Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-17 / 64. szám

SZOMBAT, 2001. MÁRCIUS 17. CSONGRÁD MEGYE 3 Hatvanból csak három biztonságos Hulladéklerakók a megyében A megyében működő szeméttelepek nagy részénél semmilyen műszaki védelem nincs. (Fotó: Gyenes Kálmán) jegyzet Olvassunk másképp! £

rdekes eredményekre juthatunk akkor is, ha a CVVM cseh közvéleménykutató felmérésének eredményeit nem rendeltetésszerűen használjuk, vagyis nem úgy olvassuk, ahogy a felmérő netán elvárja tőlünk, hanem másként. A másként olvasás többnyire jót tesz a szövegeknek: olyan összefüggéseket tár fel, amelyeket a szövegező esetleg nem is akart közölni velünk... A lengyelek 73 százaléka ismerte be, hogy szükségesnek tartja a törvények áthágását. De melyik parancsolatét? A „Ne ölj!" avagy a „Fizesd be az áfát!" regulájának áthágását tartják (olykor-olykor) szükségesnek-lehetségesnek? Nyilván mindkettőt. Vagyis a felmérésből számomra többek között az derül ki, hogy a posztszovjet utódállamok lakói közi a lengyelek a legőszintébbek. Utána mindjárt mi, magyarok következünk, majd nagy lemaradásban a csehek. Es leghátul az oroszok: egy néhány éve még rendkívül zárt társadalom emberei, akik a moszkvai olimpia előtt aligalig találkoztak nagyobb csoport külföldivel, de gyakran maguk között is elnémultak, ha háromnál többen jöttek össze. Úgy látszik, ma se merik megmondonai a véleményüket, mert nem felejtették el azokat az időket, amikor a névtelenül kitöltött kérdőíveket utólag mind beazonosították... Oroszországban igazán nagystílű bűnözés folyik manapság, maffiaháborúk, kormányzósági segédhaderőkkel. Ismert tettesek üldögélnek az állami dumában, a körzetek hivatalaiban. Ennek ellenére a saját társadalmukról az oroszok véleménye a legjobb. A legpesszimistábbak a magyarok: 90 százalékunk gondolja úgy, hogy például Torgyán József elkerülheti a büntetését Lehet, hogy igazunk van? J7» s így tovább. A makroadatokat ki-ki összemérheti JOj mikroismereteivel, történelmi tapasztalataival - és nyugtalanító dolgok tudnak kiderülni. Persze, most akkor itt megint sírtam-ríttam, mint a magyarok 54 százaléka... • trapézlemez, síklemez JhJJ I||PSr1S] • ereszcsatorna-rendszer E^l^mÉAAemÉÉam • cserepeslemez l könnyűszerkezetes épületek, csarnokok kivitelezése. SZAPPANOS ÉP-KER. „ Hódmezővásárhely, Zrínyi u. vége. Tel.: 62-241 -209, 62-230-446 | 1 A LINDAB TERMÉKEK KIEMELT MÁRKAKERESKEDŐJE! Szolnok: áradás, Szeged: nyugalom Csongrádban nem lesz árvíz Csongrádnál a viz a parti üdülők lábánál van. (Fotó: Tésik Attila) Műszaki védelem Az európai uniós környezetvédelmi előírásokkal összhangban lévő hazai szabályozás szerint a települési hulladéklerakó telepek a esetében - elsősorban a csapadékvizek kimosó hatása miatt bekévetkező - környezetszennyezés-megakadályozása érdekében a következő műszaki védelem szükséges: kettős fenékszigetelő réteg, nagysűrűségű polietilén-fólia, vagy tömörített vízzáró agyagréteg (3x20 centiméter bentonit), a két szigetelő réteg között szivárogtató kavicságy, a fólia védelmére geotextil borítás. A befejezett depóniát egy rétegű felső szigeteléssel és talajtakarással kell védeni, a felső talajréteget füvesítéssel, növénytelepítéssel kell stabilizálni. A hulladékkal érintkező csurgalékvizeket össze kell gyűjteni és a szennyező anyagoktól meg kell tisztítani. A szerves anyagok bomlása során képződő, magas metán tartalmú biogázt össze kell gyűjteni, és ha hasznosításra nincs lehetőség, üzemi fáklyával el kell égetni. A talaj- és csurgalékvizek szennyezettségét rendszeresen, még a lezárást követően is legalább 30 évig ellenőrizni kell. A megyében működő több mint 60 hulladéklerakó közül mindössze három, a hódmezővásárhelyi, a makói és a szentesi felel meg a jelenlegi környezetvédelmi előírásoknak, és a szegedi esetében várható, hogy rövid időn belül megvalósul a műszaki védelem. 18 szeméttelep rendelkezik régi, még a tanácsrendszerből származó engedéllyel, a többi engedély nélkül üzemel - derül ki a környezetvédelmi felügyelőség helyzetjelentéséből. Átfogó, országos adatgyűjtés kezdődött Magyarország környezeti állapotáról, az esetleges szennyező forrásokról. Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség (Atiköfe) ennek keretében felmérte a megyében a hulladékgazdálkodás helyzetét, a hulladéklerakók állapotát. Gyapjas József igazgató elmondta: a megyében több mint 60 hulladéklerakó van, de ezek közül csak három felel meg teljes mértékben a jelenlegi előírásoknak: a hódmezővásárhelyi, a szentesi és a makói. A szegedi telep megfelelő műszaki védelmének kialakítására hamarosan sor kerül az európai uniós ISPA támogatás keretében, egy új, ötödik lerakó pedig várhatóan két év múlva áll üzembe Felgyőn. Összességében tehát öt, előírásoknak megfelelő hulladéklerakó lesz a megyében, ami a szakmai és gazdaságossági szempontok alapján is optimálisnak tekinthető. E tekintetben tehát a megye kedvező helyzetben van: a településeknek módjukban áll, hogy a kommunális hulladékot biztonságos védelemmel ellátott lerakón helyezzék el. Ugyanakkor az is tény, hogy a helyi önkormányzatokat korábban semmilyen jogszabály nem kötelezte arra, hogy a nagy, környezetvédelmi szempontoknak megfelelően működő lerakókra szállíttassák a hulladékot. Ez a magyarázata annak, hogy a megyében hozzávetőleg 60 kislerakó üzemel: minden településen egy. Ezek közül mindössze 18 bír valamilyen, még a tanácsrendszerből származó engedéllyel, a többit egyszerűen kijelölte a helyhatóság, mindenféle környezetvédelmi hatásvizsgálat vagy engedélyezési eljárás nélA HOT és a megye Munkatársunktól A Csongrád Megyei Önkormányzat is részt vesz a Hermán Ottó terv (HOT) kidolgozásában, valamint egyeztetésében. A Környezetvédelmi Minisztérium igényeinek megfelelő szakmai közreműködés a megye számára több szempontból is előnyös. Elsősorban azért, mert a megyei környezetvédelmi stratégiai program középtávú időszakra, 6-7 évre szól. A kialakítás alatt álló országos érvényű dokumentum pedig éppen a 2003 és 2008 közötti időszakra határozza meg hazánk környezetvédelmi feladatait. Ezért fontos a készülő, második nemzeti környezetvédelmi program, a HOT irányelveinek figyelembe vétele. így a megyei önkormányzat, szükség esetén felülvizsgálja ezzel kapcsolatos korábbi elképzeléseit. . kül. Ezek a szeméttelepek valószínűsíthetően nem rendelkeznek minden szempontból megfelelő műszaki védelemmel sem, és semmi garancia nincs arra, hogy az ott tárolt hulladék nem szennyezi a talajt vagy a talajvizet. Ezen az országosan is jellemző helyzeten kíván változtatni a január elsején hatályba lépett a hulladékgazdálkodási törvény, amely többek között kimondja, hogy 2003-ig az üzemeltetőknek el kell végeztetniük az összes üzemben lévő hulladéklerakó környezeti felülvizsgálatát, és a felügyelőséEgy éven belül szervezett rákszűrés bevezetését tervezik az országban. Az emlő-, a méhnyak, a vastag-, és végbéldaganatok idejében történő felismerését szolgáló vizsgálatok a betegség által legveszélyeztetettebb korosztályok számára lesznek elérhetők. A rákszűrőhálózat megszervezésének előkészületei most folynak, erről beszélt lapunknak Pintér Alán országos tiszti főorvos. A riogatás és a rákszűrésre ösztönzés folyamatos, hiszen szakemberek sulykolják belénk: a daganatos betegség korai felismerése akár a teljes gyógyulás, de legalábbis a túlélési idő megnyújtásának garanciája. Ám, ha most minden, a ráktól fenyegetett rizikókorosztály komolyan venné a figyelmeztetést és sebtében igényelné a szűrővizsgálatokat, akkor bajban lennének azok az egészségügyi intézmények, amelyeket megrohagek ez alapján döntenek arról, melyik telep meddig, milyen feltételekkel üzemelhet tovább. Ezzel párhuzamosan egy másikjogszabályi előírás az, hogy 2007 októberére minden működő hulladéklerakónak megfelelő műszaki védelemmel kell bírnia. Elvileg tehát semmi nem zárja ki, hogy a megyében ötnél több hulladéklerakó működjön majd, de nem valószínű, hogy egy kétezres lélekszámú település saját forrásból meg tudja valósítani a szükséges beruházásokat. A megyében önerőből még egyetlen lerakó sem épült; mozna a szűrés igényével fellépő több tízezres tömeg. Rohamtól tartani persze nem kell, mert a magyar ember pillanatnyilag csak akkor fordul orvoshoz, amikor már nagy a baj. A lényeg azonban mégis az, hogy a népesség egy jelentős részét érintő rákszűrésekre itt és most nincs lehetőség. Sok pénz, óriási szervezés, megfelelő műszerek és szakembergárda, a többi között ezek kellenének ahhoz, hogy az országos rákszűrőhálózat létrejöjjön és működjön. - Ez óriási előkészítő munkát igényel, ami jelenleg gőzerővel folyik - fogalmazott lapunk érdeklődésére Pintér Alán, országos tiszti főorvos. Az előkészítés során megvizsgáljuk, hogy a régiók mely egészségügyi intézményeiben a szegedi telep fejlesztése több mint 1 milliárd forint ISPA és BM céltámogatással fog megvalósulni. A négy másik lerakóra összesen 371 millió forint KAC (Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat), illetve Pharetámogatást kaptak a beruházók. Márpedig támogatást, akár hazai, akár nemzetközi forrásból csak megfelelő gazdaságossági számítások alapján lehet nyerni, így 2007 után várhatóan a jelenleginél jóval kevesebb, ám biztonságos, az európai uniós előírásoknak is megfelel hulladéklerakó üzemel majd a megyében. Az öt állnak rendelkezésre a megfelelő tárgyi és személyi feltételek, hol vannak a szűrésekhez szükséges műszerek, miként szervezhető meg azoknak az értesítése, behívása, akiket a szűrőprogramban szereplő rákfajták főként veszélyeztetnek. Pintér Alán jóslásokba nem bocsátkozik a indulás időpontját illetően, annyit azonban már tud, hogy az emlő-, a méhnyak, a vastag-, illetve a végbéldaganatok szűrésére lesz lehetőség a rizikókorosztály tagjainak. Az emlőrák a 45-65 év, a méhnyakrák a 25-65 év közötti nőket, míg a vastagbél-, és végbéldaganat a 25-65 éves kor közötti férfiakat és nőket egyaránt fenyegeti. A rákszűrővizsgálatok nem tehetők kötelezővé, de a veszélyeztenagy telep alkalmas lesz a megyében keletkező kommunális hulladékok befogadására, ezeket eleve úgy tervezték, és az üzemeltetők elképzelése is az, hogy a környék (a szegedi hulladéklerakó esetében 30, de a legkisebb, szentesi esetében is 7 szomszédos település) kommunális hulladékát is befogadnák. A hulladékgazdálkodási törvény nemcsak a lerakók felülvizsgálatáról intézkedik, hanem arról is, hogy országos, regionális és helyi szinten is készüljön hulladékgazdálkodási terv. Az országos tervet a minisztériumnak év közepéig kell kidolgoznia és benyújtania az országgyűlésnek. Az elfogadást, pontosabban a kihirdetést követően a környezetvédelmi felügyelőségeknek 270 nap áll rendelkezésükre a regionális hulladékgazdálkodási tervek elkészítésére, annak kihirdetése után pedig az önkormányzatoknak további 270 nap a helyi hulladékgazdálkodási terv kidolgozására. Ezeknek már figyelembe kell venniük a hulladéklerakó telepekre vonatkozó előírásokat és a felügyelőség határozatait is mondta Gyapjas József, az Atiköfe igazgatója. Keczer Gabriella tettek értesítést kapnak a vizsgálat lehetőségéről. Az országos tiszti főorvos, Pintér Alán arról is tájékoztatott, hogy fel kell készülni a prosztatarák és a szájüregi daganatok szűrésére, mert a rákbetegség e fajtáiban is egyre több ember szenved hazánkban, megelőzése, idejekorán történő kiszűrése legalább olyan fontos lenne, mint az emlődaganaté vagy a méhnyakráké. Igaz ugyan, hogy a szűrőhálózat kialakítása és működtetése óriási anyagi befektetést kíván - állítják a szakértők -, de hosszú távon megtérül a ráfordítás, hiszen a rákos betegek kezelése, gyógyítása hihetetlenül drága a világon mindenütt. S akkor a pénzben nem számolható emberi, lelki „tényezőkről" még nem is beszéltünk. Mindkét ok miatt sürgős a rákszűrőhálózat mielőbbi kiépítése, ami a megelőzést, sok ember életének megmentését szolgálná. Kalocsai Katalin Szolnoknál még mindig árad a Tisza, az alsó szakaszon azonban egyelőre nyugalom van. Pénteken reggel Szegednél a folyó 470 centiméter magasan állt, és áradóban volt, a Maros azonban az előző napokhoz képest apadt. Kemény László, az Alsó Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság műszaki ügyeletese kérdésünkre elmondta: a szegedi rakpartot vélhetően csak a jövő hét közepén kell lezárni. Ezzel egy időben rendelik majd el az első fokú, tehát a leggyengébb készültségi szintet Mindszentnél, ugyanis ekkorra jósolják a 650 centiméteres vízállást, amelynél a töltéseken nappali figyelő szolgálat működik majd. A vízügyes szakembereknek azonban már most is van dolguk, két helyen 24 órás figyelőszolgálat működik. Az úgynevezett pontvédekezést a Kósdi-zsilipnél, a Tisza bal partján és a Kurcatoroknál rendelték el. Az előbbi helyen a vízmű rossz állapota tette ezt indokolttá, a Kurca-toroknál pedig a zsilipet átépítik, ezért szükséges a fokozott figyelem. Az Ativizig műszaki ügyeletese biztos benne, hogy Szegednél idén nem lesz probléma a folyóval, és bár az esőzéseket nem lehet kiszámítani, nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy közel sem lesz akkora az ár, mint a tavalyi volt. T. K. Nem kötelező, csak ajánlott Hálózat - rákszűrésre