Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-20 / 66. szám

KEDD, 2001. MÁRCIUS 20. A TORONY ALATT 9 Mások rólunk Szeged nagyon nehéz éveket élt át a délszláv háború idején. A gazda­sági terjeszkedés tehát abban az időben nem tör­ténhetett meg. Most más a helyzet. Itt, Bécsben is tudjuk, hogy Magyaror­szág az Európai Unió kü­szöbén áll, s óriási az ér­deklődés az ottani invesz­tíciók iránt. Ismeretes, hogy Szeged éppen an­nak a régiónak a közép­pontjában áll, amely a délkelet felé való „kitö­rést" teszi lehetővé, ezért is értékelődött fel a szere­pe. Helmut Horváth, a CAIB Befektetési Bank Rt. bécsi ügyvezetője Lassan árad a Tisza. Ilyenkor tonnaszám hordja felénk az uszadékot. De viszi is tovább... (Fotó: Gyenes Kálmán) Árvízkárosult diákok Munkatársunktól A Szegedi Tudományegyetem Hallgatói Önkormányzata rendkívüli pályázatot hir­detett az árvízkárosult hallgatók részére. A pályázaton az SZTE minden beiratko­zott diákja részt vehet. A kérelemhez az ál­landó lakcím és a hallgatói jogviszony iga­zolását kell csatolni. A pályázatokat ápri­lis 2-áig lehet leadni a hallgatói önkor­mányzat irodájában (Boldogasszony sgt. 4.) A diákok érdekképviseleti szerve egyút­tal felhívást tett közzé az árvízkárosult hallgatók támogatására. Akik egyetértenek a szervezet szándékával, befizetéseiket az ' SZTE számlaszámára utalhatják (MÁK 10028007-00282802-00000000). ezért kell lezárni a forgalom elöl. - A hétvégi házakból ki kell „pakolni" a bent lévő holmit? - A biztonság érdekében ­igen. Azt ugyanis nem tudjuk pontosan megmondani, hogy mely házakat, üdülőket fogja majd 20-30, esetleg 40 centi­méteres vízbontás takarni, ezért ajánlatos elvinni a bent lévő táigyakat. Korábban egyébként volt, aki saját védekezést al­kalmazott, jelesül, homokzsá­kokkal rakta körbe az épüle­tét. - Mennyire hatékony ez a módszer? - Az elmúlt évek gyakorla­ta azt mutatta, hogy egy bizo­nyos vízszintig hatásos, de pél­dául a 2000-ben tapasztalt ár­hullám idején nem volt sikeres. A Sáiga vonatkozásában arra kell számítani, hogy a víz a mélyvonulatokon keresztül há­tulról kerüli meg a házakat, az üdülőket és így borítja majd el a területet. Olyan víz azonban nem lesz, mint 2000-ben. - Ön látja el a központi műszaki ügyelet vezetői fel­adatát is. Mi a helyzet most a Szeged térségi gátakkal? - A gátak állapota - napi téma. Az 1970-es nagy árvíz óta jelentós fejlesztés történt környezetünkben a gátak épí­tése és megerősítése terén. En­nek eredményeként Szegeden az úgynevezett 960, plusz 1,50­es vízszintre épültek ki a gátak a városi szakaszon. A fejlesz­tést igénylő szakasz Szeged alatt, a folyó mindkét partján, az országhatárig terjedő biz­tonsági 70-80 centiméteres ma­gasítás, erősítés. - Meddig lesz az említett magas vízállás Szegeden? - A mostani csapadék mennyiségből arra a következ­tetésre jutottunk, hogy ez az árhullám körülbelül 2-3 hét alatt vonul le majd a Tiszán, értelemszerűen tehát Szeged környékéről is - mondotta la­punknak Tripolszky Imre, az Ativizig vízépítési osztályve­zetője, a központi műszaki ügyelet vezetője. K. F. Bemutatkozás A szakember szerint Szeged az utazás kiállításon Nem lesz sokáig „nagyvíz Óriási károkat okoznak a tolvajok és az időjárás Füvészkertből fürészkert? Szeged, az előző évek hagyományait folytatva, idén is részt vesz az Uta­zás 2001 nemzetközi idegenforgalmi kiállítá­son. A budapesti vásár­központban március 22-e és 25-e között a Tisza menti négy régióval kö­zösen, díszvendégként mutatkozik be a megye­székhely. A budapesti vásárközpont B pavilonjának főbejáratával szemben, a már tavalyról is­mert Dóm-installációval dí­szített standon mutatkozik be a hét végén Szeged. Az egyik oldalon a várost jelké­pező termékek, paprika és szalámi, a másikon pedig képzőművészeti kiállítás lesz megtekinthető. Szabó Adám, a polgármesteri kabi­net vezetője elmondta, hogy a rendezvény ideje alatt igyekeznek majd minél többturistát a városba csábí­tani. Idén három kiadvány készült a városról, mely a szálláslehetőségekről, a lát­ványosságokról és a progra­mokról tájékoztatja az ér­deklődőket. Ezen kívül min­den, a turizmussal kapcsola­tos tevékenységet végző cég lehetőséget kapott arra, hogy tájékoztatót állítson össze magáról, melyet a ki­állítás ideje alatt szintén a nagyközönség rendelkezésé­re bocsátanak majd. A vásár a nagyközönség számára március 22-én, csü­törtökön nyitja meg kapuit. Ezen a napon a szegedi stan­don térségi napot tartanak. A közeli települések látvá­nyosságainak kiemelése, kultúrájuk hangsúlyozása lesz ekkor a cél. Csuhéfo­nás, hímzés, házi készítésű kalács, sonka és kolbász, va­lamint tájjellegű borkóstolás várja ekkor a látogatókat. Pénteken a város kulturális értékei, idegenforgalmi lát­nivalói kapnak hangsúlyt, bemutatkozik a Szegedi Nemzeti Színház és a Sza­badtéri Játékok. A szombat a sporté lesz. Mivel 2001 az aktív turizmus éve, ennek jegyében a helyi szabadidős és sportolási lehetőségeket mutatják be. A standon pó­diumbeszélgetéseket hall­hatnak a látogatók híres sze­gedi sportolókkal, közben pedig egy kivetítőn az elmúlt év rangos sporteseményei­nek összeállítása fut majd. A zárónapon, vasárnap a nyári fesztiválok és kulturális programok bemutatására ke­rül majd sor. A kiállítás külföldi dísz­vendége Tunézia - közel 46 országgal együtt - az A pavi­lonban mutatkozik be. A ren­dezvény ideje alatt sport-, fegyver-, horgász-, vadászki­állítás, a Budapest Boát Show, valamint a X. Wel­come to Hungary Beutaztató Workshop rendezvényeit is megtekinthetik az érdek­lődők. T. K. Elszomorító, mindannyi­unkat megrázó hirek ér­keztek az elmúlt napok­ban a Tisza felső folyásán történtekről. A folyó kilé­pett a medréből, átszakí­totta .a gátat, falvakat, te­lepüléseket árasztott el, több ezer embert kellett kitelepíteni. Tájékunkon, ezt jól tudjuk mindannyi­an, ilyesmi nem fordul(hat) elő. Hogy mégis mi várha­tó az elkövetkező napok­ban Szegeden és környé­kén, hogyan „viselkedik" majd a Tisza, azt Tri­polszky Imrétől, az Alsó-Ti­sza-vidéki Vízügyi Igaz­gatóság vízrendezési osz­tályvezetőjétől kérdeztük. - Osztályvezető úr! A je­lenlegi áradást figyelembe véve, mi várható a napok­ban a Tisza alsó folyásán? - A folyó felső szakaszán rögzített és a tévéadásokban látott képek mindannyiunkat megdöbbentettek és az ott la­kók iránti együttérzésre is in­dítottak. Az elmúlt két év tanul­sága, hogy a víz nagy úr, s Sze­ged térségében is komoly hely­zetet tudott volna előidézni. Igaz, csak akkor, ha ez a víz­mennyiség, amely a felső sza­kaszon katasztrofális helyze­tet okozott, párosul a Körösök és a Maros vízfolyásán lejövő nagyobb vizekkel. Megnyug­tatásul szeretném mondani, hogy Szegeden csak néhány nap múlva - 22-23-ára prog­nosztizáljuk - mintegy 640 centiméteres vízállással tetőzik a Tisza. - Mennyire veszélyes ez a vízállás? - Nem jelent semmilyen ve­szélyt. A jelzett időben lezár­juk a rakpartot. Az alsó rakpart középvonalánál 580 centimé­teres szintnél van vízborítás, s gyakorlatilag az alsó a kifolyó­kon 560 centiméternél kezd beáramlani a víz. így tehát mintegy 60-80 centiméteres víz várható az alsó rakparton, Azt senki sem mondhatja, hogy nincs mit megmutatnunk a Szegedre látogatónak... (Fotó: Schmidt Andrea) Zöld szám, ingyenesen A 06-80-820-032-es, in­gyenes, zöld számon hív­hatják a szegedi polgárok az önkormányzatot, ha kérdéseik, javaslataik van­nak a várost érintő ügyek­ben. A telefonos rögzítőn bárki hagyhat üzenetet egy percben, és szükség esetén az illetékesek vissza is hív­ják, ha meghagyja nevét és elérhetőségét. A telefon­szám csak a 62-es körzet­számról érhető el. A tavalyi év elején rend­kívül magas talajvíz, nyá­ron szárazság sújtotta a szegedi füvészkertet. A meggyengült gesztenye­fákat a városban elterjedt kártevők, a kutatók által nevelt védett növényeket pedig ásóval felszerelt tol­vajok ritkították meg. A kert igazgatónője, Miha­lik Erzsébet, már annak is örülne, ha az egyetemtől és a látogatóktól befolyt szűkös keretből idén leg­alább a fák kivágásával végezni tudnának. A park tűlevelű fái fajtól függően 100-70 százalékban kipusztultak. A magas talajvíz a gyökérzet alsó részén élő, vízfelvételt segítő gombákat pusztította el, a nyári szárazság pedig a felszínhez közeli felső gyökereket. A helyzet tragi­kus. Összesen négyszáz fát és rengeteg cserjét kell kivágni. Az elmúlt időszakot egyetlen jegenyefenyő sem élte túl. A kertet a tavalyi évben összesen 600 ezer forinttal tá­mogatta az egyetem - mondta el lapunknak Mihalik Erzsé­bet, a Szegedi Tudományegye­tem Növénytani Tanszéke és a füvészkert igazgatónője. Fenn­maradásukat a belépőkből szár­mazó bevétel tette lehetővé. A szűkös keretből jó, ha sikerül Egyelőre csak a kiszáradt fák vágására van keret. (Fotó: Gyenes Kálmán) idén a fák kivágását és elszál­lítását megoldani. Olyan ha­talmas példányok is kiszárad­tak ugyanis, melyeknek kivá­gásához szakembereket kell hívni, nem tudják saját eszkö­zeikkel megoldani. A park al­kalmazottain kívül egy nyolc­tíz fős lelkes egyetemi hallga­tókból és doktoranduszokból álló csapat is besegít a met­szésben, a gallyak gyűjtésé­ben, és hasonló, általuk is elvé­gezhető munkákba. Ez a segít­ség pedig nagyon is elkél. A parknak a bejárathoz kö­zeli részén, ahol érdekes és kü­lönleges növényeket csodál­hattak meg a látogatók, hatal­mas a pusztulás. A legtöbben ezt a részt járják be, létfontos­ságú tehát helyreállítása. A töb­bi füvészkert segít ebben feles­leges növényanyagának fela­jánlásával, de a visszapótlás több éves folyamat. Már ez év­ben is láthatunk majd itt virág­zó évelő lágyszárúakat, június végétől egészen augusztusig a virágzó indiai lótuszt, de a most elültetett cserjék és fák csak hat-nyolc év múlva nyújthatnak esztétikai élményt. A második egység a kutatást és az oktatást szolgálja. Itt lesz a tervek sze­rint gyógynövény-gyűjtemény. A füvészkert élő könyvtárként igyekszik megőrizni a Dél-AI­földön honos veszélyeztetett növényeket, mint például a mo­csári rozmaringot, a kései szegfűt vagy a vidrafüvet. Fel­adatuk megvédeni e fajok gé­nállományát, hogy ne tűnjön el az az adott növénnyel együtt annak valamely hasznos tulaj­donsága is, ami átvihető lenne egy haszonnövényünkre. Sze­retnék a közönséggel is megis­mertetni ezeket az egyedeket, hogy fel tudják ismerni a ter­mészet e kincseit. Növekedé­sük, szaporodásuk doktori dol­gozat tárgya, lehetséges azon­ban, hogy ez a több éves kuta­tómunka kárba vész a soroza­tos lopások miatt. Bár e növé­nyek tartása és nevelése tilos, ez nem tartja vissza a tolvajo­kat attól, hogy egy szép virágot ásóval kiemeljenek a földből. Ha aztán elhervad, kukába ke­rülhet a hérics, melynek egy vegyülete szívre ható gyógy­szer alapanyaga lehetne. A technikai háttér már adott hozzá. A kert harmadik része az arborétum, itt a legnagyobb a pusztítás. Húsz faj tűnt el in­nen: kiszáradt jegenyefenyők, douglasfenyők, hamisciprusok, egyes borókafajok, ezüst­fenyők, lucfenyők, mélyebben fekvő területek lombos fái vár­nak a kivágásra. Sajnos az új­ratelepítésben utolsóként ke­rülhet csak sorra. Sokkal fon­tosabb a látogatók által leggyakrabban bejárt részek szépítése, hiszen a belépőkből befolyó bevétel biztosíthatja a túlélést idén is. A látvány kis­sé lehangoló, de a csend, a nyu­galom és a tiszta levegő to­vábbra is biztosított. Várják a látogatókat. Wagner Anikó

Next

/
Oldalképek
Tartalom