Délmagyarország, 2001. május (91. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-03 / 102. szám

6 KAPCSOLATOK CSÜTÖRTÖK, 2001. MÁJUS 3. 10 különböző lakáshitel-lehetőség Paul Poudade francia nagykövet. (Fotó: Schmidt Andrea) A francia filmnapok alkalmából Szegeden járt Paul Poudade francia nagykövet. A negyedik éve Magyarországon dolgozó diplomatát az itthon értetlenséget kiváltott zámolyi menedékjogügyről és a Danone-ügyről is megkérdeztük. - A francia filmnapokon isméi megállapíthatta a közönség: a francia filmipar életképes. Mi ennek a titka? - Bár világviszonylatban a francia filmgyártás nem versenyezhet az amerikaival, tény, hogy európai viszonylatban nagyszámú és nézett filmeket állít elő. A Taxi II például Magyarországon a második legnagyobb nézettségi csúcsot hozta, a Csillagok háborúja után. A siker egyik oka, hogy a francia filmkészítők az amerikai gazdasági receptet az európai filmkultúrára alkalmazzák. Az állam is támogatja a filmkészítést: a francia televíziós csatornák bizonyos napokon nem adhatnak főműsoridőben filmet, hogy az emberek ezeken az estéken moziba menjenek. A törvény kvótákat is megszab, hogy a mozikban, illetve a televíziókban mennyi hazai produkciót vetítsenek, a televíziós reklámbevétel egy részét pedig a mozijegyek támogatására fordítja. Mindebben végső soron nincs semmi titok: egyszerű intézkedések, amelyek arra szolgálnak, hogy biztosítsák a mozikultúra sokszínűségét. - Júniusban Párizsban megnyitják a franciaországi magyar évadot Ön mit vár ettől a rendezvénytől? - Azt, hogy a francia emberek jobban megismerik a magyar kultúrát. Magyarországnak először van alkalma arra, hogy Franciaországban bemutassa nemzeti kultúrkincseit. Olyan kiállítások nyílnak meg Párizsban, mint a budai vár ezeréves történetéről szóló, az Anjou-kort bemutató, vagy a magyar népművészetet áttekintő nagykiállítás. Magyar koncertek, színházi előadások, tárlatok egész sora várja majd a franciákat, és nemcsak Párizsban vagy Lyonban, hanem szerte az országban. Biztos vagyok benne, hogy a rendezvény sok francia szívéhez hozza majd közelebb Magyarországot. - Nagykövet úr, mit szólt a hírhez, hogy magyar állampolgárok kaptak politikai menedékjogot Franciaországban? - A zámolyi romák közül azok kaptak menedékjogot, akiknek helyzetét a francia menekültügyi hatóság úgy ítélte meg, hogy hazájukban veszélyben forog az életük. Véleményem szerint ezek az emberek maradhattak volna Magyarországon, problémájuk megoldható lett volna, de ha az utazás mellett döntöttek, a francia hatóságnak meg kellett vizsgálnia, hogyan fogadja őket. - Gondolja, hogy az eset befolyásolja majd Magyarország integrációs megítélését? - Semmi esetre sem. A magyar csatlakozást az akadályozná, ha a magyar állam nem biztosítaná az állampolgárok egyenlőségét; márpedig Magyarországon törvény tiltja a faji megkülönböztetést. A zámolyi eset különleges, hiszen olyan személyekről van szó, akik saját szűkebb környezetükben nehéz körülmények között éltek, és különböző konfliktusaik voltak, többek között a helyi önkormányzattal is. Mindenki ismeri a magyar kormány erőfeszítéseit a probléma megoldására, és senki sem gondolja, hogy a zámolyi eset volna a jellemző Magyarországra. - Sokat beszélnek Magyarországon a Danone-ügyről is. A francia kormány mit tenne hasonló esetben? - Mindenekelőtt hadd jegyezzem meg, hogy ez egy magánkézben lévő vállalat ügye, amelyre az államnak nincs hatása. De az igazsághoz hozzátartozik, hogy jó néhány más befektető országgal szemben, francia részről a Danone az első volt, amely Magyarországon megvett vállalat felszámolását határozta el. A Danone átcsoportosítást hajt végre és ennek ugyanolyan következményei vannak Franciaországban is, ahol a calais-i gyárat készülnek bezárni. A francia kormány annyit tehet, hogy a vállalatot a munkavállalók érdekeit védő törvények betartatására készteti. A Danone vezetőinek magyarországi tárgyalása után azonban bízni lehet abban, hogy a „Danone-ügy" kikerül a lapokból. Panak Sándor Újság, könyv, Qiyr brossura, ™ * katalógus,szórólap, ügyviteli nyomtatványok! 62/466-847. Magyar évad kezdődik Franciaországban Nem a zámolyi ügy jellemző a magyarokra Nyolcadik emeleti lakás, soha nem működő lift, bömbölő gyerek a folyosón... mikor lesz ennek vége? Amikor csak akarja. Az Erste Bank házépítési hiteleivel sokkal könnyebb lesz új otthonhoz jutni vagy jobb környékre költözni. Részletekért forduljon munkatársainkhoz vagy hívja az Erste Lakáshitel-vonalat: 06-40-555-444. . ERSTE H Párhuzamos félelmek Rokonítanak Félelmet és bizonytalanságot váltott ki a Szegedi Tudományegyetem munkatársai körében az intézményen belüli oktatási párhuzamosságok felvetése. Ennek hallatán ugyanis sokan tanszékek, szakok megszüntetésére, összevonására gondoltak. Pánikra azonban nincs ok legalábbis a témával foglalkozó bizottság elnöke szerint. A tavalyelőtt még önállóan működő felsőoktatási intézmények az oklevél megszerzéséhez szükséges tudást minden téren igyekeztek maguk átadni a hallgatóknak. Ezért az újonnan létrejött, egységes egyetemeken és főiskolákon - így a tíz kart magában foglaló Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) is - óhatatlanul fellelhetők hasonló szerepet betöltő, egymással párhuzamosan működő szervezeti egységek, tanszékek, szakok vagy kurzusok. Ezeknek a párhuzamosságoknak a feltérképezésére alakította meg az SZTE tanácsa tavaly szeptemberben azt a bizottságot, amely dr. Almási Tibor egyetemi docens vezetésével hamarosan elkészíti jelentését. A bizottsági elnök szerint is tagadhatatlan, hogy a párhuzamosság szó félelmet és bizonytalanságot váltott ki az egyetem munkatársai körében, akik e kifejezés hallatán tanszékek, szakok megszüntetésére, összevonására következtettek. - Ilyen drasztikus lépésekről szó sincs. noha számításba kell venni, hogy ha hosszabb távon bizonyos területek iránt csökken a társadalmi igény, ott alkalmazkodni kell ehhez, ami szervezeti átalakításokkal is együtt járhat - mondja dr. Almási Tibor. A bizottságnak nem feladata, hogy bármiféle, az egyetem szervezeti felépítését befolyásoló döntést hozzon, csupán feltárja a hasonlóságokat, valamint leltárt készít az SZTE által kiadott valamennyi diplomáról. Dr. Almási Tibor szerint az oktatásban megtalálható átfedések, rokonképzések alapot adhatnak az ezek közötti hatékonyabb - akár újabb szakok bevezetését is eredményező - együttműködésre. Ez a kapcsolat a kreditrendszer kidolgozása és az integráció egyik előnyeként hangoztatott karok közötti átjárhatóság megvalósítása miatt is elengedhetetlen. A tanárképző főiskolai kar főigazgatója, dr. Galambos Gábor nem tartja „párhuzamossági problémának" az egymáshoz hasonló képzéseket. - Az integrációban éppen az a szép, hogy a meghirdetett rokon kurzusok versenyeznek egymással, és a hallgatók arra az előadásra jelentkeznek, amelyet a tanár vagy az elhangzó információk miatt jobbnak ítélnek — véli a főigazgató, aki szerint addig nincs értelme szakok, tanszékek megszüntetéséről vitatkozni, amíg elegendő hallgató jelentkezik az adott képzésre. Hogedtts Szabolcs Házam, házam, te minden#oli... Hozzon ki többet a lakasabol. w»H »/stőbjnk nu mm-