Délmagyarország, 2001. május (91. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-15 / 112. szám

KEDD, 2001. MÁJUS 15. EGY SZÁZALÉK 9 Az agrárium nem kap hitelt A termelő rossz adós! Ha nem jutnak hitelekhez a mezőgazdasági vállalkozók, valamint a szövetkezetek, rövid időn belül tönkremehetnek. Márpedig a bankok kockázatosnak ítélik meg a földből élők gazdálkodását, ezért csak azokat a forrásokat nyitják meg számukra, amelyek mögött állami garanciavállalás áll. Udvarias hangon, ám naponta utasítják el a bankok a hozzájuk hitelért forduló mezőgazdasági vállalkozókat - mondta Tasnádi Gábor, a Csongrád Megyei Agrárkamara elnöke. Az ok: kockázatosnak ítélik meg a kölcsönök kihelyezését, nem bíznak abban, hogy a termelők vissza is tudják fizetni a kért összegeket. Tasnádi egy konkrét példát is mondott a vállalkozó nevének elhallgatását kérve. Az állattenyésztéssel és virágkertészettel foglalkozó Szeged környéki, évi 70-80 millió forintos árbevétellel rendelkező középvállalkozás még fedezetet is tudott biztosítani a pénzintézetnek, mégis határozottan visszautasították. A bankok pillanatnyilag egyedül a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak (FVM) az agrárfinanszírozási támogatások között meghirdetett pénzeire jelentkezhetnek eredménynyel, mivel ezek visszafizetésére az állam 70 százalékban garanciát vállal. A kockázat mértéke tehát rendkívül csekély. A szövetkezetek azonban még a kis- és középvállalkozóknál is nehezebb helyzetben vannak. A külsőüzletrész-törvény tavaly decemberi kihirdetése után a pénzintézetek - meg sem várva az Alkotmánybíróság (AB) döntését - a szó szoros és átvitt értelmében elzárták a hitelcsapokat a szövetkezetek elől. A bankok joggal tartottak attól, hogy a „külsősök" kifizetése után olyan tőke- és vagyonvesztést él át a mezőgazdasági társulás, amelyet nem tud kiheverni. A legtöbb szövetkezet számára az is nyilvánvaló volt, hogy a külső üzletrészesek igényeinek csak oly módon tudnak eleget tenni, ha az állam felé is eladósodnak. Csongrád megyében az év első negyedévében - még az AB döntése előtt - több szövetkezet került felszámolás közeli helyzetbe, a mindszenti Agro Szövetkezeté pedig április 4-én jogerőre is emelkedett. A hiteleit folyósító pénzintézet ugyanis márciusban lejárttá tette a kölcsönöket. Ha a szövetkezet nem termelne még most, a felszámolás alatt is, a település utolsó munkahelyeit veszítené el. Kérdéseimet feltettem dr. László Csabának, az ABNAmróval egyesülő Kereskedelmi és Hitelbank vezérigazgató-helyettesének is, aki a következőket válaszolta: amennyiben az állam olyan garanciaelemeket építene be a mezőgazdasági hitelezésbe, amelyek a pénzintézetek kockázatát mérsékelnék, akkor „rámozdulnának" az agráriumra. A mezőgazdaság hitelezését különben a K&H Bank fontosnak tartja, főleg a dél-alföldi térségben. Saját bankjának védelmében azt mondta el a szakember, hogy a kereskedelmi bankok megalakulásakor ezen pénzintézet portfoliójába került a legtöbb mezőgazdasági cég és szövetkezet. Fekete Klára Üjság, könyv, szórólap, ügyviteli nyomtatvány, meghívó, névjegy, u IGÉNYES KIVITELBEN: m 62/466-847. Kamarai hírek Szlovák-magyar üzleti találkozó A kamara szlovák-magyar üzleti találkozót szervez május 23-án, a CSMKIK II. emeleti rendezvénytermében. A résztvevő szlovák cégek tevékenységei: 1. PVC-profilok; 2. építőipari gépek, villás targoncák, mezőgazdasági gépek, speciális szerszámok 3. higiénikus, nagy sterilitású munkahelyek kialakításához szükséges alkatrészek gyártása és steril szobák kialakítása; 4. kötöttáru gyártás, 5. tervezés, összeszerelés az energiagazdálkodási szektorban; 6. hőcserélő készülékek, víztároló tartályok, LPG-tartályok, 7. mezőgazdasági terménybetakarító gépek, betakarítás utáni tevékenységek végzésére alkalmas gépek tervezése, gyártása, takarmánykeverékek gyártása. Mestervizsgatanfolyamok A DmG Kht mestervizsga-előkészítő tanfolyamot indít a következő szakmákban: kőműves, női szabó, fodrász, kozmetikus, villanyszerelő, asztalos és pék. Alkalmazottak és munkanélküliek képzési támogatást igényelhetnek. Üzleti találkozóról, tanfolyamokról bővebb információ a 62/426-343-as telefonszámon kérhető a kamarában. Munkanélküliek figyelmébe! Májusban a kamara európai üzleti asszisztens (OKJ 52 3435 01) államilag elismert középfokú szakképesítésben 11 hónapos csoportos képzést indít a munkaügyi központ 100%-os támogatásával. A képzés része közel 300 órás angol nyelvi modul, valamint számítástechnikai képzés, melyet számítógép-kezelő, -használó(OKJ 334641 01)bizonyítvány megszerzése követ. Jelentkezés feltétele: középfokú iskolai végzettség. Felvilágosítás: CSMKIK Oktatási Igazgatóság (62486-987/172) Jelentkezés: a munkaügyi központ illetékes kirendeltségén. (x) Raiffeisen: számlavezetésért cserébe szentesi bankfiók Jön a költségvetési költekezés? Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója egyetért azzal a vélekedéssel, hogy néhány éven belül csupán öt-hat nagy, univerzális kereskedelmi bank marad Magyarországon és persze sok specializálódott kicsi. A szakember természetesen saját, 1987ben a CIB és a City után harmadikként érkező, „zöldmezős" bankját is az első körben szeretné látni, s ez a tulajdonosok szándéka is. Felcsuti Péterrel nem csak bankjáról, aktuális pénzügyi kérdésekről is beszélgettünk. - Mi a véleménye a kormányakarat ellenére néhány hónapig még nagyon valószínűsíthető két számjegyű inflációról? - A kérdést nem szabad leegyszerűsíteni, harmincról könnyebb tíz százalék körülire szorítani az inflációt, mint onnan tovább. Az utolsó lépések természetesen nagyon nehezek. A piac érzékeli az elhalasztott áremeléseket (például a gázár), s fontosak az olyan külső körülmények, mint a dollárkurzus, vagy a kőolajár. Az előbbinél 92 centes eurót, az utóbbinál 25 dolláros olajat vettek alapul az inflációs előrejelzések, és hatással lesz a folyamatra a közelFelcsuti Péter a Raiffeisen Bank Rt. vezérigazgatója. (Fotó: Karnok Csaba) múlt sávszélesítése is. Nehéz lesz lefelé szorítani az inflációt, a választások előtt ugyanis fokozott költségvetési költekezés valószínűsíthető. A külső körülmények kedvező alakulása is szükséges a tervezett inflációhoz, az viszont világos, nem első számú prioritás már a gazdaságpolitikában az árszínvonal, vannak ezzel egyenértékűek. - Mintha a tőzsde sem tartozna a kormányzat legféltettebb területei közé, s ez meg is látszik az árfolyamokon, a BET marginalizálódásán. - A tőzsde szomorú történet, a piaci szereplők egyetértenek abban, hogy a vesszőfutásért a kormány felelős. Ez nagyobb részt persze igaz, ám hozzá kell tenni, a nemzetközi körülmények sem túl jók. Persze fél évvel, kilenc hónappal ezelőtt a világon nem volt olyan rossz a helyzet, mint nálunk, így erősebbnek tartom a belső okokat. Vannak fontosabb dolgok is - mondta a miniszterelnök a tőzsde kapcsán, s ez nem tett jót az amúgy is gyengélkedő hazai értékpapírpiacnak. Ennek üzenetértéke van, nem is csoda, ha lemondott a BÉT első embere. Pesszimista vagyok a tőzsde jövőbeni teljesítményét illetően, szerintem csökken majd a megmérettetés vállaló cégek száma. - Mekkora piaci súlya van ma a Raiffeisen Banknak? - Mérlegfőösszegünk a hatodik legnagyobb, hétmilliárdos adózás utáni eredményünk van, azaz hatékonyságunk alapján előkelőbb helyen vagyunk, mint a mérlegfőösszeg tekintetében. A vállalati piacon tízszázalékos a részesedésünk, ugyanakkora, mint az önkormányzati területen. A kívántnál kevesebb a lakossági ügyfél, de ezt a programot csak két esztendővel ezelőtt kezdtük meg intenzíven. Azt persze tudni kell, hogy a lakossági piac nagyon drága, sok termék kell, számos fiók, költséges kommunikáció. Most néhány évig minden esztendőben meg szeretnénk duplázni az ügyfélszámot. - Említette, hogy fiókok kellenek a lakossági piacon. Ez azt jelenti hogy errefelé is terjeszkedhetnek még? - Szentesen a nyár végén nyitunk új fiókot, a közvetlen kiváltó ok ez ügyben az volt, hogy elnyertük a város önkormányzati számlavezetését. Egykor Szeged is nálunk volt, mára másként alakult, de nem szakítottuk meg a kapcsolatot a várossal. Egyébként a szegedi a legjobban teljesítő fiókunk, és persze a legelső is, amit Budapesten kívül nyitottunk, még 1992-ben. Tizenhatmilliárdos hitelállományt és hatszázmilliós nettó eredményt produkál a szegedi, kétmegyés régióközpont, továbbá a második legnagyobb egy főre jutó árbevételt, ami elég meggyőző. Kicsit beszorultunk már ide, a Kossuth Lajos sugárúti fiókba, ezért szeretnénk egy újabbat nyitni, a Széchenyi téren. Kovács András Piros pont a világhálónak Még nem veszünk interneten vonatjegyet A GKI Gazdaságkutató Rt. negyedévente felméri az idegenforgalom internethasználati szokásait, az internet alapú kereskedelem várható alakulását. A 2001 első negyedévéről szóló felmérés elkészítésében ötven kereskedelmi szálláshely, közlekedési társaság és 18 utazási iroda vett részt. Az idegenforgalmi szektor még mindig nem használja ki az internet kínálta lehetőségeket maximálisan, ám hozzáállása az első negyedévben az „optimista várakozás" jegyeit mutatja - áll a GKI Gazdaságkutató Rt. összefoglalójában. A kereskedelmi szálláshelyek. utazási irodák, utazásszervezők, valamint a közlekedési társaságok véleménye szerint növekedni fog az internet által kínált üzleti lehetőségek kihasználása. A szálláshelyszolgáltatók és az utazási irodák nagy reményt fűznek az internetpiachoz, míg a közlekedési társaságok szerint a világháló nem befolyásolja jelentősen a piacukat. Az utazási irodák elsősorban kutatásra és levelezésre használják az internetet, míg a szálláshely-szolgáltatók a világhálón inkább értékesítenek, marketingmunkát végeznek, s természetesen leveleznek, kutatnak is. (A szállodák 58 százaléka már kapott megrendelést az internetes magyar oldalakról.) Érdekesség, hogy 33 százalékuk rendelkezik internetes stratégiával, másik 38 százalékuk pedig 1-2 éven belül tervezi annak kialakítását. A közlekedési társaságoknál ez az arány 30 és 60 százalék. Ez utóbbiak egyelőre csak leveleznek, adatokat továbbítanak, de - válaszaikból legalábbis ez derül ki - üzleti életükbe még nem tört be az internet. A megkérdezettek közül egyik sem jelezte, hogy az interneten keresztül árusítana jegyet, foglalna helyet az utasoknak, viszont - tervezi. Az internetes üzleti megoldások bevezetését forráshiánnyal, kis mértékű érdeklődéssel és a beruházás megtérülésének hiányával magyarázzák. F. K. A Démász hatszázmillió forintot vitat DM/DV-információ A Démász Rt. 672 millió forint adózott nyereséget ért el az idei első negyedévében, ami ötven százalékkal kevesebb a múlt év első negyedévi nyereségénél derül ki a cég hétfőn közzétett gyorsjelentéséből. Az első negyedéves adózott eredmény jelentősen elmarad az elemzők várakozásaitól, amelyek az egymilliárd forintot megközelítő profitra számítottak. A Démászcsoport energiaértékesítésből 15 milliárd forint bevételre tett szert az első negyedévben, ez hét százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ezen belül a villamosenergiaértékesítésből származó konszolidált árbevétele hét százalékkal nőtt és megközelítette a 15 milliárd forintot. Az idei energia-áremelkedések átlagos mértéke az értékesítési oldalon hat-, a vásárlási oldalon tizenhárom százalékos volt. Amennyiben ez az árkülönbség továbbra is fennmarad, az árrés további szűküléséhez és az üzleti eredmény csökkenéséhez vezet - áll a jelentésben. Figyelmet érdemel az a tény, hogy gyorsjelentésben a Démász mindkét oldalon hatszázalékos áremelkedést vett figyelembe, mivel nem fogadta el a hatósági áremeléseket. Az így keletkező 610 millió forintos különbséget a céltartalékok közé sorolta a társaság. A Démász az első negyedévben 207 GWh villamos energiát értékesített, három százalékkal kevesebbet, mint 2000 első három hónapjában. A hálózati veszteség 147 GWh-át tett ki. Nálunk Ha a magyar állampolgárok dönthetnének a nyugdíjak, szociális segélyek és egyéb támogatások elosztásáról, a legtöbben a kisgyermekes családok kasszáiba jutatnának némi pluszt. Többek között ez derül ki a Társadalomkutató Intézet (Tárki) nemrégiben közzétett adataiból. A felmérés során a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy három kiadási tétel - a nyugdíj, a családi pótlék és a munkanélküli-segély - közül melyik az az egy, amelyet a válaszadók a jelenleginél több állami pénzzel támogatnának, még akkor is, ha az ehhez szükséges forrásokat a másik két terület rovására kellene előteremteni. Mint az grafikonon is láthaa családra költenénelc legtöbben tó, a lakosság jó része a családi pótlék összegét emelné. E szociális kiadásokkal kapcsolatban a gyesen és gyeden lévők mintegy nyolcvan százaléka nyilatkozta, hogy a családtámogatásokra kellene több pénz fordítani. Összességében a válaszadók harmada mondta azt, hogy a nyugdíjakra kellene több pénzt fordítani, de a nyugdíjas megkérdezettek közül hatvan százalék tartaná indokoltnak az emelést. M unkanélkül i-segélyekkel kapcsolatban az állástalanok 21 százaléka, az érintett családokban élők 16 százaléka, az összes válaszolónak viszont csupán 6 százaléka juttatna több pénzt ilyen célokra. O. K. K. Munkanélküli. —SÉS Családi pótlékra Fonál Tárki