Délmagyarország, 2001. április (91. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-19 / 91. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. ÁPRILIS 19. TORONY ALATT III. Lakáscsere-szerződést kínáló csalók járják Szegedet Városi segítség közüzemi adósoknak Az elmúlt hetekben a köz­üzemi díjhátralékkal rendel­kező családokat illetéktele­nek, azaz csalók keresték fel azzal az indokkal, hogy az árverezés illetve kilakoltatás előtt lakáscsere-szerződést ajánlanak, amely a díjhátra­lékos személyeknek igen kedvező megoldás az adós­ságuk megszüntetésére. Szeged Megyei Jogú Vá­ros Önkormányzata és ön­kormányzati tulajdonú gaz­dálkodó szervezetei közül a Szegedi Hőszolgáltató Kft., valamint az Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Rt. több éve együttműködik, és együtt gondolkodik abban, hogy milyen módon és ho­gyan nyújtson segítséget a közüzemi díjhátralékkal küszködő családoknak, an­nak érdekében, hagy lakha­tásuk - a hátralék rendezése mellett - jelenlegi lakóhe­lyükön továbbra is biztosí­tott legyen. 1998. évben szerveződött meg az adósság felszámolá­sát célzó támogatási prog­ram, amelynek futamideje 12 hónapra szólt. Ezt köve­tően, egyedi ügyekben, a hátralékkal rendelkező sze­mély aktív közreműködésé­vel, a közszolgáltatóval rész­letezetést tartalmazó megál­lapodás megkötését szorgal­mazza a Polgármesteri Hiva­tal Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Irodája, mi­közben átmeneti segély for­májában támogatást nyújt. Felhívjuk a Tisztelt lakos­ság figyelmét, hogy az érin­tett szervezetek által nyújtott díjhátralékos kezelési prog­ramban résztvevő szakembe­rek mindegyike rendelkezik a személyazonosságukat iga­zoló dokumentummal. A Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata részéről arc­képpel ellátott és munkahe­lyet igazoló mágneses kártya az azonosítás eszköze, a má­sik két szervezet esetében pedig a szervezet vezetője által kiállított megbízólevél, melyet odaérkezésükkor ön­ként vagy kérésre felmutat­nak. Tájékoztatjuk a lakossá­got, hagy az eljárásban érin­tett szervezetek a személyes adatok felhasználását a tör­vényben foglalt eljárásnak megfelelően szigorú szabá­lyok alapján kezelik, és adatszolgáltatást csak a tör­vényben előírt módon bizto­sítják az adatszolgáltatásra jogosult szervezeteknek. Fontos, hogy a megkereset­tek az önkormányzat és gaz­dasági társaságai nevében vagy az általuk megvalósí­tott programokra, hivatkoz­va megjelenő személyektől minden esetben kérjék sze­mélyük azonosítását, ily módon elkerülve a vissza­élés lehetőségét. dr. Mezey Róbert, Szeged Megyei Jogú Város jegyzője. Kerekes Péter, az IKV Rt. vezérigazgatója Bénák László, a Szegedi Hőszolgáltató Kft. igazgatója Rózsák híd jótól a Szőke Tiszáig Májusban keresztelő A régi híd a Széchenyi tér felől. Május 21-ig lesz csak „régi"... (Fotó: Schmidt Andrea ) Régi híd, új híd - mi már csak igy nevezzük őket. Május 21-ig. Ak­kor ugyanis hidkeresz­telőt tart a város és ne­vet adnak mindkét „vízi átkelőnek". A polgár­mesteri hivatal kabinet­irodája ugyanis az év elején felhívással for­dult a város polgárai­hoz, hogy tegyenek ja­vaslatot a hidak elneve­zésével kapcsolatosan. A felhívás óriási vissz­hangra talált, temérdek levél, képeslap érkezett az iroda címére. A felhívásban március 16-i határidőt jelölt meg a kabinet, addig küldhették be ötleteiket, javaslataikat a potenciális „keresztszülők". Szabó Adómtól, az iroda vezetőjétől megtudtuk, hogy mi lesz a beérkezett javaslatok további sorsa, s voltaképpen ki dönt arról, hogy a sok száz felmerült név közül ki és mikor vá­lasztja ki a megfelelőt, a véglegeset. A levélhalmazok tartal­mát most rendszerezik, mégpedig úgy, hogy a két hídra tett névadási javasla­tokat összeadják, pontos ki­mutatást készítenek. A vá­rosatyák előbb az önkor­mányzati bizottságokban, majd májusi első tanácsko­zásukon megvitatják és döntenek a hidak új elneve­zéséről. Ezt követi az ün­nepélyes aktus: május 21­én, a város napján, az ün­neplő közönség - köztük Szeged testvérvárosai kül­döttségeinek - részvételével megtartják a hídavatót. Hogy milyen javaslatok érkeztek a hídkeresztelőre? Színesek, változatosak. A régi hídra például Móra Fe­renc nevétől a Boszorkány hídon keresztül Huszka Je­nőig, körülbelül félszáz el­nevezést sugallnak a szege­diek. Az új híd esetében va­lamivel kevesebb tippet ad­tak a polgárok. Itt elsősor­ban Bertalan Lajos - aki a Tisza szabályozásában szer­zett elévülhetetlen érdeme­ket - neve fordul eló, de Klauzál Gábor, Széchenyi István gróf, Klebelsberg Kunó, Mikszáth Kálmán és más hírességek neveit is tartalmazza a hosszú lista. Érdekességként kell meg­említeni, hogy az új híd esetében olyan javallatok is felmerültek, mint a Virá­gok, a Barátság, a Rózsák ­hídja. Szent Jakab híd. Nap­sugár híd, vagy egyszerűen csak: Szőke Tisza híd... Hogy a városatyák mi­ként döntenek a hidak ügyében, az május első pén­tekén kiderül. Kisimre Ferenc • • On szerint elég tiszta Szeged? Liszt monumentális oratóriumát játsszák a szimfonikusok Krisztus a dómban Cservik Ferencné nyug­díjas: Szerintem most szép tiszta, és úgy látom, hogy rendszeresen takarítják is. A Belváros is nagyon szépen rendbe van téve, nekem na­gyon tetszik, főleg az új vil­lamosmegálló. Büszke va­gyok Szegedre, és szerintem a turisták is meg lehetnek elé­gedve. Télen ez nem egészen volt így, de biztosan akkor nem tudták megoldani, hogy megfelelően rendbe legyenek téve az utcák. Marosi Jenőné nyugdíjas segédmunkás: Nagyon szeme­tes a város, de ezért elsősorban az emberek a felelősek. Flako­nok, üvegek, de még pizzásdo­bozok is hevernek az utcán. Ezt én, aki soha életemben nem dobtam el az utcán sem­mit, nagyon nehezen értem meg. Fáj az ember szíve, ha szétnéz. A fiatalok falakat fir­kálnak, padokat törnek, felha­sogatják a buszok üléseit. Mi­ért nincs valaki, aki ezt szigo­rúan venné, és keményen bün­tetne érte? Koc/.ka István munkanél­küli: Csak a kiemelt részeket gondozzák megfelelően, a töb­bi szerintem elhanyagolt. Csak be kell nézni a bokrok alá: sok­szor mint egy kisebb szemétle­rakó hely. Ennek talán az lehet az oka, hogy nincs elég sze­méttároló. Most ugyan a belvá­rost elkezdték felújítani, de egyrészt szerintem elég későn, másrészt pedig rossz, hogy csak erre fektetnek hangsúlyt. Ha én turista lennék, poros kis­városnak látnám Szegedet. Sebestyén István tanuló: Elég relatív, hogy tiszta-e a város. Most jöttem Pestről, an­nál tisztább. De ez nem jelen­ti azt, hogy nem lenne mit csinálni. Például lehetne több szemetes, hogy ne az utcán dobálja el mindenki, ami a ke­zében van. A belvárosi épüle­teket (nem csak a Kárász ut­cán) sem ártana letakarítani, ha már az „alkotóművészek" összefirkálták, és a kipufogó­gázok leszürkítették. És talán parkőröket is lehetne alkal­mazni. Liszt Ferenc monumen­tális műve, a Krisztus oratórium teljes egészé­ben ma hallható először Szegeden: a Filharmónia Kht. bérleti hangverseny­sorozatában - 19.30-tól, a dómban - a Szegedi Szimfonikus Zenekar és a Vaszy Viktor Kórus adja elő. A szólisták: Altorjay Tamás, Timothy Bentch, Szonda Éva és Vajda Jú­lia, a Szegedi Nemzeti Színház magánénekesei. A dirigáló Gyüdi Sándor­ral a koncert és a nemré­giben befejeződött spa­nyolországi turné kap­csán beszélgettünk. - A napokban érkezett ha­za a Vaszy Viktor Kórussal Spanyolországból, ahol immár rendszeres vendé­gek a szegedi muzsikusok. Hol léptek fel, és mit éne­keltek? - Április elsó két hetében ezúttal hét koncertet adtunk Spanyolország különböző vá­rosaiban Rossini Ünnepi mi­séjének zongora- és harmóni­umkíséretre írt eredeti válto­zatából. Felléptünk például Malagában, a rangos Teatro Cervantesben, Palma de Mal­lorcán és Ibiza szigetén. Mad­rid laktanyából átalakított, egyik jelentős kulturális köz­pontjában is szerepeltünk, amelynek 1200 főt befogadó koncertterme zsúfolásig meg­telt a hangversenyünkre, olyannyira, hogy több mint háromszázan be sem jutottak. Mindenhol szép sikert arat­Gyüdi Sándor igazgató-karnagy, a ma esti koncert dirigense egy próbán. (Fotó: Miskolczi Róbert) tunk, a szűkített Vaszy Viktor Kórussal szólistaként Szonda Éva, Vajda Júlia, valamint az Operaházból Albert Tamás és Szvétek László énekelt, zon­gorán Somogyvári Aliz, har­móniumon Szelezsán Beáta játszott. - Pál Tamás dirigálásával tavaly már játszották a szimfonikusok a Krisztus oratóriumot. Sokan kér­ték, hogy Szegeden is ad­ják elő. - Tavaly a Budapesti Tava­szi Fesztiválra és a Perpignani Zenei Fesztiválra vette eló az együttes a darabot. Egy ideig arról is szó volt, hogy a nyá­ron Dóm téri koncertként a Szegedi Szabadtéri Játékok is műsorára tűzi, emiatt nem építettük be az előző szezon­ban a filharmóniai bérletünk­be. Igy végül nem is adtuk elő Szegeden, pedig a produkció mindenhol nagy sikert aratott. Elhatároztuk, hogy ebben az évadban húsvét idején bemu­tatjuk. A Krisztus oratórium az ünnep után is aktuális, hi­szen tulajdonképpen három részből áll: egy karácsonyi, egy passió és egy feltámadási oratóriumból. - Ez a hangverseny a Fil­harmónia kamarabérleti sorozatában szerepel, a dómban a bérlettulajdono­soknál jóval többen is hallhatnák. Várnak még közönséget? - A koncert előtt belépője­gyet is lehet váltani. Sokan ér­deklődtek már a hangverse­nyünk iránt, mert ezt a monu­mentális darabot ritkán lehet hallani. Azt hiszem. Szegeden még nem is adták elő. Az ez­redforduló táján a „címszerep­lő" születésnapja idején külö­nösen érdekes meghallgatni. - Milyen feladatok várnak még a szegedi szimfoniku­sokra ebben az évadban? - Nagy örömmel készü­lünk Gregor József főszerep­lésével a Falstaff jövő heti premierjére. Május 10-én Lu­kács Ervin Haydn- és Mozart­művekből álló koncertje zárja a Vaszy-bérlet hangverseny­sorozatát, május 24-én pedig a Fricsay-bérlet utolsó kon­certjén - Krausz Adrienne közreműködésével, Pál Ta­más dirigálásával - Csaj­kovszkij b-moll zongoraver­senye és Sosztakovics V. szimfóniája csendül fel. A millennium jegyében készü­lünk egy CD-felvételre is, amelyen majd Beethoven Szent István király nyitánya mellett Liszt, Bartók és Ko­dály művei szerepelnek. Hallási Zsolt Papp Katalin koncertmes­ter: Kezd tiszta lenni és kezd szépülni Szeged. Több roko­nom is él más városban és mind azt mondják, hogy nagyon szép helyen lakom. A Belvárost most rakják rendbe, ami szintén na­gyon szimpatikus, az viszont már kevésbé, hogy másoknak csak az a célja, hogy tönkrete­gye. A külterületek már nem annyira gondozottak, talán azokra lehetne kicsit több fi­gyelmet fordítani, de alapjában véve nem piszkos a város. Varga Alexandra tanuló: Mindenhol tiszta szemét min­den. A fiatalok is inkább el­dobják a szemetet ahelyett, hogy keresnének egy kukát. De vannak olyanok is, akik ha ku­kát látnának, mindössze arra éreznek késztetést, hogy a tar­talmát a földre borítsák. És ak­kor arról még nem is beszél­tünk, amit a kutyák művelnek a parkokban, utcákon, játszóte­reken. Szerintem egész egysze­rűen nincs elég ember és pénz, hogy tisztán tartsák a várost. T. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom