Délmagyarország, 2001. május (91. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-23 / 119. szám

SZERDA, 2001. MÁJUS 23. MOZAIK 11 Civilek az interneten - Mártélyon Hálóban a teleházak Muskátlilelőhely a dzsungelben Dél-afrikai tanulmányút Dobay Imre Dél-Afrikában tanulmányozta a muskátli vadon élő ősét. (Fotó: Tésik Attila) Az interneten bön­gészők egy évvel ezelőtt találkozhattak először a Teleház Magazinnal, mely azóta további két rovattal - a Civil Hálóval és a Háló Médiával ­bővült. A magazin külön érdekessége, hogy mul­timédiás internetes új­ságként működik, tehát az érdeklődők külön­böző témájú hanganya­gokat hallgathatnak meg, illetve képeket, hosszabb-rövidebb vide­oanyagokat nézegethet­nek. Az interneten található multimédiás újság, a Teleház Magazin, és annak két rova­ta a legkülönfélébb témákkal foglalkozik. Hegedűs Anita, a mártélyi székhelyű Teleház Magazin szerkesztője"kifej­tette: Az országban jelenleg 203 teleház működik, és ez a következő másfél hónapban további negyvennel bővül. A magazin annak érdekében jött létre, hogy még a legki­sebb településekre - ahol esetleg más forrás nincs is ­a lehető legtöbb információ jusson el. S mivel a telehá­zak elsősorban a kistelepülé­seken létesültek, ott bárki megnézheti az internetes új­ságot. A Teleház Magazin természetesen a teleházasok­nak szól. velük közöl fontos információkat, a Háló Médi­án viszont szinte minden ­az országos hírektől kezdve a sztárpletykákig - megtalál­ható. Az elmúlt egy évben körülbelül 110 teleházat jár­tak be az újság munkatársai, de a többivel is állandó kap­csolatban vannak. Közel hatvanezer civil szervezet működik ma Ma­gyarországon, s a Magazin közelmúltban elindult Civil Háló nevezetű rovat vezetője nagy fába vágta a fejszéjét. Tervei szerint ugyanis egy minden civil csoportot összefogó, azokat informá­cióval ellátó oldalt szeretne kialakítani. Pál Mariann, a rovat szerkesztője elmondta: A Teleház Magazin elindulá­sát követően rengeteg, a nonprofit szektort érintő in­formáció, anyag gyúlt össze, és végül ez hívta életre a Ci­vil Hálót. Az interneten szin­te alig létezik civil szerveze­tekkel foglalkozó oldal, mul­timédiás valószínűleg csak egyetlen egy. Természetesen számos szervezet rendelke­zik önálló oldallal, de ezek nem igazán sorolhatóak ebbe a kategóriába. A Civil Háló létrehozásával olyan köz­ponti információs bázist sze­retnének kialakítani, ami nyomon követi az egyesüle­tek munkáját a megalakulás­tól kezdődően, illetve segít­séget nyújtanának a műkö­dés közben felvetődő - töb­bek között jogi, anyagi ­problémák megoldásában. E célt szolgálják az időközben kialakított rovatok, melyeket folyamatosan bővíteni kí­vánnak. Annak érdekében, hogy minden, a civil szerve­zeteket érintő információ szerepeljen az oldalon, s támpontot nyújtson az indu­ló és a már létező csoportok­nak. A magazin munkatársai jelenleg is azon dolgoznak, hogy állandó kapcsolat ala­kuljon ki a magazin és a szervezetek között. T. Sz. Dél-Afrikában kutatta a muskátlit, pontosabban annak vad változatát Do­bay Imre hódmezővásár­helyi kertész. A Dobay­kertészet - amit nagyap­ja alapított annak idején - vezetője még a szocializ­mus időszakában jutott el Fokfőidre. Újra fölfedezte a mai muskátli ősének elfeledett, dzsungelbéli lelőhelyeit. Dobay Imrével a család ko­páncsi kertészetében beszél­gettünk. - A Dobay név jól hangzik Vásárhelyen. S a kertészek az egész országban isme­rik. - A Dobay-kertészetet nagyapám, Dobay Imre ala­pította Vásárhelyen, 1914­ben. Nagyapám és édesapám, Dobay Ferenc, szó szerint föl­virágoztatták a vállalkozást. Ok kezdték el az országban az üvegházi szegfút, gerberát termeszteni. Az államosítás derékba törte igyekezetüket, a terület a megyei kertészeti vál­lalathoz került. Édesapám később visszakapta kertésze­te egy kis részét, ott vegetál­ta át a Kádár-korszakot, mi­közben fölnevelt három gyer­meket: két testvéremet és en­gem. Közben Szegeden kibé­reltük a szintén híres Rákó­czi-kertészdinasztia teriiletét; meghalt Rákóczi Feri bácsi, nem volt utód, s a két család nagyon régóta ismerte egy­mást. - A rendszerváltozás után visszakerült a Dobayak ke­zébe a kertészet. - És tovább nőtt a vállalko­zás: öt éve megvásároltam a kertészeti vállalat kopáncsi telepét. Ezt húgom, Privitzer­né Dobay Zsuzsa vezeti, a sze­gedi telepet Ferenc öcsém. Van egy harmadik telepünk is; az össz-vállalkozást én ve­zetem. Specialitásom a mus­kátliszaporítóanyag-termesz­tés. Jó ötvenféle fajtával fog­lalkozunk, a múlt szezonban egymillió dugványt adtunk el kertészeteknek. Külföldi kiál­lításokon is részt veszünk, ta­valy az Országos Dísznövény Szövetség és Terméktanács az év dísznövénykertészévé választott. - Dél-Afrikába is a mus­kátli iránti érdeklődésének köszönhetően jutott ki, még a múlt rendszerben. - Igaz, kissé rendhagyó mó­don: disszidáltam. Másfél évet töltöttem a Fokföldön. Egyéb­ként rengeteg ismert dísznövé­nyünk onnan származik, de például a fokföldi ibolya nem. Mindenekelőtt a muskátli ősé­nek, a vadon termő változat­nak a termőhelyeit kutattam. Eljutottam rendkívüli helyek­re, például nagynevű botaniku­sok által az 1800-as évek vé­gén gyűjtött, herbáriumokban tartósított példányok lelőhe­lyére, szó szerint a dzsungel­be. Én fedeztem föl újra eze­ket a helyeket. Magot is gyűjtöttem, s hazatérve ter­mesztettem is egy darabig az eredeti, dél-afrikai muskátlit. Virágzata egyszerű, némelyik­nek levélzete viszont aroma­anyagokkal telített. - Miért tartják nálunk jel­legzetesen magyar növény­nek a muskátlit? - Nem tudni, főleg azért nem, mert például az osztrá­kok jellegzetes osztrák nö­vénynek tartják, az angolok pedig jellegzetes angol nö­vénynek. Egyébként Dél-Af­rikából Angliába jutott be először Európán belül, az 1700-as évek végén. Annyi biztos: nagyon ellenálló, sok mindent kibíró növény, két hó­napos szárazság után ismét vi­rágzik. Talán az újrakezdés szimbólumát látja benne a ma­gyar ember. F. Cs. D0MIN0 csomagok m,£22400 bruttó L £- Hr V W Ft-tól, ebből 9 000 Ft lebeszélhető, órás Axelero netQuick internet-csomag • ^ r J l HH^^^H Lutor Gyulára emlékezve táncoltak XS285J Átadták a tűz Lutor Gyula táncpeda­gógusra emlékezve ün­nepelték a kecses moz­gás örömét a hét végén a vásárhelyi táncegye­sületek. A közönségnek is átadták annak a tűznek a melegét és szenvedélyét, amely biz­tosította számukra a si­kert. melegét A Lutor Gyula Színpadi és Szalontánc Egyesület utánpótláscsoportja méltó az elődökhöz. (Fotó: Tésik Attila) ség érezhette a rendezvény alapgondolatát. Nevezetesen Lutor Gyula szakmai intel­mét, amely így szól: „Na­gyon átfútöttnek kell lennie a táncosnak. Éreznie szüksé­ges annak a tűznek a mele­gét, annak a szívnek, annak a mozgásnak a ritmusát, amelyet abban a pillanatban át tud adni a közönségnek. Akkor van sikerélmény és ez a döntő a táncos számá­ra." • Lutor Gyula 1946-ban kezdte a táncos pályafutását Rábay Miklósnál. A Szín­művészeti Főiskola táncpe­dagógus szakára 1953-ban felvételizett. Vásárhelyre először 1954-ben jött el. Má­sodéves főiskolai hallgató volt, amikor felkérték, hogy vezesse a Vásárhelyi Népi Együttest. A Subavásár című híres táncjátékot 1957-ben mutatták be. Az akkori tán­cosok alkotják a mai Lutor Gyula Baráti Kört. A táncpe­dagógust 1958-ban kérték fel első ízben a vásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium nyitótáncának betanítására. Ezt követően közel harminc­öt éven át ő tanította be más iskolák diákjainak a nyitó­táncát is. A Vajdaságban is tanított, ott ismerkedett meg a Kikindai Néptáncegyüttes­sel. A mester halála után, az akkor még Mátyás Utcai Ol­vasókör néven működött csoport művészeti vezetését Földesi Gyula tánctanár látta el. Vezetése alatt. 1998-ban vette fel az egyesület a Lutor Gyula Színpadi és Szalon­tánc Egyesület nevet. A művészeti vezetést tavaly novembertől Polgár Csaba vette át, aki rövid idő alatt öt új tánccal bővítette az egye­sület repertoárját. Ebből az általa koreografált legszeb­bel, az Angol keringővel maradandó élményt szerez­tek az emlékest közönségé­nek. Joó Erzsébet Telt házzal és gyakran szűnni nem akaró vastapssal ünnepelte a hálás közönség vasárnap este a vásárhelyi és a vendég táncosok magával ragadó műsorát. A Lutor Gyula táncpedagógusra em­lékező programot a Fekete Sas Szálló nagytermében a városi polgármesteri hivatal és a Lutor Gyula Színpadi és Szalontánc Egyesület ren­dezte meg. A szülők, nagy­szülők, barátok és hozzátar­tozók, valamint az olvasó­körök képviselőinek lelkes táborát legelőször a vendég­látók gyönyörű palotása késztette elragadtatásra. Kü­lönös élményt jelentett ez a Lutor Gyula táncegyesület tagjainak, tekintettel arra, hogy az 1991-ben megala­kult anyaegyesület táncosai­nak még maga a mester taní­totta be az Erkel csodálatos zenéjére készített koreográ­fiát. Az esten, melyen hosszú idő óta először sike­rült egy színpadra állítani a Calypso Tánccsoport, a Kankalin Néptáncegyüttes, a Promenád Tánccsoport, a Lutor Gyula Színpadi és Szalontánc Egyesület, vala­mint a vendég Kikindai Néptáncegyüttes ifjúsági és felnőtt csoportjait, a közön­Westcl partnerek: Fish Telecom: Hódmezővásárhely, Andrássy úti parkoló • Szentes, Kossuth tér 5. • Puszta-Tel Kft.: Makó, Szegedi út 2. - Kitu-Fon Kft.: Szeged, Mikszáth Kálmán u.17. • West-Szeg 98 Bt.: Szeged, Rókusi krt. 42-64. (Tesco) • Szeged, Kossuth lajos sgt. 119. (Szeged Plaza) • Mobilvilág Bt.: Csongrád, Fő út. 40. • Westcom GSM Kft.: Szeged, Feketesas u. 14. • Szeged, Kossuth Lajos sgt. 10-12. • Szeged, Roosevelt tér 5. • BBK Hungary Kft.: Szeged, Zápor út 4. (CORA) ^ axelero A tatákban A Wertel * (eklamugvnűkwgínek tagozó, valtam! azok hozzátartozó nem vehetnek fártt Tovkhhi leheletei az üzletekben e,., OOMINU uzletwaZulyzalban Amnj a keszter tart mtozmkaó: 1777 (a Wertet hatozaláhol dtmentewn hívhatók JÓS 9710. <vww wertet.hu rtzrctz láeruvill OFOTÉRT Viccvonal: 06-30/30-30-771 www.777sms.hu WESTtl üzlet: Szeged, Feketesas u. 25., tel.: 06-62/421-575, 06-30/900-9008 Szeged, Kárász u. 12., tel.: 06-30/900-9033 Díjmentes házhozszállítás: 06-30/930-S361, 06-30/930-S330, 06-30/930-5362 Azt mondod, hogy mástól is kaphatsz ennyi mindent ennyiért? Te viccelsz. Apropó, tudod, hogy a Westel játékán egy jó poénnal akár 1 000 000 Ft értékű utazást is nyerhetsz?

Next

/
Oldalképek
Tartalom