Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-30 / 75. szám

PÉNTEK, 2001. MÁRCIUS 30. CSONGRÁD MEGYE 3 jegyzet Csongrád megyei bűnszámtan - 2001 Minden város drogveszélyben Dr. Lukács János főkapitány szerint a razzia csak egy fegyver a kábítószer elleni harcban. (Fotó: Miskolczi Róbert) Csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma, ke­vesebb gyilkosság történt Csongrád megyében, mint öt éve bármikor, s az autók is na­gyobb biztonságban vannak. Ugyanakkor változatlanul szorgosak a lakásbetörők, nőtt a rablások száma, a kábítószer pedig már régiónk minden vá­rosában megvásárolható - nyi­latkozta dr. Lukács János ez­redes, Csongrád megye rend­őrfőkapitánya, akit arra kér­tünk, elemezze a szegedi kör­zet bűnügyi helyzetét. - Főkapitány úr! Ha az új évezred első esztendejében vizsgáljuk régiónk bűneit, elmondhatjuk, hogy sok­kal biztonságosabb környe­zetben élnek már a csong­rádiak, mint egy évtizede? - Napjainkban egyértelmű­en az derül ki az elemzésekből, hogy Csongrád megye közel sem tartozik a bűntől nagyon fertőzött magyar vidékek kö­zé. Ennek igazolására hadd említsek néhány számot. Míg 1996-ban 20 ezernél is több ismertté vált bűncselekményt követtek el megyénkben, ad­dig tavaly 17 ezer 685 bűn­esetet regisztráltunk. A 100 ezer lakosra jutó bűnügyek száma alapján öt éve még har­madik volt megyénk a negatív rangsorban, míg tavaly a hetedik helyre „estünk vissza". Ha pedig azt vizsgáljuk, megyén belül miként alakul a bűnö­zési mutató, meglepő ered­ményrejutunk. Ugyanis Sze­ged után nem Hódmezővásár­hely a legfertőzöttebb város, mint azt hihetnénk a lakosság száma alapján, hanem Szen­tes. Míg Vásárhely Kistelek­kel a csongrádi régió legbéké­sebb városa címért harcolhat. - A számok valóban biza­kodásra adnak okot. De biztos nem kell félnünk ak­kor sem, ha mondjuk söté­tedés után támad kedvünk egy pihentető sétára? - Nincs különösebb vesz­élyben a csongrádiak élete. Tavaly megyénkben négy em­berölés történt (1996-ban 11 ­en, míg 1997-ben 17-en es­tek gyilkosság áldozatául), s valamennyi tettest el is fogtuk. Sajnos az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények szá­ma nőtt, 2000-ben kereken ezer ilyen ügy miatt kellett nyomozást kezdeményez­nünk. - Tavaly már a vagyon el­leni bűncselekmények szá­ma is annyira lecsökkent, hogy akár tárva-nyitva hagyhatjuk az ajtóinkat? - Az ilyen közbiztonsági viszonyoktól még nagyon messze vagyunk. A gépkocsi eltulajdonítások száma ugyan öt év alatt több mint felére csökkent, s tavaly 7 75 autót loptak el megyénkben. Ám lakásbetö­rések miatt mintegy ezerszer kellett intézkednünk, míg a rablások száma még soha nem volt olyan magas Csongrád­ban, mint 2000-ben, amikor a rendőrséget 126 alkalom­mal hívták segítségül a kira­boltak. De ha a vagyon elleni bűnök számait nézzük, már kifejezetten elégedettek lehe­tünk, hiszen amíg 1996-ben 17 ezernél is több támadás ér­te a tulajdont régiónkban, ad­dig 2000-ben „csak" 11 ezer 866 efféle bűnügyben kellett munkatársaimnak intézkedni­ük. - Hadd említsek én is két számot. Öt éve még csak huszonháromszor nyo­moztak a Csongrád me­gyei rendőrök kábítószer­rel történt visszaélés mi­att. Az elmúlt esztendőben viszont már 227 narkós eset borzolta az idegeket. Mit tesznek a bűn vadászok a kábítószer soha nem lá­tott térhódítása ellen? - A közvélemény mind gyakoribb, mind több szóra­kozóhelyet érintő razziákat sürget. Mi is azon dolgozunk, hogy minél sikeresebben szá­moljuk fel a terjesztői hálóza­tokat. De legalább ennyire fontosnak tartom a lehető leg­nagyobb erők mozgósítását annak érdekében, hogy keve­sebben nyúljanak a droghoz. Munkatársaim százszámra tartják előadásaikat a kábszerek hatásairól az iskolákban, úgy a diákok­nak, mint a tanároknak. Be­kapcsolódtunk az úgyneve­zett „dada-programba", ami a drog. az alkohol, a dohány­zás elleni harcot, valamint az AIDS megelőzését tűzte ki célul. Ma már a hadsereg tiszt­jeivel együttműködve dolgo­zunk azon, hogy a laktanyák­ban esélye se legyen a kábító­szer árusoknak. Ám azt le kell szögeznem: a rendőrség csak akkor érhet el megnyugtató eredményeket a kábítószer el­leni küzdelemben, ha mind szélesebb társadalmi összefo­gás segíti. Szegeden már elké­szült a drogellenes stratégia, s nagyon remélem, hogy hama­rosan ezen a példán felbuz­dulva megyénk minden na­gyobb települése kidolgoz ha­sonló programot. Mert az igaz, hogy a legtöbb kábszert a me­gyeszékhelyen forgalmazzák, de ma már a csongrádi váro­sok mindegyikében megve­hető a narkó. Bátyi Zoltán A negyedik jelöli? • Múltjában keresi jövőjét az MSZP. Nincs ugyanis LV1 egy ismert, közkedvelt, fiatal, vagyis olyan negy­ven körüli új „kádere", akit a 2002-es választásokra miniszterelnöknek jelölhetne. Pedig miniszterelnök, az kell. Hacsak jelöltként is... Visszapillantva a '94-98 közötti félmúltra, azt lát­juk, hogy az akkori pártelnök-miniszterelnök, Horn Gyula az SZDSZ-ből kiszívta a neoliberalizmus eszmei javait, saját pártjának, az MSZP-nek az embereit pe­dig - a hagyományokhoz híven - úgy válogatta maga köré, hogy fiatal, tehetséges erű még véletlenül se ke­rülhessen a csúcsok közelébe. Kormányzásának négy évében Horn két pártot roppantott meg: a sajátját és a koalíciós partnert. Az utóbbi nem az MSZP gondja, nekik elég a sajátjuk is. Jelenleg három lehetséges kormányfő-jelölt neve forog közszájon: Kovács László MSZP-elnök, egykori külügyminiszter, Medgyessy Péter volt pénzügyminisz­ter és Németh Miklós valahai kormányelső. Ez a bő­ség annak a jele, hogy tulajdonképpen nincs válasz­ték. Kovács László pályafutása csúcsának tarthatná, ha miniszterelnök, de legalább jelölt válna belőle. Vágyik is erre, azonban őrá nem nagyon vágynak, még az MSZP-sek se. Szerepét kormányban is, ellenzékben is betöltötte. Mostani ellenzéki pozíciójában pedig azt bi­zonyította be, hogy nem túl kreatív, hiszen nem volt képes az MSZP-t újjáépíteni. Ha meg tudta volna csi­nálni, akkor most nem volna vita, hanem nagy egye­tértésben ő lehetne pártjának jelöltje. Németh fiatalon volt miniszterelnök, igazi történelmi helyzetben, ami viszont már a múlté. Az új helyzetben új ember kell. A szocdem társulás és a baloldali tömörülés a régi Medgyessyben látja ezt az új embert, akit hívei számá­ra talán éppen az tesz vonzóvá, hogy az utóbbi évek­ben nem nagyon csinált semmit. Nem fűződnek a ne­véhez rossz dolgok. Igaz, jók se. Korántsem biztos azonban, hogy azért nem, mert ízlése visszatartotta a történésektől. Meglehet, hogy ma már csak szimplán cselekvésképtelen. Tfovács László azt üzente, hogy „előre a győzele­mé mért". Ehhez azonban hiányzik a megfelelő sze­mély: a negyedik jelölt. És nem a pártcivakodás az a felhajtó erő, amely elősegíti egy új ember gyors ki­emelkedését. Lehet, hogy az MSZP-nek éppen ellenfe­leitől, az ifjú nyertesektől kellene eltanulnia valamit? Művesekészülék a gyermekeknek MSZP-kongresszusözön Szárazon tartják a puskaport? A szocialista politikusok egymásnak ellentmondó nyi­latkozatai, a párton belüli platformok önálló álláspont­tal való előhozakodása, új nevek a miniszterelnök-je­löltek lehetséges listáján, za­var a kongresszusok száma és időpontja körül. Ez a bel­ső tanácstalanság jellemzi a Magyar Szocialista Pártot az utóbbi napokban. Az MSZP két platformja (a szociáldemokrata társulás és a baloldali tömörülés), va­lamint parlamenti frakciójá­nak többsége sürgeti, hogy a miniszterelnök-jelölt szem­élyéről ne 2002-ben. hanem már idén nyáron döntsön a párt kongresszusa. Kovács László pártelnök úgy véli: minden szocialista politikus az MSZP győzelmének ren­delje alá saját személyi am­bícióit. Szerkesztőségünk ar­ra volt kíváncsi, e kérdések­ről mi Csongrád megye szo­cialista országgyűlési kép­viselőinek álláspontja. Géczi József: - Pártélénk­ség. nem pártválság tapasz­talható az MSZP-n belül. En­nek közvetlen kiváltója az. ami a dabasi időközi válasz­táson történt. Pedig nem in­dokolt semmilyen gyorsított eljárás, egy előre hozott kongresszus se, mert nincs ok a pánikra. Nyugalomra intenek a számok. Az MSZP megalakulása után. az 1990­es választásokon közel 11 százalékos eredménnyel ép­Két szakaszban Budapest (MTI) A szocialista párt megyei elnökeinek csütörtöki meg­beszélésén egyetértés ala­kult ki arról: helyesen dön­tött az elnökség, amikor kezdeményezte a választ­mánynál június 30-ára kongresszus összehívását, amelyen a miniszterelnök­jelölt személyéről, valamint a választási program terve­zetének társadalmi vitára bocsátásáról határoznak. pen csak bejutott a Parla­mentbe, '94-ben 33 száza­lékkal nyert. '98-ban 33 szá­zalékkal veszített, jelenleg ­romló népszerűsége ellenére - 40-41 százalékon áll. Az MSZP mindig is a platfor­mok laza törzsszövetsége volt. Talán éppen e színes belső élet és a pártberkek­ben is érvényesülő demokrá­cia az oka annak, hogy a szo­cialisták a bőség zavarával küszködve választhatnak mi­niszterelnök-jelöltet. nem úgy, mint például a Fi­desz. Fritz Péter: - Indokolt az előrehozott MSZP-kongresz­szus, ugyanis nem kizárt az előrehozott választás. Ezért célszerű mielőbb tisztázni a szocialista párton belüli sze­mélyi kérdéseket is. Szerin­tem minden jelölt és önje­lölt kapjon lehetőséget a be­mutatkozásra, majd a párton belüli közvélemény-kutatás döntsön arról, ki az MSZP miniszterelnök-jelöltje. Ezt kövesse a pártprogram tézi­seinek megvitatása. így nem egy örökölt helyzethez kell igazodnia a miniszterelnök­jelöltnek, hanem maga is be­folyásolhatja párt program­ját. Szalay István: - Tanácsta­lanság jellemzi az MSZP-t, melynek oka. hogy hibáz­tunk: Kovács László szemé­lyében nem állítottunk ön­álló köztársasági elnök-je­löltet: illetve nem kezeltük jól a Németh Miklós-ügyet. Ám rossz hipotézis alapján nem lehet megoldani egy problémát. Ezért kellene vál­toztatni a módszeren. Elnök­jelölő kongresszusra lenne szükség, ahol eldől, hogy ki nyeri el a párttagok többsé­gének támogatását. A „vesz­tesek" szakértőként támogat­nák a program kidolgozását, amit az őszi. a második kongresszuson fogadnánk el, az országos listán induló képviselő-jelöltek személyé­vel egyetemben. A program megértetése és népszerűsí­tése a miniszterelnök-jelölt feladata. De ha az MSZP nem változtat a belső mód­szerein, ellő minden puska­port. nem marad ereje a győ­zelemre. Ú. I. Munkatársunktól A szegedi gyermekklinika műveseállomása csütörtökön új művesekészüléket kapott. A Vesebetegek Egyesületé­nek Országos Szövetsége az olasz Belco típusú 4.6 millió forint értékű vesepótló, mé­regtelenítő készülékért 1 mil­lió forintot fizetett ki eddig, a fennmaradó részt a közeli jövőben gyűjtik össze a tá­mogatóktól. A műszer vásárlásához lapkiadónk, a Délmagyaror­szág Kft. 30 ezer forinttal já­rult hozzá. A gyermekklini­kán egy időben hat művese­készülékkel végzik a keze­léseket. Egy nap egy készü­léken három veseelégtelen­ségben szenvedő gyermek dialízisét végzik, napi 4-5 órás kezelésekkel. Az új ké­szülékre azért van szüksége a klinikának, mert a hat mű­vesekészülék közül egy amortizálódott, s ennek pót­lására hivatott a Vesebete­gek Egyesületének Országos Szövetsége támogatásával vásárolt új gép. A szövetség a kiemelten közhasznú tevé­kenységek közül a vesebe­tegek szociális segítését, a betegek dialíziskezeléséhez szükséges gépek, műszerek eszközök, berendezések megvételének anyagi támo­gatását vállalta fel. Egy nap egy művesekészüléken 3, veseelégtelenségben szenvedő gyermek dialízisét végzik. (Fotó: Schmidt Andrea)

Next

/
Oldalképek
Tartalom