Délmagyarország, 2001. május (91. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-18 / 115. szám

SZERDA, 2001. MÁJUS 16. SZEGED 5 Bognár: a liberalizmus lejárt lemez MIÉP a harmadik erő? Fő célunk, hogy legyőzzük az SZDSZ-t - határozta meg a Ma­gyar Igazság és Elet Pártja politikájának irányvonalát Bognár László, a párt alelnöke tegnap, Szegeden. A politikus szerint a MIÉP „se nem jobb, se nem bal, hanem keresztény és magyar" értékrendet képvisel. Bognár meglátása szerint a média félretá­jékoztatása miatt a polgárok nem tudják, mi történik Európában, és azt sem sejtik, milyen veszélyek leselkednek a magyar tár­sadalomra az Európai Unió képében. Nem véletlenül törnek előre Európában a jobboldali erők - utalt Berlusconi olaszországi győzelmére Bognár, aki szerint csak az „új konzervatív forra­dalom" mentheti meg az igazi nemzeti értékeket az amerikani­zálódott világban. Progresszív, haladó radikalizmus jellemzi a MIÉP-et, amelyre azért van szükség, mert kevés idő áll rendel­kezésre a kitűzött feladatok végrehajtására - vélte Bognár. Az alelnök leszögezte: azért kell az SZDSZ-t legyőzve a pártnak fel­állnia a parlamenti dobogóra, mert a szabad demokraták által kép­viselt liberalizmus ma már sehová sem vezet. K. B. Jósnő a nagy pénzek birodalmában Kártyavetés, banki szolgáltatás Vita a szálloda és a gyógyászat között Vihar a forrásvízben Archív kép Csernus doktor idejéből: „gyógytornáznak" a betegek. (Fotó: Karnok Csaba) Csalás bűntettének alapos gyanúja miatt indított eljárást még tavaly novemberben a Csongrád Megyei Rendőr­főkapitányság gazdaságvédel­mi osztálya az ismert szegedi jósnő, vagy ahogyan magát előszeretettel nevezte, boszor­kány, Hegedűs Tiborné Vera ellen. A mágikus képességek birtokában lévő vállalkozó több magánszemélytől kért pénzt, és cserébe igen magas, havi tízszázalékos kamatot ígért. Az ügyben jelenleg a me­gyei kapitányság vizsgálati osztályán csalás bűntette és jogosulatlan pénzszolgáltatási tevékenység miatt folyik eljá­rás Hegedűsné ellen. A káro­sultak listája is gyarapodott, hiszen tavaly novemberben 15 magánszemély jelezte, hogy 15 millió forinttal tartozik ne­kik a jósnő, most pedig már 19-en mondják, hogy megká­rosította őket. Elképzelhető azonban, hogy a lista nem tel­jes, hiszen jelenleg újabb két személy állítja, hogy a He­gedűsnének kölcsönadott pénzt nem kapták meg. Az összes okozott kár a rendőrség szerint 19 millió forint, a fel­vett 39 ezer és 1 millió 600 fo­rint közötti összegekből eddig 6 millió 14 ezer forintot fize­tett vissza Hegedűsné. Keczer Gábor őrnagy, a vizsgálati osztály vezetője el­mondta, jelenleg azt vizsgál­ják, vajon a kölcsönök felvéte­le időpontjában volt-e reális esélye annak, hogy Hege­dűsné kifizesse hitelezőit. Ezért minden közüzemi szol­gáltatónál és az APEH-nél is ellenőrzik, voltak-e adósságai. A Pénz- és Tőkepiaci Fel­ügyelet már megerősítette a feltételezést: Hegedűsné en­gedély nélkül végzett pénz­szolgáltatási tevékenységet. Az már bebizonyosodott, hogy a jósnő olyan ingatlant is felajánlott fedezetként, amely nem volt a nevén, csak a fog­lalót fizette ki. Amennyiben bebizonyoso­dik, hogy a pénzek átvételekor Hegedűsnének nem volt esé­lye az összegek visszafizetésé­re, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette miatt akár 2-8 évig terjedő szabadságvesztés­re is számíthat. A jósnő egészen másként emlékszik a történtekre. Azt ugyan elismeri - ahogyan ő fogalmaz -, hogy „tiltott banki tevékenységet" folytatott, és vállalja is ennek következmé­nyeit. Azt azonban cáfolja, hogy az általa okozott kár 19 millió forint. Szerinte ugyanis a 21 személytől fölvett 21-22 millió forintból már 17-et visszafizetett, és a fennmaradó összeg megtérülésére is meg­van minden esély. „Nem köl­csönt kértem, hanem kihelyez­tem a tőkét, amit rám bíztak" - mondja Hegedűs Tiborné, aki szerint így volt lehetséges a bankinál jóval magasabb ka­matok elérése. Az ügyben tovább folytató­dik a vizsgálat. A rendőrök kérik, a 477-577-es telefon­számon, Molnár Tamás őr­nagynál jelentkezzenek min­dazok, akik üzleti kapcsolat­ban álltak Hegedűsnével, és nem kapták vissza a pénzüket. K. B. Az újszegedi Forrás Hotel biztonsági őrei május elsején nem en­gedték be a gyógyturiz­musáról ismert szálló gyógyászati részlegét üzemeltető Progress Kft. alkalmazottait - állítja Csernus Zoltán a cég ügyvezetője. Az erősza­kos kilakoltatás tényét viszont visszautasítja Pető Gyula, a szálloda iga'zgatója. A gyógyá­szatot üzemeltető cég­nek 2002. áprilisáig ér­vényes bérleti szerződé­se van a Forrással, amit a Progress vezetője sze­rint jogtalanul bontott fel Pető Gyula, aki vi­szont azt mondja: a Progresszel megegyez­tek a távozásban. A Forrás gyógyászati részlegét önálló vállalkozás­ként üzemeltető Progress Kft. vezetője, Csernus Zol­tán reumatológus nem érti, miért űzték el őket a szálló­ból ez év május elsején. Az orvos azt állítja, az új igaz­gató, Pető J. Gyula, aki 2000. januárjában vette át a Forrás vezetését, megérkezé­se pillanatától ellenséges volt a Progresszel. Csernus doktor ezt a magatartást azért sem értette, mert a ko­rábbi igazgatóval, a vendég­látás elismert szaktekintélyé­vel, Sándor Péterrel hét éven keresztül kiváló volt a kap­csolata. Csernus doktor és csapa­ta 1995-ben alakította meg a Progress Kft.-ét, s attól kezdve vállalkozásban bér­leti díjért használták, illetve üzemeltették a Forrás föld­szintjének egy részét. A Progress még Sándor Péter idején 2 millió 400 ezer fo­rintért felújított, beruházott a gyógyászati részlegen, s ezt honorálandó, a Forrás előző vezetése 1999. áprili­sában határozott ideig, 2002. április 2-ig kötött szerződést a Progresszel. A határozott idejű szerződés ellenére az új igazgató, Pető Gyula tavaly szeptemberben rendes felmondással meg­szüntette a bérleti szerző­dést, noha azt csak - a szerződés tanúsága szerint ­a bérlő mondhatja fel. A bérbeadó csak akkor bont­hatja fel azonnali hatállyal: „ha a bérlő nem fizeti a bér­leti díjat, a bérleményt nem rendeltetésszerűen használ­ja, illetve ha a szerződésben vállalt kötelezettségeit írás­beli felszólítás ellenére nem teljesíti." Csernus Zoltán szerint egyik pont ellen sem vétettek. A Progress vezetője, mint mondja: tisztában volt azzal, hogy nem jogos a bérleti szerződés felmondása, mégis elfogadta azt, mert ahogyan Csernus fogalmazta: nem akartak tovább ellenséges légkörben, állandó támadá­sok között dolgozni. Úgy döntöttek, márciusig marad­nak. Az igazgató ez év már­ciusában ismeretlen okokból bezáratta a gyógyfürdőrész­leg valamennyi ajtaját, egyet, a főbejárt felőlit kivé­ve. Ennek az lett a következ­ménye - meséli Csernus doktor -, hogy szellőztetési lehetőség hiányában 40 C­fok volt a helyiségben, s a menekülési útvonalak lezá­rása miatt - -tűzvédelmi szempontból - életveszé­lyessé vált a fürdő. Az orvos ANTSZ-vizsgálatot kért. A tisztiorvosi szolgálat határo­zatára, amely szerint lezárt ajtókkal nem működhet a fürdő, a Forrás igazgatója ki­nyitotta az összes bejáratot, s szóbeli ígéretet tett arra, amit később írásban is me­gerősített, hogy maradhat a Progress bérlőként 2002. áp­rilisáig. Az újabb pálfordulás ez év április 18-án történt, ami­kor Pető levélben szólította fel a Progress vezetőjét, hogy 8 napon belül hagyják el a szállodát. A cég a szóbe­li megegyezésre hivatkozva azonban továbbra is érvé­nyesnek tekintette a 2002. áprilisáig szóló szerződést. A Forrás igazgatója végül május l-jén nem engedte be a szállóba gyógyászati rész­leg dolgozóit - állítja Cser­nus Zoltán. Pető Gyula viszont más­képpen emlékszik, ő azt ál­lítja, május elsején nem aka­dályozták sem a Progress vezetőjének, sem dolgozói­nak bemenetelét a szállóba, és ennek megfelelően meg­történt a kft. eszközeinek el­szállítása. Az igazgató arra a kérdésünkre, hogy miért mondta fel tavaly szeptem­berben a szerződést, azt mondja: javaslatot tett erre, s nem hiszi, hogy ezt meg kell indokolnia. Dokumentumo­kat és színes fotókat mutat annak igazolására, hogy piszkos, elhanyagolt volt a gyógyászati részleg, majd arra hivatkozik, hogy a szerződésbontásban kétolda­lúan megállapodtak - jogi képviselőik útján - a Prog­resszel, Pető nem ismeri el, hogy ez év márciusában vál­toztatott volna eredeti elha­tározásán és maradást enge­dett volna a Progressnek. Az ajtóbezárásokkal kapcsolat­ban azt válaszolta, hogy az ANTSZ ellenőrzésekor mi volt bezárva, azt nem tudja. Az egyik ajtón zárcserét vé­geztek, csak ennek a kijárat­nak a kulcsát nem adták át a Progressnek. A többi ajtó vi­szont állandóan nyitva van. Pető nem ad egyértelmű vá­laszt arra, hogy áprilisban küldött-e újabb felszólító le­velet a Progress ügyve­zetőjének. A Forrásban egyébként már elfoglalta helyét a gyó­gyászati részleg új működ­tetője, s a megújult rész fo­gadja a vendégeket és a be­tegeket. A volt működtető, a Progress vezetője bíróság­hoz fordult jogtalan szer­ződésbontás miatt és vizsgá­latot kért a Hunguest Hotels központjától. Kalocsai Katalin VÁROSHÁZA - a Szeged Televízióban. Ma este ezúttal háromnegyed 9-kor jelentkezik a Városháza című önkormány­zati magazin műsor. Az adásban szó lesz a Szeged-napi ünnep­ségekről, a testvérvárosi kap­csolatok alakulásáról, a szege­di óvodások diétás étkezteté­séről, valamint az Aba-Novák­freskó felújításának további me­netéről is. Stúdióvendég: Ispá­novics István, Szabadka test­vérváros polgármestere. Szabó Ádám, a szegedi polgármeste­ri hivatal kabinetvezetője, Kiss Tamásné, a polgármesteri hiva­tal oktatási irodájának vezetője és dr. Berekné dr. Petri Ildikó, önkormányzati képviselő, az Aba-Novák Alapítvány kura­tóriumának elnöke. A műsort a Szeged Televízió szombaton délelőtt fél 9-kor, valamint hétfőn reggel 6 órakor megis­métli. A BELVÁROSI RAJZ­KOR Szeged napja alkalmá­ból kiállítást rendez a Stefánia Galériában (Sajtóház, Stefánia 10.). A megnyitón május 18­án, pénteken, 18.30-kor kö­szöntőt mond Szuromi Pál művészeti író, a házigazda Fe­renczi Gyula. A tárlat június 7­ig tekinthető meg. LYRA-HANGVERSENY. A Lyra Zeneiskola tanárai és növendékei május 19-én, szom­baton, 16 órakor a petőfitelepi katolikus templomban tartják évzáró koncertjüket, melyen felhangzanak többek között Handel, Beethoven, Mozart és Cimarosa művei fuvolán, zon­gorán, gitáron, hegedűn, csellón és furulyán. ZENÉS ÁHÍTAT. A meto­dista egyháznál zenés áhítatra várják az érdeklődőket május 20-án, vasárnap 10 órakor a Londoni krt. 30. szám alá. Köz­reműködik: Szöllősy József (I. hegedű), Besenyi Etelka (II. he­gedű), Kádár Jolán (mélyhe­gedű) és Csányi Ildikó (gordon­ka). A műsoron többek közt Bach, Corelli, Hándel és Britten művei szerepelnek. MÓRÁSOK SIKEREI. A szakközépiskolák idei országos tanulmányi versenyén a szege­di Móra Ferenc Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola több tanulója is eredményesen szere­pelt. A villanyszerelőnek ké­szülő Horváth Rudolf első he­lyezést ért el. A gázvezeték- és -készülékszerelő tanulók közül Száraz Csaba második, Rácz Zoltán ötödik, Sauer József ha­todik helyen végzett. A vízve­zeték- és központifűtés-szerelést tanulók köréből Miklós Zoltán harmadik, Szemerédi Attila nyolcadik lett. A diákokat Ge­ra István, Hoffman László, Lőrinc János, Mihók József, Pálvölgyi Ferenc, Szarvas Lász­ló készítette fel a versenyre. Magyar-izraeli baráti társaságok találkozója Kapcsolatépítő konferencia Távközlési világnap Hétvégi kedvezmény Munkatársunktól A távközlés világnapja alkalmából ren­dezett partnertalálkozót Csongrád megye telefonszolgáltatója, a V-fon Rt. Tegnap délelőtt, a szegedi Royal Szállóban Susányi Tamás, a V-fon marketingigazgatója beszélt a társaság terveiről. A V-fon kedvezményes akcióval ünnepli a világnapot: május 18-án (pénteken) délután 6 órától vasárnap éjfélig minden helyi vagy primer körzeten belüli beszélgetés, hosszúságától függetlenül, leg­följebb 55 forintba kerül. Szegedi szalon A magyar-izraeli baráti társaságok országos konfe­renciájának helyszíne május 18. és 20. között Szeged vá­rosa. Az SZTE központi épületének aulájában pénte­ken délután 2 órakor tartja megnyitó beszédét dr. Ko­vács László egyetemi tanár, a Szegedi Magyar-Izraeli Baráti Társaság (MIBT) el­nöke. Ezt követően kö­szöntőt mond dr. Bartha László polgármester, dr. Frank József, a Csongrád megyei közgyűlés elnöke, Zoltai Gusztáv, a Magyaror­szági Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója, dr. Dobozy Attila akadémikus, az SZTE rek­torhelyettese. A konferencia fővédnökei, dr. Martonyi Já­nos, a Magyar Köztársaság külügyminisztere és Judith Várnai Shorer, Izrael állam nagykövete előadást tarta­nak a magyar-izraeli állam­közi kapcsolatokról. A talál­kozó első napján hangzik el Pongorné dr. Csákvári Ma­rianna helyettes államtitkár bezsámolója a gazdasági együttműködésről, dr. Szabó Gábor helyettes államtitkár szól a tudományos és fel­sőoktatási együttműködés­ről, dr. Semjén Zsolt helyet­tes államtitkár a kulturális és egyházügyi kapcsolatokról beszél, Rajnai Gábor, a Ma­gyar-izraeli Kereskedelmi és Ipari Egyesület főtitkára a magyar-izraeli kereskedel­mi kapcsolatok lehetőségeit mutatja be a kamara szem­szögéből. A nap zárásaként a Duna Táncegyüttes kama­racsoportja mutat be izraeli és magyar táncokat a Forrás Szállóban este 7 órától. Az ezt követő fogadáson Gre­gor József, a Szegedi MIBT díszelnöke mond köszöntőt. Szombaton bemutatkoz­nak a társaságok: az első­ként megalakult budapesti mellett többek közt a békés­csabai, a hódmezővásárhe­lyi, a vendéglátó szegedi, valamint a legújabb alakuló közösségek. Baja és Tatabá­nya is. Délután 2 órakor a Forrás Szállóban „...hinni, hinni a mesevalóságban..." címmel zenés válogatás hangzik el magyar és zsidó költők műveiből Havas Ju­dit előadóművész és Győrffy Gergely hegedűművész elő­adásában. Este 6 órától a szegedi zsinagógában a Bu­dapest Klezmer Band ad gá­lakoncertet. A közreműködő zenekari tagok: Jávori Fe­renc (zongora, ének), lllényi Katica (hegedű, ének), Ko­hón István (klarinét), Nagy Anna (harmonika), Tamás Gábor (harsona, ének), Kiss Gábor (nagybőgő) és Végh Balázs (dob, ütőhangsze­rek). Vasárnap az újonnan megválasztott elnök zárja majd a konferenciát. Wagner Anikó Munkatársunktól A Bartók Béla Művelődé­si Központ (Vörösmarty u. 3.) Szegedi szalon című so­rozatának következő része­ként május 18-án, pénteken, 19 órakor Horváth Ferenc régésszel rendeznek beszél­getést. Az est házigazdája: Tandi Lajos újságíró, beszél­getőtársak: Kass János gra­fikusművész és Bács Ferenc érdemes művész. A múlt kutató-jövőt váró beszélgetésen egy XIII. szá­zadi kun vitézről, a gorzsai ásatásról, a szegedi vár Szent Erzsébet-templomá­ról, továbbá egyéb szellemi és tárgyi kincsről esik majd szó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom