Délmagyarország, 2001. április (91. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-28 / 99. szám

^JSHBSSggligUgK^t^^aS^^SMg^l,. A DÉLMAGYARORSZÁG MELLÉKLETE A SZEGED! ÖNKORMÁNYZAT MEGBÍZÁSÁBÓL IIV ALATT Új köntösben A kától szombatonként jelenik meg mellékletünk-A To­1 r I rony alatt. De nem csak ez a változás adódik önkor­mányzati magazinunkban, hanem más egyéb is. A „Torony" ugyan továbbra is Torony alatt lesz, de immár 4 oldalon és színes köntösben, új fejléccel, impresszummal. Ez a változások egyik része. Mi azonban szeretnénk a Kedves Olvasónak tartalmi újítással is szolgálni. Jelesül az­zal, hogy az eddigiek mellé még érdekesebb, figyelemre számot tartó, minden szegedit érdeklő és érintő kérdéseket feldolgozni. Az időszerű jegyzet mellé aktuális helyi törté­nésekről tudósítunk, jeles szegedi személyiségek, de a „min­dennapok emberének" a portréit is közreadjuk majd. Meg­szólaltatjuk azokat, akik Szegedre látogatnak, s megkér­dezzük a véleményüket városunkról. Tanulni akarunk/tu­dunk így tőlük. Nem hanyagoljuk majd el a testvér- és part­nervárosi kapcsolatok folytán kialakult együttműködés ered­ményeinek, emberi kapcsolatainak a bemutatását sem. Tu­dósítunk a közgyűlésekről, azok határozatairól, felsoroljuk azokat a problémákat, amelyeket a polgárok vetnek fel az ingyenes zöld számon. Végezetül pedig jó néven vesszük azt is, ha észrevételeikkel, javaslataikkal „építenek" bennünket. Ezzel tevőlegesen is segítik a munkánkat. Ha ezt teszik, kö­szönettel vesszük. PyGZ/UC-­Bartha László polgármester szerint Visszakapaszkodtunk Európa térképére Mások rólunk Szegediek sikere Németországban A közelmúltban Németor­szágban vendégszerepelt a sze­gedi Szeghy Endre Pedagógus Női Kar, ahol - elsősorban Ma­inz környékén - több koncertet is adott. A napokban megérke­zett az ottani helyi lap értékelő írásai, amelyet nagy örömmel teszünk közzé, annál is inkább, mert a szegedi hölgyek és dr. Mihálka György karnagy sikeré­ről szólnak. A német kolléga Két hölgykórus óriási sikere címmel az alábbiakat írja az arzbachi templomban lezajlott koncert­ről: Az arzbachi templomban magyar és koblenzi hölgyek nagy mesterek műveit énekel­ték. A Szent Péter és Pál-temp­lomban igen nagy számban megjelent haligatóságnak kitű­nő lehetősége adódott arra, hogy két, nemes versenyre ké­szülő női kórust „zenei tette­in" lemérje: a dél-magyaror­szági Szeged vendégkórusát és a szomszédos Koblenz női kórus együttesét. A templomot koncertterem­mé alakították át, de az egy­házközösség tanácsa a böjti időszakra való hivatkozással arra szólított fel, hogy kizáró­lag egyházi énekeket vegye­nek fel a műsorra. A hallgató­ság viszont kevésbé gondol­kodott „egyházi évszak" sze­rint: hangosan ünnepelte a ze­nén keresztül megjelenített ke­resztény hitnyilatkozatokat. A koblenzi Barbara Nőst Vokál Együttes az ének-pedagógus­nő tanítványaiból áll össze. Nem könnyű vállalkozás a ko­rábban szólóénekre szétválasz­tott hangokat újra egy kórus­ba integrálni. Barbara Nöst­nek ez sikerült, a hangzás ugyanis messzemenően har­monikus volt. Nagy lelkesedéssel énekelték Croce, Prátorius, Gyrowetz, Verdi és Mendelssohn- Bart­holdy kórusműveit. Fülbemá­szók mind, csak dinamikailag nem differenciáltak. A mo­dernnek számító André Caplet és Maurice Duruflé műveinek visszaadását érdemes kiemel­ni, melyeket a kórus brilián­sán énekelt. A szegedi Pedagógus Ének­kar Magyarországról érkezett. Sajnálatos, hogy egy ilyen ma­gasan kvalifikált együttes a magyar folklórból nem adha­tott elő egyetlen számot sem. Ehelyett a lelkes hallgatósá­got egész sor magas színvona­lú zenével szolgálta ki, még­hozzá Bach, Hándl, Brahms, Mozart, Rossini és Gounod al­kotásaiból. Szinte minden má­sodik kórusműben előfordult szólószám is, amelyeket kitű­nően iskolázott hangú éneke­sek adtak elő. Gounod Ave Mariájának szólóénekesét pél­dául állva ünnepelte a közön­ség. A távolról kísérő orgonával való együttműködés csak tűr­hetően sikerült. A helyi próba nélküli előadás így nagy me­részség volt. Csak az előadás végén ka­pott a közönség ízelítőt a kor­társ magyar kórusirodalomból. Kocsár és Kodály Zoltán egyhá­zi művei csak utalás szintjén mutatták be a gazdag magyar kóruszenei választékot. Ebből szívesen hallottunk volna töb­bet, de a vendégek valószínű­leg arra gondoltak, hogy ven­déglátóik iránti tiszteletből a hangsúlyt a német komponis­ták műveire helyezik. A nemze­ti és a nemzetközi kórustalál­kozókon többszörösen kitünte­tett női kart alapítója vezette: dr. Mihálka György professzor, egy kitűnő kóruspedagógus, hangképző és dirigens, aki egy­üttesét az igényes koncert alatt mindvégig szuverén módon vezette. Dr. Günther Obst, Arzbach Rhein-Lahn Zeitung (Rajna-Lahn Újság) Jegyzők fóruma DM-információ A Jegyzők Országos Szövetsé­gének Csongrád Megyei Szerve­zete ma, szombaton tartja tiszt­újító közgyűlését Szegeden. A városháza dísztermében 10 óra­kor kezdődő fórumon várható­an szó lesz a köztisztviselői tör­vény módositásáról szóló javas­latról. Csaknem három éve a jelenlegi összetételében tevékenykedik a szegedi önkormányzat, élén dr. Bartha László polgármesterrel. Mi­ként értékeli a város első embere az elmúlt időszak munkáját és eredményeit? Mennyire sikerült Szegedet „eladni" a világban és itthon? Milyen elvárásokat támaszt még magával szemben a város az elkövetkező időszakban? Megújult és bővült terjedelemben megjele­nő mellékletünk első számában ezekre a kérdésekre (is) választ kértünk a polgármestertől. - Az elmúlt három évben a szegedi önkormányzat az ön irányításával tevékeny­kedett. Hogyan értékeli a városnak ebben az időszak­ban elvégzett munkáját? - Nem könnyű összefoglalni és minősíteni ekkora időszakot. Az első szakasznak feltáró jelle­ge volt: meg kellett állapíta­nunk, hogy mit örököltünk az előző vezetéstől. A következő­ben a terveket készítettük. Az azt követő időszakot, s ez a je­lenre is vonatkozik, a megvaló­sítás fázisának nevezhetjük. Pél­daként említhetném a Klauzál tér-Kárász utca felújítását, a Stefánia park befejezését. De ide tartozik a kongresszusi köz­pont építése, amelyre kijelölt területünk van már, továbbá a repülőtér újbóli tulajdonba vé­tele, a belvárosi paloták csino­sítása, a sportcsarnok rehabili­tációja is. Sok munka kezdő­dött el az elmúlt időszakban, s ezek nagy többsége még az idén befejeződik. - Ugyanakkor egyesek azt kifogásolják, hogy ezekkel a munkálatokkal párhuza­mosan a város ipara leépül, sok ember az utcára kerül... - Akik ilyet mondanak, azok egyoldalúan tájékozódnak. Va­lós tény, hogy 2000-ben hat­százzal több új munkahely jött létre, mint szűnt meg! Igaz, nem multinacionális cégek te­remtik meg ezt a lehetőséget, hanem a szegedi kis- és közép­vállalkozók. Ez pedig azt jelen­ti egyben, hogy erősödnek a vállalkozók, aminek én kifeje­zetten örülök, bízván abban, velem együtt mások is. A mun­kanélküliségi ráta egyébként Szegeden alacsonyabb, mint az országban. - A város az elmúlt időszak­ban többször is bemutatko­zott a magyar és külföldi nagyvárosokban. De meny­nyire sikerült „eladnia " ma­gát? - A közelmúltban Bécsben tartottunk egy prezentációt. Már meg is van az első eredmé.­nye ennek a bemutatkozásnak: egy osztrák befektető bécsi tí­pusú kávéházat épít Szegeden. Ezek ugyan csak a kezdeti lépé­A polgármester fontosnak tartja a szegediek sokoldalú, tárgyilagos tájékoztatását. (Fotó: Miskolczi Róbert) sek, de utánuk következnek a többiek, a fajsúlyosabbak. Em­líthetném a montenegrói ten­gerpartot, Kotor városát is, vagy a horvátországi Dubrovnikot, amelyekkel szintén szoros kap­csolatokat teremtettünk. Mon­tenegróban az a pojitikai cso­portosulás győzött, amely most is hatalmon van. A kotoriakkal már aláírtunk egy szándéknyilat­kozatot, amely a gazdasági együttműködésről szól, a jövő­ben ez a gyakorlatban is életre kelhet. Nagy lehetőségeket rejt magában a horvát kapcsolat is. - Nemzetközi megmérette­tésben a stabilitási konfe­renciák kifejezetten kedve­ző hatással voltak a város­ra. Ön hogyan értékeli e te­vékenységet? - Úgy fogalmaznék, hogy: a szegedi folyamatnak köszönhe­tően visszakapaszkodtunk Eu­rópa térképére! Ennek már van­nak leágazódásai is. Például a biztonságpolitikai központ ál­tal szervezett tanácskozások szintén nagy visszhangot válta­nak ki nemzetközi berkekben. A régióközponttá válásunkhoz egyébként most teremtődtek meg a kedvező feltételek, ame­lyekkel élnünk kell, éppen az említett tevékenység által. - Ünnepek előtt állunk. Ön a napokban azt a kifejezést használta, hogy „ünnepein­ket kivittük az utcára". Az ön olvasatában mit jelent ez a megfogalmazás? - Egészen pontosan Szeged napjára gontoltam. Tíz éven keresztül ünnepelt a város a díszteremben, ünnepi közgyű­lés keretében. Ekkor osztották ki a városi elismeréseket, de ez­zel le is zárult az ünnepi alka­lom. A szegediek, a lakosság mitsem érzett az ünnepi han­gulatból, kimaradtak a rendez­vényekből. Tavaly először pró­báltunk olyan rendezvénysoro­zatot kialakítani, amely min­den szegedi számára elérhető volt. Ezt idén is megismétel­jük. De újítást is eszközöltünk. Bevisszük az iskolákba az ün­neplést. Az általános és közép­iskolákban vetélkedőket ren­dezünk Szeged ismeretéből. A cél: ismerje meg a diák a várost, ahol él, ahol tanul és szórako­zik. Hogy jobban szeresse, mint eddig. - A közelmúltban azt hí­relték, hogy hamarosan megnyílik testvérvárosunk­ban, Szabadkán, a magyar főkonzulátus, s önt sze­melték ki főkonzulnak. Mi igaz ebből? - Ezt velem is munkatársaim közölték, akik olvasták az in­terneten... Örülök neki, hogy a közeljövőben valóban meg­nyílik ez a magyar diplomáciai képviselet, hiszen ez kifejezet­ten kedvező minkét ország szá­mára. Remélhetőleg Szeged­nek is lesz olyan szerepe az ügyben, hogy a párját a mi vá­rosunkban tudjuk megnyitni. - Polgármester úr, a Dél­magyarország és az önkor­mányzat együttműködésé­nek egyik „hozadéka" a megújuló és bővebb terje­delemben megjelenő A To­rony alatt című melléklet. Hogyan értékeli ezt a kap­csolatot az önkormányzati tájékoztatás fejlődése szempontjából, valamint a város polgáraival való kom­munikációban? - Mindenféleképpen indo­kolt a város számára, hogy meg­felelő rendszerességgel bemu­tassa az általa végzett tevékeny­séget, valamint az itt zajló tör­ténéseket. Olyan hírharangot adjunk az emberek kezébe, ami lehetővé teszi számukra, hogy tájékozottak legyenek a szege­di eseményekről. Jó döntés a melléklet szombati megjelen­tetése, hiszen az emberek akkor érnek rá többet olvasni, lapoz­gatni az újságot. Régóta várt igényt elégítünk ki A Torony alatt bővítésével. Mivel a Délma­gyarország felajánlotta szá­munkra a lehetőséget, mi élni kívánunk vele. Megítélésem sze­rint így valóban hatékony mó­don tudjuk majd tájékoztatni a lakosságot a legfontosabb és a mindannyiunkat érintő kérdé­sekről, hiszen a lap szakmai fel­készültsége, színvonala lehető­vé teszi a pontos, tárgyila­gos információrámlást a város­ban. K. F. Magyar-lengyel kapcsolatok Munkatársunktól „Közös lobogó alatt - Ma­gyar-lengyel történelmi kap­csolatok a 19. század máso­dik felében" címmel rendez­tek vetélkedőt a szegedi De­ák Ferenc Gimnáziumban. A szegedi lengyel kisebbségi ön­kormányzat támogatásával és finanszírozásával lezajlott ver­seny első helyezett csapatá­nak tagjai, Dvoracskó Gabri­ella, Komlódi Szvetlana, Mu­csi Nóra és Serfőző Zsuzsa ju­talma egy lengyelországi uta­Esély a Stabilitásra elismerése Munkatársunktól A megyei jogú városok szö­vetsége integrációs bizottságá­nak minapi nyíregyházi ülésén jelentős elismerésben részesítet­ték a szegedi székhelyű Esély a Stabilitásra Alapítványt. A testü­let tagjai először is elismerésüket fejezték ki Szeged városának, amely két évvel ezelőtt létrehoz­ta ezt a közalapítványt. A kura­tóriumnak pedig azt a munkát köszönte meg, amellyel hozzájá­rult a jugoszláviai demokratikus változásokhoz, s az EU-térségbe­li stabilizációs törekvésekhez. A fenti hír kapcsán felkerestük dr. Mécs Lászlót, az Esély a Sta­bilitásra Alapítvány kuratóriumá­nak elnökét, aki a következőket mondotta lapunknak: - Nagyon jólesik az elismerés, hiszen ez azt bizonyítja, hogy munkánk nem volt hiábavaló. Voltaképpen azt a tevékenysé­get méltányolták az integrációs bizottság tagjai, amelyet az el­múlt időszakban a délszláv tér­ség demokratizálódásáért kifej­tettünk. Célunk azonban, hogy a jövőben is töretlen hittel foly­tassuk munkánkat, hiszen a ju­goszláviai demokratikus fordu­lat után is van bőven tennivaló déli szomszédainknál. Minde­nekelőtt az infrastruktúra fej­lesztésében, a közigazgatás és az önkormányzatiság rendszeré-, nek jobbításában. Mindez azon­ban anyagi erőforrásokat igé­nyel. Ennek előteremtésén mun­kálkodunk majd a jövőben is. Szeretnénk továbbá - a leg­utóbbi szegedi stabilitási konfe­rencia utalásait figyelembe véve - azon munkálkodni, hogy a testvérvárosi kapcsolatok, az eurorégiós térségi fejlesztések a mi hathatós segítségünkkel va­lósuljanak meg és működjenek eredményesen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom