Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-16 / 63. szám

PÉNTEK, 2001. MÁRCIUS 16. HATÁROK NÉLKÜL 3 Közép-Tisza és az ár Szolnok (MTI) A Felső-Tisza vízgyűjtőjén lehullott csapadék mennyisége egyelőre nem befolyásolja a szolnoki tetőzés szintjének előre jelzett - 810 és 850 cen­timéter közötti - értékét - kö­zölte a Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivi­zig) központi ügyelete. A fo­lyó 1999-ben 974, 2000-ben pedig eddigi rekordként 1041 centiméteres értéken tetőzött. Csütörtök 14 órakor Szolnok­nál 705 centimétert mutatott a tiszai vízmérce. A vízállás alapján a Nagykörű és Tisza­füred közötti Tisza szakaszon másodfokú, azaz éjjel-nappali. Nagykörűtől a Körös torkola­táig elsőfokú, azaz nappali fi­gyelőszolgálatot tartanak fenn. Tiszasüly környékén a hullám­verés elleni ideiglenes véde­lem karbantartását, a fóliarög­zítés megerősítését 500 m hosszúságban végezték el a gátakon dolgozók. Telefontársaságok a károsultakért DM/DV-információ Az elmúlt évek során a Ti­sza mentén élőknek sokszor kellett szembe nézniük a ter­mészeti katasztrófák okozta károkkal és az újrakezdés ne­hézségeivel. A bajban azon­ban az ország lakossága min­dig tanúbizonyságát tette se­gíteni akarásának. Nincs ez másként az idei tiszai árvíz idején sem. A kezdeménye­zések egyike ezúttal a ma­gyar mobil távközlési cégek nevéhez fűződik. A Pannon GSM, a Voda­fone, a Westel, valamint a 0660 összefogtak, hogy lehe­tőséget teremtsenek a bajba jutottak megsegítésére. A négy mobilcég a média be­vonásával március 13-án gyűjtést indít az árvízkáro­sultak megsegítésére. Az ak­cióban a társaságok előfize­tői a „Nemzeti Mobilvonal", vagyis a 1749-es szám felhí­vásával hívásonként 100 fo­rintot adományozhatnak az árvízkárosultak javára. Ma­gyarország mobil előfizetői­nek száma meghaladja a 3 milliót, ami azt jelenti, hogy ha minden mobiltulajdonos csupán 100 forintot juttat a rászorulóknak, az akár 300 millió forint feletti összegű adományt is eredményezhet. A szegedi székhelyű V-fon Rt. is hasonló módon kívánja támogatni a bajba jutottakat. Vezetékes telefonról ugyan­csak a 1749-es számot kell hívni, melynek száz forintos díja szintén az árvízkárosul­takhoz kerül. A szolgáltatók abban bíz­nak, hogy ezen egységes programjukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy a segíteni kívá­nó előfizetők a lehető leg­egyszerűbb módon nyújthas­sanak támogatást a katasztró­fa sújtotta vidékeknek. Zászlókészlet C egléd...? Nem, Szeged, Délmagyarország és Délvilág ­hoztam képbe ünnepek előtt a pénzügyminisztérium kissé bizonytalan sajtosát, amikor interjút egyeztettük. Varga Mihály pénzügyminiszter tehát nem csupán Csong­rád megye legnagyobb városát tisztelte meg beszédével teg­nap, hanem útba ejtett másik települést is. Tegnap azután kiderült, mégsem Ceglédre, hanem Nádudvarra várták délután. Tette a dolgát a pénzügyminiszter, klasszikus kar­rierpolitikushoz, fiatal kormánytaghoz illően, ahogy ez az ünnep is örökké fiatal marad. Még akkor is, ha közelednek a választások. Már az óvodában tanítják március 15-ét, sőt tanították a nyolcvanas évek elején Pécsen is: az egyetem melletti Negyvennyolcas térre például egymás után érkeztek az óvodáscsoportok. Minden pöttöm kezében zászló, itt-ott persze elszakadva, némelyik hurkapálca törötten, leszúrták a szobor tövébe, a tavaszillatú földbe, a tulipánhajtások mellé, azután szaladtak hintázni vagy homokozni. Jól összekoszolták az ünnepi fehér harisnyanadrágot. Ezt az idilli képet csak az zavarta valamelyest, hogy ak­koriban még éves ellátmányba kapták az óvodák a kis pa­pírzászlókat, fele-fele arányban a nemzeti színűt és a mun­kásmozgalom - vagy a Szovjetunió - vörös zászlaját. Ha pedig elfogyott a magyar, piros-fehér-zöld, muszáj volt zászlót adni a többi toporzékoló óvodás kezébe is, így az­után a szobor környéke bővelkedett az ünnephez nem illő zászlókban is. Akkoriban az egyetemen már a tényeket is tanították: hány halálos áldozat is volt pontosan a Téli Palota ostro­mának, hogy az ötvenes években egy gyengébb hónapban több embert végezlek ki a kommunizmus nevében Magyar­országon, mint ahány forradalmárt a két világháború kö­zötti rendszer összesen hóhérkézre adott. Es a magyar munkásmozgalom története (mumo) című tantárgyat úgy oktatták, hogy már a harmadik előadáson az ötvenes évek­ben jártunk, s csak az utolsón jutottunk a hatvanasokba. Ez az egyetemi ifjúság - pontosabban e sorok íróját nél­külöző maroknyi csoportja - minden szünetben kiballagott a szoborhoz, s akkurátusan kihúzgálta a földből piros (vö­rös) zászlókat. Élen járt ebben egy Makó környéki fia­talember, később bankigazgató, ma befutott brókercég-tu­lajdonos, aki még arra is figyelt, hogy véletlenül se bánt­sák meg az óvodásokat sajátos gyomlálásukkal. Nem volt veszélytelen. Ö ltöztessük fel a gyereket, mert délelőtt mennek a Klau­zál térre - üzent a dada az óvodából, pontosan ágy, ahogy húsz évvel ezelőtt tehette ezt pécsi kolléganője. Az­óta két dolog mindenképpen változott, rendszer meg az óvodák zászlókészlete. De az utóbbi egészen biztosan... Mikola István népegészségügyi programja Bejövő és elfolyó pénzek Hétfőtől országos vizs­gálat indul a kergemar­hakór esetleges hazai előfordulásának garan­tált feltérképezésére. Két napja pedig az Amerikai Egyesült Államok - több tengeren túli országhoz hasonlóan - tiltotta be az Európai Unió országaiból származó tej- és tejter­mékek importját. A fer­tőzéstől való félelem Csongrád megyében is gondot okoz, kevesebb tej, sajt, túró fogy az üz­letekben. A szakembe­rek szerint jelenleg nem kell járványveszélytől tartani, bár nem árt az óvatosság. A keregmarhakór mellett a száj- és körömfájás terjedé­se is rettegésben tartja Euró­pát. Sőt! Az óceánon túl is meghozták a szükséges óvin­tézkedéseket a fertőzésve­szély megelőzése érdekében. De vajon mit tehetünk mi, hiszen hazánk a kamionos szállítás egyik fő tranzitútvo­nala? Emellett a pénz uralta világban van-e elég felelős­ségérzet a tenyésztőkben, jel­zik-e állataik betegséggya­nús viselkedését? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel reagáltak azok a vásárlók, akiktől néhány élelmiszer­boltban az iránt érdeklőd­tünk, miért nem vásárolnak tejet, tejterméket. Dr. Szigeti Sándor, a Csongrád Megyei Allat­az elhullott és kényszervágott szarvasmarhákra, illetve ju­hokra terjed ki. Külön állat­orvoscsoport vesz majd min­tát ezen jószágok agyvelejé­ből, amelyeket Budapestre szállítanak. Ott - állami fi­nanszírozással - az Országos Állategészségügyi Intézet végzi el a szakvizsgálatokat. Amennyiben bebizonyoso­dik, hogy valamelyik jószág fertőzött, az egész állományt felszámolják. Az igazgató kérdésünkre elmondta: ha szükségessé válik a beteg ál­latok elégetése, akkor a gaz­dákat, illetve a vágóhidak fenntartóit az állam kártala­nítja. A kormány júliustól pe­dig már nem csak a beteg­gyanús állatok vizsgálatát fi­nanszírozza. Az ország har­minc hónaposnál idősebb, tel­jes szarvasmarha- és juhállo­mányára kiterjesztik az ellen­őrzést, amelyre a költségve­tésből 3-3,5 milliárd forintot biztosítanak. A megelőzésre irányuló erőfeszítések leggyengébb pontjának a feketegazdaság­ból kikerülő termékek tekint­hetők. Az engedély nélkül húst, tejet, tejterméket forgal­mazóktól vásárlók ugyanis nem csupán saját egészségü­ket kockáztatják, de hozzájá­rulhatnak egy járványhelyzet kialakulásához. Az ugyanis nem zárható ki, hogy akár a kergemarhakór (BSE), akár a száj- és körömfájás megjelen­jen az országban. N. Rácz Judit Zsúfolásig megtelt orvo­sokkal szerdán délután a Tisza Szálló tükörterme, ahol a Magyar Keresztény­demokrata Szövetség sze­gedi csoportja és a Pro Pat­ria Összefogás a keresz­ténydemokráciáért Egye­sület meghívására Mikola István egészségügy minisz­ter tartott előadást az egészségpolitika céljairól. Beszélt a minisztersége alig több mint két hónapja alatt megtett intézkedésekről, programjáról, amelynek fontos része a betegségek megelőzését szolgáló nép­egészségügyi „csomag", valamint kérdésekre vála­szolva megerősítette: vál­tozatlanul támogatja a sze­gedi modellként ismert, já­ró- és fekvőbeteg-ellátás privatizációját, nonprofit formában, kht. keretei kő­zött. Mikola Istvánt a fórum után az egészségügynek ígért pén­zekről, az ingatlaneladásokról és az elfolyó milliárdokról kér­deztük. - Miniszter úr! Két hónap­pal ezelőtt azzal a re­ménnyelfoglalta el a a tár­ca vezetői székét, hogy az egészségügy jelentős rész­hez jut a népgazdaság több­letbevételeiből. Realizálód­ni látszik ez? - Továbbra is bizakodó va­gyok, hiszen a miniszterelnök úr a részesedést megígérte, s a nemzetgazdasági mutatók is jól alakulnak. Szakmai programja­inkon keresztül benyújtottuk anyagi igényünket. Abban biz­tos vagyok, hogy az alapellátás reformjának folytatásához meg­lesz a szükséges pénz. - Cáfolta azokat a sajtóér­tesüléseket, miszerint az egészségügyi minisztérium ágy is szeretne pénzhez jut­ni, hogy értékes ingatlan­jait áruba bocsátja. - Az egyik vezető napilap­ban országos egészségügyi in­tézetek eladásáról szóló hírek Mikola: A népegészségügyi programra több forrásbál van a pénz. (Fotó: Karnok Csaba) jelentek meg, amelyek valót­lanok. Ebben szó van arról, hogy mi szanatóriumokat is el akarunk adni. A tárcának esze ágában sincs áruba bocsátani ezeket, ellenkezőleg, a szanató­riumokkal, gyógyfürdőkkel nagy fejlesztési terveink van­nak. E területen megháromszo­rozzuk, megötszörözzük a be­fektetéseket a Széchenyi-terv pénzügyi forrásaiból. A minisz­térium a régi, üresen álló, nem hasznosítható épületeitől akar megszabadulni. -S az ebből származó bevé­teleket mire fordítják? - Elsősorban a tüdőszűrő­hálózatra, ami rendkívül kor­szerűtlen. A 30-35 éves gépek alkalmatlanok a betegségmeg­előzést szolgáló modern rönt­genvizsgálatokra. Mivel a kété­ves költségvetésben erre nincs pénzforrás, ezért elő kell te­remteni a fedezetét. Ez azért is fontos, mert a most elkészült népegészségügyi programunk egyik sarkalatos pontja a tüdő­szűrő-hálózat fejlesztése, ami egyben azt is jelenti, hogy eh­hez az országos hálózathoz aka­runk kapcsolni a tüdőn kívüli daganatmegelőző szűrővizsgá­latokat is. Riasztóan emelke­dik az országban a szájüregi daganatok száma. E betegség megelőzését szolgáló szűrőhá­lózatot működtetni lehetne a tüdőszűrő keretein belül. - Főként a daganatok, illet­ve a szív-érrendszeri beteg­ségek megelőzésére készült népegészségügyi program elindításához 2 fi milliárd forintra van szükség. - Több forrásból megvan a pénz. A népegészségügyi prog­ram megvalósítása nemcsak az egészségügyi büdzsétói kíván anyagi áldozatot, hanem más tárcáknak is anyagi felelősséget kell vállalniuk. A programban szerepe van a környezetvédel­mi minisztériumnak is, gondol­junk a légzőszervi betegségek kialakulását okozó levegő­szennyezésre. Az Ifjúsági és Sportminisztérium a drogfo­gyasztás visszaszorításába kell, hogy anyagilag is beszálljon. Pénzhez „jutottunk" azzal is, hogy megszüntettünk két nagy intézményt: a Nemzeti Egész­ségfejlesztési Intézetet, vala­mint az Egészségfejlesztési és Kutatóintézetet. Nagyon jó költségvetésükkel a népegész­ségügyi programot segítjük. - Minden fórumon hangoz­tatja az egészségügyben tet­ten érhető pazarlást, ami­nek következményeként tíz­milliárdok folynak el. - Nem pazarlásról beszélek, hanem ésszerűtlenségekről. A minisztériumban jelenleg szakértői gárda vizsgál át min­den finanszírozási szerződést, s már rábukkant olyan esetek­re, ahol magánvállalkozások kórházak mögé bújva, szak­mailag indokolatlan óriási több­letteljesítéssel milliárdokat visznek el az egészségbiztosí­tó kasszájából. Ezeket a ma­gánkezdeményezéseket nem­csak leállítjuk, hanem vissza­menőleg kártérítési igénnyel lépünk fel. A jövőben ragasz­kodni fogok ahhoz, hogy ezen­túl csak szakmailag megalapo­zott és ellenőrizhető vállalko­zások kerülhessenek be és le­hessenek jelen az egészségügy­ben, mert ellenkező esetben va­lóban milliárdok folynak el az egészségbiztosító kasszájából, az egészségügy kárára. Kalocsai Katalin Kergemarhakór; száj- és körömfájás Kevesebb tejet iszunk Még az európai színvonalú fejőüzemekben is fokozott figyelmet fordítanak a fertőzésveszélyre. (Fotó: Tésik Attila) egészségügyi Állomás igaz­gató főállatorvosa szerint na­gyon intenzív védekezés lé­pett életbe, először a nyugati, néhány napja pedig már a déli határon is. A kocsik fer­tőtlenítése mellett elkoboz­zák a uniós országokból származó, a fertőzés terjedé­sét esetleg elősegítő, hőkeze­letlen élelmiszereket. Az ag­godalom egyelőre túlzott, véli a szakember, hiszen ez idáig a megyében, de Ma­gyarországon sem jelezték az állatok megbetegedéseit. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nincs szükség óva­tosságra, illetve a gazdák éber figyelmére. A száj- és körömfájásnak például jól látható tünetei vannak és ha időben kiemelik a beteg állo­mányt, megelőzhető a fertő­zés továbbterjedése. Termé­szetesen újabb országos in­tézkedésekkel is elejét kíván­ják venni a bajnak. Az FVM szerdán jelentést kért a me­gyéktől arról, hogy érkezett­e angol importból származó hús-, illetve tejtermék. Szi­geti doktor hangsúlyozta: Csongrád megye e szem­pontból is „tiszta". Az akár ötesztendős lap­pangási idő után mutatkozó kergemarhakór még alapo­sabb felderítését pedig hétfő­től egy országos program szolgálja majd. Az általános monitoringvizsgálat egyelőre

Next

/
Oldalképek
Tartalom