Délmagyarország, 2001. április (91. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-06 / 81. szám

PÉNTEK, 2001. ÁPRILIS 6. SZEGED 9 Jobb a helyzet, mint Hollandiában? Tisza-parti postaszá m ta n A törvényi előírás szerint Szegeden tiz posta is elég lenne. Ezzel szemben húszat üzemeltet a Szegedi Postaigazgatóság. S bár a város polgárai közül mégis többen panaszkodnak a postai szolgáltatásokra, nagyobb fejlesztési program nem rajzolja át a csongrádi megyeszékhely postatérképét. Csupán Felsővároson nyílhat a jövőben új szolgáltatóhely - tudtuk meg Tóth László igazgatóhelyettestől. Kevés olyan szegedi él Csongrád megye székhelyén, aki ne próbálta volna már ki, milyen is a hangulat a Széchenyi tér nagypostán (postásul: Szeged l-es postahivatal) csúcsforgalom idején. Az ablak előtt toporogva aztán oly jókat lehet vitatkozni a várakozásra ítélt sorstársakkal - miért nem épül több posta Szegeden? No, meg arról, vajon miért mindenki a város központjában akarja befizetni csekkjeit, feladni leveleit, hizlalni, vagy éppen megkopasztani betétkönyvét. A főtérig utaznak Persze postaügyben nem csak sorban állás közben fogalmazódnak meg panaszok. Jómagam városházi képviselőtől éppúgy hallottam már a kérdést - „Mikor kapnak végre új postákat a lakótelepek?" -, mint buszra várakozó nyugdíjas nénikétől. „Mégiscsak felháborító, hogy a Csillag térről a város főteréig kell utaznom azért, hogy feladjak egy ajánlott levelet. Hogy nem veszik már észre a posta vezetői, hogy Tarjánban, Felsővároson többen laknak mint hat faluban. s megérdemelnénk már mi is egy postát?" - dühösödött a nagymama. - A Magyar Posta ellátási kötelezettségét egy jogszabály, mégpedig az 1992. évi XLV-ös törvény írja elő. Ez azt mondja ki, hogy minden, 600 lakosnál nagyobb településen legyen posta, míg a 20 ezresnél nagyobb városokban 20 ezer lakosonként kell üzemeltetni egy-egy postát. Csongrád megyében nemhogy betartjuk a törvényi előírást, de még a jogszabályban megköveteltnél is több szolgáltatóhely fogadja az ügyfeleket. Szegeden például 17 posta, egy fiókposta és két kirendeltség áll a lakosság rendelkezésére. Vagyis - megítélésünk szerint - Csongrád megye székhelyén nem indokolt nagyobb postafejlesztési prog-. ramot indítani - válaszolt a több postát hiányoló felvetésekre Tóth László, a Szegedi Postaigazgatóság hálózatüzemeltetési igazgatóhelyettese. Öt helyett kettő Elmondta azt is: Hollandiában, amely ugyebár az Európai Unió egyik legfejlettebb tagállama, olyan ajánlás fogalmazódott meg: öt kilométeres körzetenként kell nyitva tartani egy-egy postahivatalt. Szegeden pedig, a dolgok jelen állása szerint, egyetlen olyan pontot sem lehetne megjelölni, ahonnan két kilométernél többet kellene utaznia az ügyfélnek ahhoz, hogy benyithasson valamelyik postára. - Természetesen mi is azt szeretnénk, ha minden lakókörzet polgárai csak megelégedéssel beszélnének munkánkról - fogalmazott Tóth László. - Éppen ezért nyitottunk az elmúlt években két kirendeltséget is a nagy. bevásárlóközpontokban (Tesco és Cora). Ám arra nincs lehetőség, hogy például Makkosház saját postahivatalt kapjon, amikor a Csongrádi sugárút túloldalán, a postatorony tövében korszerűen felszerelt hivatal áll az ügyfelek rendelkezésére. Tarjánban sem indokolt új posta nyitása, hiszen az Olajbányász téren üzemelő Szeged VlII-as posta néhány perc alatt elérhető a lakótelepen élők számára. Változnak a szokások - Az már más kérdés beszélt a fejlesztési lehetőségekről az igazgatóhelyettes -, hogy Felsővároson nagy forgalomra számíthatna egy új posta. Éppen ezért szerepel is a terveink között egy posta berendezése, mégpedig a volt posta-MÁV óvoda épületében, pár méternyire a Szilléri sugárúttól. Fel is vettük a kapcsolatot választókörzet városházi képviselőjével, Bénák Lászlóval. A jövőben egy tulajdonjogi vitás kérdésnek kell eldőlnie a vasúti társaság és a posta között ahhoz, hogy az egykori óvoda területén oktatási központ és posta létesüljön, s pénzt kell kapnunk ezek megvalósításához. Ami pedig a nagyposta zsúfoltságát illeti: örömmel tapasztaljuk, hogy változnak a szegediek szokásai, egyre többen keresik fel a kisebb postákat, azokat a hivatalainkat, amelyek közelében könnyebben találnak maguknak parkolót, így aztán felméréseink azt mutatják, hogy a Szeged l-es hivatal forgalma nem nő tovább, s csupán a csúcsidőszakokban kényszerülnek némi várakozásra az ügyfelek. Bátyi Zoltán Csend és nyugalom a szegedi nagyposta előtt. Odabent nagyobb a forgalom. (Fotó: Schmidt Andrea) A kereskedők csak egyszer költöznek Bérleti díj: a határ a csillagos ég Megnyugtatta a Mars téri kereskedőket a rekonstrukció úgynevezett B változata, vagyis az, hogy a nemzetközi vásár területén építik fel az új elárusító házikókat, pavilonokat, hozzák tető alá a piacot és a csarnokot. így ugyanis csak egyszer kell költözniük, és akkor már a végleges helyükre. Az viszont változatlanul álmatlan éjszakákat okoz számukra, hogy nem tudni, mikor kezdődik az átalakítás, mennyibe kerül egy pavilon, és mekkora lesz a bérlet dij összege. A Csongrád megyei kereskedők érdekképviselete, a Kisosz azóta vesz részt a Mars térrel kapcsolatos összes tárgyaláson, amióta az átépítés első változata napvilágot látott. Mára a kereskedők legnagyobb örömére az úgynevezett A változat véglegesen süllyesztőbe került (eszerint a nemzetközi vásár területére költözött volna a buszpályaudvar, a piacterület átépítésének idejére pedig az árusoknak át kellett volna pakolniuk a Rénó helyére, majd újra vissza). A B variáns immáron elejét veszi a legtöbb bosszúságnak: a pályaudvar a helyén marad, a piactér bővül, a nemzetközi vásár helyén esztétikus földszintes házakat építenek. Dr. Martonosi István, a Kisosz megyei titkára tavaly november óta szinte hetente tanácskozik a Mars téri vállalkozók nevében a témával foglalkozó bizottságban. - Az eltelt időszakban öt budapesti és kilenc nagyvárosi piacon jártunk, hogy jó és rossz ötleteket egyaránt magunkkal hozzunk mondta Martonosi. - Ezeknek a látogatásoknak köszönhetően most már szinte biztosak vagyunk benne, hogy például az asztalos piacnak is fedettnek kell lennie, vagy hogy a ruhapiacnak meg kell őriznie a vásári jellegét - még az exkluzívabb környezetben is. A Kisosz azt is tudomásul vette, hogy a vevőktől kezdve a tervezőkön keresztül a környezetvédőkig sokféle érdeket kellett egyeztetni, Mars tér - jelen időben. A mai döntések ötven évre szólnak. (Fotó: Gyenes Kálmán) ezért bizonyos kérdésekben hajlott a kompromisszumokra. „Noha mindvégig a saját brancsomat védtem" - tette hozzá a megyei titkár. Nagy eredménynek tartja azt, hogy a rekonstrukció első szakaszát a jelenlegi nemzetközi vásár helyén a kereskedők épületeinek felhúzásával kezdik, így ők mindaddig a helyükön maradva árusíthatnak. Amiatt viszont komolyan aggódnak, mekkora összeggel kell hozzájárulniuk a felújításhoz, hogy a felépítményen kívül (ami az ő tulajdonuk marad, adhatóvehető, örökölhető) mennyi pénzzel kötelesek hozzájárulni többek között a közművek cseréjéhez. - A várostól olyan ígéreteket is kaptunk - mondta dr. Martonosi István -, hogy a költségvetésben a kis- és középvállalkozók részére elkülönített összegből kamatmentes hitelt vehetünk föl. Arról is szó van, lelakhatjuk a beruházás összegét, mivel „betudják" majd a bérleti díjba. De a kereskedők legnagyobb félelme az, hogy azokért a négyzetméterekért, amelyeket a felépítmény elfoglal, mekkora bérleti díjat kell fizetniük. Jelenleg 750 forint plusz áfát kérnek tőlük négyzetméterenként havonta, a pletykák szerint azonban a város éhségének csak a csillagos ég szabhat határt. Csányi Imre zöldséget és gyümölcsöt árul a Mars téren, s leginkább az zavarja, hogy „zöldségvonalon" hetente változnak az elképzelések. - Hogy mitől félünk? Szinte mindentől, mivel írásban még semmiről sem értesítettek bennünket. A huzavona már tíz éve tart, azóta nem merünk beruházni, még festeni se. Azt várjuk, kapjunk valamiféle garanciákat a jövőnket illetően. Tóth Péter autó- és motoralkatrészeket árul évtizedek óta a Cserzy Mihály utcához közeli területen. - A legújabb variáció már közelebb áll hozzánk, mint a korábbiak. Szeretnénk, ha megmondaná már valaki, mikor, hol, mennyiért, milyen feltételekkel árusíthatunk. Farkas László, aki felsőruházati cikkekkel kereskedik, kéri: a döntéshozók vegyék figyelembe, hogy a Mars térre mindig is azért jöttek az emberek, mert itt olcsón lehetett vásárolni. Ám a jövőben csak akkor tudják elérhető áron kínálni a portékáikat, ha az építményeket sem rózsadombi négyzetméterárakon építik fel. - Őrizzék meg a piac jellegét, hiszen a Mars tér nem a Kárász utca! - tette hozzá. - A többi kereskedővel együtt azt tervezzük, ingatlanfejlesztő társaságot alapítunk, hogy a várossal egységes területhasználati szerződést írjunk alá, s hogy írásban rögzítsük a bérleti díjakat. - Egyedül annak örülünk - fogalmazta meg sokak véleményét Vida János, a csarnokban élelmiszert árusítók képviselője -, hogy legalább meghallgatnak bennünket, kíváncsiak a véleményünkre. Az viszont már most látszik, tervezni nem lehet, egyszer csak hirtelen szólnak majd nekünk, gyerekek, két hónap múlva tegyétek le a pénzt... Fekete Klára Mi a véleménye a Mars tér átépítéséről? Buborék Lajos nyugdíjas kereskedő: - Nem a legjobb megoldás, a jelen helyzetet megfelelőnek tartom. Összehívták a kereskedőket a tervezett változtatások miatt, úgy vélem, nem feltétlenül ez az egyetlen kiút. Az árumozgatás ugyanis lehetetlenné válik. Ha pedig áthelyeznék a piacot a Cserepes sorra, ki menne oda ki? Tóth Ildikó termelő: Szükségesnek tartom, de nem mindenáron. A változások valószínűleg zűröket fognak okozni, a buszpályaudvar ittléte mind a vásárlók, mind az eladók szempontjából kiemelkedően fontos. Ha a piacot elkülönítik a pályaudvartól, megnehezítik a vidéki árusok és vásárlók helyzetét. Ács Pál nyugdíjas: Amennyiben korszerű lesz az átépített pályaudvar, úgy ésszerűnek és célszerűnek tartom. Szeged pedig, mint regionális központ, már csak a román és a jugoszláv forgalom miatt is köteles egy praktikus és modern pályaudvart az utasok rendelkezésére bocsátani. Dudás Márta tanuló: Naponta megfordulok az állomáson és úgy vélem, szükséges az átalakítás, hisz sokszor dugó alakul ki. akadályozva ezzel az egész tér forgalmát. Az állomás állapotával, tisztaságával sem mindig vagyok megelégedve, úgy gondolom, fontos lenne ezt is megoldani.