Délmagyarország, 2001. május (91. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-16 / 113. szám

I SZERDA, 2001. MÁJUS 16. CSONGRÁD MEGYE 3 Növekvő készpénzállomány, csökkenő pénzügyi eredmény? Vártnál is gyengébb Pick-negyedév A Pick Szeged Rt. az első negyedévben 84 mil­lió forintos mérleg szerinti eredményt ért el, amely csupán egytizede az előző év azonos időszakában produkáltnak - közölte a társaság tegnap a tőzsde hivatalos lapjában. A vártnál sokkal rosszabb ered­mények nem győznek meg minden elemzőt. A Pick-csoport üzemi eredménye mindössze 3,5 millió forint volt, miközben a tavalyi első ne­gyedévében még 858 millió. Az anyavállalat 78 mil­lió forintos üzemi eredménye is szokatlanul ala­csony, fellendülést az exportbővülés hozhat - írja a jelentés. A Nyugat-Európában dúló BSE-járvány, továbbá a száj- és körömfájás megbetegedések mi­att világszerte megrendült a fogyasztók bizalma a sertés- és marhahústermékek iránt, mindez jelentős költségnövekedéssel párosult, és ezek miatt rom­lott a Pick-csoport eredményessége. Az értékesítés nettó árbevétele húsz százalékkal, 15 milliárd forintra nőtt. Az értékesítés közvetlen költségei 16 százalékkal, 10,5 milliárd forintra emelkedtek, a közvetett költségek pedig 42 száza­lékkal haladták meg az egy évvel korábbit, így 3,8 milliárd forintra rúgtak. A belföldi értékesítés a tavalyihoz képest 22 százalékkal nőtt, és 8,4 mil­liárd forint volt idén, az első negyedévben. Ezen be­lül az anyavállalat árbevétele 13 százalékkal, 5,3 milliárd forintra emelkedett. Az első látásra dicsé­retes számok mögött azonban átlagosan 30 száza­lékos árszintnövekedés áll, miközben a forgalom volumenben 8 százalékkal csökkent. A csoport export árbevétele 6,3 milliárd forint volt, ez értékben 15 százalékos növekedés, a kivi­tel mennyisége viszont 33 százalékkal visszaesett. Az anyavállalat külpiaci értékesítése 13 százalék­kal nőtt, 3,4 milliárd forint volt az év első három hónapjában. A társaság részvényei a Budapesti Értéktőzsde A kategóriájában forognak, jellemzően négyezer fo­rintos árfolyamon. Mindennél többet elmond a Pick nehézségeiről az a tény, hogy az elmúlt egy évben a papírok legmagasabb tőzsdei árfolyama 11 ezer 285 forint, a legalacsonyabb 3925 forint volt. Nem véletlen, hogy egy hónappal ezelőtt ­tőzsdei történetében először - rendkívüli közle­ményre kértyszerült a Pick, amelyben jelezte, az első negyedévi gyorsjelentés adatai a tervezettől lényegesen elmaradó eredményekről adnak szá­mot. A tegnap közzétett adatok minden várakozást alulmúltak, ennek ismeretében a húsipar általános helyzetét ismerők már kevésbé csodálkoznak a ma­kói kolbászgyár bezárásáról szóló visszavonhatat­lan döntésen. Annál inkább csodálkoznak a pénz­ügyi elemzők, akik nem értik, mitől emelkedtek az igazgatási költségek több mint ötven, az érté­kesítési és forgalmazási költségek hetven száza­lékkal, miközben a Pick-menedzsment mindig a szigorú költségkontrollról volt híres. A szakértők keveslik a pénzügyi eredményt, a kamatbevétele­ket is, úgy vélik, a gyorsjelentés szerint növekvő, 4,4 milliárd forintos készpénzállomány mellett ez nagyon kevés. Kovács András Összeköltöző fiókok Vásárhelyen is Szeged túlbankosított város A második legna­gyobb bank szeretne lenni az ABN-Amro Bankkal hamarosan be­következő egyesülés után a K & H. Csongrád megyében a két pénzin­tézet jelenlegi 11 bankfi­ókjából 8 marad, Kiste­leket és Mórahalmot le­számítva, a megye vala­mennyi városában jelen lesznek. A dél-alföldi régióban tett látogatást a minap Lász­ló Csaba, a Kereskedelmi és Hitelbank vezérigazgató-he­lyettese. Előbb Szegeden, a K & H Banknál tárgyalt Tóth László ügyvezető igaz­gatóval, majd Békéscsabára utazott. A téma mindenütt a két pénzintézet küszöbön ál­ló egyesülése volt. - Hányadik bank szeret­ne lenni a hazai piacon a K & H,az ABN-Amró­val kötött házasság után? - kérdeztük László Csabát. - Nem feltétlenül méret­ben szeretnénk gondolkod­ni, hanem minőségben és szolgáltatásban. De azt el kell mondanom, hogy az átalakulás pillanatában a legnagyobb vállalati bank leszünk, a céges ügyfélkör­ben a legnagyobb portfolió­László Csaba: júliusban táblacsere. (Fotó: Schmidt Andrea) val rendelkező pénzintézet. A lakossági piacon pedig a második helyet szeretnénk megcélozni, ami azt jelenti, hogy fiókhálózatunk és érté­kesítési csatornáink, rend­szerünk az ország teljes la­kosságát le tudja majd fed­ni. Száznyolcvan-kétszáz fiókunk minden városban elérhetővé teszi a bankot az ügyfélkör számára. -Hol tart most az egyesü­lés? - Mérföldkőhöz érkez­tünk, mivel az engedélyek beadása éppen beszélgeté­sünk idején zajlik. A fúziót megszavazó közgyűléseken túl vagyunk, a tulajdonosok tavaly augusztusban vizsgál­ták meg az egyesülés le­hetőségét, döntés pedig no­vemberben született. Már csak az engedélyek elbírálá­sára várunk, a cégbírósági bejegyzésre pedig előrelátha­tóan júliusban kerül sor. A táblák cseréje is ugyanebben a hónapban történik meg, utána bizonyos külső jegyek­ben azonnal egyesülhet a két pénzintézet és a jól ismert K & H feliratok jelenhetnek majd meg mindenütt. A két bank különben már közös irányítás alatt áll, közös a menedzsment és a struktúra is, folyik az a munka a háttér­ben, amelyből természetesen az ügyfelek semmit sem vesznek észre. - Csongrád megyében mi­lyen változásokai tapasz­talhat rövid időn belül a lakosság? - Szegeden és Vásárhe­lyen két-két fiók „költözik össze", így a mostani 11 -bői legvégül 8 marad. A szegedi Klauzál téren például jelenleg két fiók néz egymással szem­be, ennek pedig tényleg nincs értelme. De minden olyan ponton, ahol akár a K & H, akár az ABN-Amro jelen volt, továbbra is ott leszünk. Az országos helyzetre az a jellemző, hogy sok helyen az egyik városban eddig K & H, a másikban ABN-Amro fiók volt. és ezek az érvek így ter­mészetesen az egyesülés mel­lett szóltak. Szeged ebből a szempontból kivételnek szá­mít, de az önök városa amúgy is kissé túlbankosított: a jövőben négy K & H-fiók várja majd az ügyfeleket. Fekete Klára Hagyomány, hogy arany­ba, újdonság, hogy brili­ánskővel díszített ékszerbe fekteti pénzét az, aki megte­heti, és e tárgyak értékállósá­gában hisz. Az arany, illetve a brill megjelenése a hazai pi­acon jelzi a politikai rendszer­változást, illetve a gazdaság fejlődését. Ám - ahogy ez lenni szokott - az értékkel együtt föltűnt a hamis is. Az ötvös és az ékszert vá­sárló kapcsolata bizalomra épül. Ezért ítéli el a szakma krémje is az alapvető követel­ményeket figyelmen kívül ha­gyó, úgynevezett zugéksze­részeket. Másody Dániel öt­vös, arany- és ezüstműves, ékszerbecsüs hibának véli, ha egy szakmabeli vállalt felada­tát határidőre nem teljesíti, ha téved az ötvözési finomság­ban, ha fémjel nélkül hozza forgalomba az ékszertárgyat. Ám az is hiba lenne, ha ezt a magatartást általánosítanánk. Ezért hangsúlyozza az ötvös­ként 33 éve tevékenykedő szakember: nem nevezhető minden panelgarázsból kia­lakított üzletben, műhelyben dolgozó ötvös feketén dolgo­zó zugékszerésznek. Szerinte a Szegeden működő ötvösök A brill nem biztos, hogy briliáns? Házamat egy ékkőért jelentős része rendelkezik a szükséges végzettséggel és jogosítványokkal. Mégis: a pénzét ékszerbe, illetve az egyre divatosabb brillbe fek­tetőnek is tennie kell azért, hogy ne csaphassák be. Az ötvösmúheiyekben, az ékszerboltokban szabad meg­állapodás tárgya a vállalási (munka-, fazon-) díj, illetve a brill ára. De nem árt tudni, mit veszünk a pénzünkért. Ezért foglalkozott korábban lapunk, Harc a karátokért című cikkében egy egyedi eset tanulságaival. Az arany ékszer fémjele: garancia. E nélkül a legcsodálatosabb gyűrű, karkötő, lánc, medál is csak értéktelen csecsebe­cse, vagyis ára csak töredéke lehet a fémjellel fölvértezett ékszerének. Másfajta szem­pontokra kell figyelni, ha csi­szolt gyémántot, vagyis brillt vásárol a befektető. Az ékkő értéke függ a sú­lyától (amit karátban határoz­nak meg), ásványi tisztaságá­A tanúsítványt adó ékszerboltban az értékkel nem keveredik a hamis. (Fotó: Gyenes Kálmán) tói, színétől, s csiszolásának módjától. A négy szempont közül az utolsóról Molnár Gá­bor ötvös és ékszerbecsüs el­mondta: a gyémánt csillogá­sát, fényét elővarázsoló csi­szolási módok közül ismert a huszonnégy háromszögből al­kotott hollandi rózsa, az 1919­ben feltűnt nyolcfazettás ac­cantcsiszolás, a félmodem, il­letve a nyers követ a legérté­kesebbé varázsoló modern csiszolás. Egy súlyos, a legfi­nomabb, kékes-fehér fényű, tiszta és modem csiszolású, vagyis igazán értékes brillel gazdagított ékszer vetekedik egy ház árával is. Egy csöpp, de tökéletes brill sokkal érté­kesebb lehet egy nagyobb, de például zárvánnyal szennye­zett, sárgásfényú és régebbi vagy hibásan csiszolt kőnél. Csak szakértő szem, föl­készült becsüs képes a sokfé­le összetevő alapján megál­lapítani egy brill valós értékét. Az ékszerészt, illetve üzletét minősíti, hogy tud-e bizonyít­ványt és magyarázatot adni arról, egy brill mennyire bri­liáns munka. De a vásárlót is jellemzi, ha nem körültekintő, ha nem kér magyarázatot az árra, ha nem igényli a brill jellemzőit tanúsító, az éksze­rész kézjegyével ellátott, a brill mellé járó bizonyítványt. Hogy valóban egy briliánsán elkészített az ékszer mond­hassa: jobb befektetés, mint az arany. Ú. I. A Juszt-Frei Wtakurzus Messziről jött ember azt mond, amit akar - újfent egy ilyen egyszerű követ­keztetést igazolhat Frei Tamás és Juszt László vitakurzusa a magyar miniszter­elnök likvidálását beárazó bérgyilkos személyéi illetően. De ragozhatjuk to­vább is, pl.: messziről jött emberről azt mondunk, amit akarunk - ez meg ak­kor a (viszonylag) messziről jött ember szavahihetőségét polarizáló vita bizonyító erejét vonja kétségbe. De ragoz­zunk tovább: messziről jött emberrel azt mondatunk „ki", amit akarunk -ez meg már a riporteri etika tárgy­köre, amelyről - mármint a riporteri etikáról - vajmi ke­vés döbbenetesen és stabilan igaz állításunk lehet, mert a médiában piacverseny van, s ily módon mind kevesebb etikabomlasztó differencia van aközött, ha egy bérgyil­kos a magyar miniszterelnök likvidálásáról beszél, vagy ha egy színész kellő jellemábrázoló drámaisággal el­játssza a magyar miniszterelnök likvidálását beárazó bérgyilkost. Hogy akkor Freinek vagy Jusztnak jön be a közel azo­nos játékszisztémát biztosító lapleosztás, az csak akkor derülhetne ki, ha a partit rendezett és korrekt játéksza­bályok között végigjátszhatnák. De nem fogják. Csak fog­ják a lapokat a kezükben, és mintha úgy tromfolnának egymás nyakára, hogy közben a lapok nem fogynak - a parti végtelen, a játékszabályok zöme praktikusan önmó­dosító. És akkor már helyben is vagyunk. Mintha az egész ak­ció azt példázná, ím, a sajtó, mely nem átall néha oda­mondani a kormánynak, nem szavahihető. így aztán a politika nem csupán tárgya lesz az újságírásnak, hanem az egész hóbelevanc átpolitizáltsága okán újságírói esz­köz is. Pedig mi sem lenne kézenfekvőbb, a látszat szerint, mint a függetlenség, s az azzal való logikus dolgozás, ol­vasókiszolgálás. A mez a verzió is személyfüggő, s ha egy újságíró úgy gondolja, hogy akkor képes leírni legpon­tosabban a korrupció természetrajzát, ha munkája köz­ben ő is korrumpálja magát, akkor ez a metodika fölza­bál mindent, s a szó átkerül a hitélet tárgykörébe, amely­nek funkciója nem elvitatható, csak hát napi szinten, hit kontra valóság: erősen káoszképző. A magyar miniszterelnök likvidálásáról azért is fölös­leges, bizonyos szempontokból tautologikus beszélni, mert egy karizmatikus miniszterelnök (bármelyik!), ha felelősséggel gondol országára, akár élete árán is kitart a jogállamiság és demokrácia eszméje mellett. Vagy el­lene. A tőkeemelés megrostálta a társaságokat Kipottyantak a fantomcégek Az 1997-es társasági tör­vény rendelkezett arról, hogy 2000. június 16-áig a gazdasági vállalkozásoknak törzstőkét kell emelniük. A kft.-knek 1-ről 3, míg a részvénytársaságoknak 10­ről 20 millió forintra; a szo­cializmusból örökölt gazda­sági munkaközösségeknek és a jogi személy felelős­ségvállalásával működő gmk.-nak pedig át kellett alakulniuk. Csongrád me­gyében 23 ezer céget tarta­nak számon. Ezek nagy ré­sze határidőre meg is tette a szükséges lépéseket. A vál­toztatásokat a cégbíróságon kellett bejelenteni. Dr. Czene Klárától, a Csongrád Megyei Cégbíró­ság csoportvezető bírájától megtudtuk, hogy tavaly már a határidő lejárta előtt jelez­ték a társaságoknak, ne fe­ledkezzenek meg fenti köte­lességükről. Ennek ellenére, mintegy 3 ezer vállalkozás mulasztást követett el, ám a türelmi idő lejártáig ez a szám 1 ezer 255-re csök­kent. Utóbbiakat felszólítot­ták a hiány pótlására, illetve törvényességi felügyeleti el­járást indítottak ellenük. Amelyek nem szüntették meg a törvénysértő állapo­tot, azokra egyrészt 50-500 ezer forint közötti pénzbír­ságot róttak ki, majd felfüg­gesztették működésüket, vé­gül megszüntették nyilván­tartásukat, végelszámolót rendeltek ki és törölték őket a cégnyilvántartásból. Az érintett társaságok ne­gyedéről derült ki, hogy fantomcégekről volt szó, mivel a megadott szék­helyről, „telephelyről" el­tűntek, így nem sikerült utolérni őket. Ezek jelentős része az egykor Jugoszlá­viából áttelepültek által ala­pított vállalkozás volt. Ilyen esetben törölték a társaságot a nyilvántartásból. Jelenleg 299 vállalkozást tartanak számon, amelynél még nem történt meg a szükséges tőkeemelés, de velük szemben a bíróság a szükséges intézkedést már megtette. Május 30-ig le kell adniuk a társaságoknak az éves zárómérlegüket, el­lenkező esetben a bíróság ellenük törvényességi fel­ügyeleti eljárást fog lefoly­tatni. Dr. Czene Klára bí­rónő azt javasolta, hogy ha valaki, valamely társaság szerződést akar kötni egy céggel, akkor előbb nem árt a bíróságról kikérni az egyébként nyilvános adato­kat, nehogy olyan tenyerébe csapjanak, adjanak előleget, amely hivatalosan már nem is létezik. V. Fekete Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom