerült a részletfizetési, fizetés­halasztási és méltányossági tör­lés kérelmeket olyan mérték­ben feldolgozni, hogy ma már csak minimális elmaradásunk van. Ez összesen több mint 15 milliárd forint adótartozás át­ütemezését, illetve mérséklé­sét eredményezte. Az ügyfél kérelemének részben, vagy egészében helyt adó határoza­tot közel 2500 ezer esetben hoztunk, míg elutasítás másfél ezer született. Az utóbbiak oka döntően a törvényi feltételek hiánya miatt. - Kiknél kezdeményeznek végrehajtási eljárást? Van­nak-e írott vagy íratlan sza­bályok? - A hátralékfeltárást ne­gyedévenként teljes körűen el­végezzük, de az effektív végre­hajtásra már nem kerül(het) sor mindenkinél. A nagy összegű, milliós, és az ún. szankciós hát­ralékokat soron kívül adjuk át végrehajtásra. Az utóbbi időben különösen odafigyelünk a nyugtaadás elmulasztása miatt megállapított mulasztási bírsá­gok rendezésére, és a kis össze­gű hátralékok beszedésére is. A végrehajtási eljárást szükség­szerűen megelőző pénzforgal­mi ellenőrzések száma az első negyedévében közel 1600 volt, ebből 1100 esetben végrehajtás is indult, összesen csaknem négymilliárd forint erejéig. Az adó- és járulék-kintlévősége­inknek több mint 80 százaléka végrehajtási, vagy felszámolá­si eljárás hatálya alatt áll. -Az igazgatóság korábban gyakran kifogásolt végre­hajtási munkája az utóbbi időben javult. Ez minek kö­szönthető? - A nem megfelelő színvo­nalú munkavégzés személyi konzekvenciáit levontuk: a ko­rábbi vezetők közül mindössze ketten maradhattak pozícióban. A hangsúly a szakmai munká­ra tevődött át, folyamatos a végrehajtók felkészítése és szá­monkérése is. A mindennapi munkánkon túl a végrehajtási területnek - amellett, hogy je­lentős bevételhez juttattuk a költségvetést - az elmúlt idő­szakban három nagy eredmé­nye volt. - Melyek ezek? Az egyik, hogy újra műkö­dik az árverési csarnokunk. Szegeden a Kálvária sgt. 87. szám alatt, ahol viszonylag kul­turált környezetben tudunk ár­veréseket tartani. Emellett gyakran a foglalás helyszínén is árverezünk: elsősorban in­gatlanok esetében, ingóknál pe­dig akkor, ha a költségkímélés és az eredményesség ezt indo­kolja. Az ügymenet természe­tesen „megakadályozható" az adótartozás a helyszíni rende­zésével. A második újítás a végrehajtási körzetek vissza­állítása. Tíz elkülönített mun­katerületet hoztunk létre a me­gyében, melyet a megközelít­hetőség alapján, illetve a hátra­lékosok számának figyelembe vételével alakítottunk ki. így egy adósnak az összes ügye ugyanazon végrehajtónál van. A harmadik nóvum egy olyan végrehajtási iroda létrehozása, mellyel felállítottunk egy olyan előkészítő csoportot is, amely a törvény szerinti sorrendiség betartásával, a végrehajtási ké­relem megérkezését követően 3-5 munkanapon belül biztosít­ja az első végrehajtási kény­szercselekményt: az inkasszót, a munkabérből történő letiltást stb. - Ha a végrehajtási eljárás eredménytelen, akkor kö­vetkezik a csőd-, illetve a felszámolási eljárás, vagy a végelszámolás. Mi a hely­zet ezekkel az ügyekkel? - Jelenleg közel háromszáz eljárás folyik a Csongrád Me­gyei Cégbíróságnál, négyszáz van folyamatban a Csongrád Megyei Bíróság előtt, melyből száz saját kezdeményezésű. Azon vagyunk, hogy a vi­szonylag kis revizori létszám ellenére az előírt ellenőrzéseket teljes körűen elvégezzük. így lehet csak elérni, hogy a felszá­molási és végelszámolási eljá­rások útján megszűnő társasá­gok adókötelezettségeit időben feltárjuk és behajtsuk. Azok­kal a végelszámolókkal és fel­számolókkal szemben, akik a cégeket adótartozás hátraha­gyásával szüntették meg, kár­térítés jogcímén peres eljárást kezdeményezünk. Első fokon a Csongrád Megyei Bíróság már két ügyben hozott - preceden­sértékű - ítéletet, melyekben összesen 50 millió forint kárté­rítés megfizetésére kötelezte a volt végelszámolót. K. A.-O. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom