Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-28 / 73. szám
Fokgazdálkodás V ajon mi a különbség az ökölvívás és a távol-keleti védekezősportok között? Előbbinek mestere, ha csak nem tudja rögvest kiütni az ellenfelet, fokozott energiájú ellentámadásra kénytelen számítani - utóbbiak viszont épp az ellenfél energiájának hasznosítására épülnek: ha a kínai harcművészre rátámad valaki, az elugrik, sőt fél kézzel tovább penderíti az ellenfelet, akinek energiája máris a semmibe vész, azaz a védekező számára hasznosul Előbbi az Európa-szerte meghonosodott folyószabályozási gyakorlatot tükrözi, mely gátakkal állja útját a víznek - utóbbi pedig azt a valahait, amit a magyarok is alkalmaztak a középkorban. „Fokgazdálkodás"-nak nevezik ezt az elfeledett metodikát - magam először 1989-ben hallottam róla. Molnár Géza kutató tartott róla előadást, amiről akkoriban írtam is e hasábokon. A hatalmas munkával létrehozott gátrendszer - óriási előnyei mellett - hátránya, hogy (miután a folyónak nincs tere szétteríteni iszapját, s így egyre inkább tölti föl a medret) mind nagyobb vízmagasságokra lehet számítani, tehát a töltések magasságát is emelni kell. A régi magyar fokgazdálkodás pedig nem elzárta az áradás útját, hanem kivezette a vizet az erre legalkalmasabb helyekre. A létrehozott .fokokon" a vízzel együtt kiment a hal, lerakta ikráit, és amikor visszafelé indult volna, már rácsok fogadták - miközben az ivadék akadálytalanul „csoroghatott vissza" a folyóba. Ez volt tehát a fokgazdálkodás, amit a mainál sokkal gyérebb népsűrűség tett lehetővé, s az, hogy az akkori népességnek nem a gabonaneműekből készült kenyér volt a fő tápláléka, hanem a hal. Miért írok én most erről? Nemcsak azért, mert újabban ismét szóba kerül a fokgazdálkodás - az Elet és Tudomány, egyik utóbbi számában. Molnár Gézával mint a fokgazdálkodás szakértőjével készít interjút, a kutató itt az „elárasztó társulatok szükséges voltáról" beszél -, de azért is, mert Illés Zoltán, az országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke országos lapban hangoztatja: úgy lehetne csökkenteni a magasodó árvízszinteket (s a szintén menetrendszerű aszályok idejére tartalékolni a most haszontalanul lezúduló rengeteg vizet), hogy a Tisza-menti területeket megvennék, kivonnák a termelésből, tározókat hozva létre. Az EU úgyis a mezőgazdasági terület csökkentését írja elő, s a földek megvásárlásával a gazdák is jól járnának. L ehet: a régi magyar fokgazdálkodás egyes elemei újra hasznosulnak; nem „kiütni" igyekszik majd az ember a vizet, hanem - hasznosítani? -j-ö-^tú-) Cotdlj-0^ Benne: Évi öt kiló hal? Budapest (MTI) A Haltermelők Országos Szövetségének (HOSZ) célja, hogy a jelenlegi 2,7-2,8 kilogrammos fejenkénti éves halfogyasztás körülbelül öt kilogrammra emelkedjen belátható időn belül - mondta Orosz Sándor, a szövetség igazgatója kedden az MTInek. Ennek érdekében a szövetség folytatja a múlt évben indított marketingprogramot - mondta az igazgató. A HOSZ és tagvállalatai együttesen mintegy 100 millió forintot fordítanak az idén a fogyasztók megnyerésére. Ezzel alapoznák meg, hogy jövőre megrendezhesse az ágazat a halételek országos ünnepét. Orosz Sándor szerint az évi 4-5 milliárd forintos árbevételű ágazatnak 300-400 millió forintot kellene marketingre fordítania évente. A halfogyasztás emelése életminőség-javulást eredményezne a magyar lakosság széles körében, javítva a népesség egészségi állapotát. Az igazgató jelezte, hogy a múlt évben a magyar haltermelés az előző évihez viszonyítva 10 százalékkal mérséklődött. H/.tlkll HIRDETFS) Tavaszi tanácsok építkezőknek Wienerberger építkezők napja Ma még mindenki vállalkozóvá, építésszé, kőművessé és mindenféle egyéb szakemberré képzi ki magát Magyarországon, ha építkezésbe vagy felújításba kezd, gondolják a Wienerberger Téglaipari Rt.-nél, az egyik legnagyobb magyar építőanyag-gyártónál. Ezért úgy döntöttek, megpróbálnak segítséget nyújtani azoknak, akik idén ilyen típusú vállalkozásba fognak: tanácsadással, a kínálat bemutatásával, azzal, hogy egy helyre gyűjtik a számtalan kérdésre választ adó szakembereket. - Azt szeretnénk, ha tavasszal, amikor az építkezések döntő részét elhatározzák, az emberek valóban tanácsot, útmutatást kapnának. Aktualitást ad mindennek az is, hogy a statisztikák tanúsága szerint idén jóval többen fognak majd ilyesmibe. Csongrád megyében például tavaly 72,9 százalékkal több építési engedélyt adtak ki, mint egy éwel korábban - hangsúlyozza Bodnár György, a Wienerberger kereskedelmi igazgatója. Építkezéssel kapcsolatos információkat eddig csak Budapesten, a Construma építőipari szakkiállításon lehetett begyűjteni. A Wienerberger viszont a fővárostól távolabb élőkre is gondolt: ezért március végén és április elején 29 város 35 építőanyagtelepén Építkezők napja elnevezéssel nyílt napot rendez. Csongrád megyében március 31én Szegeden és Hódmezővásárhelyen kerül sor a rendezvényre. Az építőanyagtelepeken az egész családot várják, hiszen egy házépítés során feleségnek, férjnek, gyermekeknek, mindenkinek megvan a saját kívánsága. Az érdeklődők később mindig visszatérhetnek a tanácsadás helyszínére, és ha döntésük megszületett, a kiválasztott építőanyagot ott meg is vásárolhatják. A kezdeményezés tavaly akkor még csak 11 városban - indult, s a pozitív tapasztalatok arra ösztönözték a céget, hogy idén jelentősen kibővítve ismételje meg a rendezvényt. A Wienerberger Téglaipari Rt., amely ma az országban eladott falazóelemek jelentős hányadát értékesíti, s a téglatermékek eladásában piacvezető, azért vállalta magára ezt a feladatot, mert legfőbb terméke, a tégla, éppen az az építőelem, amelyet szinte minden építésbe vagy felújításba kezdő család elsőnek vásárol meg. - így szakembereink gyakran kényszerülnek abba a szerepbe, hogy egyfajta „általános házépítési tanácsadó" szerepét is ellássák - hangsúlyozza ezzel kapcsolatban Bodnár György. A Wienerberger kezdeményezésébe számos más érdekelt építőanyaggyártót is bevont, így a látogatók a helyszínen nemcsak a ház legmaradandóbb részének számító fallal, hanem tetőfedéssel, szigeteléssel, ajtókkal és ablakokkal, műanyag csövekkel és burkolatokkal kapcsolatos kérdéseikre is választ kaphatnak az avatott szakemberektől. (x) Pénz és foci Koncepcióautók Fiatalos nyugdíj Heti gazdaság Átlátható nagyok, kiskapura játszó kicsik Zsebbe kérik vissza a bért A munkaügyi felügyelőségek egy február végén befejezett vizsgálata szerint alaptalanok voltak a minimálbér bevezetésével kapcsolatos félelmek: a munkáltatók nem „reagálták le" tömeges elbocsátásokkal a bérköltségek növekedését. Ugyanakkor a gyakorlat és a csak név nélkül nyilatkozó érintettek szerint a valóság egy kicsit más. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség több mint négyezer munkáltatót vizsgált február végéig. A szakemberek arra voltak kíváncsiak, szabályosan emelték-e a legkisebb munkabért a foglalkoztatók. A nagy számok törvénye a 40 ezer forintos alsó munkabérhatár bevezetésével kapcsolatban is igaznak bizonyult, mert általában minden cég, vállalkozás tartotta magát a törvény előírásaihoz - olvasható a munkaügyi felügyelőségek jelentésében. A versenyszféra legnagyobb szakszervezete, az MSZOSZ szerint pedig azokban az ágazatokban, ahol a 2 százalékos munkáltatói tb-járulékcsökkenés fedezi az 57 százalékkal, 40 ezerre emelt legkisebb bér bevezetését, nem okozott problémát az átállás. Az előrejelzések leginkább az alacsony kereseti lehetőségekkel bíró ruha-, bőr- és textilipart, a kereskedelmet és az egészségügyet féltették. Nem csoda: ezekben az ágazatokban sok foglalkoztatott alacsony nyereségtartalmú terméket állít elő, avagy a költségvetés zsebéből kapja a havi járandóságát. Ugyanakkor éppen ezek a cégek tettek eleget példa értékűen kötelezettségeiknek. Nem volt más választásuk, hiszen „életük nyitott könyv". A felszámolás alatt álló Szegedi Ruhagyár Rt.-nél a 600 dolgozóból 250 ember munkabéTextilipar, két műszak - immáron negyvenezerért. Védett dolgozók? (Fotó: Karnok Csaba) re nem érte el korábban a 40 ezret. - A ruhagyár termel, így saját forrásainkból, ha nehezen is, de megoldottuk a legkisebb bérek felemelését - válaszolta kérdéseinkre Deák Rókus felszámolóbiztos. Kiss Sándor, a Szegedi Fonalfeldolgozó Rt. vezérigazgatója elmondta, ók sem voltak könnyű helyzetben, hiszen a 680-as létszámból közel 600at érintett a rendelet. - Teljesítmény-követelményekre építettük a bérfejlesztést. Aki az egészségi állapotának megfelelő „norma" szerint eleget tudott tenni az elvárható 100 százaléknak, annak a jövedelme immáron eléri a 40 ezer forintot. A béremelés náluk átlagosan 24,3 százalék volt. Hogy ne okozzon bérfeszültségeket az intézkedés, a magasabb keresetűek havi bérét is majdnem 9 százalékkal sikerült megemelni. Mindehhez központi segítséget nem kaptunk, saját nyereségünk terhére, valamint a csökkent munkaképességűek normatív támogatásából sikerült megoldani a problémát. A 40 ezret azonban azok a csökkent munkaképességűek is várták hónap végén, akik 4, avagy 6 órában dolgoztak ezt az ERFO Kft. szegedi üzeméből jelezték szerkesztőségünknek. Mint ahogy azt Fazekas Attiláné gazdasági igazgató elmondta, ez tévhit volt, a kevesebb munkaidőben foglalkoztatottak jövedelme sajnos, nem érheti el a 40 ezret. Egyes - természetesen név nélkül nyilatkozó - panaszosok azt mesélték el, a zömében kisebb mágánvállalkozások felfedezték a részmunkaidőben rejlő kiskapukat és lehetőségeket, s korábbi, nyolc órában alkalmazott dolgozóikkal új szerződéseket kötöttek. A vállalkozók elkerülik a szabálytalanság látszatát, viszont a munkavállalókat hátrányos helyzetbe hozzák: hosszú távon kevesebb szolgálati időt gyűjthetnek össze. Előfordul az is, hogy a munkáltatók alapbéresítik a pótlékokat, a szociális juttatásokat, azokat a keresetbe „építik be". És - nem utolsó sorban nó azok száma, akik kényszervállalkozóként kerülnek alkalmazásba korábbi cégüknél, elveszítve eddigi védettségüket. Egy magát megnevezni nem kívánó munkaügyi felügyeló azt mesélte el, tud olyan esetről, amikor a munkavállaló kifizeti a minimálbért a dolgozójának, ám egy részét „zsebbe kéri vissza". A retorzióktól tartó alkalmazott természetesen nem mer ellenkezni. - Erről hiába próbáltam bizonyítékot szerezni, nem sikerült - mesélte a szakember. - A munkaügyi ellenőrzéseknek ilyen oldalról kicsi a hatékonysága. Attól tartok, a kormány majd legvégül megdicsőül, hogy sikerült bevezetni a megemelt minimálbért, holott a kisvállalkozói világban a farkastörvények uralkodnak. Fekete Klára n Elfelejtett" kamarai tagdíjak Országos szinten mintegy 5 milliárd forinttal tartoznak a gazdasági kamaráknak azok a vállalkozások, amelyek a kötelező tagság időszakában „elfelejtették" kifizetni az éves dijakat. Sokan abban reménykedtek, a törvény módosítása kapcsán elengedik majd ezeket az összegeket, de nem így történt. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara is fut a pénze után, az összeg meghaladja a 100 millió forintot. Legitimnek tartja az 1995 óta felgyülemlett, tagdíjakból származó kintlévőségeket a Csongrád Megyei Kereskedelemi és Iparkamara. Ezek összegek a pótdíjakkal együtt meghaladják a 100 millió forintot. Ha azt veszszük alapul, hogy az országban 5 milliárdos be nem hajtott tagdíjat tartanak nyilván, s csak a budapesti kamaránál 2 milliárd hiányzik, akkor Csongrád megye a „rendes" köztartozók közé számíthatna. Ez azonban nem így van, a 100 millió helyben nagy summa, ezért a pénzért közjogi feladatokat látott el a gazdasági önkormányzat. Mint ahogy azt Kürti Klárától, a kamara közgazdasági igazgatójától megtudtuk, a legkisebb tagdíjhátralék 5001 forint, a legnagyobb I millió. - Azért számolunk 5001 forinttal - magyarázta az igazgató -, mivel ez az az összeghatár, ami alatt nem érdemes eljárást indítanunk, többe kerülne ugyanis a pénz behajtása, mint amennyi legvégül a kasszába vándorolna. Nyilvántartásunk szerint 7 ezer 400 vállalkozó tartozik a hátralékosok közé. Megtudom, a kamara előszörre udvarias levelet írt, hogy „ne sértsék az adós önérzetét". Sokan ennek ellenére követelőzőnek tartották a hivatalos sorokat, és reklamáltak is a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál. Holott - mint ahogy azt megtudtuk - az ügyintéző az egyik oldalon próbálta kedvesen felhívni a figyelmet a tartozásra („törvényi kötelezettségének nem tett eleget"), a másik oldalon pedig betartani azokat a formaságokat, hogy a levél alkalomadtán a bíróságon is megállja a helyét. - A tartozás nem évül el, mivel a hátralékról az adós minden évben határozatot kap - folytatta Kürti Klára. S mivel mindig is ismétlődő felszólításokat vehetett kézhez a vállalkozás, mindenkinek lett volna ideje arra, hogy felkeressen bennünket és tisztázza a helyzetet. A tartozások behajtására adósságkezelő céget bíztunk meg, amelyikkel évek óta dolgozunk. És azt is el kell mondanom, kesztyűs kézzel bánunk az adósokkal, hiszen nem akarunk azokkal a jogi eszközökkel, például a felszámolási eljárás megindításával élni, amelyek a társaságok létét fenyegetnék. A kamarai törvény 1999 év végi módosítása óta - emlékezzünk: ekkor mondták ki, hogy 2000. november 1jétől már csak önkéntes alapon működő kamarák tevékenykedhetnek - időről időre viták kezdődnek arról, mi legyen az elmaradt tagdíjakkal. A kamarai kormánybiztos, Sümeghy Csaba országgyűlési képviselő rendre amellett száll síkra, hogy a tartozásokat el kell törölni. A kamarák viszont szeretnék látni a pénzüket, s azzal érvelnek: a rendesen fizetőkkel szemben lenne méltánytalanság, ha az adósok „megúsznák" a fizetést. A közjogi feladatok finanszírozásában ugyanis mindenkinek egyformán ki kellett vennie a részét. - Idén lezárjuk az elmaradt tagdíjak ügyét - mondta dr. Horváth Lajos, a CSMKIK ügyvezetője. Nem kívánunk folyton a tagdíjak behajtásával foglalkozni, a munkára szeretnénk koncentrálni. Mivel a tagok száma megritkult, a feladatok elvégzéséhez amúgy is sok egyéb finanszírozási forrás, pályázat után kell néznünk. F. K. Jelzáloghitel Budapest (MTI) A jelzáloghitelezés szerepe a lakásépítések finanszírozásában jelentősen növelhető, hiszen az évente folyósított jelzáloghitelek értéke Magyarországon a lakosság éves jövedelmének mindössze 4 százalékát, míg Nyugat-Európában 60-70 százalékát teszi ki - közölte Hegedűs Éva, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára egy konferencián, kedden Budapesten. Hozzátette: a hitelek részaránya a lakásfinanszírozásban Magyarországon 20 százalék alatti, míg az európai uniós tagországokban átlagosan 80 százalék, és ennek jelentős része jelzáloghitel. Hegedűs Éva elmondta: a négymilliós lakásállományból 2,3 millió felújításra szorul, aminek becsült költsége meghaladja az 1500 milliárd forintot. Ebben kívánt segítséget nyújtani a kormány azzal az intézkedéssel, hogy lehetővé tette az állami kamattámogatású lakáshitelek igénybe vételét a felújításokhoz is - hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
