Délmagyarország, 2001. május (91. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-21 / 117. szám

6 MOZAIK HÉTFŐ, 2001. MÁJUS 21. Kitanultuk a szakmát ­szólalt meg valaki a nézőté­ren, amikor legördült a füg­göny. És valóban. Molnár Fe­renc - egyebek mellett - az aprólékos megfigyelések mestere. A divatáruüzletben, ahol Úri divat című darabja jórészt játszódik, típusos figu­rák fordulnak meg, mint vá­sárlók. Az alapos, aki pár zsebkendőért képes órákat ál­dozni az életéből és persze el­venni a másokéból, mert nem szimplán ésszerűen és célsze­rűen válogat, nem a zsebken­dővásárlás céljából cselek­szik, hanem magáért a válo­gatásért. Ez a perverzitása. Bognár Gyöngyvér adja, Fü­löppel, azaz Jakab Tamással jóízű kamarajeleneteket pro­dukálnak. Amúgy is Jakab Tamás emelkedik ki legin­kább a népes szereplőgárdá­ból. Különösre, kiszámítható egyediségében is némileg ti­tokzatosra formált kereskedő­figurája sajátos színfolt a di­vatüzletvilág elementáris szürkéjében. De vissza még a kuncsaft típusokhoz - ezek a legérde­kesebbek. Ott az elégedetlen (Farkas Andrea), akinek a csillagot is hiába hoznák le az égről, van aztán az ideges, aki pillanatok alatt vibráló légkört képes maga körül te­remteni - Galkó Bence kompakt tálalásában. Czirják Csilla türelmese inkább egy jól formált balektípus. Jó Fő­ző Ditta villanásnyi szerénye, Balogh Cecília méltóságosa. Sarádi fiatal, Sinka öreg vá­sárló. És ez csak az egyik, a kuncsaftismereti oldala a ke­reskedőtudománynak, ame­lyet Molnár Ferenc és az elő­adás ránk zúdít. Jön még rá maga a divatáruismeret. Az ugyancsak több típusba sorol­ható kereskedők tudniillik vé­get nem érően sorolják a kel­mék, gatyák, kalapok, kesz­tyűk, fuszeklik fajtáit. Már­kát, minőséget, árat. A darab szövegvilágának nagy részét ez a kereskedőnyelv teszi ki, ami persze 2001-ben már bő­ven nem létezik, vagyis a múlt századeleji szakmát ta­Molnár Ferenc-bemutató Úri divat Jelenet a második felvonásból: Gosztola Adél és Rácz Tibor. (Fotó: Miskolczi Róbert) nuljuk ki. Nem mondom én, hogy mindenki fölöslegesen. Vannak típusok, akik soha semmit nem dobnak ki, és amikor a „valamire majd jó lesz" tárgyak már-már kiszo­rítják őket a saját lakásukból, akkor nekiállnak rendezked­ni - és mindent úgy hagy­nak, ahogyan volt. Ezúttal ilyen rendező típusnak tűnik föl az Úri divat színpadra ál­lítója, Korognai Károly. Ezt a dramaturgiai néző­pontból bajos Molnár-dara­bot választotta - pedig van­nak jobbak. Hiába für­késszük, miért, nem lehet rá­jönni. A történet arról szól, hogy a jóságos divatárust mindenéből kifosztja kevés­sé jóságos környezete, ám a harmadik felvonásban teljes­séggel meglepő módon még­is újra birtokon belülre kerül: lesz üzlete, felesége, inge­gatyája. Hogy miért - rejtély. Hiszen a figura ugyanolyan, mint volt. Jóságát egy eleven szimbólummal, hófehér, a színpadi asztalon nyugodtan elüldögélő galambbal bi­zonygatja a rendezés, de mi csak azt látjuk, hogy a Szal­ma Tamás formálta ember egyszerűen - hülye. Elké­pesztően egysíkúan, tehát fá­rasztóan együgyű. Már az is abszurdum, hogy egyáltalán életben marad a darab végé­ig! Hagyján, de csak úgy hullik rá a siker! Na, errefe­lé, az abszurd felé esetleg el lehetett volna vinni az elő­adást, és azt lehetett volna mondani, aki hülye, nem­hogy meghal, de boldog, si­keres életben leend része. Föltételezem, akadtak volna a nézőtéren, akik a ráismerés örömével tekintettek volna emez abszurd színpadi való­ságra. Sajna, nem ez törté­nik, hanem hűség van a mol­nári, ezúttal sikerületlen da­rabszerkesztéshez, de na­gyon. Alig elviselhető una­lom a következmény. Szegény színészek megfe­szülnek, akkor se tudnak ki­tömi a szürkeség tengeréből. Janik László például bohóza­ti elemeket dob be, az elő­adás egészétől idegen marad a modor. Rácz Tibor kabaré­betétekkel kísérletezik a má­sodik felvonásban, dettó úgy jár, mint Janik. Az általában karakteres Müller Júlia ezút­tal belesimul az általános színtelenségbe, akárcsak Gosztola Adél m. v. Tordai Hajnal szép női kosztümöket tervezett. Mira János szép úri boltot. Mi meg úgy voltunk ott, mint a türelmes vásárló. Csak ül­tünk és néztünk, három vég­telennek tetsző felvonáson át kitartóan várva, hátha észre­veszik egyszer ebben az üz­letben, hogy mi is ott va­gyunk. Sulyok Erzsébet Az APV Rt. és a Ma­gyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. korlátolt felelős­ségű társaságot hoz létre a mezőgazdasági szövet­kezetek külső üzletrészei­nek kifizetésére. Csong­rád megyében 18 ezren várnak a járandóságuk­ra, több mint 3 milliárd forintra. Az Alkotmánybíróság (AB) április 11-én alkotmá­nyellenesnek minősítette a szövetkezeti külső üzletré­szekről szóló törvényt és an­nak végrehajtási utasítását. Azóta azonban csak ígéretek hangzottak el arról, hogy az Külső üzletrészek: a megyében 18 ezer kérelem Megnyitja a kasszát az állam állam ennek ellenére kifizeti a „külsősöket", ám egyéb konk­rétumokról nem érkeztek hí­rek. A helyi FVM-hivatalok­ban pedig ugyanúgy folytat­ták a munkát, dolgozták fel továbbra is a beérkezett a ké­relmeket, mintha mi sem tör­tént volna. Csongrád megyében ­mint ahogy azt Szakáll Sán­dortól, az FVM-hivatal meg­bízott vezetőjétől megtudtuk - 18 ezer kérelmet nyújtottak be a külső üzletrészek tulaj­donosai. A kifizetésre váró összeg meghaladhatja a 3 mil­liárd forintot. A minap - hosszú kivárás után - Borókai Gábor kor­mányszóvivő bejelentette, az ÁPV Rt. és a Magyar Fejlesz­tési Bank Rt. korlátolt felelős­ségű társaságot hoz létre a mezőgazdasági szövetkezetek külső üzletrészeinek kifizeté­sére. A majdani kft.-t június 30-ig kell megalakítani, több­ségi tulajdonosa az MFB lesz. A cég 1992-es névértéken ve­szi meg a kívülállók üzletré­szeit, a kormány pedig június 30-i határidővel vizsgálja meg a nyugdíjas szövetkezeti ta­gok üzletrészei megvásárlásá­nak lehetőségét is. Mivel a szövetkezetekben magának a társas vállalkozásnak, s a ta­goknak is elővásárlási joguk van, nagy valószínűséggel el­őször nekik kell felajánlani a megvételt. Mint emlékezetes, az AB­döntés után közvetlenül az is fölmerült, vagy az ÁPV Rt. vagy az MFB vállalja magára a szövetkezeti külső üzletré­szek „megváltását". Mindkét szerv az állam képviseletében lépett volna be tagként a szö­vetkezetekbe. Mivel az új. mellesleg szintén állami tulaj­donú kft. csak a jogi kereteket biztosítja, máig nem tisztá­zott. milyen forrásból finan­szírozzák a vételt. Egyelőre ugyanis mindössze az a közel 13 milliárd forint áll rendel­kezésre, amelyet korábban éppen az MFB-től vontak el üzletrész-vásárlási célokra. Ezt az összeget a rendelkezés­re álló források szerint az új társaság visszakaphatja. F. K. Magyar-izraeli baráti társaságok Szövetségbe tömörültek Szegeden alakult meg a hét végén a Magyar-izraeli Baráti Társaságok Országos Szövetsége, melynek ve­zetőségébe három szegedit is beválasztottak. A fris­sen létrehozott szervezet egyik alelnöki posztját Led­nitzky András, a Szegedi Magyar-izraeli Baráti Tár­saság (SZMIBT) titkára tölti be. A tizenöt tagú elnök­ség tagja lett Kovács László és Baráth Lajos, az SZMIBT elnöke, illetve alelnöke. Az országos szövetség elnö­kének a debreceni Kovács Lászlót választották meg. Az elnökség állásfoglalásában egyebek mellett köz­zétette, hogy a baráti társaságok fellépnek minden­nemű rasszista és antiszemita nézet, illetve megnyil­vánulás ellen. (Fotó: Miskolczi Róbert) fordfocus ajándék klímával már 2 790 OOO forinttól A képen látható modellen az alufelni és a ködlámpa gyári extra. 6728 Szeged 6800 Hódmezővásárhely 6900 Makó, Dorozsmai út 48. Szántó Kovács J. u. 178. Aradi u. 62. tel./fax: 62 463-333 tel.: 62 249-751 tel.: 62 510-510 e-mail: e-mail: e-mail: ford@baunok.hu fordhmvhely@tiszanet.hu ford.mako@deltav.hu INTERFRUCT Ittf C0sh&Carry « éoArvc altér. RAMA KOCKA 250 G VÉMJSZ ÉTOLAJ IL 2799-] THEODORA QUELLE BRÍZS SZÉNSAVAS ÉS CSENDES MERIDOMOCCA ŐRÖLT/ SZEMES 1 KG EGRI BIKAVER 0,751, HEY-HO ZWAC K VILMOS KORTK ALMA/SZÓLÓ OJ L ZWACK UNKTJM SIÓÖSZ1BARAC.K NEKTÁR BORSOM SÖR 2L » 044

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom