Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-31 / 76. szám

IV. STEFÁNIA SZOMBAT, 2001. MÁRCIUS 31. Tudományos vállalko­zások garmadájára len­ne szükség - állítja a Jed­lik Ányos-díjjal nemrég ki­tüntetett, több sikeres sza­badalommal is rendel­kező kutató, Dudits Dé­nes. A növénybiológus, Közép-Európa egyik leg­nagyobb molekuláris bio­lógiai intézetének, a Sze­gedi Biológiai Központ­nak (SZBK) a főigazgató­ja abban is biztos, hogy Szegeden többféle tudo­mányterületen van olyan szellemi kapacitás, amely háttere lehet fejlesztő vál­lalkozásoknak. Idővel ­és persze tőkével - a csúcstechnika termékeit dobhatnánk piacra, Sze­geden ipar teremtődne. - Azt mondta a Magyar Szabadalmi Hivatalban, ahol az idei Jedlik-díjasok nevében beszéli, hogy a tu­dós feltalálóknak vállal­kozniuk kellene. Megdöb­bentette a hallgatóságát? - Lehetséges. A legtöbb ku­tatónak ma az a természetes magatartása, hogy ha valami­lyen új eredményre jut, felta­lál valamit, akkor rögtön igyekszik publikálni. Hiszen a kvalitását azzal mérik, hogy a folyóiratokban közölt tanul­mányait hányszor citálják má­sok. Magyarországon sajnos bajok vannak a technológiai transzferrel. Az elmúlt évti­zedben sem alakultak ki azok a mechanizmusok, amelyek arra valók, hogy a tudomá­nyos eredmények, a magas színvonalú alapkutatások tény­leges hasznot hozó szellemi értékekké váljanak. A világ fejlett országaiban az egyete­meken és más kutatóhelyeken a tudósok érdekeltek abban, hogy a felfedezésükből fej­lesztés legyen. Meg kell érte­ni: ha rohanok publikálni az eredményemet, mihelyst köz­li valamelyik rangos folyóirat - mindenkié lesz. Elveszíti az Merészet gondol a Jedlik-díjas kutató Vállalkozzanak a tudások! újdonságtartalmát, nem lehet szabadalmaztatni. Ellenben ha az eredményemmel a szaba­dalmi hivatalba sietek, levé­dem, s létezik és működik egy erre a célra kialakított rend­szer, amely támogat engem, hogy vállalkozhassak a fej­lesztésre, akkor van esély, hogy a tudományos érték pénzben kifejezhető hasznot hozzon. Nekem, a feltaláló­nak, az intézetemnek, amely a kutatói hátteremet biztosítja, és persze az országnak. - Hogyan képzelhető el en­nek a szisztémának a kia­lakítása? - Mint mondtam, ezt már kitalálták, nem nekünk kell fölfedezni a spanyolviaszt. A folyamai kiindulópontja a színvonalas alapkutatásokra támaszkodó új eredmény, egy felfedezés. Ezen az esetek többségében tovább kell dol­gozni, hogy a piacon eladha­tó termék váljon belőle. Ang­liában, Amerikában kezdet­ben állami támogatással építet­ték ki a mechanizmust. A brit kormány például a '70-es években hozta létre a British Technology Groupot. A tech­nológiai transzfer cégnek a kormány szervezeteként az volt a célja, hogy az angol egyetemeken képződő szelle­mi termékeket védje, fejlessze, piacosítsa. Ma már önállóan és világméretekben működő cég, amely egyébként a mi szabadalmainkat is forgalmaz­za. - Az SZBk-ban eddig is születtek szabadalmak - a Jedlik-díj is ennek az elis­merése. Mórocz Sándor és az ön találmányai, a gén­beépítések a kukoricába, vagy Hadlaczky Gyula mesterséges kromoszómá­Dudits Dénes: Magyarországon bajok vannak a technológiai transzferrel. (Fotó: Schmidt Andrea) ja, ha tetszik, sikeres, el- ci sikere kivétel nélkül külföl- megosztódik. Ha magyaror­adható termékek. Miért di partnerrel volt megvalósít- szági technológiai transzfer hirdet mégis afféle moz- ható. A génbeépítéses kukori- működhetne, a benelit itthon galmat a tudományos vál- cánk esetében még a szaba- maradna. Nagy pénzekről van lalkozásokért? dalmi díjat is a német cég áll- szó! A másik ok, amiért a - A mi eredményeink pia- ta. A haszon így természetesen rendszer hazai kiépítését szor­galmazom, hogy ennek hiá­nya miatt nincs arányban ná­lunk az alapkutatási teljesít­mény és a tényleges hasznot hozó termék. A kutatási szín­vonal alapján sokkal több ter­mékünknek kellene megjelen­ni a piacon. Ez nem megy másként, csak az e célbői működtetett mechanizmus se­gítségével. Nem kell újonnan létrehozandó, monstruózus in­tézetekre, nagy beruházások­ra gondolni! A jelenlegi inf­rastruktúrával, a jelenlegi anyagi kondíciókkal el lehet­ne kezdeni a dolgot. Az egye­temeken, kutatóintézetekben kell néhány ehhez értő ember, aki képes feltárni: melyek azok a szellemi termékek, amelyek­nek újdonságtartalma van, amelyekben látszik piaci fan­tázia. Ezek általában további fejlesztésre szorulnak, ami kezdetben megoldható házon belül. Amikor igazolódik, hogy a levédett termék tényleg piacképes, akkor tőkét kell mobilizálni a további fejlesz­téshez. Tudnivaló, hogy a kész terméknek van a legjobb ára. Minél közelebb jutunk a fej­lesztés során a kész állapotig, annál nagyobb hasznot tudunk elérni. -A Széchenyi program pá­lyázatára éppen ön szer­vezte meg az úgynevezett búza-konzorciumot, össze­hozva szinte valamennyi búzanemesítéssel, géntech­nológiával, molekuláris bi­ológiai kutatással foglal­kozó egységet. Ez nem jár­ható út? - De, feltétlenül. Egy baja van: csak a konzorciumi ta­gokként megjelenő vállalatok, cégek szerepelnek mint hasz­nosítók, s ez egy szűk kör. Az általam javasolt alternatíva szé­les, országos, sőt nemzetközi értékesítést tűz ki célként. Ha maga a kutató hozhatna létre kisvállalkozást a saját szellemi értékének eladására vagy ter­mékké fejlesztésére, akkor a lehetséges vásárlók korlátozás nélkül juthatnak a létrehozott értékekhez. - Úgy tudni, Szegeden több tudományterület is létezik, amelyekben kimagaslóan jól teljesítenek a kutatók. Azt mondja, hogy ezek a tudósok csináljanak kisvál­lalkozásokat? - Látom, nehezére esik ezt elképzelni. Nyugat-Európában nem szokatlan, hogy egy tudós elhagyja az egyetemét és vál­lalkozásba kezd. S az sem, hogy amikor sikerült piacra tenni egy termékét, vissza­megy kutatni... Szegednek, egyetemén és kutatóhelyein keresztül - néhány kivétellel ­ez a reális esélye arra, hogy európai versenyképességet tud­jon produkálni. Közbevetőleg - alighanem Magyarország­nak is. Szegeden éppen a csúcstechnikában, a nagy szel­lemi hányadot tartalmazó ter­mékek előállításában lehetnénk sikeresek: az informatikában, a molekuláris diagnosztikában, a géntechnológiában, a nano­technológiában. A feltalálói kezdeményezésre létrejövő kisvállalkozásoknak nagyon erős innovatív háttérre van szükségük. Úgy mondhatnám, hogy ezek a vállalkozások amolyan „kinövései" a kutató­helyeknek. Szegeden az emlí­tett tudományágakban áll ren­delkezésre a kutatói háttér. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy idővel a szám­talan tudományos vállalkozás­ból high-tech iparágak szület­hetnek. Persze nagy a szelek­ció, nagy a kockázat, ezért sem megy a dolog, legalábbis kez­detben, állami támogatás nél­kül. De ha 20-30 tudományos vállalkozásból kettő sikeres lesz - már megérte! Solyok Erzsébet A genetika titkai Klónozás a természetben A múlt héten a klónozás céljával ismerkedhettünk meg, most a klónozás labora­tórium nélküli módozatairól lesz szó. A klónozás semmi mást nem jelent, mint egyből sok azonosat előállítani biológiai, vagy gazdasági célból. A klónozás bizonyos formáihoz jól felszerelt laboratórium sem szükséges, mert a termé­szetben spontán módon is nagy rendszerességgel leját­szódnak. Hárommillió állat­fajból körülbelül háromezer­nél a szaporodás „szűzen" megy végbe, azaz a szaporo­dó lény csak „klónokat", sa­ját maga genetikai másolatait hozza létre. Olyan esetek is ismertek, amikor ugyan egy hím és egy női ivarsejthői zi­góta képződik, de az egy bi­zonyos fejlődési szakaszban megáll, sejtjei szétesnek és belőlük genetikailag egyfor­ma utódok jönnek létre. Ez hasonló az állattenyésztésben alkalmazott embriófelezés­hez. A tatu, egy Ausztráliá­ban élő, megvastagodott sza­rupikkelyekkel borított öves állat esetében ez az osztódás a nyolcsejtes állapotban megáll, és a komplex nyolc különálló sejtre esik szét. Ebből a nyolc sejtből nyolc egyforma tatu fejlődik. A kertészek mindennapi munkájuk során szintén la­boratórium nélkül kiónoz­nak. Azzal, hogy egyetlen muskátli szárait letördeljük és ledugjuk a földbe, tet­szőleges számú, azonos ge­netikai tulajdonságú utódot hozhatunk létre. Klónozás az emberben is lejátszódik, a megtermékenyített petesejt szétválása eredményeként születnek az egypetéjű ik­rek. (Cikkünk Dr. fiaskó István és az SZBK munkatársainak segítségével jött létre. Foly­tatjuk.) Antal Péter Újabb múmiák Munkatársunktól Archeológusok tizenegy múmiára bukkantak Nyugat­Egyiptom sivatagos területén egy oázisban. Az egyik mú­mia egy három év körüli gye­rek, kinek arany halotti maszkja sírva ábrázolja a kis­fiút. Az I8(X) éves múmiákat a görög-római kori temetővá­rosban találták a Baharija oá­zisban fekvő Baviti városban, ahol 1999 óta már 300 mú­miát fedeztek fel. A terület akár több tízezer múmiát is rejthet. A most felfedezett múmiák - amelyek egy csa­ládhoz tartoznak - a koráb­ban fellelteknél nagyobb fi­gyelmet érdemelnek, mert halotti maszkjaik tökéletesen visszaadják arcvonásaikat. A Nap fényt és meleget ad Még 4-5 milliárd évig sugározhat A Nap csak egy a sok csillag közül, és pusztán azért látszik olyan fényes­nek, mert nagyon közel van hozzánk. A földlakók szempontjából azonban rendkívül fontos szerepet játszik, mivel az élethez el­engedhetetlenül fontos me­leg és fény forrása. A Nap csak Kopernikusz után, a 16. századtál foglalhatta el az őt megillető helyet a Naprendszer középpont­jában. Előtte ugyanis a pto­lemaioszi geocentrikus, az­az Föld-középpontú elmé­let volt az elfogadott. A Naprendszer legnagyobb, gáznemű sugárzó tagjának át­mérője 1,39 millió kilométer (ez a Föld átmérőjének 109-szere­se), tömege 2x 10" kg (mintegy 333 ezer földtömeg), a belsejé­ben uralkodó hőmérséklet 15 millió fok, felszínén pedig 5500 Celsius-fok. A Naprendszer tö­megének 99,87 százaléka kon­centrálódik a Napban. Óriási tö­mege tévén a Nap hatalmas gra­vitációs erőt fejt ki, s ez az erő tartja együtt a rendszert, és irá­nyítja valamennyi bolygó és ki­sebb égitest mozgását is. A Nap­ból áradó fantasztikus mennyi­ségű energia elsősorban közeli ibolyántúli, látható és infravörös sugárzás formájában hagyja el a csillagot, de emellett a Nap ki­sebb mennyiségben mindenfé­le más sugárzást is kibocsát, a gamma- és röntgensugaraktól egészen a rádióhullámokig. Eközben a Nap saját tömegéből másodpercenként 4 millió ton­na anyagot használ fel fényere­KORONA látható-, infravörös, ultraibolya fém rádiósugárzás . FOTOSZFÉRA 6000 K » KOM EKTlVZÓN'A SUGÁRZÁSI ZÓNA MAG 14.000.000 K k^po^teafWr ' N-j) fTL «*8 n«i«» ernvownluk napfolt * * y sugárzás protuberancia röntgensugárzás Napunk szerkezeti felépítése és jelenségei. jének megtartására. Az óriási anyagvesztés ellenére a csillag a mostanihoz hasonló szinten még négy-öt milliárd évig sugá­rozhat. A Nap átlagos sűrűsége (1410 kg/m') a Föld átlagos sűrűségének csak egynegyede, ami azt sugallja, hogy a Napot főként könnyebb kémiai ele­mek alkotják: 73 százalékban hidrogén, 25 százalékban héli­um, 2 százalékban pedig nehe­zebb elemek. A Aap gyorsab­ban forog az egyenlítőjénél mint a pólusokon. Az egyen­lítőn mért forgási periódus 25 nap, a sarkok közelében 32 nap. A Nap „látható" felszíne, a fotoszféra vékony, gáznemű ré­teg, és gyakorlatilag az összes napfény ebből származik. A fo­toszféra fölött pár ezer kilomé­ter vastag, ritkább réteg, a kro­moszféra helyezkedik el. Eb­ben a hőmérséklet 4300 fokra csökken. Ezután a hőmérséklet gyorsan nő addig az átmeneti ré­tegig, amelyik a kromoszférát elválasztja a csillag koronájától. Ez a korona a Nap sugarát több­szörösen kitevő távolságig ter­jed, hőmérséklete helyenként eléri az 1-2 millió fokot. A fo­toszférához képest túl halvány koronát szabad szemmel csak napfogyatkozás idején láthat­juk, amikor a holdkorong né­hány percre eltakarja a fotosz­féra vakító fényét. A Nap légkörében megfi­gyelhető jelenségek közül szembetűnők a napfoltok, ame­lyek a fotoszféra más részeihez viszonyítva sötétnek tűnnek. Ez abból adódik, hogy környeze­tüknél mintegy 1500 fokkal ala­csonyabb a hőmérsékletük. A napfoltok kb. 5 százaléka olyan nagy, hogy kedvező körülmé­nyek mellett szabad szemmel is látni lehet. Ezek több milliárd négyzetkilométer nagyságúak is lehetnek. Az átlagos foltcso­port élettartama két hét, de a nagyobbak ennél hosszabb ide­ig fennmaradnak. Napjainkban sok nagy napfolt figyelhető meg, ugyanis a közelmúltban volt a kb. II éves periódusú naptevékenység maximuma. A Nap leglátványosabb je­lenségei a protuberanciák, vagyis a felső kromoszféra és a korona környező anyagánál ala­csonyabb hőmérsékletű, de na­gyobb sűrűségű gázokból álló felhők, szökőkutak és lángnyel­vek. Teljes napfogyatkozáskor közvetlenül is láthatók. A Nap leghevesebb megnyilvánulásai a flerek, más néven napkitöré­sek. Az összetett napfoltcso­portokhoz kapcsolódó össze­kuszálódott mágneses térben felhalmozott energia robba­násszerűen felszabadul, s en­nek következtében az ott lévő elemi részecskék nagy sebes­ségre gyorsulnak fel és ki­lökődnek. A témáról az interneten is olvashatnak a következő olda­lakon: http://fenyi.sci.klte. hu és http://www.jate.u-szeged.hu /obs. (Folytatjuk.) Dr. Szotmáry Károly -Varga Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom