Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-01 / 51. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. MÁRCIUS 1. HELYI TÜKÖR 7 Készül az egyetem fejlesztési terve Huszonötén egy gépen Filharmóniai koncert a színházban A szólista: Várnagy Katalin Hallgatói számítógépes laboratórium az egyetemen. Sokkal több kellene. (Fotó: Karnok Csaba) Londonból érkezett a Filharmónia ma esti koncertjének derűt sugárzó ifjú szólistája, Várnagy Katalin hegedűművész. Szegedi muzsikus berkekben ismerősen cseng a neve, hiszen édesapja, Várnagy Lajos a Szegedi Szimfonikus Zenekar koncertmestere, majd a Szegedi Konzervatórium tanára volt, édesanyja pedig most is ugyanott tanít. Katalin - aki első szegedi nagyzenekari koncertjén Lukács Ervin dirigálásával Bruch gmoll hegedűversenyét játssza - a Royal Academy of Music-ban a világhírű hegedűművész, Pauk György végzős növendéke. - Édesapja hatására kezdett hegedülni? - Ez inkább édesanyám döntése volt. Emlékszem, amikor ötéves koromban bejelentette, hogy a hegedűt választotta nekem, sírva fakadtam. Praktikus szempontok motiválták a döntését, zongoristaként úgy gondolta, vonósként könnyebben találhatok majd munkát egy zenekarban, ha később a muzsikus pályát választanám. Ráadásul hangszert sem kell vennem, hiszen megkaphatom édesapámét. Sokáig hallani sem akartam arról, hogy a hegedülés legyen a hivatásom, a szüleim sem erőltették, mert mindketten pontosan tudták, hogy milyen lemondásokkal jár a zenei pálya. Végül tizenhárom évesen mégis magam döntöttem úgy. hogy hegedűs leszek. - Kik voltak a tanárai? - Első tanárom Stanics Béla. a Liszt Ferenc Zeneiskola igazgatója volt. aki már a kezdeteknél biztatott, mert mindig hitt a tehetségemben. Amikor felvettek a konzervatórium előkészítő tagozatára, a kiváló hegedűművész, Szecsődi Ferenc lett a mesterem. Hat éven át jártam hozzá, tőle is rengeteg biztatást, segítséget kaptam. Azután egy évig Kiss András növendéke voltam a Zeneakadémián. Mielőtt felvettek volna oda, a szegedi konzervatóriumban kamarazene tanárom, Weninger Richárd bemutatott a világhírű hegedűművésznek, Pauk Györgynek, aki a Weiner Kamarazenekarral épp Szegeden koncertezett. Pauk György meghallgatott, tetszett neki a játékom, ezért azt mondta, szívesen felvenne növendékének Londonba. Nem hittem benne, hogy ez sikerülhet, ám Pauk tanár úr betartotta az ígéretét, így 1997 szeptemberében megkezdhettem a tanulmányaimat a londoni Royal Academy of Music-ban, ahol évi tízezer fontos ösztöndíjat is megítéltek számomra. Ez óriási segítséget jelentett, mert hihetetlenül sokba kerül kint a megélhetés. A kezdeteknél sokat jelentett a Soros és a Szegedért Alapítvány támogatása is. - Édesapja hogyan fogadta, hogy a nyomdokaiba lép? - Büszke volt rám, a halála előtti utolsó években már mindig elfogultan hallgatta a játékomat. Őt még Vaszy Viktor hívta Szegedre koncertmesternek. A Zeneakadémián - ahol különleges tehetségként már húszévesen diplomát szerzett - olyan nagy mesterektől tanulhatott, mint Waldhauer Imre, Zathureczky Ede, Kodály Zoltán és Weiner Leó. - Izgul a koncert előtt? - Nagyon! Ez az első nagyzenekaros bemutatkozásom Szegeden, eddig csak a Weiner Kamarazenekarral léptem fel hazai terepen. A mostani koncert karmestere, Lukács Ervin egy nagyszerű, méltán híres dirigens, mint kiderült, valamikor még édesapámmal is dolgozott együtt. - Milyen tervei vannak? - Idén diplomázom Londonban, majd szeretnék „benevezni" egy kétéves posztgraduális képzésre. Azután pedig jó lenne elhelyezkedni egy jobb zenekarban, mellette szeretnék kamarazenekarban is játszani, és néha szólistaként is fellépni. Valószínűleg tanítanom is kell majd, hiszen csak a muzsikálásból mindenütt nehéz megélni. Hollósi Zsolt A hallgatók heti 6-7 órát szabadon számitógépezhetnének, beleértve az internetezést és az elektronikus levelezést is, és minden 25 hallgatóra jutna egy számítógép. A kötelező számítástechnika órákhoz 13 új kabinetet alakitanának ki, a jelenlegi géppark felét pedig felújítanák. Ezt tartalmazza a Szegedi Tudományegyetem informatikai fejlesztéseire vonatkozó hároméves elképzelés. Készül a Szegedi Tudományegyetem fejlesztési stratégiája, melynek részeként Makay Árpád docens, az egyetemi Számítóközpont vezetője megfogalmazta az előzetes elképzeléseket a hallgatóknak nyújtott számítástechnikai szolgáltatásokról. A hallgatói számítógépes munkahelyek és szolgáltatások fejlesztése több éve nem tart lépést a hallgatói létszám növekedésével, ugyanakkor a képzési tervekben a számítástechnika szerepe jelentősen és folyamatosan bővül. Ezért az egyetemi informatikai infrastruktúra fejlesztési stratégiájának egyik kulcspontja a hallgatói alapszolgáltatások és az informatikai szakképzés eszközrendszerének fejlesztése. A hallgatók számára az egyetem kartól és szaktól függetlenül biztosítani kívánja az elektronikus levelezés, az információszerzés és az önmegjelenítés lehetőségét. Ennek érdekében a központi számítógépes szolgálAz egyetemeken és főiskolákon továbbtanuló középiskolások máig dönthetnek arról, hová nyújtják be felvételi kérelmüket. A március 1-je után postára adott jelentkezéseket nem fogadják el. A megkérdezett diákok körében népszerűnek bizonyult a jogász szak, mert szerintük ezzel a végzettséggel sokféle munkát elvállalhatnak, amelyek jó kereseti lehetőséggel kecsegtetnek. A tapasztalatok azt mutatják, a továbbtanuló végzős középiskolások nagy része az utolsó pillanatokban nyújtja be felvételi kérelmét. A szegedi Radnóti Miklós gimnáziumban megkérdezett tanulók többsége is ezen a héten adta postára jelentkezési lapjait, de olyan diák is volt, aki a legutolsó napon, vagyis ma nyújtotta be felvételi kérelmét. A szóban forgó iskolából a diákok 78-85 százaléka tanul tovább a felsőoktatásban. Az osztályfőnökök év eleje óta segítik a pályaválasztásban az érettségi előtt álló tanulókat, a szülők is igyekeznek többé-kevésbé „terelgetni" gyermekeiket, a diákok ennek ellenére nehezen tudják eldönteni, mely intézménybe és szakra jelentkezzenek. A megkérdezett középiskolások legalább három helyet jelöltek meg felvételi kérelmükben, de voltak, akik összesen öt szakra jelentkeztek, hogy biztosak legyenek tatásokat (e-mail, internet) jelentősen fejlesztenünk kell a karokon kiépítendő, illetve bővítendő számítógépes laboratóriumokkal. Ugyanezekben a termekben fogjuk biztosítani a hallgatók számára a tanulmányi rendszerhez való hozzáférést az egyéni tanrendek összeállításához, az online vizsga-jelentkezések lebonyolításához. Ehhez természetesen komoly fejlesztésekre van szükség. Külön kabineteket kell kialakítani a kötelező tanórai és a tanórán kívüli, szabad géphasználatra. Az informatikai alapképzés a szakok abban, valahová mindenképpen bejutnak. Horváth Andrea a szegedi, a debreceni és a pécsi egyetemeket jelölte meg, és elsősorban fogorvos szeretne lenni, de általános orvos és gyógyszerész szakra is jelentkezett. Diáktársai közül többen is jogi diplomát kívánnak szerezni, mivel szerintük ezzel a végzettséggel sokféle munkát elvállalhatnak, amelyek jó kereseti lehetőséggel kecsegtetnek. Hegyes Péter viszont kiábrándultságot érez amiatt, hogy sok jogásznak készülő diákot elsősorban a pénzszerzés motivál, ennek ellenére - nem kis lelki vívódás után - mégis a Szegedi Tudományegyetem jogász szakát jelölte meg elsőként a jelentkezési lapján. Ha nem vennék fel, akkor történelem vagy magyar szakon tanulna tovább a szegedi bölcsészkaron. Hegedűs Antal régi álmát válthatja valóra, ha sikerül bejutnia a szegedi vagy a pécsi egyetem jogász szakára. A Radnóti gimnázium 12/D osztályának tanulója az általános iskola alsó tagozatának végén határozta el, hogy jogi pályára készül. Döntésében a családi tradíció is szerepet játszott, illetve az, hogy szerinte jogi diplomával biztos megélhetést remélhet. A szegedi diákok közül többen ebben a városban kívánnak maradni, ki-ki más okból. Péter azért nem merte megjelölni a pécsi jogász szakot, mert biztos benne, hogy nem vennék fel kollégiumba, az albérlettel járó költségeket viszont nem tudná megfizetni többségében 2 féléven keresztül kötelező tanrendi előírás, ami heti 220 óra számítógépes laboratóriumi órarendi órát jelent. Az informatikai, illetve az informatikával párosuló szakképzés heti 160 óra órarendi órával és ugyanennyi kötelező, önálló foglalkozással együttesen 13, kizárólag tanrendi foglalkozásokra fenntartott, 16-20 munkahelyes számítógépes hallgatói laboratóriumot igényel. Jelenleg nincs olyan kabinet, amelyet kizárólag órai használatra tartanának fenn, ezeket a laboratóriumokat tehát a jövőben kell kinap a családja. Kiiment Krisztinát a család, a barátok és az ismerősök kötik Szegedhez. O is a biztosabb elhelyezkedés reményében választotta első helyen a szegedi jogász szakot, bár szíve szerint kommunikáció szakra jelentkezett volna, de — mint mondja — újságíróként kisebb eséllyel tudna munkát találni. Krisztina is igyekezett bebiztosítani magát arra az esetre, ha mégsem vennék fel az első két hely valamelyikére. Ezért harmadikként a szerinte biztos befutónak vélt magyartörténelem szakpárt jelölte meg a szegedi tanárképző főiskolai karon. Az érettségi előtt álló középiskolások között olyan is akadt, aki a kereskedelem területén szeretne érvényesülni. Juhász Eszterhői még sok minden lehet, elsőként a budapesti Altalános Vállalkozási Főiskolára nyújtott be felvételi kérelmet, második és harmadik helyen pedig a Szolnoki Főiskola két szakát jelölte meg. Eszter elsősorban a diploma megszerzésére törekszik, arról csak később dönt, hol szeretne dolgozni felnőtt korában. A felvételi jelentkezések határideje ma lejár, a március 1 je után postára adott kérelmeket nem fogadják CL A 2001/2002-es tanévben 55 ezer hallgatót várnak az egyetemek és főiskolák az államilag finanszírozott képzésekre. Közülük 48 ezren nappali, kétezren esti, ötezren pedig levelező tagozaton kezdhetik meg tanulmányaikat. Hegedűs Szabolcs alakítani. Ami a tanórán kívüli szolgáltatásokat illeti, a szabadon használható, tanrendi órákkal nem terhelt hallgatói számítógépes munkahelyek számában a 25 hallgató/munkahely arányt kívánjuk elérni. Ez azt jelentené, hogy a hallgatók heti 67 órát számítógépezhetnének. Jelenleg tanórán kívül körülbelül 80 hallgatónak kell osztoznia egy munkaállomáson. Jelenleg 31, 7-20 munkahelyes hallgatói számítógépes laboratórium van, melyet a tanrendi és önálló foglalkozásokra egyaránt használnak. Két szakirányú továbbképzés indítását is bejelentették nemrég a Szegedi Tudományegyetemen. Az egyik képzést a gyermek- és ifjúságvédelmi intézményrendszerben, a másikat a nevelési és oktatási intézményekben dolgozó diplomások számára hirdetik meg. Gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó szakirányú továbbképzés az országban elsőként a Szegedi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Karán indul idén szeptembertől. A négy féléves, költségtérítéses, levelező oktatásra elsősorban azokat a diplomásokat várják, akik családokkal, gyermekekkel foglalkozva már legalább kétéves munkatapasztalatot szereztek. Az in tézmény azért döntött a képzés bevezetése mellett, mert a gyermek- és ifjúságvédelmi intézményrendszerben (például a családsegítő, nevelési tanácsadó és utógondozó intézetekben) sokan dolgoznak olyanok, akiket alapképesítésük nem készített fel erre a munkára. A jelentkezők elméleti és gyakorlati tudásra egyaránt szert tesznek: tanulnak majd társadalomismeretet, szociálpolitikát, megismerkednek a családtámogatási rendszerekkel, a gyermekek jogaival, illetve a pedagógiai módszerekkel, s elsajátítják Ezeket teljes egészében a tanórán kívüli használatra kellene a hallgatók rendelkezésére bocsátani. A hallgatói laboratóriumokban 470 számítógépes munkahely van, de csak 280 alkalmas Win95 vagy Win98 futtatására. Vagyis a jelenlegi hallgatói számítógépes munkaállomásök legalább felét korszerűbb, a mai alkalmazások futtatására képes gépekre kellene cserélni, majd öt évente fel kellene újítani foglalja össze a hároméves fejlesztési elképzeléseket Makay Árpád. Keczer Gabriella a tanácsadói készségeket. A gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó szakirányú továbbképzésre április 30-áig lehet jelentkezni az egészségügyi főiskolai kar tanulmányi osztályán. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara is újabb szakirányú továbbképzést indít „A család- és gyermekvédelem pedagógiája" elnevezéssel. Az egyetem célja olyan pedagógus szakemberek képzése, akik - elsősorban a nevelési és oktatási intézményekben - önállóan el tudják látni a családdal, a családi életre való felkészítéssel, valamint az iskolai gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos nevelési, oktatási preventív és korrekciós feladatokat. Az oktatásban való részvétel előfeltétele egyetemi vagy főiskolai diploma, és legalább kétéves pedagógusi gyakorlat. A négy félévig tartó, költségtérítéses, levelező képzés során a hallgatók egyebek mellett a jelenkor társadalmi és gazdasági folyamataival, család- és nevelésszociológiával, személyiségfejlődéssel, a családi-, gyermek- és közalkalmazotti joggal, valamint a tanulási, motivációs és életvezetési problémákon segítő pedagógiai módszerekkel ismerkednek meg, s tudásukat gyakorlati foglalkozásokon is bővítik. H. Sx. A fiatal hegedűművésznő ma este Bruch versenyművét játssza. (Fotó: Schmidt Andrea) Felvételi kérelmek határideje Az utolsó Szakirányú továbbképzések indulnak Családok és gyerekek