Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-30 / 75. szám

A S,,OMFFLRPLTVÁ: 1910-BEN f DELMAQYARORSZAQ PÉNTEK, 2001. MÁRCIUS 30., 91/75. ÁRA: 54 FT (ELŐFIZETVE: 41 FT) Fű, fa, virág tavaszi „ajándéka": az allergia Száll már a pollen A néhány héttel ezelőt­ti jó időnek köszönhető­en hamarabb indult a pollenszezon. Az aliergi­záló virágporú fák közül már több fajta szórja úton-útfélen a pollent, aminek következménye­ként sok ezer ember küszködik az allergia tü­neteivel. Igaz, napok óta télies az idő, de a március elején, közepén váratlanul beköszöntött meleg miatt a szokásosnál korábban kezdődött el az allergiás idő­szak. Az enyhe idő következ­tében ugyanis a fák hamarabb virágzásnak indultak, s a vi­rágporra érzékenyek azonnal reagáltak a levegőben kavargó pollenekre. A fűz-, a nyír-, az éger-, a kőrisfa és a mogyoró­bokor pollenjei, valamint a fű­félék okoznak most tüneteket ezek virágporaira allergiások­nak - mondta Karmazsin Már­ta. a szegedi tüdőgondozó fő­orvosa. A tüdőgondozó allergoló­giai szakrendelésén elsősor­ban a tétarrlégéti allergiában szenvedőket kezelik, tavaly 300 új beteget regisztráltak. Csak a gondozóban nyilvántar­tásba vett allergiások száma közel háromezer, de ennél lé­nyegesen többen vannak, akik e betegségtől szenvednek, csak nem fordulnak orvoshoz. A tü­Megint sértegetnek Az Amnesty International kínzásellenes reklámfilmjébe valaki beszerkesztette Magyarországot. (2. oldal) A negyedik jelölt? Új nevek a szocialista miniszterelnök-jelöltek listáján. (3. oldal) Winkler-nap Kecskeméten Könyvpremiert és kiállítást tartottak a szegedi mester emlékére. (5. oldal) Megkönnyezett búcsú A Pick Szeged-Fotex-dráma után több játákosnak is könny szökött a szemébe... (9. oldal) _Ma Á Sztár DJ: Hi CINTUL Még ha oly szép is a fűzfa, pollenjei allergiás tüneteket okoznak az erre érzékenyeknek. (Fotó: Miskolczi Róbert) SZERDÁN és PÉNTEKEN a BELÉRÖLM'IH, DIÁKJEGY EL'ilIíl! holnap dőgondozó szakrendelésére háziorvosi beutalóval fordul­hatnak a felső légúti allergiás panaszokkal kínlódok, csa­kúgy mint a szegedi orr-fül­gégészeti klinika allergológiai szakrendelésére, ahol főként a náthás tünetekkel bajlódó pol­lenérzékenyeket kezelik. A virágpor-allergia főként gyakori tüsszögéssel. orrfolyás­sal, szemviszketéssel, bőrtüne­tekkel, kötőhártya-gyulladás­sal, a súlyosabb esetekben aszt­más tünetekkel jelentkezik. Ke­zelése, tüneteinek enyhítése a szezonban gyógyszerekkel tör­ténik, de a szakemberek figyel­meztetnek: ajánlott a téli hó­napokban beadatni azokat az injekciókat - vagy szedni a cseppeket -. amelyek segíte­nek a pollenallergia kialakulá­sának megelőzésében, de leg­alábbis tavaszi-nyári-őszi tü­neteinek jelentős mértékű eny­hítésében. K. K. Gazolintolvajok éjszakája Papdi András rendőr százados a gazolinos ZSUK mellett az ugyancsak lopott szivattyút mutatja. (Fotó: Miskolczi Róbert) Munkatársunktól Közel két és fél hektoliter, lopott gazolint szállító kiste­herautót „fogott" a mórahalmi rendőrség. Az ásotthalmi ta­nyavilágban végrehajtott, ered­ményes éjszakai akció után gyorsan rendőrkézre került a kőolajszármazék ellopásában ludas kútkezelő, s két orgazda, akik a vevők jelentkezéséig „pihentették" a gazolint. Kiderült, hogy hónapok óta működik az üzemanyag-lopás­ra és -eladásra szakosodott tár­saság. A gazolint tanyákon rej­tegették, még szivattyút is lop­tak a tartályok kiürítéséhez. Arról egyelőre keveset tudni, hová került a lopott gazolin ­a rendőrség keresi a vásárlókat. (Az üzemanyag-tolvajokról bővebben az 5. oldalon.) Lőttek a dód gazdáknak? A dóci földek tulajdonosai­nak egyre puskaporosabb a hangulata, földjeiket ugyanis nem tudják megközelíteni a térségben rendszeresen tartott lőgyakorlatok miatt. Katonák és röghöz kötött gazdálkodók évek óta azon vitatkoznak, me­lyiküknek van több joga ahhoz, hogy saját munkáját végezze. A térségben nem ismeret­len a levegőt hasító puskago­lyó hangja, ám a környék gaz­dálkodói mégsem tudják meg­szokni e zajt. A probléma nem is annyira a hangokban rejlik, sokkal inkább az a baj: a gyakorlótérre és a földekre vezető út közös. A lőtér biz­tonsági területén fekvő mint­egy 400 hektárnyi mezőgaz­dasági területet havonta átla­gosan 6-10 napig nem lehet megközelíteni, így itt gyakor­latilag lehetetlen munkaigé­nyes növényt termeszteni. Be­lovai Pál, Dóc polgármestere tarthatatlannak véli ezt az ál­lapotot, s mint azt hangsú­lyozta, senkit nem fenyeget, ám a tizennégy itteni gazdál­kodó nevében kijelenti: a so­ron következő lőgyakorlatot meghiúsítják majd. A polgár­mester elmondta, hogy nem útlezárásokra vagy munkagé­pes blokádra gondolnak, a „tűzszünethez" véleménye szerint az is elég lesz, ha a földek tulajdonosai a gyakor­latok napjain kint dolgoznak majd a saját területeiken. A zöldségek és töltények kényszerszomszédsága nem új keletű, 1953 óta működik itt a HM lőtere. A régi, szövetke­zeti, állami gazdasági időkben a tárca még fizetett kártérítést, s bár nem sokat, de a gesztus, a kompromissszumkészség sokat számított - mondja Be­lovai. A Honvédelmi Minisz­tériummal jelenleg is folynak a tárgyalások. A földeket pe­dig ilyenkor, tavasszal művel­ni kellene... O. K. K. Tiszai csendélet Munkatársunktól Szegednél a szerdai mé­réshez képest mindössze öt centiméterrel emelkedett a Tisza, így most 629 centimé­ter a vízszint. Ez nem éri el a 650 centiméteres értéket, aminél elrendelnék a legala­csonyabb, vagyis az elsőfo­kú készültséget. Az Ativizig területén nincs elsőfokú ké­szültség az országhatártól egészen az algyői hídig, máshol viszont igen. A föld szeretete Nádfedeles házból indulva gazdálkodással, kétkezi munkával teremtett magának boldog életet az üllési ta­nyavilágban a Soós család. Horváth Dezső riportjából kiderül: a föld szeretete áthagyományozódik apáról fi­úra. A Stefánia magazin első oldalán Farkas Csaba tárcáját olvasható. A magazinban Heller Ágnes filozó­fussal a szolidaritásról és a cigánykérdésről Hollósi Zsolt beszélget, Bálint László írása pedig a szerző saját kutatásai alapján arra ad választ: ki vezényelt tüzet 1956 októberében a szegedi takaréktár utca torkolatá­nál? A Stefána magazinban Sulyok Erzsébet kőzöl in­terjút Dudits Dénes növénybiológus-akadémikussal, aki úgy véli: Szegeden több tudományterületen is van olyan szellemi kapacitás, amelyre ipar teremtődhetne. Minden város drogveszélyben Munkatársunktál Még tíz év sem telt azóta, hogy Szegedet a bűn városa­ként emlegették országszerte, míg Csongrád megyéről azt ol­vashattuk a hangzatos bulvárcí­mekben: a pokol tornáca. „A bűnözési statisztikák ezt a rossz megítélést nem támasztják alá" - mondták már akkor is régi­ónk rendőrségének vezetői. S minden bizonnyal igazuk is volt. Ám az is tény, hogy a mi megyénkből indította hadjára­tait Magda Marinko, Szeged Belvárosát a pénzváltók „fel­ügyelték", az M5-ös út mellett kurtizánok kínálgatták szolgál­tatásaikat, s a benzincsempé­szek autóinak hosszú sora kí­gyózott a röszkei határállomás­nál. Mára ez megváltozott, de milyen közbiztonságról árul­kodnak a 2000-es év szegedi körzetben elrendelt rendőrségi akcióit leltározó számsorok? (Lukács János főkapitány­nyal készült interjúnk a lap 3. oldalán.) Trappnap a főiskolán Munkatársunktól Testnevelés és rekreációs szakos főiskolai hallgatók ha­gyományos, valamint kevésbé ismert szabadidős mozgásfor­mákból adtak ízelítőt tegnap a Szegedi Tudományegyetem Ta­nárképző Főiskolai Kar sport­csarnokában. A hagyományos Trapp-napon a csapatok egye­bek mellett kötélhúzásban és kosárlabdában mérték össze erejüket és ügyességüket, de bemutatták a hazánkban ma még kuriózumnak számító sportágat, az indián játékokat is. A Trapp-napon a hallgatók egyúttal bizonyíthatták, hogyan tudnak megszervezni egy sport­rendezvényt a programok ki­találásától a feltételek megte­remtésén keresztül a szponzo­rok megnyeréséig. A résztvevő­ket Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter köszöntötte, aki úgy véli, az elmúlt néhány év­ben kedvező fordulatot vett a magyar testnevelés ügye. (Tudósításunk az 5. oldalon.) Erőpróba a kötél mellett. Húzd meg jobban... (Fotó: Gyenes Kálmán)

Next

/
Oldalképek
Tartalom