Délmagyarország, 2001. április (91. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-10 / 84. szám

KEDD, 2001. ÁPRILIS 10. A TORONY ALATT III. Szeged kitüntetettjei Utánpótlás-nevelés a Németh Imre iskolában Olimpiai park Felsővároson DM-információ Pénteken döntött a városi képviselő-testület Szeged idei díjazottairól. Az elismerésben részesültek teljes listája a következő: Szeged díszpolgára: dr. Kovács Gábor szívsebész. Pro Urbe-díjat kapott: Gregor József operaénekes és dr. Molnár Amália gyermekorvos. Többen panaszolják, hogy a Rákusi körút útburkolata annyira megrongálódott, hogy balesetveszélyes rajta a közlekedés. A körút mentén lakók pedig arról mérik le, mekkora jármű halad el az úton, hogy milyen erősen táncolnak a poharak a vitrinben. A terület képviselője szerint a gondok felszámolására nem kell sokáig várni. Az évek során nagy igénybevételnek kitett Rókusi körút aszfaltburkolatának felújítása immár halaszhatatlanná vált. Dobó János területi képviselőtől kapott információ szerint az önkormányzat jelentős összeget szán a város útjainak helyreállítására. A Rókusi körútra például 80 millió forintot biztosított az idei költségvetés. Mi több, a Szegedi Közlekedési Társasággal és a Tisza Volán Rt.-vel közösen Szegedért emlékérmet kaptak: dr. Besenyei Lajos dékán, dr. Tóth Rózsa tanár, Fekete Gizi színésznő; valamint a Hősök kapuját díszítő Aba Novák-freskó restaurátorai, továbbá dr. Kalocsai Géza labdarúgó-szakember, Fenesi Istvánná főnővér, Kanalas István népi faragó, Joszt István volt politikai elítélt, dr. Bánfalvi József nyugalmazott igazgató. ennek kapcsán - a tömegközlekedés korszerűsítését is célul tűzték ki. Az útpályán már folynak is a munkálatok, amelyek célja, hogy feltérképezzék: hol, milyen mértékű helyreállítást igényel a kétségtelenül erősen megrongálódott útpálya. Erre közel egy hónap áll rendelkezésre, majd a kivitelezési munkákra pályázat útján keresik meg a legjobb ajánlattévőket. A bekötő utaknál gépjármű-érzékelővel mérik a behajtási szándékot. A tömegközlekedési figyelőrendszer kiépítését is szolgáló programra 22 milliót költhet a város. Ebből 15,5 milliót a Környezetvédelmi Minisztériumtól nyert pályázati pénzből lehet fedezni. A tervek szerint az ősz beállta előtt befejeződne a körút rekonstrukciója, és ezzel megszűnnének a ma még valóban jogos lakossági panaszok is. N. R. J. Szeptembertől véglegesen átalakul az egykori Felsővárosi Altalános Iskola. Az intézmény az idei tanévtől új néven, Németh Imre Altalános Iskola és Atlétikai Sportiskolaként működik, szerkezetileg azonban csak jövőre válik „méltóvá" nevéhez. A kitűzött cél, hogy rövid időn belül a diákversenysport utánpótlás-nevelésének bázisiskolája legyen. A Németh Imre Sportiskola az 1948-ban aranyérmet nyert olimpiai bajnok kalapácsvetőnk nevét viseli. Szegeden elsőként, országosan tizennyolcadikként csatlakozott az olimpiai iskolákhoz. Szarka Imre igazgató elmondta: a nyári szünet végét jelentő első becsöngetés a névhez méltó, új szemléletet is hoz majd a falak közé. Szeptembertől a diákok már a sportiskolái tanterv alapján tanulnak majd, amely ^elsősorban az atlétikai és a röplabdaképzésre összpontosít. Ez a képzés a nemzeti atlétikai programhoz is illeszkedik. Ötödik osztályban választják ki orvosi vizsgálatok és képességfelmérés alapján azokat a gyerekeket, akik alkalmasnak tűnnek a versenysportra, és az ő órarendjüket délutáni edzésekkel bővítik ki. Ezeket a foglalkozásokat a Szegedi Vasutas Sport Egyesület szakedzői tartják, az ő segítségükkel készülhetnek fel a fiatalok a különböző megmérettetésekre, melyek száma az elmúlt évben megnövekedett. Az iskola eddig is minden évben képviseltette magát városi és házi versenyeken, valamint a diákolimpiákon, a névváltoztatás óta pedig lehetőséget kapott arra, hogy az olimpiai iskolák országos versenyein, valamint a nemzeti atlétikai program szervezésében folyó versenyeken is részt vegyen. Az igazgató büszkén említette, hogy az idei diákolimpiát városi és megyei szinten is megnyerték a röplabdások. Az iskolának jelenleg 365 tanulója van. Minden évfolyamon két osztály van, az elsősökből azonban már csak egyet sikerült indítani tavaly. Doroginé Bíró Irén, a tanügyi igazgatóhelyettes véleménye az, hogy a változtatások épp a legjobbkor jöttek. Elmondta, hogy a beiratkozás első napján, tegnap már körülbelül 60 gyereket felvettek az iskolába, így ha a mai napon is hasonló mértékű lesz az érdeklődés, akár három osztályt is tudnak indítani szeptemberben. Aki nem feltétlenül szeretne sportolót nevelni gyerekéből, az is megtalálhatja számára a megfelelő elfoglaltságot. Az oktatás színvonala elsősorban a tanulmányi versenyeken mérhető le: a „németesek" ezeken általában az élbolyban végeznek. A diákok itt angol és német nyelvet tanulhatnak, délutáni elfoglaltságként pedig különböző szakkörök - mint például rajz, média, színjátszó - közül választhatnak. Jövőre elindul az alapfokú táncművészeti tagozat is a Flamenco Tánciskola vezetésével, minden évfolyam számára. Az iskola hivatalos névadó ünnepségét szeptemberre tervezik, amelyre már több olimpiai bajnokunk is meghívást kapott. Az igazgató kis olimpiai parkot is tervez az udvar egyik sarkában, ahol elhelyeznék a névadó, Németh Imre mellszobrát. Timúr Kriszta A Rókusi körút gödrei Táncoló poharak Kiemelt fontosságú a testnevelésóra. (Fotó: Schmidt Andrea) Megyei Jogú Városok Szövetsége Egyeztetéssel a megoldásig Ványai Éva: EU-csaHakozásunlc előtt az egészségügyi jogharmonizációra is fel kell készülnünk. (Fotó: Schmidt Andrea) Határon túli magyar hallgatók kollégiuma Ősztől saját épületet kapnak A szegedi politikusok jelentős tisztségeket töltenek be a Megyei Jogú Városok Szövetségében. Városunk érdekérvényesítő szerepét olymódon igyekszik megvalósítani, hogy rendszerese egyeztet a szövetség . belül, a szakmai biro. gokban. Ványai Éva alpolgármester, aki a testületben az egészségügyi és szociális bizottságot irányítja, a szövetség közgyűlésének legutóbbi, kecskeméti ülésén az egészségügy EU-integrációs jogharmonizációjával kapcsolatban fejtette ki véleményét és nyújtott be néhány javaslatot. A Megyei Jogú Városok Szövetségének közgyűlése évente kétszer ülésezik. A közgyűlést az úgynevezett bizottmány készíti elő. A szakbizottságok folyamatosan dolgoznak, s itt történik az érdekegyeztetés is. Ványai Éva az egészségügyi bizottság elnöki tisztét több ciklusban is betöltötte az elmúlt időszakban. Most annyival bővült a feladatköre, hogy nem csupán egészségügyi, hanem szociális kérdésekkel is foglalkozik az általa vezetett bizottság. Mindkét ágazatban egyébként folyamatosan véleményezik a törvényeket, s a kialakított álláspontokat az illetékes minisztériumokban ismertetik. Egy időszerű példa az említettekre: a megyei jogú városok együtt kívánnak működni az egészségügyi tárcával a népegészségügyi program megvalósításában. Ezért olyan megállapodáson dolgoznak, amelyet - megfelelő egyeztetés után - aláírnak majd az Egészségügyi Minisztériummal. A megyei jogú városok közötti kapcsolatok is rendszeresek egy-egy területen. Ványai Éva elmondta: a napokban tett javaslatot a szövetség EU-integrációs bizottságának arra, hogy milyen egészségügyi kérdésekkel foglalkozzanak. Hiszen a jogharmonizáció nemcsak a banki és a gazdasági szférát érinti, hanem az egészségügy és a szociális ellátás területét is. A szövetség tevékenységének hatékonysága mindenképpen fontos a vidék szempontjából, s a gyakorlat is azt mutatja, hogy „súlya" van, hiszen 22 vidéki nagyvárost és körülbelül 3 millió lakost képvisel. K. F. Szeptembertől külön épületben lakhatnak Szegeden azok a határon túli magyar egyetemi és főiskolai hallgatók, akik a Márton Áron Szakkollégium tagjaiként folytatják felsőfokú tanulmányaikat a Tisza-parti városban. A szakkollégium 1999 márciusa óta működik, és tagjainak hasznos ismereteket nyújtó külön órákat, valamint közösségformáló programokat szervez. A hazánkban egyetemre, főiskolára járó határon túli magyar fiatalok tanulmányaihoz nyújt segítséget az 1980-ban elhunyt, a börtönt is megjárt erdélyi római katolikus püspökről, Márton Áronról elnevezett szakkollégium, amely az Oktatási Minisztérium szakmai felügyelete alatt működik. Hazánkban jelenleg, mintegy 1600 olyan határon túli magyar hallgató tanul egyetemen vagy főiskolán, akik a szakkollégium tagjai. Közülük a Szegedi Tudományegyetemre és a Szegedi Hittudományi Főiskolára most éppen 189-en járnak, a legtöbb diák - hetven százalékuk - a Vajdaságból érkezik, de Erdélyből is sokan jönnek, a felvidékiek és a kárpátaljaiak vannak a legkevesebben. Legtöbbjük a természettudományi kar hallgatója, de vannak közöttük papnövendékek is. A határon túlról Magyarországra érkező fiatalok persze nem csupán a Márton Áron Szakkollégium tagjaiként folytathatnak felsőfokú tanulmányokat, de az intézményhez tartozás sok előnnyel jár. Először is nem mindegy, hogy valaki saját költségén tanul, vagy ösztöndíjat kap az államtól. A szakkollégium tagjaként minden diák számíthat havonta 7000 forint normatív támogatásra, továbbá legfeljebb 13 ezer forint ösztöndíjra, míg a kollégiumon kívül állók költségtérítést fizetnek tanulmányaik után. A szakkollégium a hallgatók képzésében is részt vesz, és arra is törekszik, hogy az egyetemi vagy főiskolai szakjaikon megszerezhető tudáson túl olyan hasznos ismeretekkel is rendelkezzenek, mint például az idegen nyelvek, az informatikában való jártasság, vagy a magyar nép történelme. Ezeket az ismereteket külön órákon sajátíthatják el, amelyek felvétele kötelező a szakkollégium tagjai számára. A képzési terv szerint kezdetben az informatikán kívül kisebbségi jogot, magyar gazdaság- és politikatörténetet, európai uniós ismereteket hallgatnak. A harmadik és negyedik évben angol nyelvre tanítják a diákokat, az ötödik esztendőben pedig karriertervezéssel, pályázatok, önéletrajzok írásával, valamint viselkedéstannal ismerkednek. A budapesti székhelyű szakkollégium a fővároson kívül Szegeden, Pécsett és Debrecenben működik. A szegedi szervezet 1999 márciusában alakult, első szakmai koordinátora Ézsiás Anikó volt. Ezt a feladatot most Kanyári József tölti be, aki közösségformáló programokkal is próbálja változatossá tenni az itt tanuló határon túli magyar fiatalok életét. Nemrég Eger történelmi emlékeit keresték fel a hallgatók, április végén pedig Ópusztaszerre látogatnak el, míg Szegeden sportversenyeken vehetnek részt. A tervek között szerepel egy júliusi túra az erdélyi Erzsébetbányára, ahol a diákok segédkeznének a település templomának felújításában. A szegedi Márton Áron Szakkollégium életében fordulatot jelent, hogy az egyetem több kollégiumában eddig elszórtan elhelyezett határon túli magyar diákok szeptembertől egy helyre, a Kálvária sugárúton található egykori textilgyári női munkásszállóba költözhetnek. Tráser Ferenc, az SZTE gazdasági és műszaki főigazgatója arról tájékoztatta lapunkat, hogy nemrég az Oktatási Minisztérium egyetértésével az egyetem megvásárolta a munkásszállót egy gazdasági társaságtól. Az épület felújítása után, a következő tanévtől összesen 150 határon túli magyar hallgató foglalhatja el az új kollégiumot. Hegedűs Szabolcs