Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-20 / 66. szám

6 HAZAI TÜKÖR KEDD, 2001. MÁRCIUS 20. Több mint tíz esztendeje fekszik egy csecsemő holtteste a SZTE Igazságügyi Orvostani Intézetének hűtőkamrájában. Az elhunyt gyermek szülei és az önkormányzat között azóta zajlik jogvita arról, ki fedezze a temetés költségeit. Az intézet munkatársai számtalan alkalommal találkoznak hasonló problémával, hiszen évi háromszáz, itt vizsgált holttest közül százat a jogszabályban megállapított határidőnél hosszabb ideig kell hűteni, mert különböző okokból nem lehet elhamvasztástani vagy eltemetni őket - tudtuk meg dr. Mojzes László egyetemi docens, igazságügyi orvosszakértőtől. Egyes rendelkezések szerint 72 órán belül el kell temetni a holttesteket, niíg más jogszabályok 90 napos határidővel számolnak. Az ide vonatkozó szabályok nincsenek összhangban egymással, a Szegedi Tudományegyetem Igazságügyi Orvostani Intézete számára pedig rendkívüli nehézséget jelent a tetemek hosszú ideig tartó hűtésének költség-átvállalása, melyet általában senki - sem az önkormányzat, sem a hozzátartozó - nem akar, vagy nem tud megfizetni - hangsúlyozta dr. Mojzes László docens. Ráadásul ha az egyetem mégis megkapja a holttestek tárolási költségének ellenértékét, az valahogy elvész az universitason belül, s a pénz nem az igazságügyi orvostani intézetbe kerül. Pedig a hosszú ideig tartó hűtésből adódó rezsiköltségek elérik a havi több százezer forintot. Ki halt meg? Az igazságügyi orvostanra a rendkívüli körülmények között elhunytak kerülnek. Olyanok, akik élet elleni bűncselekmények áldozatául estek, öngyilkosak lettek, vagy hirtelen, orvosilag nem ismert körülmények között lelték halálukat. De itt vizsgálják meg azok holttestét is, akiknek haés érvénytelenítsék a tb-kártyáját - mondja dr. Mojzes László, miközben végigvezet bennünket a bonctermen. Mint mondja, nem szívesen visz le bennünket az alagsorba, ahol méltatlan körülmények között tárolják a testeket. A nehéz szagú boncteremből egy liftbe vezet az út. A felvonó kialakítása a laikus számára is árulkodik: úgy tervezték, hogy könnyen be- és kigördülhessen a pléhtetejű kerekes kocsi. A lift zökkenve áll meg az alagsorban, kilépni csak a fejünket lehajtva lehet. A hosszú folyosó boltozata alacsony, csövek szaladnak a plafonon a hűtőkamra irányába. Csak kétrét görnyedve mehetünk: így tolják maguk előtt a kocsikat a boncmesterek is. Mielőtt elérnénk az ajtót, amely mögött a tetemeket hűtik, Mojzes doktor egy lépcsőhöz vezet bennünket, mely az udvarra visz. Ez az intézet „halottbemutatóhelyisége". A felsó grádicsokról nézhetnek be a pincébe a hozzátartozók. A keskeny nyíláshoz tolják a kocsikat, s fentről letekintve azonosíthatják rokonai, ismerősei az elhunytat, akit ilyen alkalmakra fehér lepedővel takarnak le. (Az intézet számára a lepedők biztosítása is komoly anyagi nehézségekbe ütközik...) Olykor itt, a folyosón kell boncolniuk a már oszlásnak indult tetemeket, amelyeket nem vihetnek föl a boncterembe. A hűtőkamra ajtaját nem nyithatjuk ki. Bent ugyanis csak két tetem befogadására alkalmas zárt hűtő van. A másik nyolc holttest a négy fokos hőmérsékletű kamrába gurított kocsikon hever, fekete fóliával befödve. Az enyészet alagsori birodalmából szinte megkönnyebbülten lépünk a boncterembe. Dr. Mojzes László fertőtlenítőtói nedves kezét tárja szét, amikor a megoldás lehetőségeiről kérdezem. Az intézetnek évpnte mindössze néhány millió forintból kell megvennie a működéshez szükséges anyagokat a WC-papírtól a gumikesztyűkig. Ameddig ez így lesz, nem sok esély van az igazságügyi orvostanon uralkodó állapotok magváltoztatására. Kéri Barnabás Mindenkinek kijár a végtisztesség Tiz éve temetetlenül... köztemetések elvégzésére sincs külön kerete. Holott csak Deszken - ahol a tüdókórházban számos, állandó lakcímmel és hozzátartozóval nem rendelkezó beteget kezelnek - tavaly 11 halottat kellett eltemettetni a település költségvetéséből. Erőszakos halállal elhunytak esetében további nehézséget jelent, hogy ilyen esetben tilos a tetemek elhamvasztása. Esetleges fölmerülő kérdéseket ugyanis később, a temetett holttest exhumálás utáni vizsgálatával is lehet tisztázni, míg a hamvasztást követően ez már nem lehetséges. A hamvasztás költsége azonban harmada a testtemetésének. Ki fizesse a különbözetet, ha a hozzátartozó nem vállalja magára a többletköltséget? - teszi föl a kérdést dr. Mojzes László. A kérdések sora azonban hosszú. Mert mi van például, ha kiderül: az elhunyt külföldi állampolgár? Az egyetem ugyanis nem állhat jogviszonyban egy külhoni önkormányzattal, így végképp nincs, aki a tetem tárolási költségeit megfizesse. Hacsak külügyi kapcsolatok révén, az adott konzulátusokon keresztül nem sikerül rendezni a költségeket. Ennek feltétele azonban, hogy a boncolást követően sikerül megállapítani az elhalt nevét, s állampolgárságát. Alagsori séta Az igazságügyi orvostani intézet gondjai azonban nem merülnek ki abban, hogy évente száz holttestet kell a megszabott határidőn túl tárolniuk, és ennek költségeit nem fizetik meg számukra. Az orvosok és munkatársaik rendkívül nehéz körülmények között dolgoznak, s a halottak méltósága is sérül az itt uralkodó állapotok miatt. A társadalombiztosítás számára az utolsó feladat egy elhunyt biztosítottal kapcsolatban, hogy holttá nyilvánítsák Dr. Mojzes László csak az ajtót mutathatta meg, amely mögött a hűtőkamrában nyolc holttest vár a végtisztességre. (Fotó: Miskolczi Róbert) lálához vélhetóleg „vitatott orvosi tevékenység" járult hozzá, s az ismeretlen személyazonosságú - legtöbbször vízbe fúlt vagy megfagyott - emberek tetemeit is ide hozzák. Éppen ezért van rendkívül nehéz helyzetben az intézet, hiszen az ismeretlenek személyazonosságát kiderítve sem könnyű olyan hozzátartozót találni, aki vállalja a temetés költségeit. Ha a rendőrség nem talál ilyet, akkor az önkormányzatnak kell elvégeznie a köztemetést. A jogszabály szerint annak az önkormányzatnak, amelynek területén az elhunyt állandó lakcímmel rendelkezett. De ezt egy ismeretlen személyazonosságú elhunyt esetén lehetetlen megállapítani. A rendelkezések kimondják: ilyen esetben az az önkormányzat fizeti a temetést, ahol a halál bekövetkezett. Egy vízbe fulladt emberról azonban ez sem állapítható meg könnyen. A harmadik lehetóség: fizessen az az önkormányzat, ahol a holttestet megtalálták. Gyakran előfordul tehát, hogy az elhunytakat hosszú ideig kell tárolni a jogi procedúra lefolytatása alatt, mielőtt megkaphatnák a végtisztességet. Kilencven nap a hűtőkamrában A rendórség szükség esetén elrendelheti - minthogy minden, az igazságügyi orvostanra kerülő holttest boncolását is a rendőrség írja eló -, hogy a tetemeket az egészségügyi törvényben megállapított 72 óránál tovább tárolják. Az intézet harminc napot kap a vizsgálatok elvégzésére. Ezután, ha szükséges, a rendőrség további harminc napra előírhatja a holttest tárolását, amíg például a vizsgálat eredménye alapján megpróbálják megállapítani személyazonosságát. És ezután újabb harminc nap következhet, amely alatt a hozzátartozókat kereshetik. (Egy miniszteri rendelet szerint két hétig, az államigazgatási előírások alapján harminc napig lehet egy holttestet tárolni, miközben az egészségügyi törvény előírja: 72 órán belül el kell temetni a tetemet.) Az intézet a rendőrség által esetenként elrendelt 90 napi tárolás költségét - a rendőrséggel kötött megállapodás alapján nem számolja fel, de az azt követő időszak terheit az önkormányzatokra hárítja - már ha tudja. Az önkormányzatoknak ugyanis általában még a Közel három éve barátkozik egymással Domaszék és Lövéte. A Székelyudvarhelyhez közeli erdélyi települése mintegy 3200-an élnek. A majdnem száz százalékban magyar ajkú faluban az utóbbi időben egyre több a munkanélküli. A szomszédos nagyobb településeken sorra zárnak be a gyárak, így szinte a lövétei családoknál a nagyszülők nyugdija az egyetlen pénzforrás. Huszonnégy fős domaszéki küldöttség járt nemrég a Hargitán. Az alföldi község 1998 óta tart fönt testvértelepülési kapcsolatot Lövétével. Domaszék polgármestere, Börcsök Lajos, illetve Bába Karola ifjúsági referens és Száraz Ferdinánd vállalkozó rövid látogatást tett a faluban. - A székelyudvarhelyi Bartók Lajosnak köszönhetjük, hogy három évvel ezelőtt kapcsolatba kerültünk Domaszékkel - mondta Balázs István lövétei polgármester. Az erdélyi településen közel 3200 laknak. A három román rendőrt leszámítva, mindenki magyar. A falu fönntartó ereje a nyugdíjasok, ugyanis az aktív keresők többsége munkanélküli. A szomszédos Szentegyházán, a vasgyárban kétszáz lövétei keresi meg a kenyérre valót. Csíkszeredára is járnak néhányan, de ott is halszen akkor 800 nebuló is zajongott a szünetekben, három párhuzamos osztályban folyt a munka évfolyamonként. Ma fele létszámúra apadt az iskola. Sajnos, a fiatalok gyakran célozzák meg a várost, mivel ott könnyebben találnak munkahelyet, mint szülőfalujukban. Persze már Szeredában, vagy Udvarhelyen sem fenékig tejfel, mert ott is sok cég megszűnt az utóbbi 10 esztendőben. A tantestületben 16 tanár és 10 tanító oktatja a diákokat. Szakos hiány azért így is akad, a földrajzot bányamérnök tanítja, az éneket meg a testnevelő. Azt kérdeztem az igazgatótól, hogyan beszélik a román nyelvet az itteni gyerekek. Rosszul - válaszolta András József, itt inkább csak a nyelvtannal foglalkoznak. Ám, ha bekerülnek a középiskolába, és rákényszerítik őket, 2-3 hónap alatt megtanulják a románt is. Mi volt a legkedvesebb élménye a 37 esztendő alatt, faggattam a direktort. Kissé meghatódva válaszolta: a közös, sátoros kirándulások a tanítványokkal. Lövéte egyik nevezetessége a sóskút. A 89 éves György Gábor órzi a kutat, ahonnan ingyen vihető a víz. Az 1866ban épült házikó mélyéből közel nyolcvan százaléknyi sótartalmú víz tör fel. Ezt a vízsót - a helyiek így nevezik használják a háziasszonyok a fózésnél. K. T.-V. F. S. Csak a kályhába van mit aprítani Lövétén Szerényen élnek a Hargita lábánál Temetésről igyekeznek hazafelé az idős lövéteiek. (Fotó: Gyenes Kálmán) doklik a könnyűipar, egyedül a varrodában dolgozik egy pár asszony. A középkorú férfiak helyett így a hölgyek és a nyugdíjasok lettek a családfönntartók. Az átlagkereset olyan 1,5-2 millió lej, ami 1520 ezer forintnak felel meg. Egy liter benzin pedig 17 ezer lejbe kerül. Az önkormányzat semmit sem tud adni azoknak, akik elvesztették állásukat. A megyei munkaügy maximum kilenc hónapig utal ki segélyt, aztán kifújt. Ez is közrejátszik abban, hogy folyamatosan fogy a falu. Mindössze 12 egyetemista korú fiatal él itt. Ebben az évben eddig 15 halálozásra csak két keresztelő jutott.. A kevés munkalehetőség miatt többen Magyarországon próbálnak szerencsét. A többségük Budapesten és környékén dolgozik. Az otthonmaradottak a földből egészítik ki a kevéske pénzüket. A lövétei határban többnyire krumplit vetnek. Néhány portán bóg csak tehén és két-három gazda foglalkozik birkákkal. A falu infrastruktúrája szegényes. Kétszáz családnál csörög csak a telefon. A deríTanitás után szánkóval csúsznak hazáig a nebulók tőállomás építése félbeszakadt, ugyanis megvonták az állami támogatást. A házaknál fával fűtenek. A község 2500 hektárnyi erdejében fenyők, bükkök és cserfák hajladoznak a szélben. A környezó településekkel közösen egy részvénytársaságot hoztak létre, hogy gázt vezessenek. Egy magyarországi bank finanszírozná a munkálatokat. A családokra is bőven hárul az összegből. Nyolc éven keresztül, havonta 5 dollárt kell fizetniük a gázért. Az iskolások többnyire szánkóval járnak tanításra. Hó is van, meg domb is, nyugodtan lehet csúszkálni. András József igazgató 37 éve tanít a faluban, most készül nyugdíjba. Némi nosztalgiával gondol vissza pályakezdő éveire, hi-