Délmagyarország, 2001. április (91. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-25 / 96. szám

6 MOZAIK SZERDA, 2001. ÁPRILIS 25. A Szegedi Vadasparkban semmi akadálya nincs annak, hogy bármelyik állatfaj számára megfelelő életteret alakítsanak ki. (Fotó: Miskolczi Róbert) Túlzott igények? A Szegődi Vadaspark igazgatója, Gősi Gábor a kígyók esetében túlzottnak véli az előírt követelményeket. A trópusi há/ban szemmel láthatóan kényelmesen mozgó, másfél-két méteres óriáskígyónak két méter magas és hosszú, valamint egy méter szélességű terráriumot kellene készíteni a rendelet szerint. - Ha lecentizném az üvegházat, nem biztos, hogy megfelne a követelményeknek, de ránézésre senki nem mondaná, hogy ennek a kígyónak kevés a hely - példázza az életszerűtlennek tartott előírásokat az igazgató. Végrehajthatatlannak tartják egyes hazai állatkertek azt a rendeletet, amely szigorítja a tartási követelményeket. A régi építésű, szűkre szabott területen működő intézmények képtelenek a jogszabálynak megfelelő férőhelybővítést végrehajtani. A Szegedi Vadaspark ugyanakkor szerencsés helyzetben van, hiszen itt semmi akadálya nincs annak, hogy bármelyik állatfaj számára kellően nagy életteret alakítsanak ki. Négy minisztérium - a környezetvédelmi, a földművelésügyi, a kulturális és a belügyi tárca - közösen dolgozta ki azt a február 23-án született rendeletet, amely összefoglalja az állatkertek és állatotthonok létesítésének és működtetésének szabályait. Ebben fajok és fajcsoportok szerint külön-külön megállapították. mekkora fedett helyiséget és kifutót kell kialakítani az állaloknak. Minimális állattartási követelmények eddig is voltak, hiszen a veszélyes és a védett élőlényekre ilyen feltételekel korábban is előírtak. Most mégis éppen az állati élettereket kijelölő passzusok miatt emelt kifogást a Magyar Állatkertek Szövetsége. Az állatkertek képviseletében megszólalók szerint ugyanis a rendelet olyan előírásokat tartalmaz, amelyek egyes intézményeket bezárásra ítélhetnek, mert szűkre szabott területükön képtelenek a jogszabálynak megfelelő férőhelybővítést végrehajtani. A Szegedi Vadaspark igazgatója, Gősi Gábor űgy véli, a rendeletbe foglalt minimális követelmények sok esetben inkább az ideális állattartási feltételeket tükrözik, és figyelmen kívül hagyják a valóságos állapotokat. - Ha csak az állatok szempontjából vizsgáljuk a kérdést, akkor azt mondhatom, nincs olyan nagy terület, amelynél ne lehetne még nagyobbat csinálni. Arra is gondolni kell azonban, mi lesz azokkal az állatokkal, amelyeknek az állatkertek nem tudják biztosítani a minimális feltételeket - érvel a vadaspark vezetője. Elsősorban az 1950-es évek végén épült, viszonylag kis területen fekvő állatkerteket hozza nehéz helyzetbe az új rendelet. Ha nem tudnak tovább terjeszkedni, meg kell szabadulniuk bizonyos fajoktól, ez azonban nem mindig járható út. Például a nagy helyet igénylő medvén vagy oroszlánon túladni azért sem egyszerű, mert ezekre a fogságban is jól szaporodó állatokra csak ritkán vevők más állatkertek. Ha pedig sehol nem tudják befogadni őket, akkor végső megoldásként az élőlényeket el kell altami. A 42 hektáron elterülő Szegedi Vadaspark szerencsés helyzetben van, hiszen semmi akadálya nincs annak, hogy bármelyik állatfaj számára kellően nagy életteret alakítsanak ki. Olyan nagy testű vadállat - például medve, oroszlán vagy elefánt - pedig nem él itt, amelynek csak költséges beruházással lehetne a rendeletnek megfelelő helyet biztosítani. A vadaspark kifutóinak méretei messze meghaladják az előírásokat, az emunak például a megszabott 200 helyett 1000 négyzetmétert kerítettek körbe. A fedett helyekkel már nem áll ilyen jól az intézmény. A lámaféléknek például a jogszabály 18 négyzeunéteres belső teret ír elő, ha abban legfeljebb hat állat lakik. A vadasparkban álló házuk viszont csak 10-12 négyzetméteres, de Gősi Gábor indokolatlannak tartja, hogy az oda úgyszólván csak hálni járó dél-amerikai állatoknak nagyobbat építsenek. - A lámák nagyon jól érzik ott magukat, és más állatkertek örülnének, ha náluk is ekkora ház lenne mondja az igazgató. Hegedűs Szabolcs A Szegedi Vadaspark nem küzd helyhiánnyal Szigorított állattartás A szabadalom világnapja Munkatársunktól A Magyar Szabadalmi Hivatal mint a szellemi tulajdon védelmének országos hatáskörű intézménye Szegeden rendez ünnepséget a szellemi tulajdon világnapja alkalmából csütörtökön. Az MTA Szegedi Biológiai Központjában délután 3 órakor Keviczky László, az MTA alelnöke, Posteinerné Toldi Márta, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökhelyettese, Greiner István, a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület főtitkárhelyettese mond köszöntőt, Hadlaczky Gyula, az SZBK kutatója pedig beszámol a mesterséges kromoszómákkal kapcsolatos szabadalmainak történetéről. Az ünnepségen hangversenyt ad a Szegedi Nemzeti Színház operatársulata. Dér Krisztina és Kelemen Zoltán énekművészek, Tóth Erika zongoraés Masopust Péter hegedűművész közreműködésével. Francia fogalmazó a megyei bíróságon Magyar kaland Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és a Francia Nemzeti Bíróképző Iskola közösen munkálkodik a magyar bíróképzés elinditásán. Tavaly az együttműködés eredményeként már egy francia fogalmazó Budapesten tölthette gyakorlati idejét, ez évben Cécile Brouzes szerzett nálunk tapasztalatokat. A városunkban töltött öt hét alatt nem csak Szegeddel és környékével, hanem a magyar konyha Ínyencségeivel is megismerkedhetett vendéglátóinak jóvoltából. - Szinte a világ bármely országába mehetett volna gyakorlatra. Miért éppen Magyarországol választolta? - Sokan kérdezik ezt tőlem, azt szoktam felelni: miért ne. Ám komolyra fordítva a szót: ezt megelőzően nem jártam még Közép-Európában, és most lehetőségem adódott erre. Azt is hallottam, hogy ez egy szép ország. Ismerőseim jártak már itt azelőtt, ők ajánlották, hogy egyszer látogassak el ide. - És jó döntés volt? - Most már biztonsággal kijelenthetem, hogy igen. Nagyon hasznosan telt el a gyakorlati idő. Lesz miről beszámolnom az iskolatársaimnak. Közel ötvenen indultunk útnak február végén Európa különböző országaiba, köztük Macedóniába, Angliába, ezenkívül Afrikába, Ázsiába, Dél-Amerikába, Kanadába. Mindegyikünk készít egy dolgozatot, melyben összehasonlítjuk az adott ország jogrendszerét a franciával. Arra is kíváncsi leszek, hogy ki milyen népet, kultúrát, tájakat, konyhát ismerhetett meg. - Milyen lapasztalatokkal tér haza? - Érdekes volt megismerni az Országos Igazságszolgáltatási Tanács munkáját, mert ilyen testület nincs Franciaországban. Nálunk az ügyészségek teljesen függetlenül működnek a bíróságoktól, itt most kezdődik fizikailag is e kettő szétválasztása: ahol lehetséges, külön épületbe költöznek. Budapesten az ítélethozatal elméleti hátterét tanulmányozhattam, itt. Szegeden viszont a gyakorlati munkába nyerhettem betekintést. Ez különbözik a nálunk megszokottól abban, hogy nagy szerepe van a szóbeliségnek, kevesebb az írásbeliségnek. A Szegedi Városi és a Csongrád Megyei Bíróság testületének tagjai előtt tartottam előadást, ezen bemutattam a francia bíróképzés menetét. Meglepett egyébként, hogy ennyien beszélnek Szegeden franciául. - A zámolyi romák kivándorlásának híre eljutott önhöz is? - Itt sokan beszélnek róla, de az otthoni visszhangot nem igazán ismerem. Számos roma él itt, sokan közülük elég szegények-, látva az itteni helyzetet, mindenesetre különösnek tartom, hogy menedékjogot kértek. Nem úgy tűnik, hogy súlyos emberi jogi problémákkal küzdene az ország. Azt is hozzá kell tennem azonban, hogy csak itt tájékozódtam erről a kérdésről, majd otthon is utánanézek a dolognak. Wagner Anikó Cécile Brouzes a Szegedi Városi Bíróságon és a Csongrád Megyei Biróságon fejezte be magyarországi tanulmányútját. (Fotó: Gyenes Kálmán) Olvassunk, búvárkodjunk, vetélkedjünk együtt! A Somogyi-könyvtár gyermekkönyvtára megyei szintű, többfordulós pályázatot hirdetett január 22-én a Délmagyarország és Délvilág napilapokkal közösen. Eredményhirdetés május 26án lesz, a Somogyi-könyvtár gyermeknapi programján, a játékos záróvetélkedő után. A negyedik forduló feladatsora Csongrád megye gyermekés ifjúsági írói, költői A feladatok megoldásához a következő művek megadott részleteit kell elolvasni: - Magyar és nemzetközi ki kicsoda: 1998. Bp.: Biográf. 1997 (a megfelelő részeket felhasználni) - Ki kicsoda a mai magyar gyermekirodalomban?: életrajzi kislexikon kortárs írókról, költőkről - Simái Mihály: Zobb, a legcsibészebb robot. Bp.: Móra, 1986. p. 23-31. (3. fejezet) - Magyar Katalin: Hej, Krisztina. Bp.: Unió, 1993. p. 10-17. (Kriszti és a ló című fejezet) - Fenyvesi Félix Lajos: Muzsikáló kristályerdő. Szeged: Szent Gellért Egyházi Kiadó, 1992. p. 6., 40.. 59. (Vásárhely, Hét nap, A szeretet című versek) Az utolsó feladatlap beküldési határideje: május II. A határidőn túl érkező feladatlapokat nem áll módunkban elfogadni! A megoldásokat személyesen vagy postai úton a Somogyi-könyvtár gyermekkönyvtárába kérjük eljuttatni (6720 Szeged, Dóm tér 1-4.). Családi pályázóknál a név, lakcím, egyéni pályázók esetében a név, a lakcím, az iskola és az osztály feltüntetését is kérjük! A május 26-i döntőre behívandó családok és egyéni pályázók névsorát legkésőbb május 22-éig a Délmagyarországban és Délvilágban közzétesszük; a pályázókat postai úton is értesítjük. Ekkor közöljük emlékeztetőül azt is, hogy a pályázóknak milyen feladatokkal kell készülniük a döntőre. Feladatok mind az egyéni, mind a családi kategóriában pályázóknak. 1. Kihez tartozik? Összekeveredtek Simái Mihály és Tóth Béla író életrajzi adatai. Kösd össze az összetartozókat! Tóth Béla * 1992-96-ig a Kincskereső főszerkesztője * 1970-ben és 1986-ban József Attila díjat kapott * egyik mesegyűjteményének címe: Legeltetés a három sárkány pusztáján * 1981-ben József Attiladíjat kapott * 1973—90-ig a Somogyikönyvtár igazgatója * meséskönyvei: A nádszálon szippantott tündér. Ki lép be a varázskörbe? * a Pro Urbe Szeged Díjat 1995-ben kapta meg * egyik ifjúsági regénye: A sólymok szabadnak születnek * regényei: Atya, Fiú, Szentlélek; Gyaluvonások; Mi, janicsárok Simái Mihály 2. Csínyek és csínytevő Olvassátok el Simái Mihály Zobb, a legcsibészebb robot című gyermekregényének 3. fejezetét! a. Milyen bűnökkel vádolja Erreén Rezső a Bobnak hitt Zobbot? b. Sorold fel, hogyan, hányféleképpen emlegeti a rendőr a csínytevőt! 3. Két város, két költő Fenyvesi Félix Lajos Muzsikáló kristályerdó című kötetének három verse alapján töltsétek ki az alábbi keresztrejtvényt! A versek: Vásárhely Hét nap A szeretet A keresztrejtvény megoldása egy makói kislány neve, akinek már több verseskötete is megjelent. Ha módotokban áll, olvassatok el közülük néhányat! A válaszokat és a megoldást egyaránt be kell küldeni! 1. Hol a világ közepe? 2. Mit csinál a csütörtök? 3. Milyen Vásárhely? 4. Mi lenne jó hétfőn? 5. Hol van a költőnek ladikja? 6. Mettől meddig ér a szeretet? 7. Minek az illata emeli a szeretetet hegyen át? 8. Mit csinálhatok kedden? 9. Milyen a vasárnap? 4. Hej, Krisztina! Milyennek ismerted meg Krisztit Magyar Katalin Hej, Krisztina című ifjúsági regényének Kriszti és a ló c. fejezete alapján? Szavak és szókapcsolatok felsorolásával jellemezd! Mi köze van az írónőnek Csongrád megyéhez? További feladatok kizárólag családi kategóriában pályázóknak. 5. Interjú Készítsetek 2-3 perces telefoninterjút valamelyik ma is Szegeden élő, a feladatlapon említett ifjúsági íróval, költővel! A beszélgetés kérdéseit és válaszait maximum 1 oldal terjedelemben írásban küldjétek be! 6. Versmondó A csapat legfiatalabb tagja a döntőn mondjon el egy Szabó Bogár Erzsébet-verset vagy versrészietet!