Délmagyarország, 2001. április (91. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-04 / 79. szám
SZERDA, 2001. ÁPRILIS 4. CSONGRÁD MEGYE 3 Glatz Ferenc, Friedrich Péter, Dudits Dénes, Kroó Norbert az ünnepségen. (Fotó: Schmidt Andrea) A mai és a holnapi vezetők a korábbiakéhoz hasonló leleménnyel fel fogják ismerni a mi korunk által kínált lehetőségeket - fogalmazta a Szegedi Biológiai Központ (SZBK) jövőjéről optimista véleményét Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Az Akadémia molekuláris biológiai kutatóközpontjában születésnapot ünnepeltek tegnap. Sajátos érdekházasság, a szovjetrendszer és a tudomány házasságának gyermeke az SZBK, amely a politika céljaitól függetlenül használt a tudományosságnak, az országnak - mondta Glatz Ferenc, az MTA elnöke azon a tegnapi ünnepségen, amelyet a biológiai kutatóközpont alapításának harmincadik évfordulóján rendeztek az újszegedi intézményben. Az Akadémia történész elnöke valóságos tudománytörténeti dolgoBartha kimentette magát A vendégek ünnepi pulpitusra kihelyezett névtáblái mögött a szegedi polgármester, Bartha László széke üresen maradt. Információnk szerint azért, mert váratlanul egy befektető csoport delegációja érkezett Szegedre, amelynek tagjaival a tervezett kongresszusi központ építéséről tárgyalt. A megbeszélés szünetében a polgármester üdvözlő levelet írt az ünnepség résztvevőinek, egyúttal elnézést kért távolmaradásáért. K. B. zatot írt a születésnapra, amelyben részletesen elemezte az SZBK fogantatásának körülményeit, kiemelte a molekuláris biológia e fellegvárának három évtizedes történetéből azokat az elemeket, amelyek a magyar tudományosság és az ország érdekei szempontjából ma is tanulságosak. A Glatz Ferenc által történeti kategóriának tekintett szerencse több vonatkozásban is nagy szerepet játszott az intézmény alapításában és eddigi történetében. Egyebek mellett szerencse, hogy a magyar biológiában ennyi tehetséges ember nőtt fel a harminc év alatt - hangoztatta az Akadémia elnöke -, hiszen egyáltalán nem mindegyik tudományágban volt ez így és az ilyesmi nem is mindig szervezhető. Az alapítók a nemzet hosszú távú érdekeit tekintve megértették a dolgok lényegét. Mivel az SZBK-ra és vezetőire ebben a tekintetben is a folyamatosság a jellemző, minden remény megvan arra, hogy az intézmény mai és jövőbeni irányítói fel fogják ismerni a mi korunk által kínált lehetőségeket - mondta Glatz Ferenc. Köszöntötte az ünnepségen a szegedi kutatóközpont kiváló tudósait és minden dolgozóját Kroó Norbert, az MTA főtitkára, valamint a társintézmények - a Szegedi Tudományegyetem, a martonvásári kutatóintézet, a szegedi gabonakutató közhasznú társaság - vezetői is. Az intézmény belső életének története az ünnepséget levezető Friedrich Péternek, az SZBK-hoz tartozó, de Budapesten található enzimológiai intézet igazgatójának, valamint a főigazgató akadémikusoknak a visszaemlékezéseiből elevenedett meg. Mindannyian - Alföldi Lajos, Keszthelyi Lajos, Venetianer Pál és a jelenlegi vezető, Dudits Dénes - megemlékeztek az alapító főigazgatóról, Strauh F. Brúnóról, méltatták tudományszervező érdemeit, Venetianer Pál pedig érzelmes és szellemes humorral idézte fel a nagy egyéniségről őrzött személyes emlékeit. S. E. Megyék vagy régiók? Elkerülhetetlen a megyerendszer műtétje ahhoz, hogy egészséges legyen, napjainkban ugyanis több olyan betegséggel küzd. amely alapot ad létének megkérdőjelezésére. A felváltására szánt régió létrehozására pedig az eddigi három kormány egyike sem yállalkozott. A politikusok döntés- és időhúzó taktikája odavezetett - hangzott el tegnap, a megyeházán megtartott országos regionalitási konferencián -, hogy egyre sürgetőbb feladattá válik a közigazgatási középszint feladat- és hatáskörének végleges meghatározása. Agh Attila politológus rámutatott: a szabályozatlanság a megyék szerepének lebegtetéséhez vezetett, így nem is képesek hatékonyan' működni. Agh álláspontját vitatta Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára, aki megjegyezte: a megyék alkalmasak lennének a régiós szerepkör betöltésére, napjainkban azonban hiányzik a valódi regionalizációra törekvés. A politikai hatalom inkább a centralizáció erősítésében érdekelt. Mindezen szempontok az uniós csatlakozás tükrében viszont felerősödnek. Ezért is tervezi az ország 19 megyei önkormányzata, hogy ezzel kapcsolatban nyilatkozatot fogalmaz meg a júniusban Ópusztaszeren sorra kerülő Megyék III. Országos Gyűlésén. N. R. J. Akadémikusok - nyakkendő nélkül Munkatársunktól A Móra Ferenc Múzeum és az MTA Szegedi Területi Bizottságának közös szervezésében a sorozat ötödik estjének vendége a 70. életévét betöltő Solymosi Frigyes kémikus lesz szerdán 16.30-kor a múzeum dísztermében. A házigazda Göndös György egyetemi docens. Kutatóközpont - a nemzet hosszú távú érdekeiért Születésnap az SZBK-ban jegyzet Szép vagy , gyönyörű vagy, rizikócsoport, ••• \jem kellett ahhoz a kergemarhakór, hogy tudjuk: 1 Y Magyarország a rizikócsoportban van, s annak is ráadásul a kellős közepén, amit másképpen úgy szoktunk mondani, hogy a népek országútján. Az izgalmas szókapcsolat maira fordítható jelenlése, hogy rajtunk vonul át nyugatra tartva a drog, miközben elértük a célország „megtisztelő" státusát is. Nálunk csempészik keresztül a nyugatra igyekvő útlevélnélkülieket, miközben sokuknak már az is megéri, ha beredezkedhetnek itt. Európa gazdag országai lelkileg nehezen viselik el, hogy valami rossznak náluk volna a kiinduló pontja. Ezáltal be kellett ismerniük, hogy a szivacsos agyvelősorvadás központjai olt vannak, s a betegség alapvető oka, hogy a lisztes növényevő tehenekből és bikákból húsevőt, hús- és csontlisztevő, korszerű szarvasmarhát csináltak. De azért nem maradt ez annyiban. Azonnal keresni kezdték a bűn távoli gyökereit, s meg is találták valahol Ázsiában, illetve az onnan illegálisan Angliába importált húsáruban. Mi persze legálisan importáltunk Nagy-Britanniából csontlisztet, élő állatot nyugatról. Próbáltuk volna meg, hogy nem importálunk, s ezzel akadályozzuk a kapitalizmus építését, a világforradalom helyébe lépett globalizáció kibontakozását... A globalizációs játékban azonban mi nem azok közé tartozunk, akik globalizálnak, hanem azok közt vagyunk, akiket globatizálnak. Nincsenek tehát olyan szabályok, amelyeket mi diktálunk. Sok olyan van viszont, amit nekünk diktálnak. Az ellenállásnak pedig csekély a lehetősége. És kisszerű, gyakran személyükben is alkalmatlan, a nyugati - korábban keleti - nagyok lábai előtt hivatalból folyvást hasra eső', balvagy jobboldali politikusaink többnyire a kevéske kínálkozó lehetőséggel sem élnek. Ennek következtében globalizációs részesedésünk nagyon aránytalan: a globalizáció hátrányai azonnal megérkeznek hozzánk, az előnyeiből ellenben kevesebb ér ide, és az is késlekedve. Yyehoztunk néhány tétel marhatápot, meg valaD mennyi állatot; ennek „ellenértékeként" most a nyakunkon marad az export. És viszonzásul, ellenlépésként senkit nem kategorizálhatunk át rosszabb helyre, hanem nekiindulhatunk a nagyvilágnak, az egyre drágább bőrcipő helyett műanyag lábbeliben, és magyarázkodhatunk. UdUX Négysávos lesz Algyő és Vásárhely i Búcsú a dugóktél Balesetek a 47-es úton 2000 2001 Könnyű sérüléssel járó baleset: 11 4 Súlyos sérüléssel járó baleset: 12 3 Halálos baleset: 5 Összesen: 28 7 özt a 47-es és a cammogástól Rapcsák András, Vásárhely polgármestere és Csáki Imre városi főmérnök térképen mutatja a tehermentesítő út vonalvezetését. (Fotó: Tésik Attila) Már 1928-ban megszületett az ötlet, a harmincas években pedig konkrét terv is készült arra, hogy a 47-es, Szeged-Békéscsaba közti út elkerülje Vásárhely belterületét. Több mint hetven év múltán az elképzelés végre megvalósul. A hír nem csak a vásárhelyi lakosokat örvendeztetheti meg, hanem a 47-es közút használóit is. A beruházás keretében ugyanis a veszélyes és túlzsúfolt Algyő és Vásárhely közötti útszakaszt négysávosra szélesítik. Rapcsák András vásárhelyi polgármester mindenképpen személyes sikerként is elkönyvelheti, hogy végre megszületett a döntés a beruházás megkezdéséről. Annál is inkább, mert jó hét évvel ezelőtt, már a 47-es út Szeged és Algyő közötti szélesítése idején megvoltak a tervek az építkezés folytatására, ám akkor még nem született megalapozott döntés a vásárhelyt elkerülő útszakasz nyomvonaláról. Az akkori elképzelések szerint az út északról kerülte volna meg a várost, ám a szakértői vizsgálatokból és a forgalomszámlálási adatokból egyértelműen kiderült, hogy az egyetlen praktikus. Hódmezővásárhely rendezési tervével is összecsengő megoldás, ha az elkerülő utat délre, az ipari területek irányába vezetik, amely így még az 57 hektáros ipari park számára is közúti összeköttetést teremt. A vásárhelyi közgyűlés a részletes közlekedésfejlesztési koncepció alapján 1996ban fogadta el a város új rendezési tervét, amelynek alapján már ki lehetett alakítani az új üt vonalvezetését. Ezután, a végleges koncepció kidolgozását követően. 1999-ben kerülhetett be a 47-es út szélesítése az országos költségvetésbe. Abban az évben meg is kezdődhetett volna az építkezés, ám - amint Rapcsák András fogalmaz - a város vezetésében bekövetkezett változásokat úgy ítélték meg a fővárosban, hogy azok bizonytalan politikai helyzetet teremtenek. Ennek eredményeként a költségvetésben biztosított összegeket más célokra használták fel. Rapcsák András hozzátette, ő abban az időszakban is, amíg nem láthatta el polgármesteri teendőit, országgyűlési képviselőként folyamatosan lobbizott a döntéshozóknál e fejlesztések érdekében (például a szegedi polgármesterrel, a szintén képviselő Bartha Lászlóval közösen írtak levelet az ügyben Orbán Viktor miniszterelnöknek), mint ahogyan a vásárhelyi műszaki szakemberek is végig dolgoztak a beruházás előkészítésén. Igy biztos volt abban, hogy amennyiben a városban konszolidálódik a helyzet, ha visszaáll a bizalom a város vezetése iránt, akkor megkezdődhet az építkezés. Nemrégiben megszületett a döntés, miszerint a beruházást még az idén megkezdik. Jelenleg a hatósági eljárások vannak folyamatban, két héten belül pedig pecsét kerül az építési engedélyre is. Az építkezés kezdete előtt természetesen tárgyalni kell az út mentén fekvő ingatlanok tulajdonosaival a szélesítéshez szükséges területek megvásárlásáról, azt követően pedig el kell végeztetni az előírt régészeti feltárásokat is. Amennyiben ezek a procedúrák jól haladnak, az útépítés még az idén megkezdődhet. De ha a kezdést a jövő évre kell is halasztani, az új tehermentesítő út és a szélesítés 2002-ben mindenképpen elkészül. Amint a részletekről Csáki Imre városi főmérnök elmondta: az Algyő és Vásárhely közötti útszélesítés 6 milliárdba kerül majd. Az új, négysávos út a laktanyánál egyenesen tovább halad majd a vasút mentén a Kaszap utcáig, ahonnan két sáv viszi tovább a forgalmat az ipartelep végéig. Itt felüljáró vezet majd át a vasúton, és biztosítja a csatlakozást Orosháza irányába. Sz. I.