Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-14 / 62. szám

SZERDA, 2001. MÁRCIUS 14. CSONGRÁD MEGYE 3 Mediterrán március: meleg és száraz a talaj Későn ébredt az őszi vetés Évek óta nem volt ilyen száraz és meleg március közepén - mondják a gaz­dák. A hőmérő higanyszá­la 20-23 fokot mutat már napok óta. S bár a város­bál nézvést úgy tűnik, ned­ves a talaj, kint a határ­ban máris aszályról beszél­nek a termelök. Február­ban még úgy nézett ki az őszi búza, ahogyan novem­berben Set volna díszítenie a határt: cscdc az utóbbi he­tek néhány csapadékos napja csalogatta elő a haj­tásokat a föld mélyéről. Úgy tűnik, nagy kár nem érte az őszi vetést, de a repcetáblák megyeszerte tönkrementek, nem élték túl a vízhiányt. - Minden négyzetmétert meg tudtunk munkálni, mert az idén sehol sincs belvíz - mond­ja Török Miklós makói főmező­gazdász. A Kossuth Szövetke­zet tábláin csak januárban, az enyhe időjárás hatására sarjadt ki az őszi vetés. Közepes minő­ségűnek mondható az őszi bú­za és az árpa: a sűrűsége jó, ám a vízhiány miatt visszamaradt a fejlődésben, nem bokrosodott be. Makón is befejezték már a mélyszántás, a tavaszi vetések közül a koriander van most so­ron, s már elkezdték 26 hektá­ron a dughagymázást is. A ház­táji kisgazdaságokban megso­kasodtak tennivalók az elmúlt napokban. A legtöbb helyen túl vannak a fokhagyma duggatá­sán, s napokon belül a petrezse­lyem vetése keni/ sorra. - Máris aszályosak a földje­ink - mondja Vincze Lajos fő­mérnök, a Tisza-Maros Szög Zöld határ: a tavaszi kánikula gyorsan előcsalogatta a földből a növényeket. (Fotó: Gyenes Kálmán) Szövetkezet tábláiról. - Egy éve nem volt jelentősebb csapa­dék ezen a területen. Március elején esett 20 milliméter, ami mostanában ritkaságszáma megy. Sajnos, a meleg és az erős szél máris kiszárította a talajt. A tavalyi aszályos év követ­kezményei itt is meglátszanak a táblákon: a búza közepesnek, az őszi árpa kimondottan gyen­gének bizonyult. A vízhiány miatt minden növény csak von­tatottan, tőkehiányosán kelt ki. A szövetkezetben most foga­solják a táblákat, az ünnepek után indulnak a lucerna és a cu­korrépa vetésével. A Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium me­gyei hivatalának szakemberei szerint ősszel kritikus helyzet jellemezte a mezőgazdaságot: a másfél méter mélységig ki­száradt talajba csak üggyel-baj­jal lehetett elvetni a gabonát. Az őszi búzatáblákon azóta va­lamicskét javult a helyzet, ám februárban még novembert mu­tatott a határ. A vetemény gyors kikelését a két héttel ezelőtti 25 milliméteres csapadéknak kö­szönhetjük. A repcetáblák azon­ban „megadták magukat", víz hiányában gyakorlatilag az egész Dél-Alföldön kipusztult ez a növény. Csongrád megyé­ben a legtöbb helyen már túl vannak a talajmegmunkáláson, a vegyszerek bedolgozása után a napokban kezdik el a korai kultúrák vetését. Makón zöldsé­get, hagymát tesznek a földbe, s megyeszerte most kezdődik a répa vetése. A jó idő miatt né­hány nappal előrébb hozhatják a szövetkezetek a tavaszi tenni­valók elvégzését, ám a gépi ka­pacitás behatárolja, mennyire tudnak haladni a vetéssel. A városi ember számára bár­mennyire is furcsa, jelentős mennyiségű esőre lenne szük­sége a mezőgazdaságnak. A legtöbb helyen ugyan a talaj fel­ső, harminc centis rétege rejt még némi vizet magában, ám a talajvíz erősen lehúzódott, kö­zel két mélyen található csak nagyobb vízmennyiség a talaj­ban. A felső réteg a szél és a me­leg hatására gyorsan kiszáradt, s mivel a két talajrétegben lévő vízkészlet nem ér össze, napo­kon belül ismét aszályról pa­naszkodhatnak a termelők. R. G. jegyzet Szabad sajt, ó! A z erdők és mezők törvényei úgy írták elő, hogy sok állat, köztük a holló és róka nem ehetnek sajtot. A törvény miatt, vagy talán genetikailag, ki tudja, nem is érdekelte őket a sajt, úgyhogy a törvény hatálya alá úgy estek, hogy gyakorlatilag nem estek. Aztán egy­szer csak feneketlen tájfun söpört végig a tájon, min­dent megtépázott, de annyira, hogy még az erdők és mezeik törvényét is elvitte, és a sztratoszférában annak rendje és módja szerint széjjel tépte. Ettől aztán jó na­gyot lélegeztek az állatok, úgy érezték, itt az ideje új törvényeket hozni, a régit meg valahogy elfelejteni. Éppen aznap, mikor kihirdették, hogy most már a róka és a holló is ehet sajtot, éppen aznap a holló ká­bultan bóklászott a bozótosban, és mit ad isten, legott egy méretes, szabad sajttal találta magát szembe. No hiszen, gondolta a holló, akkor ez az enyém, és még arra se gondolt, hogy valójában szereti-e a sajtot vagy sem; kizárólag a szavatosságát nézte meg: márc.15., ó, az baba, csettintett a holló. És akkor uccu neki fake­reszt, azonnal felröppent egy fára, hogy már jó messziről lássa az erdő és mező minden állata, hogy bizony az ő tulajdona lett a szabad sajt. A holló olyan büszke volt, hogy majd' lezuhant a fáról. Napokig ille­gette magát a fán, gyakorlatilag a holló fennhéjázott, mikor egyszer csak megfordult a ravaszdi róka fejé­ben, mert elméletileg unatkozott, hogy bizony meg­szerzi azt a sajtot. Frankón bemosdott, kikefélte a bundáját, hogy előnyösen nézzen ki, aztán odasomfor­dált a fa alá, s mintha csak véletlenül venné észre a hollót, felkiáltott: „azt a szakramentóját, te holló, mi­csoda gyönyörű sajtod van!" A holló belül érezte a büszkeséget, kívül pókerarccal gubbasztott tovább. ]~\e a róka ravasz volt, mint az atom, és tovább di­Lf csérte a hollót. A holló pókerarca olvadni kezdett, s mikor fenségessége csúcsán szóra nyitotta a száját, a sajt, hopp, kipördült a szájából, s kis ívű ballisztikai pályán a róka elé zuhant. A róka fölkapta a sajtot, és a könnyeitől fulladozó hiszékeny hollótól mind távo­labbra nyargalt a sajttal. Még ma is fut, ha le nem lőt­ték. Tanulság: a sajt csak addig szabad, amíg senki nem birtokolja! cM A fogyasztói árak február­ban 1,4 százalékkal nőttek januárhoz képest, és 10,4 százalékkal haladták meg a 2000 februári szintet - kö­zölte tegnap a Központi Sta­tisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők többsége borúlátó, s kétszámjegyű inflációval számol még néhány hónapig. A szolgáltatások 0,5, az élelmiszerek 0,39, míg az üzemanyagok 0,17 százalék­kal emelték februárban a fo­gyasztói árak indexét. Ugyanakkor a ruházkodási Februári infláció: 10,4 százalék Drágult a szalonna cikkeknél minimális csökke­nést regisztráltak. Az élelmi­szerek árai februárban átla­gosan 1,6 százalékkal emel­kedtek, ezen belül a kenyér 4,6, a cukor 4,4 százalékkal, míg a szalámi, sonka és ét­olaj 3,5 százalékkal lett drá­gább. Az élelmiszerárak egy év alatt az átlagot meghalad­va 15 százalékkal emelked­tek, ezen belül a sertészsira­dék 63, a sertéshús 46 száza­lékkal drágult. Az üzemanyagok árdrágu­lása egy év alatt jóval elma­radt az átlagtól: „csupán" 6,6 százalékkal kellett többet fi­zetni értük idén februárban, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a háztartási energia 13 százalékos, vala­mint a dohányáruk és szol­gáltatások 11,1 százalékos áremelkedése átlag feletti volt. Csalódást keltő a febru­ári adat annak ismeretében, hogy a nemzetközi gazdasági klíma nem különösebben inf­lációgerjesztő. Most már nem lehet az olaj és egyéb nyersanyagok áremelkedésé­re vagy általában az impor­tált inflációs nyomásra fogni a hazai drágulást, ez egyér­telműen hazai infláció. A mi­enk. K. A. 627 milliós adócsalás Mese az olajról Nem az első olajügy, amelyben a szálak Dunave­csére vezetnek. H. László 1995-ben hozta létre budapes­ti, majd albertirsai székhellyel a Lasting System Betéti Tár­saságot. A cég, amely ener­giahordozókkal való kereske­désre kapott engedélyt, Duna­vecsén bérelt telephelyet. A bt. tulajdonosa kérelmet nyúj­tott be a kiskőrösi vámhivatal­hoz, hogy az általa importált petróleum után ne kelljen fo­gyasztási adót fizetnie, mivel azt dermedésgátló adaléka­nyag előállításához használja fel. Az engedélyt meg is kap­ta, sőt az a belföldi beszerzés­re is kiterjedt. A cég Szlovákiából és Ausztriából hozott be petróle­umot, Százhalombattáról pe­dig lakkbenzint. Tizenhárom tételben 7 és fél millió liter petróleumot importált, amely­nek vámértéke meghaladta a 170 millió forintot. Lakkben­zinből 3 millió 283 ezer litert szerzett be, mindezt adómen­tesen. Ám az adalékanyaggá való bekeverés nem történt meg, hanem továbbértékesí­tette a termékeket. Az akciót hamis jegyzőkönyvekkel pró­bálta legalizálni. A papírok szerint 44 millió forintért vá­sárolt a Lasting System dize­dint, amely egyébként való­ban kellett volna a dermedés­gátló előállításához. Az álvevőt is megtalálta H. a szegedi K. Zoltán személyé­ben, aki a Gastro Club Kft.-t, később a K. and Profit Kft.-t vezette. A csupán papíron megvalósuló üzletet fiktív számlákkal, összesen 115 da­rabbal igazolták. K. Zoltán úgy tüntette fel, mintha ő is eladta volna a dermedésgátlót. A Lasting System Kft. 498 millió forinttal károsította meg az államot, ennyi lett volna a termékek után a fo­gyasztási adó. Ezen túl a cég­nek még 128,5 milliós általá­nos forgalmi adót is be kellett volna fizetnie. A szegedi ügyészség H. Lászlót és K. Zoltánt adócsa­lással és magánokirat-hamisí­tással vádolta meg. Az ügyet a szegedi bíróság tárgyalja majd. K. V. A szegedi folyamat Budapest (MTI) A Stabilitási Egyezmény brüsszeli irodája és a magyar kormány közös szervezésé­ben március 23-24-én rende­zik meg a 3. szegedi konfe­renciát - jelentette be Hor­váth Gábor külügyi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján. Elmondta, hogy a Külügy­minisztériumban elkészült a szegedi folyamat űj stratégiá­ja, amivel összhangban az eu­rorégiók közötti együttműkö­dés, a testvérvárosi kapcsola­tok és a demokratikus politi­kai kultúra fejlesztése szere­pel a konferencia napirend­jén. Fontos lépést jelent, hogy a megújult szegedi folyamat az új célkitűzések megvalósí­tását Jugoszlávia mellett az egész délkelet-európai térség­re kiterjeszti. A Szegeden tartandó kon­ferenciára meghívást kaptak a délkelet-európai térség, vala­mint a visegrádi négyek or­szágainak önkormányzatokat felügyelő miniszterei, a dél­kelet-európai régió önkor­mányzatainak, illetve nyugat­európai önkormányzatok és önkormányzati szövetségek képviselői, valamint a Stabili­tási Egyezmény részes orszá­gai és nemzetközi szerveze­tek. A konferencián várható­an részt vesz Martonyi János külügyminiszter és Németh Zsolt politikai államtitkár. Zsebtolvajbanda Egy hódmezővásárhelyi asszony feljelentése alapján fogtak el hétfőn a szegedi rendőrök egy zsebtolvajban­dát. A három zsebtolvaj - a 23 éves Cs. Edit, a 44 éves D. Aranka és a 24 éves B. Aranka - március 11-én a Mars téren lopta el a sértett pénztárcáját, az abban lévő húszezer forinttal és irataival együtt. A banda két tagját, Cs. Editet és D. Arankát a rendőrség őrizetbe vette. A három nő eilen lopás és oki­rattal való visszaélés bűncse­lekménye miatt indult eljárás. K. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom