Délmagyarország, 2001. május (91. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-16 / 113. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. MÁJUS 15. HIRDETÉS 13 Szegedi Hoszolgaltato Kft. A május 1-jei meghosszabbított hétvégén ránk köszöntött a korai nyár. Az időjárás-előrejelzést is figyelembe véve a Szegedi Hőszolgáltató Kft. a 27 000, távfűtésbe bekapcsolt lakásban április 28-án reggel megszüntette a fűtést. A fűtési szezon befejeztével alkalom kínálkozik az 1999. november l-jén megalakult vegyes tulajdonú társaság eddigi tevékenységének bemutatására. Ha a távhőszolgáltatás bármilyen fórumon szóba kerül, a leggyakrabban előforduló lakossági észrevétel az, hogy drága. Tény az, hogy a hasonló komfortfokozatot biztosító, egyedi gázkazánnal üzemelő központi fűtésnél, az ott fizetendő gázszámlával összehasonlítva drágábbnak tűnik. Azonban az összehasonlításból rendszerint kimaradnak az egyedi fűtésnél is felmerülő olyan költségek, mint például a megvalósítás, a karbantartás, felújítás költségei. Ezeket is figyelembe véve állítjuk, hogy egy üzemelő távhőszolgáltatásba bekapcsolt társasház esetében egy új, önálló gáztüzelésű kazánházat létrehozni gazdaságtalan befektetés. Az energiaszolgáltatás díja a fogyasztástól és az ártól függ. A fizetett díj a két tényezőnek a szorzata. Az árat a szolgáltató javaslata alapján az önkormányzat állapítja meg. Fűtés esetében a fogyasztás elsősorban az időjárástól függ. Megfelelő fűtőberendezés, például termosztatikus radiátorszelepek használata esetén a fogyasztást a lakó saját szükségletei szerint is szabályozhatja. A következőkben az alkalmazott ár és a fogyasztás szempontjából mutatjuk be társaságunk másfél éves tevékenységét. Szegeden a fogyasztói közösségek lakóépületükbe felszerelt hőmennyiségmérő mérési adatai alapján a hőfogyasztásnak megfelelő díjat fizetik. Ez a díj összevont fűtési díj, amely alapdíjat és hődíjat tartalmaz. Az alapdíjat az önkormányzattal kötött szerződés alapján évente egyszer, január 1-jei nappal lehet emelni. Az emelés mértéke alacsonyabb kell, hogy legyen a mindenkori inflációnál. A hődíjat a gázár változásakor lehet módosítani. A Szegedi Hőszolgáltató Kft. 1999. október l-jétől az addigi 1685 Ft/GJ összevont fűtési díjat 5,76%-al csökkentette. Az új ár 1588 Ft/ GJ lett, áfa nélkül. Ezt követően társaságunk két alkalommal, 2000. április l-jén és 2001. március l-jén emelte az alapárat. Ez az alapár emelés az összevont fűtési díjban 2,96%, illetve 3,13% emelést jelentett. A 2000. július l-jén bekövetkező gázáremelést követően 2000. október 7-étől vezettünk be új árat, amely az előző árhoz viszonyítva 5,69%-os árnövekedést jelentett. A mellékelt ábra mutatja az árváltozást cégünk megalakulása óta napjainkig. Az ábrában szereplő egységárak már tartalmazzák a 12% áfát is. A számokból és az ábrából látható, hogy társaságunk a megalakulását megelőző árhoz képest 18 hónap alatt összességében csak 5,76%-os áremelést hajtott végre. Ez az érték jóval alacsonyabb az inflációnál. Az alacsony áremelési index tudatos munka eredménye. Egyrészt az alapdíjat nagyban befolyásoló létszámés bérgazdálkodás területén vezettünk be újításokat. Mind a létszámot, mind a bért teljesítményhez kötöttük. Szervezési intézkedésekkel csökkentettük a létszámot, nőtt a munkaidő-kihasználás. Eltöröltük az eddig kritika nélkül kifizetett vezetői prémiumokat. A hődíj emelését műszaki fejlesztésekkel tartottuk alacsony értéken. Megkezdtük a rossz hatásfokkal működő gőzüzemű kazánházak átalakítását jobb hatásfokkal működő melegvízüzeműre. A kazánokhoz füstgáz-hőhasznosítókat építettünk be, melyek növelik a kazánok hatásfokát. Az előzőekben bemutattuk, milyen intézkedéseket tettünk az ár alacsonyan tartása érdekében. Most a fogyasztást és annak szabályozhatóságára tett intézkedéseinket mutatjuk be. Egy lakóház fűtésére fordítandó hőenergia alapvetően a fűtési szezon átlagos külső hőmérsékletétől és a lakóház építési jellemzőitől függ. Az időjárást befolyásolni nem lehet, az építési jellemzőket, pl. az ablakok résszígetelését a falpanel és a tetőszerkezet hőszigetelését el lehet végeztetni. Ezen költséges munkák elvégzése csökkenti ugyan a lakóház fűtési hőszükségletét, de nem javul a fűtési rendszer szabályozhatósága. A paneles lakóházépítés kezdetekor elterjedt az egycsöves átfolyós fűtési rendszer. Ennek következménye, hogy a lakónak nincs lehetősége a fűtésszabályozásra. A túlfűtést az ablakok nyitásával lehet csökkenteni. Ez az energiapocsékolás a távhőszolgáltatás állami dotációs időszakában senkit sem érdekelt. A dotáció megszűnése és a lakóházankénti hőmennyiségmérés bevezetése óta viszont az a jogos igény merült fel a lakóközösségek részéről, hogy a fűtést igényeik szerint szabályozhassák. A kétcsöves és az egycsöves átkötő szakaszos fűtési rendszerek esetén elvileg fennáll ugyan a lehetőség a radiátoronkénti szabályozásra, de a radiátorszelepek állapota ezt nem teszi lehetővé. Szabályozhatóság céljából az egycsöves átfolyós fűtési rendszereket át kell alakítani kétcsöves fűtési rendszerré, és minden típusú rendszernél fel kell szerelni a fűtés szabályozását biztosító termosztatikus radiátorszelepeket, valamint egyéni érdekeltséget biztosító fűtési költségmegosztókat. A fogyasztói fűtési hálózat a társasház tulajdonában van, ezért az átalakításoknak az elvégzése a tulajdonosok feladata. Az átalakítási munkák a fűtési rendszertől függően több tízezer forintba kerülhetnek radiátoronként. Ezt bizonyítani tudják azok a lakóközösségek, akik a Szegedi Hőszolgáltató Kft. által meghirdetett KERET-program előtt végeztették el az átalakításokat. Árváltozások 2500 Ft/GJ 2000 1500 1000 500 • Ft/GJ változás az alapárhoz viszonyítva, ."v ' I I i r 1887,20 1778,56 1831,20 1935,36 1995,84 r T i 8% 6% 4% 2% 0% -2% -4% 1999.1.1. 1999. X. 1. 2000. IV. 1. 2000. X. 7. 2001. III. 1. -8% Ml a KERET célja ? Egy olyan szabályozható fogyasztói rendszer kiépítése, amely: • Radiátoronként szabályozható tetszőleges belső hőmérsékletet biztosít • Magasabb komfortfokozatot biztosít • Ösztönöz a takarékosságra • A fogyasztói rendszer veszteségeit csökkenti • Igazságosabb költségmegosztást biztosít a tényleges fogyasztás alapján • Megszünteti a fogyasztók kiszolgáltatottságát. Mit jelent a KERET, minek a rövidítése? Komfortnövelő és Energia Racionalizálási Elvek a Távhőellátásban. Hogyan valósítható meg a program? A program megvalósításának a feltétele a Szegedi Hőszolgáltató Kft.-nél beszerezhető PÁLYÁZAT és az annak mellékletét képező NYILATKOZAT szolgáltatóhoz való benyújtása. Az átalakítás fogyasztói közösségi jelentkezéssel indul. Műszaki és elszámolástechnikai okokból csak a 100%-os tulajdonosi jelentkezés alapján áll módunkban a pályázatot elfogadni. Az átalakítás a tervezést megelőző lakásonkénti felméréssel folytatódik. A felmérés időpontjáról két alkalommal, az időpontot megelőző egy hónappal, majd egy héttel minden érintett fogyasztót kiértesítünk. A felmérést követően elkészítjük a beszabályozási terveket. A sikeres felmérés és a szerelés közötti időszakban a lakókat nem zavarjuk. A szerelés időtartama - egy hőmennyiségmérőhöz tartozó lakóközösségenként 1-3 nap. Több napig tartó munkavégzés esetén sem tart az átalakítás egy lakásban egy napnál tovább, minden nap a ház másik részét szereljük. A szerelést követően lakásonként jegyzőkönyvben rögzítjük az átalakítás befejezését. Az átszerelés alatt okozott esetleges károkat helyreállítjuk, illetve teljeskörűen megtérítjük. Műszakilag mit jelent a program megvalósítása? Kétcsöves és egycsöves átkötőszakaszos fűtési rendszerű lakóházaknál: • A radiátorszelepek cseréje korszerű, termosztátfejjel ellátott szelepekre (kivéve a fürdőszobai radiátorok szelepeit) • A radiátorokra fűtési költségmegosztók szerelése • Egycsöves átfolyós fűtési rendszerű kazánházaknál: • A teljes fűtési rendszer átalakítása kétcsöves rendszerűvé • A radiátorszelepek cseréje korszerű, termosztátfejjel ellátott szelepekre (kivéve a fürdőszobai radiátorok szelepeit) • A radiátorokra fűtési költségmegosztók szerelése. Minden típusú fűtési rendszernél műszakilag indokolt esetben: • A fűtési felszállókba stranszabályozók beépítése • Fogyasztói hőközpont építése keringtető szivattyúval. Mennyibe kerül a program megvalósítása a fogyasztónak? Az egyszeri építéskori hozzájárulás radiátoronként áfával együtt: 1 000 Ft volt, i 2000 évben • 2001 évben • 2002 évben • 2003 évben • 2004 évben • 2005 évben 1 090 Ft 1170 Ft 1 230 Ft 1 330 Ft 1440 Ft Az árak teljes körűek, tehát a radiátorszelep, a fűtési költségmegosztó árát, valamint a szerelési díjat tartalmazzák. Az ár ugyanennyi abban az esetben Is, ha a teljes fűtési rendszer átalakításra kerül kétcsövessé, továbbá szükség van stranszabályozókra, illetve fogyasztói hőközpont építésére. Nem tartalmazza ez az ár a lakóközösség által igényelt elektronikus költségmegosztók anyagárát. Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy az elektronikus költségmegosztók sem hőmennyiségmérők, nem mérik abszolút értékben egy radiátor hőleadását, hanem a lakóház hőmennyiségmérőjén mért hőmennyiség szétosztásához nyújtanak alapadatot. Milyen megtakarítás érhető el a program megvalósításával? A program megvalósítása 2000 évben beindult. Összesen 1997 lakást jelentő lakóközösség pályázott sikeresen a programban való részvételre. Ezek túlnyomó többsége mind a radiátorszelepek, mind a fűtési költségmegosztók felszerelését is kérte. Itt jegyezzük meg, hogy elfogadunk olyan jelentkezést is, ahol csak a radiátorszelepek felszerelését igénylik, de nem javasoljuk ezt a megoldást, mivel nem érvényesül a szerintünk rendkívül fontos egyéni érdekeltség. A fűtési szezon befejeztével kiértékeltük ezeknek a lakóházaknak a hőmennyiség-fogyasztását. Az összehasonlításnál! a szerelést megelőző három fűtési idény adatait vettük figyelembe. Megállapítottuk, hogy 2000/2001. fűtési szezonban, a KERET-prog ramban résztvevő lakóközösségek fűtési energia felhasználása az előző három év átlagos felhasználásához képest 11,64%-kal csökkent. A megtakarítás lakóháztípusonként változó. Legnagyobb a megtakarítás az olyan egycsöves, átfolyós fűtési rendszerű lakóépületek esetében, ahol a rendszert kétcsövessé alakítottuk át. Ezek a Pentelei soron, a Zöldfa u.-ban, és a Budapesti krt.-on lévő épületek. A felsorolt utcákban lévő hét lakóépület átlagos energiamegtakarítása 19,82%. A kétcsöves, illetve az egycsöves átkötő szakaszos fűtési rendszereknél már kisebb az átlagos megtakaritás mértéke, 13,81%. Azokon a területeken, ahol fogyasztói fűtési hőközpontok vannak kialakítva, mint pl. a Felsőváros és az Északi városrész, az átlagos megtakaritás mértéke 6,74-10,5%. A KERET program bevezetésén túlmenően támogatjuk a lakásonkénti használati melegvíz-mérők felszerelését. Indokolt esetben a mérő árára és a szerelési díjra három hónapos részletfizetési kedvezményt biztosítunk.