Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-28 / 73. szám

Fokgazdálkodás V ajon mi a különbség az ökölvívás és a távol-keleti védekezősportok között? Előbbinek mestere, ha csak nem tudja rögvest kiütni az ellenfelet, fokozott energiájú ellentámadásra kénytelen számítani - utóbbi­ak viszont épp az ellenfél energiájának hasznosítására épülnek: ha a kínai harcművészre rátámad valaki, az el­ugrik, sőt fél kézzel tovább penderíti az ellenfelet, aki­nek energiája máris a semmibe vész, azaz a védekező szá­mára hasznosul Előbbi az Európa-szerte meghonoso­dott folyószabályozási gyakorlatot tükrözi, mely gátak­kal állja útját a víznek - utóbbi pedig azt a valahait, amit a magyarok is alkalmaztak a középkorban. „Fokgazdálkodás"-nak nevezik ezt az elfeledett me­todikát - magam először 1989-ben hallottam róla. Mol­nár Géza kutató tartott róla előadást, amiről akkoriban írtam is e hasábokon. A hatalmas munkával létrehozott gátrendszer - óriási előnyei mellett - hátránya, hogy (mi­után a folyónak nincs tere szétteríteni iszapját, s így egyre inkább tölti föl a medret) mind nagyobb vízmagas­ságokra lehet számítani, tehát a töltések magasságát is emelni kell. A régi magyar fokgazdálkodás pedig nem el­zárta az áradás útját, hanem kivezette a vizet az erre legalkalmasabb helyekre. A létrehozott .fokokon" a víz­zel együtt kiment a hal, lerakta ikráit, és amikor vissza­felé indult volna, már rácsok fogadták - miközben az iva­dék akadálytalanul „csoroghatott vissza" a folyóba. Ez volt tehát a fokgazdálkodás, amit a mainál sokkal gyé­rebb népsűrűség tett lehetővé, s az, hogy az akkori né­pességnek nem a gabonaneműekből készült kenyér volt a fő tápláléka, hanem a hal. Miért írok én most erről? Nemcsak azért, mert újab­ban ismét szóba kerül a fokgazdálkodás - az Elet és Tu­domány, egyik utóbbi számában. Molnár Gézával mint a fokgazdálkodás szakértőjével készít interjút, a kutató itt az „elárasztó társulatok szükséges voltáról" beszél -, de azért is, mert Illés Zoltán, az országgyűlés környezet­védelmi bizottságának elnöke országos lapban hangoz­tatja: úgy lehetne csökkenteni a magasodó árvízszinte­ket (s a szintén menetrendszerű aszályok idejére tarta­lékolni a most haszontalanul lezúduló rengeteg vizet), hogy a Tisza-menti területeket megvennék, kivonnák a termelésből, tározókat hozva létre. Az EU úgyis a mezőgazdasági terület csökkentését írja elő, s a földek megvásárlásával a gazdák is jól járnának. L ehet: a régi magyar fokgazdálkodás egyes elemei új­ra hasznosulnak; nem „kiütni" igyekszik majd az ember a vizet, hanem - hasznosítani? -j-ö-^tú-) Cotdlj-0^ Benne: Évi öt kiló hal? Budapest (MTI) A Haltermelők Országos Szövetségének (HOSZ) cél­ja, hogy a jelenlegi 2,7-2,8 kilogrammos fejenkénti éves halfogyasztás körülbelül öt kilogrammra emelkedjen be­látható időn belül - mondta Orosz Sándor, a szövetség igazgatója kedden az MTI­nek. Ennek érdekében a szö­vetség folytatja a múlt évben indított marketingprogramot - mondta az igazgató. A HOSZ és tagvállalatai együt­tesen mintegy 100 millió fo­rintot fordítanak az idén a fo­gyasztók megnyerésére. Ez­zel alapoznák meg, hogy jövőre megrendezhesse az ágazat a halételek országos ünnepét. Orosz Sándor szerint az évi 4-5 milliárd forintos ár­bevételű ágazatnak 300-400 millió forintot kellene mar­ketingre fordítania évente. A halfogyasztás emelése élet­minőség-javulást eredmé­nyezne a magyar lakosság széles körében, javítva a né­pesség egészségi állapotát. Az igazgató jelezte, hogy a múlt évben a magyar hal­termelés az előző évihez vi­szonyítva 10 százalékkal mérséklődött. H/.tlkll HIRDETFS) Tavaszi tanácsok építkezőknek Wienerberger építkezők napja Ma még mindenki vállalkozóvá, építésszé, kőművessé és min­denféle egyéb szakemberré képzi ki magát Magyarországon, ha építkezésbe vagy felújításba kezd, gondolják a Wienerberger Tég­laipari Rt.-nél, az egyik legnagyobb magyar építőanyag-gyártó­nál. Ezért úgy döntöttek, megpróbálnak segítséget nyújtani azoknak, akik idén ilyen típusú vállalkozásba fognak: tanács­adással, a kínálat bemutatásával, azzal, hogy egy helyre gyűjtik a számtalan kérdésre választ adó szakembereket. - Azt szeretnénk, ha tavasszal, amikor az építkezések döntő részét elhatározzák, az emberek valóban tanácsot, útmutatást kapnának. Ak­tualitást ad mindennek az is, hogy a statisztikák tanúsága szerint idén jóval többen fognak majd ilyesmibe. Csongrád megyében példá­ul tavaly 72,9 százalékkal több építési engedélyt adtak ki, mint egy éwel korábban - hangsúlyozza Bodnár György, a Wienerberger keres­kedelmi igazgatója. Építkezéssel kapcsolatos információkat eddig csak Budapesten, a Construma építőipari szakkiállításon lehetett begyűjteni. A Wienerber­ger viszont a fővárostól távolabb élőkre is gondolt: ezért március vé­gén és április elején 29 város 35 építőanyagtelepén Építkezők nap­ja elnevezéssel nyílt napot rendez. Csongrád megyében március 31­én Szegeden és Hódmezővásárhelyen kerül sor a rendezvényre. Az építőanyagtelepeken az egész családot várják, hiszen egy ház­építés során feleségnek, férjnek, gyermekeknek, mindenkinek meg­van a saját kívánsága. Az érdeklődők később mindig visszatérhetnek a tanácsadás helyszínére, és ha döntésük megszületett, a kiválasz­tott építőanyagot ott meg is vásárolhatják. A kezdeményezés tavaly ­akkor még csak 11 városban - indult, s a pozitív tapasztalatok arra ösztönözték a céget, hogy idén jelentősen kibővítve ismételje meg a rendezvényt. A Wienerberger Téglaipari Rt., amely ma az országban eladott fa­lazóelemek jelentős hányadát értékesíti, s a téglatermékek eladásá­ban piacvezető, azért vállalta magára ezt a feladatot, mert legfőbb ter­méke, a tégla, éppen az az építőelem, amelyet szinte minden építés­be vagy felújításba kezdő család elsőnek vásárol meg. - így szakembereink gyakran kényszerülnek abba a szerepbe, hogy egyfajta „általános házépítési tanácsadó" szerepét is ellássák - hang­súlyozza ezzel kapcsolatban Bodnár György. A Wienerberger kezdeményezésébe számos más érdekelt épí­tőanyaggyártót is bevont, így a látogatók a helyszínen nemcsak a ház legmaradandóbb részének számító fallal, hanem tetőfedéssel, szige­teléssel, ajtókkal és ablakokkal, műanyag csövekkel és burkolatokkal kapcsolatos kérdéseikre is választ kaphatnak az avatott szakemberek­től. (x) Pénz és foci Koncepcióautók Fiatalos nyugdíj Heti gazdaság Átlátható nagyok, kiskapura játszó kicsik Zsebbe kérik vissza a bért A munkaügyi fel­ügyelőségek egy február végén befejezett vizsgá­lata szerint alaptalanok voltak a minimálbér beve­zetésével kapcsolatos fé­lelmek: a munkáltatók nem „reagálták le" töme­ges elbocsátásokkal a bérköltségek növekedé­sét. Ugyanakkor a gya­korlat és a csak név nél­kül nyilatkozó érintettek szerint a valóság egy ki­csit más. Az Országos Munkabizton­sági és Munkaügyi Főfel­ügyelőség több mint négye­zer munkáltatót vizsgált febru­ár végéig. A szakemberek ar­ra voltak kíváncsiak, szabá­lyosan emelték-e a legkisebb munkabért a foglalkoztatók. A nagy számok törvénye a 40 ezer forintos alsó munka­bérhatár bevezetésével kap­csolatban is igaznak bizonyult, mert általában minden cég, vállalkozás tartotta magát a törvény előírásaihoz - olvasha­tó a munkaügyi felügyelőségek jelentésében. A versenyszféra legnagyobb szakszervezete, az MSZOSZ szerint pedig azok­ban az ágazatokban, ahol a 2 százalékos munkáltatói tb-já­rulékcsökkenés fedezi az 57 százalékkal, 40 ezerre emelt legkisebb bér bevezetését, nem okozott problémát az átállás. Az előrejelzések leginkább az alacsony kereseti lehetősé­gekkel bíró ruha-, bőr- és tex­tilipart, a kereskedelmet és az egészségügyet féltették. Nem csoda: ezekben az ágazatok­ban sok foglalkoztatott ala­csony nyereségtartalmú ter­méket állít elő, avagy a költ­ségvetés zsebéből kapja a ha­vi járandóságát. Ugyanakkor éppen ezek a cégek tettek eleget példa ér­tékűen kötelezettségeiknek. Nem volt más választásuk, hi­szen „életük nyitott könyv". A felszámolás alatt álló Szege­di Ruhagyár Rt.-nél a 600 dol­gozóból 250 ember munkabé­Textilipar, két műszak - immáron negyvenezerért. Védett dolgozók? (Fotó: Karnok Csaba) re nem érte el korábban a 40 ezret. - A ruhagyár termel, így saját forrásainkból, ha nehezen is, de megoldottuk a legkisebb bérek felemelését - válaszol­ta kérdéseinkre Deák Rókus felszámolóbiztos. Kiss Sándor, a Szegedi Fo­nalfeldolgozó Rt. vezérigazga­tója elmondta, ók sem voltak könnyű helyzetben, hiszen a 680-as létszámból közel 600­at érintett a rendelet. - Teljesítmény-követelmé­nyekre építettük a bérfejlesz­tést. Aki az egészségi állapo­tának megfelelő „norma" sze­rint eleget tudott tenni az elvár­ható 100 százaléknak, annak a jövedelme immáron eléri a 40 ezer forintot. A béremelés ná­luk átlagosan 24,3 százalék volt. Hogy ne okozzon bérfe­szültségeket az intézkedés, a magasabb keresetűek havi bé­rét is majdnem 9 százalékkal sikerült megemelni. Mindeh­hez központi segítséget nem kaptunk, saját nyereségünk ter­hére, valamint a csökkent mun­kaképességűek normatív tá­mogatásából sikerült megol­dani a problémát. A 40 ezret azonban azok a csökkent munkaképességűek is várták hónap végén, akik 4, avagy 6 órában dolgoztak ­ezt az ERFO Kft. szegedi üze­méből jelezték szerkesztősé­günknek. Mint ahogy azt Fa­zekas Attiláné gazdasági igaz­gató elmondta, ez tévhit volt, a kevesebb munkaidőben fog­lalkoztatottak jövedelme saj­nos, nem érheti el a 40 ezret. Egyes - természetesen név nélkül nyilatkozó - panaszo­sok azt mesélték el, a zömében kisebb mágánvállalkozások felfedezték a részmunka­időben rejlő kiskapukat és le­hetőségeket, s korábbi, nyolc órában alkalmazott dolgozó­ikkal új szerződéseket kötöt­tek. A vállalkozók elkerülik a szabálytalanság látszatát, vi­szont a munkavállalókat hát­rányos helyzetbe hozzák: hosszú távon kevesebb szolgá­lati időt gyűjthetnek össze. Előfordul az is, hogy a mun­káltatók alapbéresítik a pót­lékokat, a szociális juttatáso­kat, azokat a keresetbe „építik be". És - nem utolsó sorban ­nó azok száma, akik kény­szervállalkozóként kerülnek alkalmazásba korábbi cégük­nél, elveszítve eddigi védett­ségüket. Egy magát megne­vezni nem kívánó munkaügyi felügyeló azt mesélte el, tud olyan esetről, amikor a mun­kavállaló kifizeti a minimál­bért a dolgozójának, ám egy részét „zsebbe kéri vissza". A retorzióktól tartó alkalmazott természetesen nem mer ellen­kezni. - Erről hiába próbáltam bi­zonyítékot szerezni, nem si­került - mesélte a szakember. - A munkaügyi ellenőrzések­nek ilyen oldalról kicsi a haté­konysága. Attól tartok, a kor­mány majd legvégül meg­dicsőül, hogy sikerült beve­zetni a megemelt minimálbért, holott a kisvállalkozói világban a farkastörvények uralkodnak. Fekete Klára n Elfelejtett" kamarai tagdíjak Országos szinten mint­egy 5 milliárd forinttal tartoznak a gazdasági kamaráknak azok a vál­lalkozások, amelyek a kötelező tagság idősza­kában „elfelejtették" ki­fizetni az éves dijakat. Sokan abban remény­kedtek, a törvény módo­sítása kapcsán elengedik majd ezeket az összege­ket, de nem így történt. A Csongrád Megyei Ke­reskedelmi és Iparkama­ra is fut a pénze után, az összeg meghaladja a 100 millió forintot. Legitimnek tartja az 1995 óta felgyülemlett, tagdíjakból származó kintlévőségeket a Csongrád Megyei Kereske­delemi és Iparkamara. Ezek összegek a pótdíjakkal együtt meghaladják a 100 millió fo­rintot. Ha azt veszszük ala­pul, hogy az országban 5 mil­liárdos be nem hajtott tagdí­jat tartanak nyilván, s csak a budapesti kamaránál 2 milli­árd hiányzik, akkor Csongrád megye a „rendes" köztarto­zók közé számíthatna. Ez azonban nem így van, a 100 millió helyben nagy summa, ezért a pénzért közjogi fel­adatokat látott el a gazdasági önkormányzat. Mint ahogy azt Kürti Klá­rától, a kamara közgazdasági igazgatójától megtudtuk, a legkisebb tagdíjhátralék 5001 forint, a legnagyobb I millió. - Azért számolunk 5001 forinttal - magyarázta az igazgató -, mivel ez az az összeghatár, ami alatt nem érdemes eljárást indítanunk, többe kerülne ugyanis a pénz behajtása, mint amennyi leg­végül a kasszába vándorolna. Nyilvántartásunk szerint 7 ezer 400 vállalkozó tartozik a hátralékosok közé. Megtudom, a kamara előszörre udvarias levelet írt, hogy „ne sértsék az adós önérzetét". Sokan ennek el­lenére követelőzőnek tartot­ták a hivatalos sorokat, és reklamáltak is a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál. Holott - mint ahogy azt megtudtuk - az ügyintéző az egyik oldalon próbálta kedvesen felhívni a figyelmet a tartozásra („tör­vényi kötelezettségének nem tett eleget"), a másik oldalon pedig betartani azokat a for­maságokat, hogy a levél al­kalomadtán a bíróságon is megállja a helyét. - A tartozás nem évül el, mivel a hátralékról az adós minden évben határozatot kap - folytatta Kürti Klára. ­S mivel mindig is ismétlődő felszólításokat vehetett kéz­hez a vállalkozás, mindenki­nek lett volna ideje arra, hogy felkeressen bennünket és tisztázza a helyzetet. A tartozások behajtására adós­ságkezelő céget bíztunk meg, amelyikkel évek óta dolgozunk. És azt is el kell mondanom, kesztyűs kézzel bánunk az adósokkal, hiszen nem akarunk azokkal a jogi eszközökkel, például a fel­számolási eljárás megindítá­sával élni, amelyek a társasá­gok létét fenyegetnék. A kamarai törvény 1999 év végi módosítása óta - em­lékezzünk: ekkor mondták ki, hogy 2000. november 1­jétől már csak önkéntes ala­pon működő kamarák tevé­kenykedhetnek - időről időre viták kezdődnek arról, mi le­gyen az elmaradt tagdíjak­kal. A kamarai kormánybiz­tos, Sümeghy Csaba or­szággyűlési képviselő rendre amellett száll síkra, hogy a tartozásokat el kell törölni. A kamarák viszont szeretnék látni a pénzüket, s azzal ér­velnek: a rendesen fizetőkkel szemben lenne méltánytalan­ság, ha az adósok „megúsz­nák" a fizetést. A közjogi feladatok finanszírozásában ugyanis mindenkinek egy­formán ki kellett vennie a ré­szét. - Idén lezárjuk az elma­radt tagdíjak ügyét - mondta dr. Horváth Lajos, a CSMKIK ügyvezetője. ­Nem kívánunk folyton a tag­díjak behajtásával foglalkoz­ni, a munkára szeretnénk koncentrálni. Mivel a tagok száma megritkult, a feladatok elvégzéséhez amúgy is sok egyéb finanszírozási forrás, pályázat után kell néznünk. F. K. Jelzáloghitel Budapest (MTI) A jelzáloghitelezés szerepe a lakásépítések finanszírozásá­ban jelentősen növelhető, hi­szen az évente folyósított jel­záloghitelek értéke Magyar­országon a lakosság éves jö­vedelmének mindössze 4 szá­zalékát, míg Nyugat-Európá­ban 60-70 százalékát teszi ki - közölte Hegedűs Éva, a Gazdasági Minisztérium he­lyettes államtitkára egy kon­ferencián, kedden Budapes­ten. Hozzátette: a hitelek rész­aránya a lakásfinanszírozás­ban Magyarországon 20 szá­zalék alatti, míg az európai uniós tagországokban átlago­san 80 százalék, és ennek je­lentős része jelzáloghitel. He­gedűs Éva elmondta: a négy­milliós lakásállományból 2,3 millió felújításra szorul, ami­nek becsült költsége megha­ladja az 1500 milliárd forintot. Ebben kívánt segítséget nyúj­tani a kormány azzal az in­tézkedéssel, hogy lehetővé tet­te az állami kamattámogatású lakáshitelek igénybe vételét a felújításokhoz is - hangsú­lyozta a helyettes államtitkár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom