Délmagyarország, 2001. április (91. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-25 / 96. szám
ággyülési Könyvtár lányából törölve A DÉLMAGYARORSZÁG MELLÉKLETE A SZEGEDI ÖNKORMÁNYZAT MEGBÍZÁSÁBÓL LL Uj köntösben Jl A ától szombatonként jelenik meg mellékletünk-A ToIW rony alatt. De nem csak ez a változás adódik önkormányzati magazinunkban, hanem más egyéb is. A „ Torony" ugyan továbbra is Torony alatt lesz, de immár 4 oldalon és színes köntösben, új fejléccel, impresszummal. Ez a változások egyik része. Mi azonban szeretnénk a Kedves Olvasónak tartalmi újítással is szolgálni. Jelesül azzal, hogy az eddigiek mellé még érdekesebb, figyelemre számot tartó, minden szegedit érdeklő és érintő kérdéseket feldolgozni. Az időszerű jegyzet mellé aktuális helyi történésekről tudósítunk, jeles szegedi személyiségek, de a „mindennapok emberének" a portréit is közreadjuk majd. Megszólaltatjuk azokat, akik Szegedre látogatnak, s megkérdezzük a véleményüket városunkról. Tanulni akarunk/tudunk így tőlük. Nem hanyagoljuk majd el a testvér- és partnervárosi kapcsolatok folytán kialakult együttműködés eredményeinek, emberi kapcsolatainak a bemutatását sem. Tudósítunk a közgyűlésekről, azok határozatairól, felsoroljuk azokat a problémákat, amelyeket a polgárok vetnek fel az ingyenes zöld számon. Végezetül pedig jó néven vesszük azt is, ha észrevételeikkel, javaslataikkal „építenek" bennünket. Ezzel tevőlegesen is segítik a munkánkat. Ha ezt teszik, köszönettel vesszük. Bartha László polgármester szerint Visszakapaszkodtunk Európa térképére Mások rólunk Szegediek sikere Németországban A közelmúltban Németországban vendégszerepelt a szegedi Szeghy Endre Pedagógus Női Kar, ahol - elsősorban Mainz környékén - több koncertet is adott. A napokban megérkezett az ottani helyi lap értékelő írásai, amelyet nagy örömmel teszünk közzé, annál is inkább, mert a szegedi hölgyek és dr. Mihálka György karnagy sikeréről szólnak. A német kolléga Két hölgykórus óriási sikere címmel az alábbiakat írja az arzbachi templomban lezajlott koncertről: Az arzbachi templomban magyar és koblenzi hölgyek nagy mesterek műveit énekelték. A Szent Péter és Pál-templomban igen nagy számban megjelent hallgatóságnak kitűnő lehetősége adódott arra, hogy két, nemes versenyre készülő női kórust „zenei tettein" lemérje: a dél-magyarországi Szeged vendégkórusát és a szomszédos Koblenz női kórus együttesét. A templomot koncertteremmé alakították át, de az egyházközösség tanácsa a böjti időszakra való hivatkozással arra szólított fel, hogy kizárólag egyházi énekeket vegyenek fel a műsorra. A hallgatóság viszont kevésbé gondolkodott „egyházi évszak" szerint: hangosan ünnepeitea zenén keresztül megjelenített keresztény hitnyilatkozatokat. A koblenzi Barbara Nőst Vokál Együttes az ének-pedagógusnő tanítványaiból áll össze. Nem könnyű vállalkozás a korábban szólóénekére szétválasztott hangokat újra egy kórusba integrálni. Barbara Nöstnek ez sikerült, a hangzás ugyanis messzemenően harmonikus volt. Nagy lelkesedéssel énekelték Croce, Prátorius, Gyrowetz, Verdi és Mendelssohn- Bartholdy kórusműveit. Fülbemászók mind, csak dinamikailag nem differenciáltak. A modernnek számító André Caplet és Maurice Duruflé műveinek visszaadását érdemes kiemelni, melyeket a kórus briliánsán énekelt. A szegedi Pedagógus Énekkar Magyarországról érkezett. Sajnálatos, hogy egy ilyen magasan kvalifikált együttes a magyar folklórból nem adhatott elő egyetlen számot sem. Ehelyett a lelkes hallgatóságot egész sor magas színvonalú zenével szolgálta ki, méghozzá Bach, Hándl, Brahms, Mozart, Rossini és Gounod alkotásaiból. Szinte minden második kórusműben előfordult szólószám is, amelyeket kitűnően iskolázott hangú énekesek adtak elő. Gounod Ave Mariájának szólóénekesét például állva ünnepelte a közönség. A távolról kísérő orgonával való együttműködés csak tűrhetően sikerült. A helyi próba nélküli előadás így nagy merészség volt. Csak az előadás végén kapott a közönség ízelítőt a kortárs magyar kórusirodalomból. Kocsár és Kodály Zoltán egyházi művei csak utalás szintjén mutatták be a gazdag magyar kóruszenei választékot. Ebből szívesen hallottunk volna többet, de a vendégek valószínűleg arra gondoltak, hogy vendéglátóik iránti tiszteletből a hangsúlyt a német komponisták műveire helyezik. A nemzeti és a nemzetközi kórustalálkozókon többszörösen kitüntetett női kart alapítója vezette: dr. Mihálka György professzor, egy kitűnő kóruspedagógus, hangképző és dirigens, aki együttesét az igényes koncert alatt mindvégig szuverén módon vezette. Dr. Günther Obst, Arzbach Rhein-Lahn Zeitung (Rajna-Lahn Újság) Jegyzők fóruma DM-információ A Jegyzők Országos Szövetségének Csongrád Megyei Szervezete ma, szombaton tartja tisztújító közgyűlését Szegeden. A városháza dísztermében 10 órakor kezdődő fórumon várhatóan szó lesz a köztisztviselői törvény módosításáról szóló javaslatról. Csaknem három éve a jelenlegi összetételében tevékenykedik a szegedi önkormányzat, élén dr. Bartha László polgármesterrel. Miként értékeli a város első embere az elmúlt időszak munkáját és eredményeit? Mennyire sikerült Szegedet „eladni" a világban és itthon? Milyen elvárásokat támaszt még magával szemben a város az elkövetkező időszakban? Megújult és bővült terjedelemben megjelenő mellékletünk első számában ezekre a kérdésekre (is) választ kértünk a polgármestertől. - Az elmúlt három évben a szegedi önkormányzat az ön irányításával tevékenykedett. Hogyan értékeli a városnak ebben az időszakban elvégzett munkáját? - Nem könnyű összefoglalni és minősíteni ekkora időszakot. Az első szakasznak feltáró jellege volt: meg kellett állapítanunk, hogy mit örököltünk az előző vezetéstől. A következőben a terveket készítettük. Az azt követő időszakot, s ez a jelenre is vonatkozik, a megvalósítás fázisának nevezhetjük. Példaként említhetném a Klauzál tér-Kárász utca felújítását, a Stefánia park befejezését. De ide tartozik a kongresszusi központ építése, amelyre kijelölt területünk van már, továbbá a repülőtér újbóli tulajdonba vétele, a belvárosi paloták csinosítása, a sportcsarnok rehabilitációja is. Sok munka kezdődött el az elmúlt időszakban, s ezek nagy többsége még az idén befejeződik. - Ugyanakkor egyesek azt kifogásolják, hogy ezekkel a munkálatokkal párhuzamosan a város ipara leépül, sok ember az utcára kerül... - Akik ilyet mondanak, azok egyoldalúan tájékozódnak. Valós tény, hogy 2000-ben hatszázzal több új munkahely jött létre, mint szűnt meg! Igaz, nem multinacionális cégek teremtik meg ezt a lehetőséget, hanem a szegedi kis- és középvállalkozók. Ez pedig azt jelenti egyben, hogy erősödnek a vállalkozók, aminek én kifejezetten örülök, bízván abban, velem együtt mások is. A munkanélküliségi ráta egyébként Szegeden alacsonyabb, mint az országban. - A város az elmúlt időszakban többször is bemutatkozott a magyar és külföldi nagyvárosokban. De menynyire sikerült „eladnia" magát? - A közelmúltban Bécsben tartottunk egy prezentációt. Már meg is van az első eredmé.nye ennek a bemutatkozásnak: egy osztrák befektető bécsi típusú kávéházat épít Szegeden. Ezek ugyan csak a kezdeti lépéA polgármester fontosnak tartja a szegediek sokoldalú, tárgyilagos tájékoztatását. (Fotó: Miskolczi Róbert) sek, de utánuk következnek a többiek, a fajsúlyosabbak. Említhetném a montenegrói tengerpartot, Kotor városát is, vagy a horvátországi Dubrovnikot, amelyekkel szintén szoros kapcsolatokat teremtettünk. Montenegróban az a pojitikai csoportosulás győzött, amely most is hatalmon van. A kotoriakkal már aláírtunk egy szándéknyilatkozatot, amely a gazdasági együttműködésről szól, a jövőben ez a gyakorlatban is életre kelhet. Nagy lehetőségeket rejt magában a horvát kapcsolat is. - Nemzetközi megmérettetésben a stabilitási konferenciák kifejezetten kedvező hatással voltak a városra. Ön hogyan értékeli e tevékenységet? - Úgy fogalmaznék, hogy: a szegedi folyamatnak köszönhetően visszakapaszkodtunk Európa térképére! Ennek már vannak leágazódásai is. Például a biztonságpolitikai központ által szervezett tanácskozások szintén nagy visszhangot váltanak ki nemzetközi berkekben. A régióközponttá válásunkhoz egyébként most teremtődtek meg a kedvező feltételek, amelyekkel élnünk kell, éppen az említett tevékenység által. - Ünnepek előtt állunk. Ön a napokban azt a kifejezést használta, hogy „ünnepeinket kivittük az utcára". Az ön olvasatában mit jelent ez a megfogalmazás? - Egészen pontosan Szeged napjára gontoltam. Tíz éven keresztül ünnepelt a város a díszteremben, ünnepi közgyűlés keretében. Ekkor osztották ki a városi elismeréseket, de ezzel le is zárult az ünnepi alkalom. A szegediek, a lakosság mitsem érzett az ünnepi hangulatból, kimaradtak a rendezvényekből. Tavaly először próbáltunk olyan rendezvénysorozatot kialakítani, amely minden szegedi számára elérhető volt. Ezt idén is megismételjük. De újítást is eszközöltünk. Bevisszük az iskolákba az ünneplést. Az általános és középiskolákban vetélkedőket rendezünk Szeged ismeretéből. A cél: ismerje meg a diák a várost, ahol él, ahol tanul és szórakozik. Hogy jobban szeresse, mint eddig. - A közelmúltban azt híreitek, hogy hamarosan megnyílik testvérvárosunkban, Szabadkán, a magyar főkonzulátus, s önt szemelték ki főkonzulnak. Mi igaz ebből? - Ezt velem is munkatársaim közölték, akik olvasták az interneten... Örülök neki, hogy a közeljövőben valóban megnyílik ez a magyar diplomáciai képviselet, hiszen ez kifejezetten kedvező minkét ország számára. Remélhetőleg Szegednek is lesz olyan szerepe az ügyben, hogy a párját a mi városunkban tudjuk megnyitni. - Polgármester úr, a Délmagyarország és az önkormányzat együttműködésének egyik „hozadéka" a megújuló és bővebb terjedelemben megjelenő A Torony alatt című melléklet. Hogyan értékeli ezt a kapcsolatot az önkormányzati tájékoztatás fejlődése szempontjából, valamint a város polgáraival való kommunikációban? - Mindenféleképpen indokolt a város számára, hogy megfelelő rendszerességgel bemutassa az általa végzett tevékenységet, valamint az itt zajló történéseket. Olyan hírharangot adjunk az emberek kezébe, ami lehetővé teszi számukra, hogy tájékozottak legyenek a szegedi eseményekről. Jó döntés a melléklet szombati megjelentetése, hiszen az emberek akkor érnek rá többet olvasni, lapozgatni az újságot. Régóta várt igényt elégítünk ki A Torony alatt bővítésével. Mivel a Délmagyarország felajánlotta számunkra a lehetőséget, mi élni kívánunk vele. Megítélésem szerint így valóban hatékony módon tudjuk majd tájékoztatni a lakosságot a legfontosabb és a mindannyiunkat érintő kérdésekről, hiszen a lap szakmai felkészültsége, színvonala lehetővé teszi a pontos, tárgyilagos információrámlást a városban. K. F. Magyar-lengyel kapcsolatok Munkatársunktól „Közös lobogó alatt - Magyar-lengyel történelmi kapcsolatok a 19. század második felében" címmel rendeztek vetélkedőt a szegedi Deák Ferenc Gimnáziumban. A szegedi lengyel kisebbségi önkormányzat támogatásával és finanszírozásával lezajlott verseny első helyezett csapatának tagjai, Dvoracskó Gabriella, Komlódi Szvetlana, Mucsi Nóra és Serfőző Zsuzsa jutalma egy lengyelországi utazás. Esély a Stabilitásra elismerése Munkatársunktól A megyei jogú városok szövetsége integrációs bizottságának minapi nyíregyházi ülésén jelentős elismerésben részesítették a szegedi székhelyű Esély a Stabilitásra Alapítványt. A testület tagjai először is elismerésüket fejezték ki Szeged városának, amely két évvel ezelőtt létrehozta ezt a közalapítványt. A kuratóriumnak pedig azt a munkát köszönte meg, amellyel hozzájárult a jugoszláviai demokratikus változásokhoz, s az EU-térségbeli stabilizációs törekvésekhez. A fenti hír kapcsán felkerestük dr. Mécs Lászlót, az Esély a Stabilitásra Alapítvány kuratóriumának elnökét, aki a következőket mondotta lapunknak: - Nagyon jólesik az elismerés, hiszen ez azt bizonyítja, hogy munkánk nem volt hiábavaló. Voltaképpen azt a tevékenységet méltányolták az integrációs bizottság tagjai, amelyet az elmúlt időszakban a délszláv térség demokratizálódásáért kifejtettünk. Célunk azonban, hogy a jövőben is töretlen hittel folytassuk munkánkat, hiszen a jugoszláviai demokratikus fordulat után is van bőven tennivaló déli szomszédainknál. Mindenekelőtt az infrastruktúra fejlesztésében, a közigazgatás és az önkormányzatiság rendszeré-, nek jobbításában. Mindez azonban anyagi erőforrásokat igényel. Ennek előteremtésén munkálkodunk majd a jövőben is. Szeretnénk továbbá - a legutóbbi szegedi stabilitási konferencia utalásait figyelembe véve - azon munkálkodni, hogy a testvérvárosi kapcsolatok, az eurorégiós térségi fejlesztések a mi hathatós segítségünkkel valósuljanak meg és működjenek eredményesen.