Délmagyarország, 2001. április (91. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-19 / 91. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. ÁPRILIS 19. CSONGRÁD MEGYE 3 Szegedi pénzből fizették ki a külső üzletrészeseket Dunántúli téeszhistória Sorsdöntő lépésre szánta el magát a Lipóti Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet ezév február 17-i közgyűlése, ahol kimondták, hogy az igazgatóság indítsa el a jelentős értéket képviselő vagyontárgyak (így a fürdő. a kemping és a kertészet) értékesítését. A szándék az volt, hogy a befolyó pénzekből először a külső üzletrészeseket kell kifizetni, majd pedig elő kell készíteni a szövetkezet végelszámolását. A határozat értelmében az említett létesítményeket hamarosan meghirdették és információs csomagot összeállítva várták az érdeklődőket. Számuk a reméltnél nagyobbnak bizonyult, írásban végül tízen adták be pályázatukat. Közülük lehetett - alapos informálódást követően - választani az ár és a vevő szándékainak szem előtt tartásával. A többfordulós tárgyalisok két magánszemély által képviselt, szegedi illetőségű gazdasági társaság sikerét hozták. A győztessel kötendő szerződést a közelmúltbéli szövetkezeti közgyűlés jóváhagyta, az adás-vétel megtörtént. A vételárat valamivel a meghirdetett összeg fölött állapították meg. A vevő, vagyis a jövőben Lipóti Termálfürdő Kft. néven működő társaság az első részletet már kifizette, a három létesítmény együttes és teljes elA lipóti fürdő mór szegedi tulajdonban van. (DM/DV-fotó) lenértékét pedig 2001. június 10-ig egyenlíti ki. Különleges gesztusként a már megvásárolt kempinget ajándékozás címén 50 százalékban az önkormányzatnak, a másik 50-ben pedig a Pro Oppido (Községünkért) Kft-nek adták át. A működtetésből származó bevételek ezáltal a település fejlesztésére fordíthatók. A fürdőt az idei szezonban még a szövetkezet üzemeltetheti, a kertészet üvegházainak bérlői december 31-ig maradhatnak. A négy darab újabb építésű üvegházat 3-4 évig lehet használni - amennyiben igény mutatkozik rá. A lipóti szövetkezet végelszámolását kimondó közgyűlés megtartását június végére tervezik. A 137 külső üzletrész tulajdonost - bár az erről szóló törvényt és végrehajtási rendeletét nemrégiben visszamenőlegesen megsemmisítették összesen több mint 14 millió forinttal kifizették. A tagok üzletrészének kiváltása csak a végelszámolás kimondása után kezdődhet meg. Amennyiben megszületik a döntés, július elsejével a tagság igényét legalább száz százalék előleg formájában szeretnék kielégíteni. A szövetkezet ezzel gyakorlatilag megszűnik, de lesznek még további teendők is. A legnagyobb gond például nem a vagyontárgyak értékesítése, hanem annak a több mint kétszáz hektárnyi természetvédelmi terület sorsának egyengetése, ahol a szövetkezet használati joggal bír. A tervek szerint idén még ők takarítanak be a határban, vetni viszont ősszel már az új tulajdonosként fellépő mezőgazdasági vállalkozók fognak. Fazekas László igazgatósági elnök szerint eddig rendben mentek a dolgok, sőt talán gyorsabb ütemben is, mint ahogy arra először számítottak. Ez évben az ingóságok értékesítését folytatják, jövőre pedig az utolsó darabok eladása, a zárás, a vizsgálatok maradnak. A jelenlegi tizenkilenc dolgozó közül néhányan a mezőgazdaságban tevékenykednek tovább, egypáran pedig munkalehetőséget találhatnak a termálfejlesztéssel kapcsolatos építkezéseken, illetve a tervekben szereplő téli-nyári üzemeltetésben. így remélhetőleg nagyobb trauma nélkül élhetik meg a kényszerű váltást. Ress Marietta „Ritkán adódik alkalom fürdővásárlásra" A szegedi befektetők akik kérték nevük titokban tartását, ígéretet téve, hogy hamarosan felfedik kilétüket, s bővebben beszámolnak a terveikről - lapunknak elmondták: azért vásároltak Lipóton termálfürdőt, mert ott volt eladó fürdőkomplexum az országban. Ha a fürdőt Szegeden hirdették volna meg, s megfelelőek lettek volna a feltételek, akkor valószínűleg nem mennek el a Dunántúlra. Azt azonban tudni kell - nyilatkozták -, hogy egy egész komplexumot nem mindennap bocsátanak áruba. Az önkormányzatok, a fürdőket működtető szervezetek és cégek főként fürdőrészeket adnak el, s ritkán adódik arra alkalom, hogy valaki egy egész fürdőt vásárolhasson. A szegedi befektetők kérdésünkre, mely szerint tudták-e, hogy a szövetkezet faz országban elsőként) az ő pénzükből fizeti ki a külső üzletrész-tulajdonosokat, egyértelmű igennel feleltek, hozzátéve: ezzel abszolúte nem foglalkoztak. A fürdő megvételénél az is szerepet játszott, hogy a mosoni régió gazdagabb, így hamarabb megtérül a befektetésük. Persze a szegediek hosszabb távra terveznek, s ahogyan fogalmaztak: a fürdő fejlesztésébe „nem néhány tízmillió forintot szeretnének befektetni". A saját forráson túl azokkal a pályázati pénzekkel is számolnak, amit a szaktárca falusi, illetve termálturizmusra kíván fordítani. Arra vonatkozóan, hogy milyen konstrukcióban üzemeltetik majd a lipóti termálfürdőt, több elképzelésük is van. Egyelőre a lehetőségeket mérlegelik. A terepfelmérésen már túl vannak és a tervdokumentumokat tanulmányozzák. Elmondták: a faluval és lakóival együtt szeretnének dolgozni, hogy Lipótból és a termálfürdőből a turisták által kedvelt hely legyen. Sz. C. Sz. Csurka sorskérdései A MIÉP jelenleg a harmadik erő Magyarországon, de elsőnek kell lennie - jelentette ki Csurka István pártelnök tegnap Szegeden. A Jobboldali Ifjúsági Közösség (Jobbik) helyi szervezetének meghívására tartott előadást az Ifjúsági Házban, amelynek a nagyterme majdnem megtelt az érdeklődőkkel. A Sorskérdések című előadásban Csurka először azokat az egyetemeket - köztük a szegedit - ostorozta, amelyek nem engedik a falaik közé a politikai rendezvényeket. A letűnt hatalom itt maradt körei akarják a befolyásuk alatt tartani a fiatalokat, pedig az új nemzedékek hivatottak a mostani élet megváltoztatására. A legsürgetőbb megakadályozni, hogy - a privatizációval elvett nemzeti javak után - a magyar föld is idegen kézre kerüljön. Ha ez nem sikerül, a palesztinok sorsára jut a magyar - érvelt a szónok. Ezután a globalizmus kártékonyságáról festett sötét képet és érzékletesen elmagyarázta hallgatóságának, hogy a globális vállalatok, a bankok és a média hogyan gyárt közös erővel gondolkodásra képtelen „tömegembereket". Miután „leleplezte" a világméretű csaláson alapuló machinációkat, kijelentette, hogy a bukott szovjet rendszer és az ugyancsak bukásra ítélt globalizmus gyökere közös. „A sötétség a legnagyobb ellenségünk, nem az MSZP meg az SZDSZ; más kérdés, hogy ez a sötétség persze az ő politikájukból árad" — vázolta a MIÉP és követői ellenségképét a politikus. Nem tapsolni kell annak, hogy a harmadik erővé küzdötte fel magát a MIÉP, hanem sírni kell, amiért még mindig az második, plusz írástudók szolgálják „a ferde hajlamú liberalizmus" és a marxizmus téveszméit - finomított a kép színein. A MIÉP nem a hatalmat akarja - akkor elveszne az utolsó kristálydarab, amiben bízhat a magyar; hanem a privatizáció felülvizsgálatát, a bankok hatalmának megtörését, a multik adóztatását, a magyar kisvállalkozók támogatását, földet a családoknak, hogy fölnevelhessenek három gyereket - vázolta a párt programját az elnök. S. E. jegyzet Kapreál vagy szocreál? L

ekozmált a repitörvény. Amikor megszavazták, újra megingott a hazai jogrend csuszamlásainak gyakran kitett jogállami hitünk. Mert mi is az, amit biztosra vehet egy magyar jogalany? Azt, hogy a törvények egyre bonyolultabbak lesznek és túl gyakran változnak, s az élet a törvényi háttér változékonyságának következtében is egyre kiszámíthatatlanabb és nehezebb lesz A törvények nem kis része ugyanakkor sértő is. Úgy vannak küalálva, mintha ebben az országban kizárólag bűnözők élnének, akikel ezer módon kell ellenőrizni, fogni, sarokba szorítani. A magyar törvényhozás nem arra a „honpolgárra" számű, akit büszkévé tesz, hogy ő betartja a törvényeket, befizeti az adót, és ezzel segíti honfitársai életét is. Nem. A magyar törvényhozó egy bujkáló, adóbújócskát játszó, kisstfíű csalót lát maga előtt, aki egész nap azon töri a fejét, hogy tudná a hatóságokat és embertársait becsapni. Lehet, hogy a magyar törvényhozó önmagából indul ki, jó lenne ezért megmondani egyszer a magyar törvényhozónak, hogy a többiek nem ilyenek. Csak ő ilyen. A reprezentációs költséget is bizonyára azért szüntették meg a törvényhozók, mert azt hitték, hogy az összes gazdasági szereplő a reprezentáció terhére eteti a nagymamáját, ajándékozgatja a szeretőjét, viszi városnézésre a családját. A törvényhozók bizonyára mindegek költségeit a köz számlájára terhelik rá. A köz jelentős része ellenben nem engedheti meg magának azt, amü a törvényhozók jelentős része megengedhet magának. A köz jelentős része adózott jövedelméből eteti a nagyit, viszi városnézni a családját, és ajándékozgatja a szeretőjét - ha van neki. A köz jelentős részének adózott jövedelme azonban ezer ok miatt egyre csökken. A csökkenés egyik oka volt például, hogy az idei év elejétől megszüntették a reprezentációs költség leírását az adóalapból. Az új szabály szerint a vállalkozók például az árbevétel fél százalékát írhatják le az adóalapból, de ezt a fél százalékot több mint negyven százalék járulékkötelezettség terheü, hacsak nincs hitelesen dokumentálva, hogy külföldit tiszteltek meg a vendégeléssel. Le is csökkent azonnal a vendéglők forgalma. Ki akarna a desszert után még adót is fizetni? De a lecsökkent a vendéglői forgalom következtében kisebb lett a vendéglősök által befizetett adó, a felvásárolt sárgarépa és kacsacomb, vagyis lecsökkent a sárgarépa- és kacsacombtermeszíők befizette adó is... A piacgazdaság szellemiségével sem egyeztethető össze, hogy az adóztatható tevékenység keretében keletkezett adóalapból ne legyen leírható az adóztatható tevékenység fejlesztésére - például vacsorás üzleti megbeszélésre - fordított összeg. Kapitalizmust építünk vagy posztszociaüzmust? A

z Európai Unió mostani állásfoglalása szerint a repiköltségek adóalapból való leírásának korlátozása, e jog „utólagos megvonása" nem egyeztethető össze az EU közös jogrendszerével. Lehet, hogy Ausztriát meg is büntetik a hazaihoz hasonló repiadó miatt. A tagjelöltek egyelőre megússzák. Csakhogy minél több a megúszni való, annál kevésbé leszünk tagjelöltek. Csurka István: a palesztinok sorsára juthat a magyar. (Fotó: Miskolczi Róbert) Civil hidak Munkatársunktól „Civil integrációval a régióért" címmel pályázatot hirdettek meg, amelynek keretében az öt részből álló szakmai rendezvénysorozatnak első programját tartják ma Szegeden. A rendezvény a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács támogatásával jöhet létre. A szervezők, a Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége (DMCSZSZ) és a Dél-alföldi Területfejlesztési Társulások Egyesülete Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye önkormányzatainak és civil szervezeteinek részvételére számítanak. A 19-én, csütörtökön, 10 órakor az Eszperantó utcai közösségi házban kezdődő rendezvényt Barcsi Antal, a DMCSZSZ alelnöke nyitja meg. A stratégiatervezés kérdéseit Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere taglalja. Marosvári Attila, a megyei közgyűlés alelnöke a humán erőforrás-fejlesztésről, Besenyi Sándor, a DMCSZSZ elnöke pedig a civil szerepvállalás értékeiről szól. Bujdos né Lengyel Eszter a kistérségek helyzetfelmérésének fontosságára mutat rá. Viszonteladok, kiskereskedők figyelmébe! A Tisza-Coop Rt. C+C Nagykereskedelmi Áruháza Borsodi világos (Szeged, Kereskedő köz 4. Nyitva tartás: H-P.: 7-19-ig, szo.: 7-13-ig) az alábbi termékeket kínálja bruttó nagykereskedelmi áron: ivery Day szénsavas üdítőilatok 2 i/ü yo,Soproni Ászok világos sör 0,5 I /ü 87,Pur 250 ml utántöltő •^Biopon 600 g-os mosópor, 270,\ URMP^ Viszonteladók részére további kedvezmények áruházunkban! Biopon 3 kg-os mosópor Á/itality 1139,- Whitening 1139,Color 1139,-