Délmagyarország, 2001. április (91. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-21 / 93. szám

SZOMBAT, 2001. ÁPRILIS 21. CSONGRÁD MEGYE 3 Németh Zsolt külügyi államtitkár a státustörvényről Magyarok, határok nélkül Tarthatatlannak ítéltük azt a helyzetet, hogy a határon túli magyar Magyarországon ugyanolyan idegennek számított, mint például egy etióp nyilatkozta lapunknak a státustörvény kapcsán Németh Zsolt külügyi államtitkár, aki tegnap a Szegedi Ifjúsági Házban tartott előadást e témában. - A rendszerváltozás óta eltelt idő a határokat átívelő, nemzeti egységesülést jelentette a határon túli magyaroknak, amely integrációs folyamat több lépcsőből állt - mondta lapunknak a külügyminisztérium politikai államtitkára. Németh Zsolt e folyamatot taglalva utalt Antall József miniszterelnök elhíresült kijelentésére, az 1996-ban megrendezett magyar-magyar csúcsra, majd az 1999-ben megalakult magyar állandó értekezletre, amely mind a mai napig a kormány, a magyar parlamenti pártok, valamint a határon túli magyar pártok és legitim szervezetek politikai konzultatív fórumát jelenti. A korábbiakhoz képest az jelentette a változást, hogy e fórumon az összetartozást már nem csupán kulturális, de politikai síkon is megfogalmazták a résztvevők. A külügyi államtitkár hangsúlyozta: mára világossá vált, hogy nem a nemzetközi közösségen, nem a szomszédos országokon, de még csak nem is a magyar álfámon, hanem a határon túli magyar politikai szervezeteAz apostolok lován. Balról jobbra: Molnár Csaba, a szegedi polgármesteri hivatal sajtóreferense, Dobó László önkormányzati képviselő, Németh Zsolt külügyi államtitkár és Balogh László országgyűlési képviselő. (Fotó: Miskolezi Róbert) ken és közösségeken múlik, hogy mi lesz a szomszédos országokban élő magyarokkal. Az integrációs folyamat következő lépcsőfoka a státustörvény, amelynek azt a jogviszonyt kell helyreállítania, ami Trianonban szakadt meg, amikor a békeszerződések megfosztották a határon túli magyarokat a magyar állampolgárságuktól. Tarthatatlannak ítéltük azt a helyzetet, hogy a határon túli magyar Magyarországon ugyanolyan idegennek számított, mint például egy etióp. Németh szerint a státustörvény szerepe azért is jelentős, mert fontos modellkísérlet zajlik a kisebbségi probléma erőszakmentes, demokratikus kezelésére vonatkozóan, s Közép-Európában, ahol a nációk és az államok határai nem esnek egybe, lényeges, hogy milyen megoldást tud találni a térség ezekre a kérdésekre. A külügyi államtitkár elmondta: örült annak, hogy az MSZP alkalmasnak találta a törvénytervezetet az általános parlamenti vitára. Az össznemzeti konszenzust mutatja, hogy a tizenhárom Kárpát-medencei, parlamenti képviselettel rendelkező magyar pártból tizenkettő egyetértett a jogszabály tervezetével. Mindez garanciát jelenthet arra, hogy a státustörvény nem válik pártpolitikai csatározások tárgyává. Sz. C. Sz. Mucha Márkné: importtal nem lehet megoldani a hiányt Fekete kép a nővérhelyzetről Szegeden, a tegnap kezdődött kétnapos ápolási konferencián részt vett a Magyar Ápolási Egyesület elnöke, Mucha Márkné, akivel a kritikus magyarországi nővérhelyzetről beszélgettünk. - A közelmúltban történt, Fekete angyal néven elhíresült ápolónő esete hogyan érintette a magyar nővértársadalmat? - Megingatta az ápolónők és az egész egészségügy iránti bizalmat, s mivel az ápoló-beteg kapcsolat alappillére a bizalom, ennek megingását nagyon nehezen élik meg a nővérek. A szörnyű, s tegyük hozzá példátlan esettel a ma egyébként sem nagy presztízsű ápolói pálya még inkább veszített tekintélyéből. - A kórházak mindenütt nővérhiánnyal küszködnek, nagy a pályaelhagyók száma, ez csak az alacsony fizetésekkel magyarázható? - Amióta Magyarországon sorra épülnek a nagy bevásárlóközpontok, drámainak mondható a nővérek pályaelhagyása. Ezekben a szupermarketekben 60 ezer forintos kezdő fizetéssel keresnek eladókat, a szakképzett ápolónők kezdő bruttó bére - a minimálbér emelése előtt - átlagosan 37 ezer forint volt, s most sem sokkal több. A pénz tehát nyomós oka az elvándorlásnak, de az is, hogy nagyobb elméleti tudást várnak el a nővérektől, a bonyolult technikák alkalmazásának ismeretét. Óriási a fizikai terhelésük, egy ápolónő naponta több kilométert megy és több mázsát mozgat meg. Rengeteg a helyettesítés, a túlóra, alig vannak otthon, szétesik a családjuk, nem tervezhető az életük. S mindezt annyiért, amennyiből szinte képtelenség megélni. - Az idén a szegedi egészségügyi szakközépiskolában nem tudtak osztályt indítani jelentkezők hiányában. Az utánpótlás is kritikus. - Az elmúlt évben mindössze 547 tanuló végzett az országban a 3 éves ápolói szakképesítési rendszerben. 1993 óta ugyanis érettségi után még 3 éves képzésben részesülnek a nővéri pályára készülők. Nem lehet csodálkozni azon, hogy kevés fiatal van, aki Mucha Márkné: „Amióta Magyarországon sorra épülnek a nagy bevásárlóközpontok, drámainak mondható a nővérek pályaelhagyása." (Fotó: Schmidt Andrea) ennyit hajlandó tanulni egy megalázóan alacsony bérezésű foglalkozásért, ami fizikailag, lelkileg egyaránt emberpróbáló. - Hogyan fest az ország nővértérképe? -A 1993-as statisztikai évkönyvben 116 ezer ápolói állás szerepel, az idén márciusban megjelent adatok szerint ez a szám mára 89 ezerre csökkent. Különösen nagy a nővérhiány a fővárosban és az ország nyugati felében, itt a legerősebb a nővérelszívás. A dunántúli városokból az ápolók átmennek Ausztriába, Németországba, ahol nagyon szívesen alkalmazzák őket, mert tudják, hogy a magyar nővérek jól képzettek. S nem csak az egészségügyben, hanem más, az emberi kapcsolatteremtésre és a kommunikációs készségre alapozó szakmákba is keresik külföldön a magyar ápolónőket, mondani sem kell, hogy a magyarországinál lényegesen magasabb béreket kínálnak nekik. - Hozzánk viszont a keleti blokk országaiból szándékoznak importálni nővéreket. Erről mi a véleménye? - Nem ez a hazai nővérhiány megoldása. Az idegenből érkező nővérek szakmai felkészültségét nem ismerjük, hoznak ugyan bizonyítványt magukkal, de azt, hogy e mögött milyen tudás rejlik, nem tudjuk. A más országokból importálandó nővérekkel kapcsolatban azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy hazájuk egészségkultúrája más, mint a miénk. A hazai nővérhiányt az itthoni feltételek rendezésével lehet megoldani, méghozzá sürgősen, mert különben nem lesznek, akik ápolják a betegeket. Kalocsai Katalin jegyzet Kék massza A

z amerikai űrhajózási hivatal tudósai tavaly szeptemberben, egy pénteki napon adták hírül, hogy soha nem látott nagyságú ózonlyuk jelent meg az Antarktisz fölött. Háromszor akkora, mint az USA területe: 11 millió négyzetmérfóld. Teljesen fedi a Déli-sarkot, de még Dél-Amerika csücske fölé is jut belőle egy darab. A műholdról küldött fényképeket nézegető tudósok úgy látták, hogy a lyuk egy hatalmas, kék masszához hasonlít. Az ózonlyukat 1985-ben észlelték először. Az ózonmolekulákat pusztító gázok (CFC-k) használatát két év múlva betiltották ugyan, de az addig kibocsátott káros anyagok a légkörben maradtak, és egyes föltételezések szerint akár húsz évig is rombolhatják a Föld védőpajzsát. Ugyancsak szeptemberben egy mérföld széles óceánfolt nyílt a Föld „legtetején", az Északi-sark jégmezőin. Az ok a sokat emlegetett globális fölmelegedés. A kutatók szerint az északi sarkvidéken 45 százalékkal vékonyodott el a jég az elmúlt ötven évben. s Mindezekhez képest az amerikai olaj- és energiaiparIV1 nak lekötelezett Bush elnök, beiktatása után sürgősen fölrúgta a kiotói megállapodást - az USA-ban nem tilos többé az üvegházhatást okozó anyagok kibocsátása. Április 22. a Föld napja, amikor ismét aggódunk egy kicsit bolygónkért. Mindez azonban keveset ér, amíg a világnak diktáló politikai és gazdasági szuperhatalom főemberének fejét szürke agy helyett kék massza tölti ki. V- L ff a trapézlemez, síklemez • ereszcsatorna-rendszer n cserepeslemez • könnyűszerkezetes épületek, csarnokok kivitelezése. SZAPPANOS ÉP-KER, Hódmezővásárhely, Zrínyi u. vége. Tel.: 62-241 -209, 62-230-446. A LINDAB TERMÉKEK KIEMELT MÁRKAKERESKEDŐJE! Szeged-Nagylak: negyvenmilliárd Mintegy 40 milliárd forintba kerül a Szeged-Nagylak közötti, M43-as elkerülő út a híddal együtt. A költség 80 százalékáig igényelhető az EU ISPA-alapjától támogatás - adott hangot optimizmusának tegnapi sajtótájékoztatóján Bartha László polgármester. Szeged első embere újságírók előtt akarta tisztázni újra a város nagyszabású hídépítési terveit, mert „a polgárok előtt zavaros a kép". Bartha megerősítette: Szegeden az elképzelések szerint három híd épül 2010-ig. A már említett M43-as elkerülő hídja Tápé fölött ível majd át a Tiszán, akár már 2004ben, amennyiben Brüsszelben megítélik a kért támogatást. A fennmaradó 20 százalékos részt a város a költségvetéstől reméli. (Az M43-as elkerülő út építéséhez a Maroson is kell egy hidat építeni.) A régi vasúti híd 5,5-12 milliárd közé becsült építési költségeit és a nagykörút vonalába tervezett közúti híd felépítéséhez szükséges összeget ugyancsak az EUtól és a magyar államtól várja Szeged. K. B. Kazah kapcsolat Munkatársunktól A magyaroknak sikerült megőrizniük nyelvüket és kultúrájukat Közép-Európában. Ez példaértékű a kazahok számára, akik, kikerülve az oroszok védőszárnyai alól, most tanulják újra anyanyelvüket - mondta Tuleutaj Szulejmenov kazah nagykövet a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tartott előadásában. Az ünnepi üléssorozat a Kazah Köztársaság függetlenségének tizedik évfordulója alkalmából szerveződött. A rendezvényen felszólaltak, illetve kérdéseket tettek fel az SZTE BTK Szláv Intézetének és Altajisztika Tanszékének munkatársai, a kar dékánja, dr. Berta Árpád. Mukusheva Raushangul kazah lektornő beszámolt arról, milyen élénk kapcsolatok kötik össze a Szegedi Tudományegyetemet a Kelet-kazahsztáni Egyetemmel. A nagykövet legközelebb Karcagra látogat el, ahol nagy számban élnek kipcsakok (kunok), akik a 13. században Kötöny kán vezetésével Kazahsztán területéről vándoroltak hazánkba. c+c Viszonteladók, kiskereskedők figyelmébe! A Tisza-Coop Rt. C+C Nagykereskedelmi Áruháza (Szeged, Kereskedő köz 4. Nyitva tartás: H-P.: 7-19-ig, szo.: 7-13-ig) az alábbi termékeket kínálja bruttó nagykereskedelmi áron: 85,Viszonteladok részére további kedvezmények áruházunkban!