Délmagyarország, 2001. április (91. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-27 / 98. szám

PÉNTEK, 2001. ÁPRILIS 27. A VIRÁG-ÜGY 9 Virághék Virágja Munkatársunktól Az új Zsótér-ház földszintjén először 1874-ben nyitott cuk­rászdát Allemann Já­nos. Ezt vették át a te­mesvári Virágh testvé­rek 1922-ben. Róluk kapta a nevet a patinás szegedi cukrászda. Vi­rághék az eklektikus stílusú új Zsótér-ház­ban a kor ízlésének megfelelően rendezték be a cukrászdát. A vi­lágítást velencei csillá­rok adták, aranyozott asztalok és székek szol­gálták a vendégek ké­nyelmét. S hogy meny­nyire becses volt a cuk­rászda bútorzata, bizo­nyítja, hogy egykoron még a polgármester is a Virágh berendezése­it kérte kölcsön egy-egy komolyabb fogadás­ra. A Virágh cukrászda néhány év leforgása alatt Szeged legelő­kelőbb helyévé vált. Elsősorban desszert-, bonbon- és fagylalt-kü­lönlegességeivel szer­zett magának hírnevet. A Virágh testvérek ál­landó szakmai kapcso­latot tartottak a buda­pesti Gerbaud cukrász­dával, s készítménye­ikkel felsorakoztak az országos élvonalba. A temesvári születésű testvérpár a vidék leg­jobb cukrászdáját mű­ködtette az 1950-es ál­lamosításig. A hetvenes-nyolcva­nas években már lát­szott: a Virág cukrász­da üzemrésze zsúfolt és elöregedett. Leáldozqjt a patinás cukrászda fénykora. Talán emi­att, talán más okból, de 1991-ben futótűzként terjedt el a hír Szege­den: a Virágból autó­szalon lesz. A hírre megmozdult a város la­kossága, sőt még parla­menti képviselők is. Ki­rály Zoltán interpellá­ciót nyújtott be a par­lamentben, amelynek nyomán profilkötöttsé­get írtak elő a privati­zációban a cukrászdá­ra. Az országosan is is­mert cukrászmesterek, a soltvadkerti Szer­vánszky testvérek 1992-ben vásárolták meg a Virág cukrászda bérleti jogát. a május 21-i, lehetséges nyitásig Kis és nagy cukrászdahistória A Virág újkori története eseményekben gazdag. A patinás szegedi cukrász­dát az 1999. október 4-i bezárása óta már többen és többször szerették vol­na megnyitni, mindeddig sikertelenül. Lapunk a fent említett nap óta nyomon kiséri a Kis és Nagy Virág sorsát. Alább a cukrász­dákkal kapcsolatos leg­fontosabb történésekről adunk időrendi áttekin­tést. 1999. október 4.: Szervánszky László, a Virág tulajdonosa egyetlen éjszaka alatt kipakolja a cukrászdát. A városban olyan pletykák kelnek szárnyra, miszerint a cégve­zetőt megfenyegették, s emiatt hagyta el gyorsan Szegedet. A patinás cukrászda ajtajára egy papírtálcán a következő feli­ratot függesztik ki: Elnézést kérünk, de határozatlan ideig zárva tartunk! 1999. október 5.: Szervánszky László „mun­kásgyűlésen" vesz búcsút az alkalmazottaitól, amelyen meg­jelenik Bartha László polgár­mester és Tímár László gaz­dasági alpolgármester is. Szer­vánszky elmondja a sajtónak: „Bárki jön is utánunk, nagyon nehéz dolga lesz. A Virág csak kívülről tűnik vonzónak, belül már rengeteg gondot rejt. Én pedig nem jöhetek vissza Sze­gedre, de ezek után már nem is akarok." Ugyanezen a napon Bartha László egy sajtótájé­koztatón kijelenti: a város ve­zetése minden erejével azon lesz, hogy Szeged védjegye, a Virág cukrászda továbbra is Virág cukrászdaként működ­jön tovább. • 1999. november 11.: Tímár László egy, vele ké­szült beszélgetésben elmondja: „Bárki bármit is híresztel arról, hogy kié lesz a Virág, a város csak egy tőkeerős cégnek fog­ja - vélhetően pályázat útján ­odaadni a cukrászdát." A gaz­dasági alpolgármester abban bízik, hogy gyorsan találnak legalább átmeneti megoldást az ügyben, s karácsonykor már a Virágban tud kávézni. 1999. december 19.: Zárt ülésen döntést hoz a közgyűlés arról, hogy száze­zer forintos négyzetméteren­kénti áron visszavásárolja Szer­vánszky Lászlótól a Kis Virág bérleti jogát. 2000. január 14.: „Otthon ittam meg a kará­csonyi kávémat" - nyilatkoz­za Tímár László. A gazdasági Boldog békeidők. Amikor a Virágban még élet volt. (Fotó: Schmidt Andrea) alpolgármester elmondja, hogy Virág-ügyben nem sikerült előre lépni, továbbra is egyez-' kednek a volt tulajdonossal. Tímár közli: kész forgatókönyv van arra az esetre is, ha nem születik gyorsan egyezség, ugyanis a városnak elemi érde­ke, hogy mire elkezdődik a tu­ristaszezon, beinduljon a Vi­rág is. 2000. február 7.: Mezey Róbert bejelenti, hogy február elsejével a váro­sé lett a Kis Virág cukrászda bérleti joga. A jegyző bízik ab­ban, hogy hamarosan a Virág ügyében is sikerül megállapod­ni Szervánszky Lászlóval, s május végén, a turistaszezon kezdetén ismét fogadhat majd vendégeket a patinás cukrász­da. A jegyző megismétli: kizá­rólag nagy hagyományokkal bíró, tőkeerős bérlőt engednek be a Virágba. 2000. április 7.: Zárt ülésen döntést hoz a képviselő-testület a Virág cuk­rászda ügyében, amiről annyit lehet tudni, hogy a közgyűlés április 15-i határidővel elfoga­dott egy egyezségi ajánlatot. Az élenjárósági ülést követő sajtótájékoztatón elhangzik: a megadott határidő után teljes körű tájékoztatást adnak a vá­ros vezetői arról, hogy mi lesz a Virág sorsa. A cukrászda kap­csán feltűnik egy titokzatos bu­dapesti cég, amiről csak annyit lehet tudni, hogy még nincs bejegyezve a cégbíróságon. 2000. április 13.: Kiderül, hogy március 27­én, titokban, a kulisszák mögött megszületett a megállapodás Virág-ügyben. A Virág cuk­rászda új tulajdonosa egy fővá­rosi cég, az Első Ingatlanhasz­nosító és Ingatlanforgalmazó Kft., amely alig egy hónapja alakult. Az önkormányzat har­madik félként kapcsolódott be a tárgyalásokba és írta alá a megállapodást. A Virág régi tulajdonosa, Szervánszky Lász­ló arra a kérdésre, hogy miért adta el a cukrászdát egy isme­retlen ingatlanforgalmazó cég­nek, a következő választ adta: „Az volt a célom, hogy ne azo­ké legyen a Virág, akik engem hátba szúrtak és elüldöztek a városból. Ma már látom, Sze­ged alkalmatlan arra, hogy ott dolgozzam." 2000. április 16.: Csonka Gábor stratégiai al­polgármester egy interjúban elmondja, hogy idén ismét megnyílik a Virág cukrászda. 2000. május 4.: Az Első Ingatlanhasznosí­tó és Ingatlanforgalmazó Kft. bérbe veszi a várostól a Kis Virágot. A befektetők egyelőre nem kívánják nyilvánosságra hozni személyazonosságukat. Arról azonban lehet tudni, hogy a pesti cég már egy neves cukrászdinasztiával tárgyal ar­ról, hogy heteken belül nyissák ki a Virágot. Bartha László sze­rint jó szerződéssel sikerült biz­tosítani, hogy a szegediek visszakapják patinás cukrász­dájukat. 2000. június 14,: Hadfi János ügyvéd, a be­fektetők jogi képviselője el­mondja, hogy leghamarabb au­gusztus végén, szeptember ele­jén nyithat majd ki a felújított Kis és Nagy Virág cukrászda. 2000. augusztus 10.: Hadfi János nem tud pontos időpontot mondani arra, hogy mikor nyitnak az új tulajdo­nosok, mert a Klauzál tér fel­újítása miatt egyelőre még az épületet sem lehet megközelí­teni. Azt azonban elmondja, hogy a tulajdonosok keresik azt a nagy múltú, tőkeerős és szakmai üzemeltetőt, aki képes visszaadni a Virág régi fényét. 2000. augusztus 25.: Bartha László polgármes­ter egy interjúban közli: „a Kis Virág cukrászdát valószínűleg három-négy hónap múlva megnyitják. A Nagy Virág megnyitása későbbi időpont­ban várható." 2000. október 20.: Hadfi János a városban el­terjedt híresztelésekre reagál­va hangsúlyozza, hogy a tu­lajdonosok továbbra is cuk­rászdát és kávézót kívánnak nyitni. „Én még azt se monda­nám, hogy az idén biztosan nem nyílik meg a Kis Virág. Továbbra is optimista vagyok" - mondja a befektetők jogi képviselője. 2000. december 6.: Az SZDSZ egy csésze ká­véval kínálja a Klauzál téren a szegedi polgárokat, így de­mostrálva, hogy már több mint egy éve semmi sem történt a Virággal. 2001. január 19.: A bérlők tervei szerint a nyári szezon előtt megnyitják a Kis Virágot és a hozzá tarto­zó teraszt is. A befektetők úgy számolnak, ha megnyílik a Kis Virág, az onnan befolyó hasz­not is felhasználva, talán már ősszel elkezdik a Nagy Virág felújítását. 2001. február 6.: Az önkormányzat nevében eljáró IKV Rt. szabályszerű ultimátumot intéz a befek­tetőkhöz: amennyiben május elsejéig nem nyitják meg a Kis Virágot és a teraszt, ajánlatot tesznek a bérlemény visszavá­sárlására. Később azzal fino­mítják az ultimátumot, hogy ha a befektetők nem készül­nek el a megadott időpontig, akkor május elseje után napi ötvenezer forintos kötbért kell fizetniük. 2001. március 6.: A befektetők kézhez kap­ják az építési engedélyt. Had­fi János elmondja: a megle­hetősen rövid határidő miatt szinte minden szakma együtt fog dolgozni, hogy május else­jén valóban megnyílhasson a Kis Virág. 2001. április 20.: Hadfi János úgy nyilatko­zik, hogy tartható a május el­sejei nyitás. 2001. április 25.: Mégsem nyílik meg május elsején a Kis Virág. Hadfi Já­nos mindezt azzal magyaráz­za, hogy az „építkezés nem ér­te utol magát." 2001. április 26.: Hadfi János elmondja, hogy a Kis Virág átalakítása során olyan műszaki, statikai problé­mák adódtak, amivel nem szá­moltak. Az ügyvéd szerint a kivitelezők így is ötven nap alatt végeztek el száznapi mun­kát. Szerinte az engedélyezte­tés gyorsan átfut majd a hiva­tali darálón, s remélhetően Sze­ged napján, május 21-én már fogadhatják a vendégeket a Kis Virágban és a teraszon. Az összeállítást készítette: Szabó C. Szilárd Tradíciótisztelő az új főcukrász Budapesten ismerkedett a szakmával, dolgozott a fővá­rosban és Szentendrén, ám a szegediek szája íze szerint ké­szíti majd a süteményeket, a tortákat, a fagylaltot. Ezt ígéri Andriszál Balázs, aki a hama­rosan megnyíló Kis-Virágban főcukrászként irányítja a „fi­nomságművek" csapatát. Andriszál Balázs 27 éves, ám szakmai önéletrajzába már­is beírhatja: elleste a szakma fortélyait a budapesti Hauer cukrászdában, a szintén fővá­rosi Pálmában (ami napjaink­ban már Mozart kávéházként funkcionál), s fogyaszthatták süteményeit a pesti Horváth cukrászdába betérők. Majd a szentendrei Surányi cukrász­dában, Surányi István mester­cukrász, a magyar cukrászok ipartestületi elnökének mun­katársaként dolgozott. Most pedig következik Szeged. And­riszál Balázs a következőkkel Andriszál Balázs. Pesten és Szentendrén tanult tudományából Szegeden vizsgázik. (Fotó: Miskolczi Róbert) indokolta az Alföldre költözé­sét: - A Virág országszerte is­mert és nagyon elismert intéz­mény. Aligha van olyan cuk­rász, aki ne szeretne főcukrász­ként őrködni a Virág ízein. Amikor tehát lehetőség nyílt megpályázni ezt az állást, azon­nal jelentkeztem is, s nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy a Virág üzemeltetője rám bízta a főcukrászi teendőket. Természetesen nemcsak a Vi­rágról hallottam, hanem arról is, hogy a szegediek milyen nagy szeretettel ragaszkodnak e nevezetes cukrászdához. ígé­rem: az általam irányított csa­pat, amelyben egyébként több, fővárosban tanult, s korábban ott dolgozó szakember is helyet kap, mindent meg fog tenni azért, hogy a szegediek tetszé­sét elnyerjük termékeinkkel. Őrizzük a Virág szép hagyomá­nyait, s új termékeket is kíná­lunk. így például készítünk sü­teményeket, fagylatot a cukor­betegek számára is. A főcukrász hozzátette: igaz, még nem keverik a kré­meket a Virágban, de ettől füg­getlenül már most minden ide­jét a nyitás előtti előkészületek­nek szenteli. Hiszen a jó minőséget csak akkor tudja ga­rantálni, ha részt vállal a meg­újuló cukrászda felszerelésé­ben, a legkiválóbb minőségű gépek, a berendezés kiválasz­tásában. B. Z. Pereskedés a patinás cukrászdáért Mennyi az annyi? A Szervánszky Kft. 1992-ben 30 millió fo­rintért vásárolta meg az Állami Vagyonügy­nökségtől a Virág cukrászda bérleti jogát. Később az épület, amelyben az üzlet is volt, az önkormányzaté lett. Mivel a Szervánszky testvérek, László és Zoltán eleve szerették volna megvenni a cukrászdát, tárgyalni kezd­tek a várossal. Az adásvételi szerződés 1994 novemberében született meg. A telekért 16, az épületért pedig több mint 33 millió forintot kért az önkormányzat. Az első részletet, hét­millió forintot ki is fizetett a kft., utána vi­szont mintha elvágták volna. Szervánszkyék szerették volna módosítani a szerződést, az önkormányzat azonban erre nem volt hajlan­dó. Hosszú pereskedés kezdődik. A Csongrád Megyei Bíróság 1996 júniusá­ban magasnak találta az ötvenmillió forintos vételárat, s mindössze 32 millió forintban ál­lapította meg Szervánszky László összes kö­telezettségét, amit a vevő sohasem fizetett ki, helyette angolosan távozott. A váratlan kiköl­tözés után féléves iszapbirkózás kezdődött az önkormányzat és Szervánszky László között. A cukrászdatulajdonos ugyanis több mint 500 millió forintos árat kért volna a várostól azért, hogy visszaadja a Virágot és lemondjon a Kis Virág bérleti jogáról. A volt tulajdonos mindezt azzal magyarázta, hogy a Virág felújí­tására és a berendezési tárgyakra több tízmillió forintot költöttek a nyolc év alatt, éppen ezért nem ő tartozik a városnak, hanem a város tar­tozik neki. Az önkormányzat ezzel szemben Szervánszkyék tartozására hivatkozott, amit kamatokkal együtt több mint hetvenmillió fo­rintban állapított meg, s a cukrászdatulajdo­nossal történő huzavona vége felé kilátásba helyezte: kezdeményezi a Fővárosi Bíróságon az időközben felfüggesztett per továbbvitelét. Erre végül is nem került sor. A város több mint 23 millió forintért visszavette Szervánszky Lászlótól a Kis Vi­rág bérleti jogát, s azt 30 millió forintért adta el az Első Ingatlanhasznosító és Ingatlanfor­galmazó Kft.-nek, amely 93 millió forintot fi­zetett ki a Nagy Virág tulajdonjogáért. Ezzel a városnak a Szervánszky Kft.-vel szembeni követelése is megszűnt. Sz. C. Sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom