Délmagyarország, 2001. május (91. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-21 / 117. szám

r HÉTFŐ, 2001. MÁJUS 21. CSONGRÁD MEGYE 3 Mádl Ferenc: Örömmel és alázattal veszem mások sikereit Szegeddel ünnepelt az államfő Mádl Ferenc: Szeged régiós szerepe a demokratikus változások után jelentősen felértékelődött és felelősségteljesebbé is vált. (Fotó: Schmidt Andrea) Mádl Ferenc jogász Bándon született 1931. ja­nuár 29-én. Nős, egy gyer­meke van. Tanulmányait a pécsi Janus Pannonius Tu­dományegyetemen végez­te, majd az ELTE jogi ka­rán tanult tovább. Később a Strasbourgi Nemzetközi Összehasonlító Jogi Karon Életút képezte tovább magát. A berkeleyi Kaliforniai Egye­tem, a Müncheni Egyetem, a Harvard, a Sacramento Egyetem vendégprofesszo­ra. Tudományos munkái Magyarországon és külföl­dön egyaránt ismertek és elismertek. A rendszervál­tást követő első szabadon választott kormányban előbb tárca nélküli, majd kultuszminiszter, 1996-tól a Magyar Polgári Együtt­működés Egyesületének el­nöke. Tavaly augusztustól a Magyar Köztársaság el­nöke. Himnusz Az ünnep is csak akkor szép igazán, ha van méltósága, tartása. A megállapítás nem tőlem származik, hanem egy határon túli magyar embertől, aki részt vett szombaton a szegedi képviselő-testület díszülésén. Rá is kérdeztem azonmód, hogy a pár perccel korábban befejeződött ünnepi alkalom olyan volt-e? Igenlő választ adott, majd hozzátette: a Himnusz hal­latán mindig könnybe lábad a szemem, pedig meglett férfi­ember létemre nem lenne szabad pityeregnem. Igaz, nem is szégyellem... Hát igen. Ő ott, ahol él, magyarként, más dallamú him­nuszt hallgat egy-egy ünnepélyes alkalomkor. Mert egy bizo­nyos országnak az állampolgára, ez dukál neki. Eddig jósze­rével mást nem is hallhatott, hiszen a magyar nemzeti imád­ság a többségi nemzetből - egyesek - azonnal nacionalistá­nak, irredentának, sovinisztának bélyegezték. (Előfordult, hogy e fogalmak jelentésével, bizony, nem Ls voltak igazán tisz­tában...) Ma már könnyebb. Szabadabban lélegzik a határon túli magyar, itt is, ott is, de még mindig nem lehet bizonyos abban, hogy nemzeti mivoltát szabadon kifejezésre juttathat­ja-e vagy sem. E gondolatokat csak azért osztom meg önnel, kedves Ol­vasó, mert számomra is felemelő volt az ünneplés, ahogyan a város megemlékezett az 1719. május 21 -én kelt királyi sza­badalomlevél keltéről, arról a napról, amikor III. Károly ki­rály szabad királyi várossá nyilvánította Szegedet. Ez a tör­ténelem. Mi azonban a mában élünk, s ezért kelt örömet, elé­gedettséget bennünk a megemlékezés, ahogyan a város arra érdemesült polgárait ünnepeljük. Azokat, akik „letettek va­lamit az asztalra": a díszpolgárt, a Pro urbe-díjasokat és a Sze­gedért Emlékérem viselőit. Ünnepeljük őket büszkén, méltó­sággal, tartással. Himnusszal. Megyeprogram Szeged napjának meg­ünneplésére érkezett szombaton a Tisza-parti városba Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság el­nöke. Az államfő részt vett a képviselő-testület díszülésén, gratulált az el­ismerésben részesített sze­gedieknek, elbeszélgetett a testvérvárosok ide lá­togató vezetőivel. A nap folyamán A régiók és az eurorégiák szerepe Ma­gyarországon és Európá­ban cimmel előadást tar­tott a Szegedi Tudomány­egyetem, a Szegedi Aka­démiai Bizottság és a vá­rosi önkormányzat által szervezett - a regionális fejlesztés kérdéseivel fog­lalkozó - tudományos ta­nácskozáson. Ezt kö­vetően adott interjút la­punknak. - Elnök úr, ön több alka­lommal is nagy szeretettel és lenyűgöző történelmi is­mereteketfelvonultatva be­szélt Szegedről. Korábban volt-e valamilyen kapcso­lata a Tisza-parti város­sal? - Rengeteg szál fűz Sze­gedhez, sokat jártam itt ko­rábban is, úgy is mint turista, s mint magyar állampolgár, aki szereti megismerni az or­szágát, a hazáját. Két alkal­mat azonban külön kiemel­nék. Az egyik még kultusz­miniszter koromban, az An­tall-kormány tagjaként, a né­hai miniszterelnök úr engem kért fel, hogy üdvözöljem a Szent-Györgyi Albert-emlék­ünnepség és tudományos kon­ferencia résztvevőit. A másik egy szomorú alkalom volt, ne­vezetesen, amikor a Tiszát ért súlyos szennyezés kapcsán, nagyszabású tanácskozást tar­tottak Szegeden arról, hogy mit kell a folyó védelmében tenni. Ezen a rendezvényen én elnököltem, a hozzáértő szakemberek megtisztelő fel­kérése folytán. - Szeged határvárosi jelle­ge a múltban hátrányt, ma - sokak szerint - kifejezett előnyt jelent. Ön hogyan vélekedik erről? - Szeged városának rendkí­vül fontos szerepe van az or­szágban, a tudomány, a kultú­ra, a felsőoktatás, a gazdaság területén egyaránt. Különö­sen a békés rendszerváltás utá­ni időszakban, amikor a hatá­rok légiesebbé váltak. Azok a körülmények, amelyek a ha­tárvárosok fejlődésének dina­mikáját korábban fékezték, ezek jórészt megszűntek. De immár az az igény is felmerült, hogy ezek a városok ne csak a kapu, hanem az erőteljesebb együttműködés szerepét is be­töltsék a régiókban. Szeged szerepe azáltal is felérté­kelődött, hogy ez a régió nem csak Csongrád megyére és Szegedre korlátozódik, hanem még két hazai és több hatá­ron túli megyére is. A Tisza­parti városnak meghatározó szerepe van az euroregionális fejlődésben, de a délszláv há­ború utáni biztonság és stabi­litás megteremtésében is. - A szegedi közgyűlés díszülésén felemelő és megható pillanatokat él­hettünk át, amikor a test­vérvárosok köszöntötték az ünnepeltet, Szegedet. Ön hogyan értékeli a testvér­városok szerepét a regio­nális együttműködésben? - Az általános európai in­tegrációs folyamat - amely a háború után megindult Nyu­gat-Európában, s amelynek most már Közép- és Kelet­Európa is részévé válik - alap­vetése, hogy nem csak a nem­zetek közötti gazdasági, kul­turális és egyéb területeken való kapcsolatokat kell erősí­teni, hanem a régiós fejlődést, s ezen belül a testvérvárosi együttműködést is. Megható volt a mai ünnepi alkalmon látott, az emberi példákon ke­resztül érzékelhető kapcsola­tok kiteljesedése is. Hangot adott ennek a szabadkai, a ma­rosvásárhelyi, a temesvári pol­gármester is, méghozzá ma­gyar nyelven. - Ennek kapcsán kíván­kozik ide a kérdés: a ké­szülő státustörvény, majd annak alkalmazása miként erősítheti az előbb tárgyalt régiós fejlesztési elképzelé­seket? - Ha a státustörvény üzene­tét bölcsen és toleránsán, egy­fajta történelmi szükség­szerűségként fogjuk fel, úgy, hogy egy nemzet, amelynek nagyszámú tagja a határon kí­vül él, s nemzeti, magyar mi­voltát jól, hátrányos megkü­lönböztetés nélkül szeretné megélni, akkor e jogszabály nem más, mint egy nemzet alapvető jogainak biztosítása, kifejezése. Méghozzá a nem­zetközi együttműködésnek egy olyan sajátos formájában, amelyre a készülő törvény ad lehetőséget. - Elnök úr, ön gyakran kifejezésre juttatja, hogy alázattal fordul a mun­ka, a tudás, az emberi tel­jesítmények, az erkölcsi tartás iránt. A politiku­sok részéről ritkán hang­zik el ilyen megfogalma­zás... - Az alázat szó belőlem bi­zonyára valami belső indítta­tásból jön elő. Ez annak elis­merése, hogy amit más tesz, azt megfelelően értékeljem, s a magam szerepét csak abban lássam, hogy ezt az értékelést őszintén megvalljam és esze­rint segítsem az értékeket a maguk érvényesülésében. Nem álalázat ez, de én való­ban a tudomány és az emberi teljesítmények tekintetében mindig érzek valami különle­ges tiszteletet, s ha tetszik, egyfajta alázattal nézek azok­ra, akik képesek ezeket a tel­jesítményeket létrehozni ­mondotta lapunknak adott nyi­latkozatában Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke. Kisimre Ferenc Társadalmi, gazdasági és civil szervezetek észrevéte­leit, javaslatait várják a me­gye fejlődését célzó elképze­lések végleges kidolgozásá­hoz. A munkaanyag a na­pokban készült el, amelyet vissza nem térítendő támo­gatással segített a Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács. A megbízói szerepet felvállaló megyei önkor­mányzat a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Regionális Kutatóközpontja Alföldi In­tézetét kérte fel a térség te­rületfejlesztési programjá­nak kidolgozására. A megyei területfejleszté­si programterv két munka­részből áll. Ezek egyike a te­rületfejlesztés lényegi kérdé­seit átfogó csomag. Hozzá kapcsolódik a versenyképes ipari vállalkozások erősíté­séről, új ipari termelőbázisok létrehozásának ösztönzéséről szóló operatív program. A szakértői csoport a gaz­daság megújulásának le­hetőségei mellett javaslato­kat fogalmazott meg a térség anyagi erőforrásainak össze­hangolására. Miután a lakos­ság érdekelt a program meg­valósításban, a megyei ön­kormányzat területfejlesztési osztálya bízik abban hogy sokan eljuttatják hozzájuk véleményüket. A dokumen­tum az Interneten, a Csong­rád Megyei Önkormányzat WEB oldalán: www.csong­rad-megye.hu, területi terve­zés címszó alatt található. N. R. J. Reklámszakmai délutánok Mi köt össze egy hazai médiavállalkozást, egy szigorúan üzleti alapon működő neves szállodát, egy nonprofit érdekképvi­seletet és egy szakmai szövetséget, ráadásul vi­déken? Május végétől mindezt megtudhatják azok, aki ellátogatnak a Reklámszakmai délutá­nok elnevezésű, május vé­gén induló programokra. Ritkán adódik példa olyan összefogásra, amelynek célja az, hogy egy adott szakma képviselőit egyszerűen kötet­len klubozásra bíztassák. Ezút­tal ez történt: a Csongrád me­gyei kereskedelmi kamara rek­lámklubja kinőtte magát, ám akik megszokták és megsze­rették a korábban is népszerű összejöveteleket, ezek után sem maradnak program nél­kül. A Magyar Reklámszövet­ség rendezésében, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamara, valamint lapunk ki­adója a Délmagyarország Kft. támogatásával Reklámszakmai délutánok címmel ezek után is minden hónapban találkozhat­nak a média, a marketing, és a reklám iránt érdeklődő szak­emberek. Az eseményeknek változatlanul a Hotel Novotel ad otthont. A reklámmal a reklámért ­ez a választott szlogenje a klubösszejöveteleknek ­mondja Volford László, a ren­dezvények koordinátora - hi­szen a célunk az, hogy mind elméleti szinten, mind a gya­korlatban használható, friss is­mereteket nyújtsunk a vidéken élő szakemberek számára. Az eseménysorozat következő programja május 24-én, csü­törtökön délután két órakor kezdődik, elsőként Fazekas Il­dikó, az önszabályozó reklám­testület főtitkára tart előadást, témája etikai kérdéseket fesze­get, „Meddig mehet el a rek­lám?" - címmel. Vendégként lesz jelen Kövesdi Gyula rek­lámszakértő, a Magyar Rek­lámszövetség szemiotika (jel­tan) szakértője is, aki egyebek mellett a kódolás művésze­téről, a jelképek helyes hasz­nálatáról beszél majd. A prog­ram harmadik előadása már gyakorlati kérdéseket taglal: Martin-Kovács Miklós, a We­bigen Rt. vezérigazgató-he­lyettese „Új média - új kom­munikáció" címmel a reklám internetes és elektronikus jövőjét vetíti előre. O. K. K. Szabó: A magyar katona az államalapítás pillanatátál védte Európát Emlékmüavatás Ópusztaszeren Húsz busszal és több tu­cat személyautóval érkez­tek a katonacsaládok az ország számos pontjáról Opusztaszerre. A nemze­ti történeti emlékpark adott otthon a katonacsa­ládok találkozójának a magyar honvédelem nap­ján. A szombat délelőtt emlékműavatással, a dísz­század fölvonulásával telt, a délután pedig az önfe­ledt szórakozásé volt. Ennyi egyenruhást talán még sohasem láthattak az Ópusztaszeri Nemzeti Történe­ti Emlékparkba rendszeresen kilátogatok, mint szombaton. A magyar honvédelem napján a katonacsaládok találkozóját rendezték meg a parkban. Elsőként a tamburmajorral az élén zenekar vonult fel az emlékmű előtt várakozó több száz vendég előtt. A díszszá­zad és a történelmi zászlókat vivők megérkezése után Sza­bó János honvédelmi minisz­ter és Fodor Lajos vezérezre­des is elfoglalta helyét. - Az elmúlt ezer év során a hazáját védő magyar katona elévülhetetlen érdemeket szer­zett, történelmünk a katonai helytállás, a hazájáért vérét A honvédelmi miniszter, Szabó János avatta fel az emlékművet. (Fotó: Schmidt Andrea) hullató, életét is áldozó ma- gyar katona az államalapítás mellett ennek is köszönhető, gyár katona történelme is egy- első perceitől kezdve Európa hogy hazánk a NATO tagja ­ben - jelentette ki Szabó János, érdekeit is védte. Politikai, dip- hangsúlyozta, majd így folytatta: - A ma- lomáciai, gazdasági sikereink A miniszter kifejtette: min­dezek indokolttá tették a ma­gyar katona ezeréves helytál­lását megörökítő emlékmű állítását. Gyurcsek Ferenc Mun­kácsy-díjas szobrászművész alkotását körbefogó trikolórt Szabó János miniszter vág­ta át. A kardokat tartó keze­ket ábrázoló szobrot három felekezethez tartozó tábori lelkész is megáldotta. A ka­tolikus, a református és a protestáns egyházfi egyaránt imádkozott a magyar hon­védekért. A későbbiekben a miniszter és a vezérezredes is ásót fogott, és emlékfát ültettek. Késő délutánig számos program várta az ünneplő katonákat és családtagjaikat. A színpadon egymást vál­tották a különféle együtte­sek. A Honvéd és a Budapest Táncegyüttes gálája után mazsoretteknek, fúvósok­nak, illetve citerásoknak tap­solhattak a megjelentek. Korhű egyenruhákba bújt hagyományőrzőket is látha­tott a nagyérdemű, majd honfoglalás kori, középkori és első világháborús fegy­verekkel ismerkedhettek meg a jelenlévők. K. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom