Délmagyarország, 2001. május (91. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-16 / 113. szám

SZERDA, 2001. MÁJUS 16. HANGSÚLY 7 Munkatársainktól Tiz éve léteznek helyi adók Magyarországon. De ezzel az eszközzel 1995 óta élnek előszeretettel az önkormányzatok. A helyi adóból származó, növekvő mértékű bevétel a település működtetését, fejlesztését szolgálja. Az önkormányzati költségvetésnek mindössze 10-15 százalékát adják a helyi adók. Csongrád A súlyadó a gépjárművek esetében száz kilogrammonként évi 800 forint. Az általános kommunális adó mértéke: évi 4 ezer forint. Változatlan maradt (évi 2000 forint) a külterületen és az Alsóvárosban lévő lakások, a külterületen lévő, nem lakásként használt épületek, valamint az önálló helyrajzi számmal rendelkező garázsok után fizetendő kommunális adó mértéke. Az önkormányzat továbbra is a maximálisan kivethető kétszázalékos iparűzési adókulcsot alkalmazza. Csongrádon az ideiglenes iparűzési tevékenységet folytató vállalkozásoknak napi 400 forintot, egyéb esetekben napi 900 forintot kell megfizetniük. Az idegenforgalmi adó a tavalyi szinthez képest csak részben emelkedett. A tartózkodási idő után változatlanul 180 forint a személyenkénti - vendégéjszakák alapján számított - idegenforgalmi adó. Idegenforgalmi célra használt épületek (például a Körös-toroki üdülőterületen lévő nyaralók) adója négyzetméterenként évi 400 forint. Hódmezővásárhely A vásárhelyiek gépjárműadója a jármű minden megkezdett 100 kilója után 800 forint. A magánszemélyek kommunális adóját azoknak keíl fizetniük, akik a naptári év első napján építménnyel vagy telekkel rendelkeznek. A helyi iparűzési adót (mely mértéke egységesen az adóalap 2 százaléka) a város területén működő ipari tevékenységet végzők fizetik, feltéve, ha az nyeMorál Az adófizetési morál az utóbbi időben jelentősen romlott - például Csongrádon. A kintlévőségek összege jelenleg meghaladja a 70 millió forintot, ezért a jegyző szigorú intézkedéseket kezdeményez. Az adó behajtásakor az önkormányzat eddig még nem kezdeményezte vállalkozások, cégek felszámolását, a hátralékosokkal folytatott tárgyalásokon ugyanis általában sikerül kölcsönösen jó megállapodásokat kötni. A vásárhelyiek adófizetési fegyelme jónak mondható. A makói adófizetői morálról annyit mondott a jegyző, hogy jó. De a bevételek azért is folynak be pontosan, mert polgármesteri hivatal adókkal foglalkozó munkatársai pontosan végzik a munkájukat. A szigorról a helyi vállalkozók tudnának mesélni. reség-, illetve jövedelemszerzésre irányul. Építményadót az fizet - beleértve a város egész illetékességi területét -, akinek tulajdonában lakás vagy nem lakás céljára szolgáló épület és épületrész van. Makó A mezőgazdasági szempontból kedvezőtlen évek miatt nem emelik a helyi adók mértékét, így maradtak a 2000-ben is érvényes rendeletek. A gépjárműadó minden megkezdett száz kilogrammonként 900 forint. Az iparűzési adó Makón a törvényben meghatározott tételekkel csökkentett nettó árbevétel két százaléka. A magánszemélyek kommunális adója hatezer forint ingatlanonként; az idegenforgalmi adó 300 forint vendégéjszakánként; a földbérbeadásból származó jövedelem adója a bevétel húsz száA vásárhelyi polgármesteri hivatal adócsoportjánál szigorúan nyilvántartják a különféle adónemek alanyait. (Fotó: Tésik Attila) 2000. évi iparűzési és egyéb helyi adóbevételek alakulása a népesség számarányában Önkormányzat > Iparűzési adó Népesség 1 főre Fgyéb helyi adók Egyéb h. adók bevételek jutó összesen 1 főre jutó neve összege összeg összege 1 2 3 4 5 6 Ft Fő Ft Ft Ft Csongrád 222 926 908 19 351 11 520,18 19 431 161 1 004,14 Hmv.-hely 826 730 507 49 472 16 711,08 181 813 311 3 675,08 Kistelek 73 083 646 7 752 9 427,71 5 979 759 771,38 Makó 268 329 777 26 283 10 209,25 72 455 333 2 756,74 Mindszent 25 392 489 7 706 3 295,16 4 378 046 568,13 Mórahalom 26 828 383 5 668 4 733,31 11 011 693 1 942,78 Szeged 3 342 551 463 166 616 20 061,41 85 176 419 511,21 Szentes 399 258 750 32 122 12 429,45 87 606 287 2 727,30 Összesen: 5 185 101 923 314 970 88 387,54 467 852 009 13 956,77 zaléka. A telekadó, attól függően, hogy külterületi, vagy belterületi telekről van szó, egy, illetve két forint négyzetméterenként; társas vállalkozások számára ötven forint. Bevezetett helyi adók 2001-ben Adónemek Települések Adónemek Csongrád Hm.-vásárhely Makó Mindszent Szeged Szentes Magánszemélyek kommunális adója + + + + + Vállalkozók kommunális adója + + Iparűzési adó + + + + + + Idegenforgalmi adó + + + + Építményadó -+ --+ + Telekadó + + + A városban zajló fejlesztések zöme pályázati pénzből valósul meg. Ám még a nagy arányú címzett támogatás mellett is szükség van saját erőre. A sportcsarnoképítéssel kiegészített gimnáziumrekonstrukció egymilliárd-százmilliójában tíz százalék volt a saját erő, tavaly kilencvenmillió forintot fizettek ki e célra, a helyi bevételekből. Szeged Szegeden négyféle helyi adóból származó bevétel növeli a város költségvetési keretét. A több mint négymilliárd forintot meghaladó összeg jelentős részét cégek, nagyés kisvállalkozók fizetik be. Az iparűzési adót a gyártott termékek értékesítéséből, illetve a végzett szolgáltatásból szármázó nettó árbevétel alapján határozzák meg. Az önkormányzat kiadásainak fedezése megkövetelte, hogy más forrásból biztosítsák a hiányzó forintokat. így, a telekadó mellett, a nem lakás céljára szolgáló építmények után is adófizetési terhet rótt ki a város. Az idegenforgalmi adót azonban csak a vendégek tartózkodási idejére kell fizetni, az építmények után nem. Szentes A gépjárműadóra a Szentesi önkormányzat nyolcszáz forintot határozott meg. A helyi adók között szerepel az iparűzési adó, az idegenforgalmi adó, az építményadó és a magánszemélyek kommunális adója. Az utóbbi kivételével az adókat az önkormányzat működésre fordítja. Az iparűzési adó mértéke az adóalap két százaléka. Az idegenforgalmi adóból származó bevételt az idegenforgalom infrastruktúrájának fejlesztésére fordítja a város. Áz adót azok fizetik, a városba jönnek, minden itt eltöltött éjszaka után 100 forinttal járulnak hozzá a bevételhez. Az építményadó: 300 forint négyzetméterenként évente. A magánszemélyek kommunális adóját (évente 3 ezer forint) minden ingatlantulajdonos fizeti, akinek Szentesen lakása vagy építési telke van. Ezt is működésre fordította: iskolák, kulturális intézmények, sportlétesítmények fenntartására. Fajtája válogatja Munkatársunktól Népszerű - az önkormányzatok körében - a helyi adó. A közteherviselés 1990ben született módja azonban nem egyformán érinti a vállalkozókat, a polgárokat. Minden önkormányzatnál létezik a gépjárművekre kivetett közteher. Ennek mértékéről a helyi képviselő-testület dönt: a 600-tól 1200 forintig tartó sávon belül. A gépjárműadóból származó bevételen az önkormányzat és az állami költségvetés megosztozik: a legkisebb értéknek megfelelő összeg felét, vagyis 300 forintot kap az állam. A Pénzügyminisztériumnak a témával kapcsolatos összegzése szerint a legelterjedtebb közteher: a vállalkozókra kivetett helyi iparűzési adó. A helyi adót bevezető önkormányzatok 75 százaléka iparűzési adót is kivetett a vállalkozókra. Jelenleg ez adja a helyi adóbevételek 85 százalékát. E területen az önkormányzatok bevételei az előző évhez képest tavaly 10 százalékkal nőttek. Ennek egyik oka, hogy egyre több képviselő-testület döntött úgy, hogy ezen adófajta mértékét a törvényben megadott maximális értékben, vagyis 2 százalékban határozza meg. A helyi adóbevételek között a második legnagyobb tételt az építményadó jelenti. Ezt a fajta adót ki lehet vetni lakóingatlanokra, de nem lakást célját szolgáló építményekre (garázsra, üzlethelyiségre) is. Az egyik lehetőséggel az önkormányzatok 10, a másikkal 21 százaléka élt. Vidéki adófajtának mondják a szakemberek a kommunális adót. A magánszemélyek kommunális adóját az önkormányzatok 60 százaléka alkalmazza. A kommunális adóként legfeljebb 12 ezer forint gyűjthető be évente. A helyi adó lényege, hogy újabb forrást nyisson, melynek segítségével működtethető, szerencsés esetben pedig fejleszthető a település. A fejlesztések zöme pályázati pénzből valósul meg, de e támogatás mellett is szükség van saját erőre, amit a helyi bevételekből lehet előteremteni. Nem csak az adók fajtája és mértéke, de az adóból származó helyi bevétel nagysága alapján is egyenetlen az országról rajzolható kép. A helyi adóbevétel Budapesten a legnagyobb: 93,6 milliárd forint. Ezzel a főváros a helyi adóbevételek 42 százalékát tudhatja magáénak. Az egy lakosra jutó adóbevételek alapján is a fővárosé a fő hely: egy budapestire 51 ezer 573 adóforint jut;,az országos átlag: 22 ezer f84, a megyei átlag: 15 ezer'839, míg a Csongrád megyei 17 ezer 23 forint. Tehát egy térség gazdasági erejét is jelzi a helyi adóbevétel. Egyenetlen közterhek Csongrád megyében A legnagyobb adófaló Szeged Munkatársunktól A vállalkozások helyi terheit a kedvezmények és az adómentesjég körének bővítésével igyekeznék az önkormányzati képviselőtestületek csökkenteni. Például Csongrádon a 10 millió forintot meghaladó építési beruházások összegével az adóalap - annak legfeljebb 10 százalékáig - csökkenthető. Szintén kedvezményben részesülhetnek a legalább 30 új munkahelyet létesítő kis- és középvállalkozások a beruházásuk üzembe helyezésének évében, legfeljebb az adófizetési kötelezettségük 10 százalékáig. Az adózók változatlanul felajánlhatják az iparűzési adójuk tíz százalékát a helyi civil szervezetek meghatározott körének. A kedvezményezettek ez évben összesen mintegy 20 millió forinthozjuthatnak. A kommunális adó alóli mentességek nem "változtak, így a három vagy annál több gyermeket nevelő családoknak, valamint a hetvenedik életévüket betöltött lakosoknak nem kell kommunális adót fizetniük, amennyiben a városban. egy adóköteles ingatlannal rendelkeznek. Kedvezményként érvényesíthetők a kommunális célú befizetések összegei, valamint a beruházások utáni kedvezmények. A csongrádi képviKedvezmények csokra selő-testület a májusi ülésén további kommunális és helyi iparűzési adókedvezményekről dönt, ez utóbbi a környezetvédelmi ipari parkba betelepülőket érinti majd kedvezően. Vásárhelyen a kommunális adó fizetése alól mentességet élveznek - többek között - a tanyák, a lelkészlakások, a 3 évnél kevesebb időre létesített átmeneti, ideiglenes építmények, a szükséglakások és az építési tilalom alá eső telkek is tárgyi adómentességet élveznek; a beépítési szándékkal megszerzett építési telkek is a megszerzés évétől számított negyedik év utolsó napjáig; az állattartásra szolgáló épületek, s az ezekhez kapcsolódó raktárak, tárolók, illetve a növénytermesztéshez szükséges épületek és tárolók, a szerszámoskamrák, a tüzelótárolók és a lomkamrák. Ha egy lakótelken több lakóépület áll, akkor is csak egy után kell adót fizetni. Alanyi mentesség jár azoknak, akiknek az egy főre esó jövedelme nem éri el a nyugdíj mindenkori minimális összegének 80 százalékát, s azoknak az egyedülálló nyugdíjasoknak, akiknek a havi ellátása nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj minimáns összegét. A vállalkozók kommunális adója alól a kezdő vállalkozó az első évben adómentes, a kezdő mezőgazdasági vállalkozónak pedig a vállalkozás megindításának évében, s még tizenkét hónapig nem kell helyi adót fizetnie. Az ipari parkba települők csak az adó felét fizetik az első 12 hónap során. A helyi iparűzési adó fizetése alól Vásárhelyen mentességet kap az, akinek az árbevétele nem éri el a félmillió forintot, illetve az az őstermelő, akinek a bevétele nem haladja meg az egymillió forintot. A legjelentősebb helyi bevétel Makón is az iparűzési adóból származik. A vállalkozók a befizetett adójuk tizenkét százalékáról dönthetik el, melyik helybeli civil szervezet, egyesület munkájának támogatására szánják. Ily módon tavaly 12 millió 349 ezer 93 forint elosztásáról döntöttek közvetlenül az adózók. Szentesi érdekesség, hogy az építményadót a vállalkozónak módja van levonni az iparűzési adóból. A szegedi önkormányzat adókedvezményekkel ösztönzi a vállalkozókat űj munkahelyek létrehozására. A nagy értékű beruházást végző cégek pedig három évig fizetnek csökkentett összegű iparűzési adót. A közgyűlés döntésében szerepet játszott Szeged fejlődésének, a foglalkoztatási lehetőségek bővítésének elősegítése is.