Délmagyarország, 2001. május (91. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-12 / 110. szám

IV. STEFÁNIA SZOMBAT, 2001. MÁJUS 12. Idehaza már 4500 születés köszönhető Kaáli professzornak Lombikbébisztori Amerikából Kaáli Géza: „Sok magyarországi egyetemi oktató külföldi tanulmányútját tamogattam. " (Fotó: Schmidt Andrea) A hazai lombikbébi­program és a magyar származású, New York­ban élő Kaáli Géza neve az elmúlt évtizedben összeforrt. A több évtize­de külföldön élő nőgyó­gyász-professzor a rend­szerváltás utáni megeny­hült légkörben itthon több lombikbébicentrumot ala­pított. Az elsőt Budapes­ten, az Istenhegyi úton, majd Szegeden és Győrött. A New York-i és a bécsi intézettel együtt összesen 5 olyan, a mes­terséges megtermékenyí­tésre specializálódott köz­pont működik a világon, amelyeket az alapitó­tulajdonos, Kaáli pro­fesszor irányít. Évente 6­7 alkalommal jön Ma­gyarországra. Legutóbb az elmúlt héten járt Sze­geden azért, hogy meg­nézze, milyen lett a felú­jított szegedi Kaáli Intézet. Mint mindig, most is szí­vesen állt lapunk rendel­kezésére. - Professzor úr, tulajdon­képpen hol érzi magát ott­hon - vagy kérdezhetem úgy is - Magyarországon otthonra lelt? - A felnőtt éveim döntő ré­szét az Egyesült Államokban éltem, meglehetősen későn, 1979-ben jöhettem vissza Ma­gyarországra, s igen lassú fo­lyamat végeredménye volt, hogy kezdtem magam itthon is otthon érezni. Kezdetben lényegesen több fenntartás­sal viseltettem Magyaror­szág iránt, mint a rendszer­Vénusz a római mitoló­giában a kertek is­tennője. Aphroditéval azonosították, aki a gö­rög mitológiában a szép­ség és a szerelem is­tennője. Róla nevezték el azt a bolygót, amely a Merkúr után a legköze­lebb kering a Nap körül. A Vénusz a Naprendszer hatodik legnagyobb bolygó­ja. A Naptól mért közepes tá­volsága 108 millió 200 ezer km, átmérője 12 ezer 104 km, tömege 4,87x1024 kg. Ami­kor a Nap, a Vénusz és a Föld épp egy vonalban van, min­den más bolygónál közelebb jut hozzánk, alig 42 millió kilométerre haladva el mellet­tünk. Minthogy a Vénusz a leg­fényesebb égitestek közé tar­tozik, a szépség istennőjéről nevezték el. A legfényesebb bolygótestvérünk, csupán a Nap és a Hold látszólagos fé­nyessége múlja felül az övét. váltás után. Az első időben az itthoniak is bizalmatlanok voltak velem szemben. - Végigtekinthetünk a „ha­zatalálásáig" eltelt éveken? - A szegedi orvosegyetem elvégzése után azonnal ­1969-ben - kimentünk épí­tészmérnök öcsémmel az USA-ba. Már az egyetemi évek alatt elhatároztuk, hogy elmegyünk innen, mert ügy ítéltük meg, hogy itthon nem tudunk boldogulni, mert több van bennünk, mint amennyi­nek a kibontakoztatására Ma­gyarország akkor lehetősé­get kínált. Kint persze újra kellett kezdenem mindent. Le­tettem Amerikában is az orvo­si vizsgákat, hiszen ezek nél­kül beteg közelébe sem enge­dik az embert, hiába hozza otthonról az orvosi diplomá­ját. - Mikor tudott először ha­zajönni? - A kérdés úgy lenne pon­tos, hogy mikor akartam először Magyarországra jönni? 1972-ben, amikor meghalt az édesapám, szerettem volna tőle végső búcsút venni. A ma­gyar követségen azt mondták, ez a visszaút végleges lenne, mert ha hazamegyek, lecsuk­nak. Akkor még disszidens­nek nevezték a magamfajtát, aki másutt kereste a boldogu­lást, s nem a kommunista rend­szer keretei között. A bünteté­sem 1978-ig tartott, akkor am­nesztiát kaptak azok, akik po­litikai okok miatt hagyták el az országot, mint jómagam is. Derült, Hold nélküli éjsza­kán a Vénuszt eltakaró tár­gyak árnyékot vethetnek. Az a megfigyelő, aki tudja, hogy melyik irányban pillanthatja meg a bolygót, fényes nappal szabad szemmel is észrevehe­ti. A Vénusz a Merkúrhoz ha­sonlóan belső bolygó, és úgy tűnik számunkra, hogy az egyik kitérésből a másikba megy át a Nap körüli kerin­gése során. Hol Esti Csillag­ként, hol Hajnalcsillagként pillanthatjuk meg. Nem vélet­lenül hívja a népnyelv Est­hajnalcsillagnak (bár nem csillag, hanem bolygó). Mivel a Vénusznak nincs holdja, tömegét csak más égi­testekre ható gravitációja ré­vén tudjuk meghatározni (például a bolygó mellett el­haladó űrszondák pályáinak változásából). Minthogy a bolygónak mind a tömege, mind mérete, mind pedig át­lagos sűrűsége alig kisebb a Földre jellemző értékeknél. így, 1979-ben jöhettem először haza. Akkor még hazai kolle­gáim nem voltak nyitottak irá­nyomba. Vélhetően féltek ve­lem kapcsolatba kerülni, disszidensnek számítottam, akivel az idő tájt még nem volt biztonságos szóba állni. - Ez idő tájt már tervezte, gyakran nevezik ezt az égites­tet „bolygónővérünknek". A Vénuszt állandóan elfedi előlünk sűrű felhőtakarója. A Hold és a Merkúr sötét színű felszínével szemben a Vé­nusz a ráeső fény mintegy kétharmadát visszaveri. A „bolygótestvéri" kapcsolat el­lenére felszíne sokkal barát­ságtalanabb, mint a Földé. Az első Vénusz mellett el­repülő űrszonda a Mariner-2 volt, 1962-ben. A később bolygóköriili pályára állított Pioneer, Venyera és Magel­lán űrszondák, valamint földi rádiótávcsövek révén az égi­testet radarral feltérképezték. A Pioneer adatai szerint a fel­szín 70 százalékát hullámzó dombokkal borított síkságok, 20 százalékát jól elkülönülő, lesüllyedt mély földek, 10 szá­zalékát nagyrészt 4-5 kilomé­terrel a felszín átlagos magas­sága fölé emelkedő magasföl­di „kontinensek" alkotják. A bolygó forgása nagyon lassú és nem direkt, mint a hogy intézeteket alapít Ma­gyarországon? - Meg sem fordult a fe­jemben, hiszen nem voltak olyanok a viszonyok, hogy egy „amerikás" magyar itt va­lamibe is belevágjon. Ha jól emlékszem '83-'84-ben le­hetett először érdemben be­szélgetni közös tervekről, el­képzelésekről. A nyolcvanas évek derekán, amikor a ma­többi bolygótársáé, hanem retrográd (azaz a Nap köriili keringéssel ellentétes irányú). Mind a Föld felszínéről, mind pedig a Vénusz közelébe kül­dött űrszondákról végzett rá­diómegfigyelések egyér­telműen azt mutatták, hogy a Vénusz felszíne rendkívül forró, mintegy 450 Celsius­fok, ami csaknem 200 fok­kal magasabb, mint amilyen az atmoszféra hiányában len­ne. Ez a nagy forróság az úgynevezett üvegházhatás miatt alakulhatott ki. Anyagi, kémiai összetéte­lét tekintve a Vénusz Föld-tí­pusú bolygó, belső szerkeze­te is nagyjából a Földéhez hasonló. Mágneses tere gyen­ge. Légkörének fó alkotóré­sze a szén-dioxid, a teljes lég­kör több mint 96 százaléka. A légkör nyomása a földiének 90-szerese. Emberek még űrruhában sem bírnák a poko­li körülményeket. A felszí­nére leszállt űrszondák is tönkrementek 1 -2 óra alatt. gyar orvosegyetemek abban versengtek, hogy hol szüles­sen meg az első magyar lom­bikbébi, azt mondtam: ezt meg kell tanulni ott, ahol már csinálják, s aztán lehet itthon is alkalmazni. A szegedi női klinika akkori igazgatója ­1986-ban - Bártfai adjunk­tust küldte ki New York-i in­tézetembe, hogy elsajátítsa a mesterséges megtermékenyí­Sok csillagász úgy véli, hogy jóval régebben volt víz a Vénusz felszínén, de a Nap növekvő fényereje miatt meg­emelkedett hőmérséklet elég volt ahhoz, hogy meg­kezdődjék az óceánok foko­zatos párolgása, ami viszont a légkörben növelte meg a vízgőz mennyiségét. Mivel a vízgőz jól abszorbeálja az inf­ravörös sugárzást, az üveg­házhatás fokozódott, ami to­vább növelte a hőmérsékletet és gyorsította a párolgást. A Vénusz tengelyének ki­csiny hajlása (ami 2 fok, az­az majdnem merőleges a pá­lyasíkra) miatt az időjárás nem mutat évszakos változá­sokat, sőt az erős üvegház­hatás miatt a sarki és egyen­lítői, valamint a nappali és éjszakai hőmérsékletek kö­zött sincs lényeges különb­ség az alacsonyabban fekvő légrétegekben. Dr. Szatmáry Károly -Varga Zoltán csillagászok tés technikáját. Amerikából hazahozott tudását és tapasz­talatát akkor még zavarodot­tan fogadták, s nem tartottak igényt arra, hogy amerikai se­gítséggel szülessen meg az első magyar lombikbébi. - Ez az ellenállás önt nem zavarta, hiszen tucatszám vitte ki New Yorkba a ma­gyarországi orvosokat. - Sok magyarországi egye­temi oktató külföldi tanulmá­nyútját, kongresszusi részvé­telét támogattam. Közel öt­ven nőgyógyász járt kint az intézetemben, 1987-tól, több éven át minden nyáron l-l orvostanhallgató jött ki hoz­zám New Yorkba tanulni. - A későbbi politikai vál­tozások meghozták a ked­vét, hogy itthon is mun­kába lendüljön. - Egyre többször jártam haza, egyre biztatóbb volt szá­momra az itthoni helyzet. Még a rendszerváltás előtt, 1989-ben született meg az öt­let, hogy itthon is alapítok lombikbébicentrumot. Az elsőt Budapesten, az Istenhe­gyi úton nyitottuk meg, a kö­vetkező volt a szegedi, ami 1997-ben kezdte meg műkö­dését. A szegedi Kaáli Intézet­ben máig 265 gyermek fo­gant mesterséges megtermé­kenyítéssel. A közel 100 al­kalmazottat foglalkoztató három hazai Kaáli Intézet eddig összesen 4 és fél ezer lombikbaba világrajövetelét tette lehetővé. - Az ön magyarországi intézeteinek sikere, az a tény, hogy évről évre több meddő házaspár keresi fel ezeket, nemcsak a kultu­rált körülményeknek, ha­nem egy szemléletnek is köszönhető. - Élvezzük a betegek bizal­mát, mert nálunk teljesül so­kéves vágyuk, gyermekük születik. A Kaáli intézetek­ben folyamatos az ellátás, do­gozunk függetlenül attól, hogy vasárnap van, vagy hús­vét. Nem zárunk be azért sem, mert síelni, nyaralni megy egy orvos. Folyamatosan éjjel és nappal a betegeink rendelke­zésére állunk, hiszen értük vagyunk, s ezt ők méltányol­ják. Úgy ítélem meg, hogy a mi intézeteinkben az ellátás minősége és a stílus más, mint, ami megszokott a ma­gyar egészségügyben. Vala­mennyi Kaáli intézetnek van orvos-igazgatója, aki a szak­mai irányítást végzi, sőt jó­magam is napra készen tudok a legapróbb részletekről. -Azzal, ami magyarorszá­gi intézeteiben megvaló­sult, s ahogyan működik, elégedett? - Átütő siker, amit elér­tünk a hazai Kaáli intézetek­ben. Megjelenésünk előtt misztikumnak számított, ha valaki lombikbébi-módszer­rel esett teherbe, ma már minden egyes házaspárnak reális esélyt biztosítunk arra, hogy ezzel az eljárással jus­son gyermekáldáshoz. A Ka­áli Intézet igazi érdeme, hogy előbb-utóbb minden, hoz­zánk forduló házaspárnak sa­ját vérszerinti gyermeke le­het. Kalocsai Katalin Vénusz, a bolygónővér A négy kőzetbolygó méretarányosan: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars Magas vérnyomás Kombinált gyógyszerek - naponta egyszer A magyar népesség 25-30 száza­léka szenved magas vérnyomás­ban - latin nevén - hipertóniában. Közülük minden második fordul orvoshoz, a többiek a tünetek hiányá­ban nem teszik ezt, pedig az ideális az lenne, ha minden felnőtt ötévenként legalább egyszer megméretné a vérnyomását - mondja dr. BARNA ILONA háziorvos, akit a hipertóniá­ról és a legújabb gyógyszerekről kérdeztünk. - A legismertebb szövődménye az agyvérzés, vagy más agyi kataszt­rófák, de a hipertónia tönkreteheti a vesét, gyorsítja a szervezet érrend­szerének elmeszesedését, külön­böző szívbetegségek kialakulásához vezethet, mint például az infarktus. - Mit tehet a háziorvos a ma­gas vérnyomás kezelésében? - Ha a megengedettnél magasabb vérnyomást mérünk, akkor labor-, illet­ve EKG-vizsgálatot végzünk, majd szak­orvosi vizsgálatra küldjük a beteget. Ennek során fény derül arra, hogy elsődleges magas vérnyomásról van szó, vagy valamilyen betegség szö­vődményéről. A vizsgálati eredménynek megfelelő speciális gyógymódot alkal­mazzuk. A korszerű hipertónia-terápia két pillérre épül: egyrészt a beteg együttműködésére, ami azt követeli meg a pácienstől, hogy szedje az előírá­soknak megfelelően a gyógyszereit, sószegény ételeket fogyasszon, sokat mozogjon, kerülje a stresszt, oldja re­laxációs gyakoriatokkal, lazító techni­kákkal. A terápia másik része a korszerű gyógyszerek alkalmazása. Ma már sok kiváló gyógyszer áll rendelkezésünkre a hipertónia kezelésére. Fontos, hogy a jyógyszemek egész napra szóló ha­tása legyen, és sikerüljön a már emlí­tett érték alá csökkenteni a vérnyo­mást. Ehhez az esetek többségében több gyógyszer kell. Ismerünk olyan kombinált gyógyszereket, amelyek egy készítményben egyesítik két gyógyszer hatását. Ezek a készítmények azért is nagyon jók, mert naponta egy gyógy­szer bevételével a betegek vérnyomá­sa nagymértékben normalizálódik. Ez a hipertónia-kezelés alapja. (X) - Vannak-e egyértelmű felel a magas vérnyomásnak? - A betegek egy részénél egyál­talán nem jelentkeznek a magas vér­nyomásra utaló tünetek, tehát lap­pangva is kezdődhet e betegség, s csak később, a szövődmények jel­zik a hipertóniát. A magas vérnyo­más, ha tüneteket okoz, akkor a leggyakoribbak: a feszültségérzés, a kipirosodás, a fejfájás, a szédülés, a fizikai teljesítőképesség csökke­nése. - Milyen értéktől számít ma­gasnak a vérnyomás? - A korszerű szemlélet szerint a 140/90-es határérték az, amit el kell émi a terápiával. Ha ennél ma­gasabb értéket mutat a vérnyomás­mérő, akkor a páciensnek kivizsgá­lásra van szüksége, mert vérnyomá­sa kezelendő. A hipertónia gyakran más betegségek következménye, ezért fiatalabb korban inkább szövődményként lép fel, más eset­ben viszont önmagában a magas vérnyomás a betegség, ami támad­hat fiatal és idős embert egyaránt. Tény, hogy kialakulásában szerepie van az életkornak, ezért minél idősebb az ember, annál nagyobb a valószínűsége, hogy magas lesz a vérnyomása. - Milyen okok miatt alakul­hat ki hipertónia? - A kockázati csoportba tartozik az előrehaladott életkoron kívül a dohányzás, a stressz, az elhízás, a cukorbetegség, a magas vérzsírszint és az örökölt hajlam. - A nem kezelt magas vér­nyomás milyen betegségekhez vezethet?

Next

/
Oldalképek
Tartalom