Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-31 / 76. szám

IV. STEFÁNIA SZOMBAT, 2001. MÁRCIUS 31. Tudományos vállalkozások garmadájára lenne szükség - állítja a Jedlik Ányos-díjjal nemrég kitüntetett, több sikeres szabadalommal is rendelkező kutató, Dudits Dénes. A növénybiológus, Közép-Európa egyik legnagyobb molekuláris biológiai intézetének, a Szegedi Biológiai Központnak (SZBK) a főigazgatója abban is biztos, hogy Szegeden többféle tudományterületen van olyan szellemi kapacitás, amely háttere lehet fejlesztő vállalkozásoknak. Idővel és persze tőkével - a csúcstechnika termékeit dobhatnánk piacra, Szegeden ipar teremtődne. - Azt mondta a Magyar Szabadalmi Hivatalban, ahol az idei Jedlik-díjasok nevében beszéli, hogy a tudós feltalálóknak vállalkozniuk kellene. Megdöbbentette a hallgatóságát? - Lehetséges. A legtöbb kutatónak ma az a természetes magatartása, hogy ha valamilyen új eredményre jut, feltalál valamit, akkor rögtön igyekszik publikálni. Hiszen a kvalitását azzal mérik, hogy a folyóiratokban közölt tanulmányait hányszor citálják mások. Magyarországon sajnos bajok vannak a technológiai transzferrel. Az elmúlt évtizedben sem alakultak ki azok a mechanizmusok, amelyek arra valók, hogy a tudományos eredmények, a magas színvonalú alapkutatások tényleges hasznot hozó szellemi értékekké váljanak. A világ fejlett országaiban az egyetemeken és más kutatóhelyeken a tudósok érdekeltek abban, hogy a felfedezésükből fejlesztés legyen. Meg kell érteni: ha rohanok publikálni az eredményemet, mihelyst közli valamelyik rangos folyóirat - mindenkié lesz. Elveszíti az Merészet gondol a Jedlik-díjas kutató Vállalkozzanak a tudások! újdonságtartalmát, nem lehet szabadalmaztatni. Ellenben ha az eredményemmel a szabadalmi hivatalba sietek, levédem, s létezik és működik egy erre a célra kialakított rendszer, amely támogat engem, hogy vállalkozhassak a fejlesztésre, akkor van esély, hogy a tudományos érték pénzben kifejezhető hasznot hozzon. Nekem, a feltalálónak, az intézetemnek, amely a kutatói hátteremet biztosítja, és persze az országnak. - Hogyan képzelhető el ennek a szisztémának a kialakítása? - Mint mondtam, ezt már kitalálták, nem nekünk kell fölfedezni a spanyolviaszt. A folyamai kiindulópontja a színvonalas alapkutatásokra támaszkodó új eredmény, egy felfedezés. Ezen az esetek többségében tovább kell dolgozni, hogy a piacon eladható termék váljon belőle. Angliában, Amerikában kezdetben állami támogatással építették ki a mechanizmust. A brit kormány például a '70-es években hozta létre a British Technology Groupot. A technológiai transzfer cégnek a kormány szervezeteként az volt a célja, hogy az angol egyetemeken képződő szellemi termékeket védje, fejlessze, piacosítsa. Ma már önállóan és világméretekben működő cég, amely egyébként a mi szabadalmainkat is forgalmazza. - Az SZBk-ban eddig is születtek szabadalmak - a Jedlik-díj is ennek az elismerése. Mórocz Sándor és az ön találmányai, a génbeépítések a kukoricába, vagy Hadlaczky Gyula mesterséges kromoszómáDudits Dénes: Magyarországon bajok vannak a technológiai transzferrel. (Fotó: Schmidt Andrea) ja, ha tetszik, sikeres, el- ci sikere kivétel nélkül külföl- megosztódik. Ha magyaroradható termékek. Miért di partnerrel volt megvalósít- szági technológiai transzfer hirdet mégis afféle moz- ható. A génbeépítéses kukori- működhetne, a benelit itthon galmat a tudományos vál- cánk esetében még a szaba- maradna. Nagy pénzekről van lalkozásokért? dalmi díjat is a német cég áll- szó! A másik ok, amiért a - A mi eredményeink pia- ta. A haszon így természetesen rendszer hazai kiépítését szorgalmazom, hogy ennek hiánya miatt nincs arányban nálunk az alapkutatási teljesítmény és a tényleges hasznot hozó termék. A kutatási színvonal alapján sokkal több termékünknek kellene megjelenni a piacon. Ez nem megy másként, csak az e célbői működtetett mechanizmus segítségével. Nem kell újonnan létrehozandó, monstruózus intézetekre, nagy beruházásokra gondolni! A jelenlegi infrastruktúrával, a jelenlegi anyagi kondíciókkal el lehetne kezdeni a dolgot. Az egyetemeken, kutatóintézetekben kell néhány ehhez értő ember, aki képes feltárni: melyek azok a szellemi termékek, amelyeknek újdonságtartalma van, amelyekben látszik piaci fantázia. Ezek általában további fejlesztésre szorulnak, ami kezdetben megoldható házon belül. Amikor igazolódik, hogy a levédett termék tényleg piacképes, akkor tőkét kell mobilizálni a további fejlesztéshez. Tudnivaló, hogy a kész terméknek van a legjobb ára. Minél közelebb jutunk a fejlesztés során a kész állapotig, annál nagyobb hasznot tudunk elérni. -A Széchenyi program pályázatára éppen ön szervezte meg az úgynevezett búza-konzorciumot, összehozva szinte valamennyi búzanemesítéssel, géntechnológiával, molekuláris biológiai kutatással foglalkozó egységet. Ez nem járható út? - De, feltétlenül. Egy baja van: csak a konzorciumi tagokként megjelenő vállalatok, cégek szerepelnek mint hasznosítók, s ez egy szűk kör. Az általam javasolt alternatíva széles, országos, sőt nemzetközi értékesítést tűz ki célként. Ha maga a kutató hozhatna létre kisvállalkozást a saját szellemi értékének eladására vagy termékké fejlesztésére, akkor a lehetséges vásárlók korlátozás nélkül juthatnak a létrehozott értékekhez. - Úgy tudni, Szegeden több tudományterület is létezik, amelyekben kimagaslóan jól teljesítenek a kutatók. Azt mondja, hogy ezek a tudósok csináljanak kisvállalkozásokat? - Látom, nehezére esik ezt elképzelni. Nyugat-Európában nem szokatlan, hogy egy tudós elhagyja az egyetemét és vállalkozásba kezd. S az sem, hogy amikor sikerült piacra tenni egy termékét, visszamegy kutatni... Szegednek, egyetemén és kutatóhelyein keresztül - néhány kivétellel ez a reális esélye arra, hogy európai versenyképességet tudjon produkálni. Közbevetőleg - alighanem Magyarországnak is. Szegeden éppen a csúcstechnikában, a nagy szellemi hányadot tartalmazó termékek előállításában lehetnénk sikeresek: az informatikában, a molekuláris diagnosztikában, a géntechnológiában, a nanotechnológiában. A feltalálói kezdeményezésre létrejövő kisvállalkozásoknak nagyon erős innovatív háttérre van szükségük. Úgy mondhatnám, hogy ezek a vállalkozások amolyan „kinövései" a kutatóhelyeknek. Szegeden az említett tudományágakban áll rendelkezésre a kutatói háttér. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy idővel a számtalan tudományos vállalkozásból high-tech iparágak születhetnek. Persze nagy a szelekció, nagy a kockázat, ezért sem megy a dolog, legalábbis kezdetben, állami támogatás nélkül. De ha 20-30 tudományos vállalkozásból kettő sikeres lesz - már megérte! Solyok Erzsébet A genetika titkai Klónozás a természetben A múlt héten a klónozás céljával ismerkedhettünk meg, most a klónozás laboratórium nélküli módozatairól lesz szó. A klónozás semmi mást nem jelent, mint egyből sok azonosat előállítani biológiai, vagy gazdasági célból. A klónozás bizonyos formáihoz jól felszerelt laboratórium sem szükséges, mert a természetben spontán módon is nagy rendszerességgel lejátszódnak. Hárommillió állatfajból körülbelül háromezernél a szaporodás „szűzen" megy végbe, azaz a szaporodó lény csak „klónokat", saját maga genetikai másolatait hozza létre. Olyan esetek is ismertek, amikor ugyan egy hím és egy női ivarsejthői zigóta képződik, de az egy bizonyos fejlődési szakaszban megáll, sejtjei szétesnek és belőlük genetikailag egyforma utódok jönnek létre. Ez hasonló az állattenyésztésben alkalmazott embriófelezéshez. A tatu, egy Ausztráliában élő, megvastagodott szarupikkelyekkel borított öves állat esetében ez az osztódás a nyolcsejtes állapotban megáll, és a komplex nyolc különálló sejtre esik szét. Ebből a nyolc sejtből nyolc egyforma tatu fejlődik. A kertészek mindennapi munkájuk során szintén laboratórium nélkül kiónoznak. Azzal, hogy egyetlen muskátli szárait letördeljük és ledugjuk a földbe, tetszőleges számú, azonos genetikai tulajdonságú utódot hozhatunk létre. Klónozás az emberben is lejátszódik, a megtermékenyített petesejt szétválása eredményeként születnek az egypetéjű ikrek. (Cikkünk Dr. fiaskó István és az SZBK munkatársainak segítségével jött létre. Folytatjuk.) Antal Péter Újabb múmiák Munkatársunktól Archeológusok tizenegy múmiára bukkantak NyugatEgyiptom sivatagos területén egy oázisban. Az egyik múmia egy három év körüli gyerek, kinek arany halotti maszkja sírva ábrázolja a kisfiút. Az I8(X) éves múmiákat a görög-római kori temetővárosban találták a Baharija oázisban fekvő Baviti városban, ahol 1999 óta már 300 múmiát fedeztek fel. A terület akár több tízezer múmiát is rejthet. A most felfedezett múmiák - amelyek egy családhoz tartoznak - a korábban fellelteknél nagyobb figyelmet érdemelnek, mert halotti maszkjaik tökéletesen visszaadják arcvonásaikat. A Nap fényt és meleget ad Még 4-5 milliárd évig sugározhat A Nap csak egy a sok csillag közül, és pusztán azért látszik olyan fényesnek, mert nagyon közel van hozzánk. A földlakók szempontjából azonban rendkívül fontos szerepet játszik, mivel az élethez elengedhetetlenül fontos meleg és fény forrása. A Nap csak Kopernikusz után, a 16. századtál foglalhatta el az őt megillető helyet a Naprendszer középpontjában. Előtte ugyanis a ptolemaioszi geocentrikus, azaz Föld-középpontú elmélet volt az elfogadott. A Naprendszer legnagyobb, gáznemű sugárzó tagjának átmérője 1,39 millió kilométer (ez a Föld átmérőjének 109-szerese), tömege 2x 10" kg (mintegy 333 ezer földtömeg), a belsejében uralkodó hőmérséklet 15 millió fok, felszínén pedig 5500 Celsius-fok. A Naprendszer tömegének 99,87 százaléka koncentrálódik a Napban. Óriási tömege tévén a Nap hatalmas gravitációs erőt fejt ki, s ez az erő tartja együtt a rendszert, és irányítja valamennyi bolygó és kisebb égitest mozgását is. A Napból áradó fantasztikus mennyiségű energia elsősorban közeli ibolyántúli, látható és infravörös sugárzás formájában hagyja el a csillagot, de emellett a Nap kisebb mennyiségben mindenféle más sugárzást is kibocsát, a gamma- és röntgensugaraktól egészen a rádióhullámokig. Eközben a Nap saját tömegéből másodpercenként 4 millió tonna anyagot használ fel fényereKORONA látható-, infravörös, ultraibolya fém rádiósugárzás . FOTOSZFÉRA 6000 K » KOM EKTlVZÓN'A SUGÁRZÁSI ZÓNA MAG 14.000.000 K k^po^teafWr ' N-j) fTL «*8 n«i«» ernvownluk napfolt * * y sugárzás protuberancia röntgensugárzás Napunk szerkezeti felépítése és jelenségei. jének megtartására. Az óriási anyagvesztés ellenére a csillag a mostanihoz hasonló szinten még négy-öt milliárd évig sugározhat. A Nap átlagos sűrűsége (1410 kg/m') a Föld átlagos sűrűségének csak egynegyede, ami azt sugallja, hogy a Napot főként könnyebb kémiai elemek alkotják: 73 százalékban hidrogén, 25 százalékban hélium, 2 százalékban pedig nehezebb elemek. A Aap gyorsabban forog az egyenlítőjénél mint a pólusokon. Az egyenlítőn mért forgási periódus 25 nap, a sarkok közelében 32 nap. A Nap „látható" felszíne, a fotoszféra vékony, gáznemű réteg, és gyakorlatilag az összes napfény ebből származik. A fotoszféra fölött pár ezer kilométer vastag, ritkább réteg, a kromoszféra helyezkedik el. Ebben a hőmérséklet 4300 fokra csökken. Ezután a hőmérséklet gyorsan nő addig az átmeneti rétegig, amelyik a kromoszférát elválasztja a csillag koronájától. Ez a korona a Nap sugarát többszörösen kitevő távolságig terjed, hőmérséklete helyenként eléri az 1-2 millió fokot. A fotoszférához képest túl halvány koronát szabad szemmel csak napfogyatkozás idején láthatjuk, amikor a holdkorong néhány percre eltakarja a fotoszféra vakító fényét. A Nap légkörében megfigyelhető jelenségek közül szembetűnők a napfoltok, amelyek a fotoszféra más részeihez viszonyítva sötétnek tűnnek. Ez abból adódik, hogy környezetüknél mintegy 1500 fokkal alacsonyabb a hőmérsékletük. A napfoltok kb. 5 százaléka olyan nagy, hogy kedvező körülmények mellett szabad szemmel is látni lehet. Ezek több milliárd négyzetkilométer nagyságúak is lehetnek. Az átlagos foltcsoport élettartama két hét, de a nagyobbak ennél hosszabb ideig fennmaradnak. Napjainkban sok nagy napfolt figyelhető meg, ugyanis a közelmúltban volt a kb. II éves periódusú naptevékenység maximuma. A Nap leglátványosabb jelenségei a protuberanciák, vagyis a felső kromoszféra és a korona környező anyagánál alacsonyabb hőmérsékletű, de nagyobb sűrűségű gázokból álló felhők, szökőkutak és lángnyelvek. Teljes napfogyatkozáskor közvetlenül is láthatók. A Nap leghevesebb megnyilvánulásai a flerek, más néven napkitörések. Az összetett napfoltcsoportokhoz kapcsolódó összekuszálódott mágneses térben felhalmozott energia robbanásszerűen felszabadul, s ennek következtében az ott lévő elemi részecskék nagy sebességre gyorsulnak fel és kilökődnek. A témáról az interneten is olvashatnak a következő oldalakon: http://fenyi.sci.klte. hu és http://www.jate.u-szeged.hu /obs. (Folytatjuk.) Dr. Szotmáry Károly -Varga Zoltán