Délmagyarország, 2001. május (91. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-09 / 107. szám

SZERDA, 2001. MÁJUS 9. MEGYEI TÜKÖR 7 Lamperth Mónika a Munka törvénykönyvéről Mellébeszél a kormány Az intézet kapuin átlépnek olykor az álmok Százhuszonnégyek szivárványa Zsűrizés Szegeden Munkatársunktól A megyében élő alkotók elismertségének elősegítésé­re kezdeményezte a Csongrád Megyei Közművelődési Ta­nácsadó Központ, hogy népi iparművészeti, iljetve ipar­művészeti zsűrizés legyen Szegeden. Az ötletet felka­rolta a Magyar Művelődési Intézet Iparművészeti Titkár­sága és a Képző-, és Iparmű­vészeti Lektorátüs is. így má­jus 28-án a Juhász Gyula Mű­velődési Központban értéke­li majd a szakértői zsűri a május 24-éig oda eljuttatott munkákat. A zsűrizett alkotá­sokat a hónap utolsó napján megnyíló kiállításon a nagy­közönség is megtekintheti. Új ötlet - közkincsként Főnökök a munkapadnál... Nálunk még újszerű- Front day elnevezésű akci­nek számító javaslattal óval. Eddig már több cég­állt elő a minap Szem- vezető társukkal beszélget­mári Lászlóné szegedi tek az ötletről, s mindenki vállalkozó. Azért ke- elfogadhatónak tartja gya­reste fel szerkesztősé- korlati kivitelezését is a ja­günket, hogy elmond- vaslatnak, ja: voltaképpen mi is a Hogy anyagi kárt okoz­lényege az általa java- nak-e esetleg a gyakorlat­solt és közkincsnek lan kezek a szolgáltatási szánt újdonságnak. Az vagy kivitelezési munka angolul Front day-nek során, arról nyilván ma nevezett, s Nyugat-Eu- még nem lehet nyilatkozni, répában már ismert el- Csak feltételezni. A lényeg járásban a felső me- azonban nem is ezen van, nedzsment egy napon hanem a már említett ta­keresztül azt csinálja, pasztalatszerzésen, amely­amit egyébként beosz- nek viszont felbecsülhetet­tottjai. len az értéke. Az akciót szeretnék mi­Kérdésünkre Szemmári nél hamarabb és minél szé­Lászlóné, aki egyébként lesebb körben beindítani. Szegeden takarítócéget Elsősorban a kis- és közép­működtető kisvállalkozó, vállalkozásokra gondolnak, elmondta, hogy például amelyeknél esetenként ko­egy általa irányított cégnél moly gondot jelent, hogy a kereskedelmi vezető, az , nem kerülnek közelebb igazgató, az ügyvezető - egymáshoz a vezetők és a veszi a „munkaruhát" és el- munkások. Ezt az akciót végzi a takarítási munkát, egyébként mindenki maga Hogy miért szükséges ez? szervezi meg a saját cégé­Mert így a cégvezetők kö- nél. zelebb kerülnek a dolgo- Most, amikor az EU­zókhoz, átérzik azok prob- csatlakozás küszöbén ál­lémáit, illetve az ügyfelek- lünk, ez kimondottan hasz­hez is, hiszen az aktuális nos, hiszen az európai part­problémákat jobban fel nerek az ilyen „apróságok­tudják mérni, később más- ra" is felfigyelnek, s nem ként intézkednek egy-egy egy készre sütött grillcsir­felmerülő és gyors megöl- két látnak bennünk, hanem dást igénylő kérdésben. igazi partnert, életképes, Arra a kérdésünkre, erős vállalkozást, véleke­hogy ez idáig csak Nyugat- dik Szemmári Lászlóné. Európában működik ez a Arról nem is beszélve, rendszer, vagy nálunk is hogy saját maga, tehát az van már példa erre, Szem- akcióban részt vevő cég mári Lászlóné elmondta, számára is kedvező hoza­hogy tudomása szerint még dékkal jár. sehol sem próbálkoztak a K. F. Aki szorgalmasan dolgozik, az gyarapíthatja zsebpénzét. (Fotó: Tésik Attila) A kútvölgyi, igen rossz állapotú intézet­ből közel egy évvel ez­előtt költözött Vásár­helyre a városi önkor­mányzat szociális ott­hona. Az új létesít­ményben jelenleg százhuszonnégy sú­lyos, közép és enyhe fokban akadályozott ember kap szállást, el­látást, munkát. Az ott­honlakók szép sporte­redményekkel is büsz­kélkedhetnek. Igazából csak a Kútvöl­gyön hagyott hatalmas ős­parkot sajnálták, egyéb­ként boldogan foglalták el új városi otthonukat a Hódmezővásárhely Me­gyei Jogú Város „Szivár­vány" Szakosított Otthoná­nak lakói. Kezdettől fogva oly annyira magukénak akarták érezni a szép, sár­ga épületet, hogy - a ke­resztszülőséget is óhajtva ­intézményneveket ajánlot­tak. Például egy hölgy Zol­tán Erikára keresztelte vol­na az otthont, aztán meg­született a Szivárvány el­nevezés, melyet az akkor kinevezett dr. Adorján An­dor igazgató, pszichiáter és addicctológus szakorvos is elfogadott. A név és a célok azóta jól megférnek együtt. Az intézet munkájáról, a lakók életéről érdeklődve megtudom, hogy immár százhuszonnégy, többnyire korábbi éveit is intézetben töltött, harmincöt éves át­lagéletkorú férfi és nő él a vásárhelyi, Klauzál utcai modern létesítményben ­egy, két és négyágyas szo­bákban elhelyezve. Az épületen kívül és belül is lehetőség van az aktív, mondhatni: felügyelten szabad életre, benne a kul­turálódásra, sportra és a honorált munkára. Ezzel persze nem mindig érik be az otthonlakók — jegyzi meg dr. Adorján An||or -; előfordult már, hógy a gondozottak - persze mindössze a zsebpénzzel gazdálkodva - az önálló életről, benne a tanyavá­sárlásról, tyúktartásról, bé­kés házastársi kávézgatás­ról, cigarettázásról álmo­dozva, rövid időre „elillan­tak" az intézetből, vásárlás céljából. Előfordult, hogy taxival szöktették meg a feleségnek kért fiatal lányt, ám rövid távollét után a ta­nyás gazda férjjelölt mégis meggondolta magát, és visszahozta mátkáját. - Az otthon lakói szá­mára előnyös, hogy ideke­rültünk a városba, mert in­nen szabad kijárása van az intézményben élőknek, kontaktusba kerülhetnek a mindennapi élettel, sokkal jobban ápolni tudják az emberi kapcsolatokat, mint izoláltan. Persze felügyel­jük a kintlétüket is. Este pedig kamerákkal világít­juk meg az épületet ­mondja dr. Adorján Andor. Az intézményen belüli élet, a lehetőségek szerint aktív időtöltésre ad lehető­séget. Az otthonlakók ­többek között - gépjármű­ben használatos illatosító­kat készítenek, különféle anyagokból díszeket, figu­rákat varrnak, a szegedi fo­nalfeldolgozóval kötött szerződés keretében példá­ul fonalat csévélnek, az in­tézmény Kútvölgy melletti kertjében kertészkednek. Hamarosan gyógynövényt is csomagolhatnak a gon­dozottak. Nagy figyelmet fordíta­nak a kulturális rendezvé­nyekre, aztán például alko­tótáborba mennek az ott­honlakók, vidám napokat (farsangot, nőnapot. Miku­lás- ünnepséget és kará­csonyt) rendeznek, nyaran­ta pedig a szabadtéri játé­kokat tekintik meg. - A megnyilvánulás má­sik területe: a sport - szö­gezi le az igazgató, érzé­keltetvén ezzel is a mozgás gyógyító hatását. - Az itte­ni sportpályán már megtar­tottuk az első regionális focirendezvényt. Idén há­rom hasonló lesz, az elsó május 25-én, Vásárhelyen, melyre az országból min­denhonnan érkeznek tíz-tíz fős csapatok. Ezenkívül te­niszezni szoktunk és igyekszünk felfejleszteni a tollaslabdajátékot. Az úgy­nevezett egyesített fociban pedig én is rendszeresen játszom. Nagy népszerűségnek örvend még az úszás és az atlétika - Bereczki Piroska foglalkoztató vezetésével. Nemrégiben például a sportminisztertől vehetett át kimagasló atlétikai telje­sítményéért szépen csillo­gó ezüst érmet Módra Fe­renc. Minden ilyen ered­mény méltán hirdeti az emberi akarat diadalát. Joó Erzsébet vező-e vagy sem számára. Az lenne egy modem ország törvényalkotásának a dolga, hogy védje a dolgozókat. A szakszervezetek elmondták a véleményüket. Nem véletlen, hogy tízezren mentek el a szakszervezeti megmozdu­lásra. - A szocialisták nem csak ezzel kapcsolatban kezde­ményezték ügydöntő nép­szavazás kiírását. Milyen aggályokat fogalmaztak meg még? - A Munka törvény­könyve pihenőidővel kap­csolatos rendelkezései mel­lett még négy, az emberek számára fontos kérdést ve­tettünk fel. A nyugdíjasok érdekében azt kérjük, hogy a nyugdíjemelésnél ne álta­lában az inflációt, hanem a nyugdíjaskosár (azaz döntő többségben az élelmiszerá­rak) emelkedését vegyék figyelembe. A fiatalok szempontjából elérkezett­nek látjuk az időt, hogy törvény szülessen arra: leg­később 2005-ig megszűn­jék a sorkatonai szolgálat. És azt is szeretnénk, hogy a magyar pályakezdők kö­zel azonos eséllyel jelenje­nek meg a munkaerőpia­con, ezért az érettségivel együtt kötelezővé és ingye­nessé tennénk a nyelv-, az európai uniós szabványnak megfelelő számítógép-ke­zelői és a gépjármű-vezetői vizsgát. Ha a pártunk 2002-ben kormányra kerül, majd újragomboljuk a most félregombolt tör­vényzakókat. Korom András Szívvidámító kiállítás nyílt a Corvin Mátyás Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Szakközép­, Szakmunkásképző Is­kolában, a vásárhelyi intézmény jelenlegi és volt diákjainak, oktató­inak munkáiból. A tár­lat érzékelteti: az isko­lához kötődő kiállítók nem csak szakmailag tudnak kitűnő teljesít­ményt nyújtani. A megnyitón - ahol Pó­táriné dr. Hojcsi Zsuzsanna és Bocsor Ede igazgatóhe­lyettesek is jelen voltak ­Libor Laura verssel, Kiszel Tibor hegedűn, Béni Csaba gitáron működött közre. Dr. Dömötör János nyugalma­zott múzeumigazgató meg­nyitóbeszédében kifejtette: örvendetes, hogy a vizuali­tás ismét egyre inkább teret kap a gondolatiság ábrázo­lásában. Az alkotók szemléletmód­Kiszolgáltatottá tette a Munka törvénykönyve módositása a magyar munkavállalókat - állítja Lamperth Mónika, a Ma­gyar Szocialista Párt or­szággyűlési képviselője lapunknak adott interjú­jában. - Milyen a mai magyar munkavállalók helyzete? - Országgyűlési képvise­lőként azt tapasztalom, hogy az emberek nagyon kiszol­gáltatottak a munkahelyükön, hiszen sok helyen nem mű­ködik, nem elég erős a szak­szervezet. A munkaadók per­sze erősek. A munkavállalók érdekeinek érvényesítésére, pihenőidejük megvédésére ma is szükség van. - Az országgyűlési többség elfogadta a Munka tör­vénykönyve módosítását. - Nyolc fejezetével mi is egyet értünk, de a kilencedik­kel, melyben a foglalkoztatá­si és a pihenőidővel kapcso­latos szabályok vannak, nem. - A kormánypártok ez ügyben az Európai Unió normáit emlegetik. Mi az MSZP álláspontja? - A kormánypártok kitű­nően értenek ahhoz, hogy el­nagyoljanak fontos részlet­kérdéseket, hogy sikerpropa­gandának állítsanak be min­dent. Ugyanakkor a munka­helyeken az emberek ponto­san tudják, miről is van szó. Például az a szabály, hogy éj­szakai pótlék csak akkor jár 22 óra után is, ha az illetőt legalább két órát dolgoztat­ják. Az a munkavállaló, akit „csak" éjjel fél 12-ig dolgoz­tatnak. s ezért nem kap pótlé­kot, pontosan meg tudja ítél­ni, hogy ez a jogszabály ked­Lamperth Mónika: „Ha az MSZP kormányra kerül, újragomboljuk a kabátot, korrigáljuk a törvényeket." (Fotó: Tésik Attila) hatók a kiállításon? Kabódi Helén kisplasztikája - pél­dául - éppúgy magához vonzza a figyelmet, mint Ka­bódi Istvánné Nagy György Ilona festményei, a Gombo­lyag szakkör hímzései. Ros­tás Anita rajzot és papírhaj­togatást együttesen alkalma­zó munkája, Kunos Róbert rajzai, Verók András prepa­rált csukafejei és így tovább. Sárai Rita miniatűr, rendkí­vül dekoratív képei különö­sen fölhívják magukra a fi­gyelmet. Versek is olvashatók a be­mutató keretén belül, töb­bek között Libor Laura - aki versmondóként is rendkívü­li kifejezőkészséggel vett részt a rendezvényen —, Ju­hos Diána és Kádár Kata tol­lából. Diákoknak, szülők­nek, érdeklődőknek, a szép­ség minden rendű-rangú kedvelőinek egyaránt figyel­mébe ajánlható a Corvin-ki­állítás. F. Cs. Diákok, tanárok - rajzzal, verssel, zenével Corvin-kiállítás Vásárhelyen A Corvin Mátyás középiskola diákjai nem csak szakirányban jeleskednek. (Fotó: Tésik Attila) ja különböző, ugyanakkor a legfontosabb az: a mű létre­hozója saját örömét átruház­za a befogadóra, s utóbbiban érzéseket, gondolatokat, kér­déseket indukál, válaszkere­sésre készteti — mondta dr. Dömötör János. S hogy kiknek művei lát-

Next

/
Oldalképek
Tartalom